Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-20 / 19. szám

© Dunántúlt napló 1984. január 20., péntek Tudományos élet fl gerincferdülés tudományos vizsgálata Elsőként az országban a POTE-n Az emberi gerinc ferdülése évszázadok óta foglalkoztat­ja az orvosokat. Miként lehet­ne megakadályozni, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenteni a károsodást? Egyáltalán, mi okozza ezt az alkalmasint igen súlyos be­tegséget? A kérdésekre még ma sem tudnak maradéktala­nul kiegészítő választ adni. Miközben új, hathatós mód­szerek kidolgozásán fáradoz­nak, nem eredménytelenül, egyre nő bizonyos gerincferdü­lések száma. A POTE Ortopéd Klinikája elsőként az országban a dom­bóvári tüdőgondozóval együtt­működve — nagy létszámot érintő felmérést végzett a dombóvári járásban. A gerinc­ferdülés hazai gyakoriságát vizsgálták. A tapasztalatokat egy team értékelte. 16 000 embert vizsgáltak meg, köz­tük serdülőkorban lévőket is, s közülük 116 volt gerincfer- düléses — összegezte a ta­pasztalatokat dr. Bellyei Ár­pád adjunktus. Valamennyi öt dunántúli megye angol szakos tanárai részére szervezik a Modern Filológiai Társaság angol—amerikai szakosztályá. nak pécsi regionális tagozatát. Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Veszprém megye művelődési szerveinek közreműködésével készülődnek a tagozat megala­kulására. Február 6-án, hétfőn délután 3 órakor a Pécsi Aka­démiai Bizottság székházában tartják első összejövetelüket. Dr. Trocsányi Miklós kandidá­tussal, a Modern Filológiai Tár­saság Angol—amerikai Szak­osztályának elnökhelyettesével, ismert Golding-kutatóval beszél, gettünk a tagozatról, mivel ő a pécsi tagozat vezetője, szerve­zője. — A Modern Filológiai Tár­saság a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt 1983. május 31-én alakult meg — mondotta. — Abból a meg­gondolásból, hogy szervezeti keretében összefogja a Magyar- országon kutatómunkát folytató, idegennyelv szakos filológuso­kat, közelebb hozza tevékeny­ségüket egymáshoz, de az ál­talános és középiskolai nyelvta­nárok mindennapos gyakorlatá. hoz is. A társaság szakosztályai egyes nyelvek szerint alakultak (orosz-szovjet, angol-amerikai, német stb. Néhány azonban erőteljesen fordításelméleti, a kultúrák kölcsönhatására ala­puló szakosztály). Jelenleg tlz működik, de továbbiak is ala­kulnak. — Hogyan született a pécsi tagozat gondolata? — Az angol—amerikai szak­osztály múlt év december 6-án alakult meg az ELTE-n. Elnöke Egri Péter professzor lett, az ELTE angol tanszékének tanára. Határozat született arról is, hogy Debrecenben és Pécsett regionális tagozatokat szervez­zünk. . — Milyen célokkal indulnak? Milyen szakmai kapcsolódások­ra nyilik lehetőség? — A társaság tagjai jó előre értesülnek mind a helyi, mind a központi szokmai programok­ról. Ezeken érdeklődésük és ide­jük (utazási lehetőségeik) függ­vényében vehetnek részt, öröm­mel tapasztaltam, hogy a Ba­ranya megyei Tanács művelő­désügyi osztálya ma rendkívül segítőkész, a vidéken dolgozó idegennyelv szakos kollégák al­kalmankénti Pécsre utaztatásá­ban. költségeik megtérítésében. A helyi tagozat ülésein, a ta­gozat vezetőjeként rendszeresen tájékoztatást adok a budapesti és debreceni szakmai esemé­nyekről, előzetesen is, vissza­menőleg is. A pécsi