Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-20 / 19. szám

1984. január 20., péntek Dunántúlt napló 5 Megkezdődtek a tsz zárszámadások Megőrizni az anyanyelvet A népfront a nemzetiségekért szólt a nemzetiségi lét fontos­ságáról, amelyet minden or­szág többségi és kisebbségi la­kosságának szem előtt kell tartania. Ismételten elhangzott, hogy a nemzetiségek joga nem adomány, hanem az állam és az egész nép érdeke; az itt élő idegenajkúak összeköthetnek bennünket a szomszédos né­pekkel. Ezt tükrözi a feladat­terv egyik pontja is, mely sze­rint „propagandamunkánk so­rán arra törekszünk, hogy az eddigieknél jobban megértes­sük a nemzeti és nemzetiségi kérdést”. Deszanics János, a HNF bó- lyi községi titkára az anyanyelv megőrzésének, az anyanyelvi oktatásnak a fontosságáról, s az ezzel kapcsolatos eredmé­nyekről és hiányokról beszélt. Az anyanyelv megőrzése min­den, a nemzetiséggel foglalko­zó tanácskozáson természet­szerűleg fölmerül, mint a leg­alapvetőbb kérdés. S e téren van mit tenni még bőven, hogy a nemzetiségek kétnyelvűsége megmaradjon, illetve fejlődjön. Rendkívül figyelemre méltó volt Vargha Károlynak, a HNF honismereti bizottsága elnöké­nek a hozzászólása, aki több hiányosságra hívta föl a figyel­met. így - például elmondta, hogy bizonyos helységnevek megtartásáért nagy vitákat és harcokat folytatnak; szeretnék, ha eredeti nevükön szerepel­nének helységnevek, utca- és dűlőnevek, s ezt a törekvésü­ket nem mindig kíséri siker. Holott ez már csak azért is fontos, mert jelenleg több tu­ristatérkép is készül Baranyá­ról, s nem mindegy, hogy e tér­képeken a lakosság által hasz­nált nevek szerepelnek-e vagy az újabban adottak. Nemzeti­ségi nyelven is írnak falukróni­kákat, ez igen szép eredmény, de mindamellett elég nehéz megoldani. Beszélt a falumú­zeumokról is; fölhozta más me­gyék példáit, ahol a falumú­zeumokban nem csupán a tár­gyakat állítják ki és mutatják be, de odaírják eredeti nevü­ket is, tehát kétnyelvű felira­tokkal biztosítják, hogy ne csak a tárgyat őrizze meg a közös­ség, hanem annak nevét is. Szólt a hagyományőrző együt­tesekről, s fölvetette a dalok archiválásának szükségességét, hiszen ha nem őrizzük meg őket most, hogyan őrizzék to­