tagozat elképzelése a szakosztályéval rokon. A szak­mai kapcsolatok rendszerét két betegnél kutatták a családon belüli gyakoriságot, az örök­lődés lehetőségét. így derült ki, a gerincferdülés bizonyos fajtája örökölhető. Lányoknál egyébként négyszer-nyolcszor gyakrabban fordul elő a be­tegség, mint fiúknál. — Mikor beszélhetünk ge- rincferdülésről? Barta Ottó professzor sze­rint: ha a gerinc lefutása nem egyenes, hanem ívelt, előre­hajlásnál a görbület egyik ol­dalán a bordák jobban ki­emelkednek, úgynevezett bor­dapúpot hozva létre. A gerinc­ferdülésnek több típusa van. A legtöbb gondot azok a for­mák képezik, melyek kialaku­lásának oka nem ismeretes. Ezeket hosszú ideig gyógyítha­tatlan betegségnek tartották. irányban kívánjuk erősíteni. Egy­részt az általános és középis­kolai tanárokkal igyekszünk szá­mukra vonzó, önművelésre foko­zottabban ösztönző programot kialakítani. Másrészt a három­karú tudományegyetem idegen­nyelvi tanszékein dolgozó an­gol szakosokat, az angolszász kultúra művelőit próbáljuk rend­szeresebb eszmecserék áramkö­rébe kapcsolni, önművelő és közművelődési feladatot válla­lunk egyszerre: bár elsősorban a társaság szakosztály-tagjaira építünk, előadásaink, eszmecse­réink — a lehetőségek szabta keretek között — nyilvánosak lesznek: bárki, igényes érdeklő­dőt szívesen látunk. — Néhány alapkérdés, egy- egy szóban: Hol? Mit? Mikor? Hogyan? — Ebben az évben három munkaformával kísérletezün/k. Találkozásainkat valószínűleg havonta tartiuk. a hónap első hétfőjén délután; az első alka­lommal február 6-án, délután 3-kor. Felolvasó üléseket, vita­délutánokat tartunk és legalább egyszer „módszertani ötletbör­zét” rendezünk. A felolvasó ülé­sek a legújabb filológiai kuta­tási eredmények közösségi pró­báját célozzák. A vitodélutáno. kat egy nagyobb (nyelvészeti, irodalmi, civilizációs témájú) kérdéskör beható megbeszélé­sének szenteljük. A „módszer­tani ötletbörzét" kimondottan műhelyalkalomnak tervezzük. Ennek főszereplői minden bi­zonnyal az általános és közép­iskolai angol szakos kollégák lesznek. Az éves programot az első összejövetelen alakítjuk ki. így a különböző területen dol­gozó, hasonló alap-szakképzett­ségű munkatársak érdeklődését közelítve, ezekre építve, remél­jük, hogy az iskolai műhelyek gyakorlata termékenyítőén hat a filológiai munkára. Az utób­biak új eredményei felhajtó erőként emelhetik az igénye­sebb gyakorlat felé a hétköz­napok rutintanításait is. — Tagként szívesen látunk minden szakos kollégát. Mun­kanyelvünk az angol vagy a ma­gyar* az előadótól, vitavezető­től és a téma jellegétől függő­en. A pécsi tagozat sajátossá­ga az is, hogy szeretettel vár­juk és szívesen látjuk a roma- nisztika és germanisztika kisebb létszámú pécsi képviselőit is, előadóként vagy vendégként egyaránt. Nekik ugyanis itt nincs önálló regionális szerve­zetük. Időszerűnek és ízlésesnek tű­nik, hogy a pécsi tagozat ép­pen b friss Nobel-díjas William Goldinggal foglalkozik első ösz- szejövetelén. Földessy Dénes Ma már mégis meg lehet aka­dályozni a gerinc további fer­dülését, esetenként csökken­teni is azt. A felderített eset súlyossága határozza meg a gyógyítás módját. Gyakorta „csak” spor­tolást írnak elő az orvosok, mindenekelőtt a mindkét test­felet egyformán erősítő úszást, ezen belül hát- és mellúszást, aztán tornát, vagy segíthet a kézi-, a kosár- és a röplabdá­zás is. Kimutatható, hogy a rendszeres edzés megállíthat­ja a gerinc további görbülé­sét. Van, amikor fűző állandó viselését látják jónak a szak­emberek. Évek óta gyógyítja műtéttel a gerincferdülést a Pécsi Or­topéd Klinika. Az előkezelés hosszú időt vesz igénybe. Az Bizonyos történelmi segédtu­dományok napjainkban külö­nös népszerűségnek örvende­nek. 'Hobbivá vált például a heraldika és a numizmatika. Sokan foglalkoznak régi címe­rekkel, régi pénzekkel, általá­ban régiségekkel. Ezzel pár­huzamosan az ide tartozó tárgykörök iránti tudományos érdeklődés is megnőtt szerte a világon. A közelmúltban arról értesültünk, hogy a Magyar Történelmi Társulat dél-du­nántúli csoportja Pécsett is szervez egy szekciót, amely a történelmi segédtudományok­kal — többek között a címer­tannal (heraldika), a pecsét­tannal (szfragisztika), érem­tannal (numizmatika), oklevél­tannal (diplomatika) stb. fog­lalkozna. Sándor Lászlót, a Baranya megyei Levéltár igaz­gatóhelyettesét azért kerestük meg, hogy az említett segéd- tudományok közül ezúttal egyet, a heraldikát nagy vona­lakban bemutassuk. — Mi a heraldika lényege? — A heraldika, vagy címer­tan, mint tudomány, a törté­nelmi segédtudományok egyik ágaként vizsgálati aspektusból kapcsolódik a történelemtudo­mányhoz, a művészettörténet­hez és — többek között — a hadtörténethez. Tulajdonkép­pen mint tudomány, máig sem önállósult, akárcsak a pecsét­tan, az éremtan, a zászlótan, oklevéltan, vagy például a történeti statisztika, a történel­mi földrajz és így tovább. A heraldika iránt érdeklődők most elég szerencsés helyzet­ben vannak, hiszen a közel­múltban jelent meg a Gondo­lat zsebkönyvek sorozatban Serfényi Iván Kis magyar ci- mertan című könyve, amely ha­szonnal forgatható ebben a tárgykörben. — Mikor jöttek létre a címe­rek és mik a több jellegzetes­ségeik? — A címer a középkor ter­méke, először oklevélben je­lent meg, így a címertan na­gyon szorosan összefügg az oklevéltannal. Később a címer­használat a lovagkorban tel­jesedett ki. A címer tulajdon­képpen meghatározott szabá­lyok szerint kialakított jelvény. A legfontosabb szabályok kö­zül, ki kell emelni azt, hogy pajzs nélkül nem beszélhetünk címerről. A pajzs a címer alapja. A címerhasználat a fegyverhasználat során fejlő­dik, hiszen a pajzs kezdetben csupán testvédő eszközként volt használatos. Maga a cí­mer szó eredete nem egyértel­műen eldöntött. Görög, német nyelvi eredetet feltételeznek a szerzők. Van olyan elképzelés utóbbi évtizedben külföldön újabb műtéti eljárás honoso­dott meg, melynek előnye, hogy nem igényel hosszú elő­készítést és a műtőasztalon le­het korrigálni a görbületet. Hátránya, hogy rendkívül költ­séges. Jelenleg az országban háromszázra tehető azon gyermekek száma, akiknél a modernebb műtéti eljárás eredményesebb lenne. A gond tehát nem kevés. Javítani kell a feltételeket, részint a műté­tek számának növeléséhez, részint az ismertté vált mód­szer széles körű elterjesztésé­hez. Bármennyire is sürgető a helyzet, nem változik meg egyik napról a másikra. Még­sem reménytelen. Csak végre tényleg meg kell érteniük az is, amely szerint nápolyi köz­vetítéssel került hozzánk a szó. Sőt a címer eredetével kapcsolatban is több teória él. — Kik használhattak címert? — A címerhasználat nem kötődik egyértelműen a ne­mességhez, mert például cí­mert kaptak a szabad királyi városok, és a céhek is. Ma­gyarországon a XV. századtól terjedt el a festett címerek használata. A nemesítő címe­rek 1844-ig latin nyelvűek vol­tak. Az ezekről szóló címeres leveleket a kancellár, vagy az udvari kancellár egyik titkára írta alá az uralkodó mellett. — Mik a címerek főbb elő­fordulási helyei? — Címerek találhatók — mindenekelőtt a címeres leve­lekben, a címer viselésére be­nyújtott tervezetekben, királyi könyvekben, pecséteken, bul­lákon, középkori kódexekben, korvinákban, ex libriseken, víz­jelekben, sírköveken, pénzeken, érméken és használati tárgya­kon (kehely, láda, fegyver stb.). Címert kaphatott polgári csa­lád is, ha kisegítette az ural­kodót. így például a Taxis csa­lád is szolgálatai elismerése­ként kapta címerét. — Manapság milyen terü­leteken beszélhetünk cimer- használatról? — Nem szóltunk még az úgynevezett tipáriumokról. Ezek a pecsétek nyomásra al­kalmas negatív vésetei. A tör­vényeket, államközi szerződé­seket ma is viaszpecséttel lát­ják el. Ilyen alkalmakkor Ma­gyarország címerét tipárium­embereknek: mozgással, spor­tolással számos mozgásszervi elváltozás megelőzhető, gyó­gyítható. Az tagadhatatlan: a szervezetet leginkább karban­tartó, fejlesztő sportágra, az úszásra, sok helyütt nincs is lehetőség, alkalmasint infor­mációhiány, a sportkörök lé­tének nem ismerete zárja el az utat. Barta Ottó professzor vall­ja: már csecsemőkorban el le­het és el is kell kezdeni a megelőzést. A terpesztett hely­zetben pelenkázott csecsemő felügyelet mellett két-három hetes korában hasrafektethető, ezáltal erősödnek hátizmai. Beszélgetésünket a követke­zőkkel fejezte be a profesz- szor: szükséges lenne orszá­gosan megteremteni a gerinc­ferdülés korai felismerésének lehetőségét, melyhez az isko­laorvosok aktív tevékenysége, a tömegsport hatékony kiter­jesztése sok lehetőséget nyújt­hat. Ezzel egy egészségesebb nemzedék felnövekedését se­gíthetjük elő. H. T. mai nyomják bele a megforró- sított pecsétviaszba. Igen megnőtt a címerhasználat di­vatja a reklámiparban. Címe­reket láthatunk nemes borok címkéin, cigarettásdobozokon, dísz evőeszközökön és így to­vább. Alig van város, amely­nek ne lenne címere. Nyugat- Európában a címerrel rendel­kezőknek óriási előnyei van­nak. — Milyen cimerhasználati szabályok élnek manapság? — Qtt, ahol megmaradt a királyság, alighanem ma is lé­teznek és tevékenykednek az úgynevezett heroldok, akik a címerhasználat szakemberei. Nálunk természetesen nincs szükség heroldokra, a címer­kialakítás és a címerhasználat heraldikai elveit azonban ná­lunk is fokozottabban figye­lembe kellene venni. Eléggé el­szomorító, amikor az ember azt látja, hogy egy-egy szép tör­ténelmi címer pontatlanul, el­csúfítva jelenik meg itt-ott: ci­garettásdobozokon, butikok ki­rakataiban. Ugyanakkor az egyre-másra születő újabb és újabb városcímerek is szebbek, értékesebbek lehetnének azál­tal, ha megfeleltetnék őket a heraldikai szempontoknak is. Mindezzel együtt azt lehet mondani, hogy a heraldikának — bármilyen divatos is nap­jainkban a vele való foglalko­zás —, mindenekelőtt a törté­nelmi segédtudományi szerepe a legfontosabb és mi elsősor­ban ezért is foglalkozunk vele. Bebesi Károly A tudományos élet hírei Az MTA elnöke pályamunká­jukért akadémiai díjban része­sítette dr. Bélyácz Iván do­censt és dr. Hoóz István tan­székvezető egyetemi tanárt, a JPTE közgazdasági karának oktatóit. * Zrínyi Miklós nevét kapja Pécs új könyvesboltja, melyet január 23-án nyitnak meg a Jókai u.—Rákóczi út sarkán. A könyvesboltban a tervek sze­rint folyamatosan kapható lesz minden, a nyitás után megjelenő szakkönyv. Ez az üzlet látja el könyvekkel a vá­ros üzemi könyvterjesztőit, és — az orvostudomány kivételé­vel — profilja lesz a tudomá­nyos könyvek árusítása is. * A Stúdia sorozatban január­ban jelenik meg dr. Szabó Gábor egyetemi docens: A mezőgazdasági termőföld gaz­dasági értékelésének proble­matikája című monográfiája. A szerző a JPTE Közgazdasági Karán oktató. * Nemrégiben jelent meg a JPTE Jogi Karának és a Zala megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának közös kiadványa „Tanulmányok" címmel. Dr. Adóm Antal professzor szer­kesztésében 9 tanulmány ta­lálható a kötetben. Ezek egy része Zala megye településfej­lesztéséről, gazdasági és tár­sadalmi kérdéseiről szól, má­sik része pedig általánosabb témákkal, így például, az al­kotmányosság és nyilvánosság kérdéseivel, az államigazgatás korszerűsítésével és a gazdasá­gi társulásokkal foglalkozik. A két intézménynek 15 éve van kapcsolata. Az egyetem oktatói az igényeknek megfe­lelően tartanak előadásokat a tanács dolgozóinak, és részt vesznek a megyei, élet egy- egy részletének kutatásában, cserében a Zala megyei Ta­nács egyebek közt többféle módon támogatja a megye hallgatóinak klubját. A 270 oldalas kiadványban egyéb­ként az egyetem oktatóinak és a Zala megyei tanács tisztség- viselőinek dolgozatai talál­hatók. * Orosz irodalom és kultúr­történet címmel szabadegye­temet hirdetett meg a JPTE, a TIT megyei szervezete és a Megyei Pedagógiai Intézet. A szabadegyetemre elsősorban a tanárokat, hallgatókat és felvételizni vágyó középiskolá­sokat várnak. Jelentkezni a TIT székházában február 8-tól lehet a március 5-én induló szabadegyetemre. * Tudományos konferenciát rendez a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem és az Erfurti Or­vostudományi Egyetem Pécsett január 26-án. A több mint húszéves együttműködés értel­mében a két intézmény kór­bonctani intézete harmadszor rendez közös tudományos kon­ferenciát. A tanácskozáson 14 előadás hangzik el német és magyar szerzők tolmácso­lásában. * Dr. László Gyula docens, dr. Veress József docens, a JPTE Közgazdasági Karának oktatói — Piti Zoltán megyei tanácselnök-helyettessel együtt — nemrégiben Wroclawban és Watbrzychban tartottak a magyar gazdasági reformról előadásokat. Nagyszabású tudományos ülésszak lesz január 25—27. között a PMMF-en. A három­napos konferencián több mint ötven előadás hangzik el épí­tőipari, gépészeti, számítás- technikai, nyelv- és irodalom- tudományi, neveléstudományi, pedagógiai és társadalomtu­dományi témákban. Bozsik L. Angol szakos nyelvészek dél-dunántúli tagozata alakul Módszertani ötletbörze Heraldika, szfragisztika, numizmatika a história segéd­tudományai Pécs szabod királyi városi oklevele, középen o városcimerrel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom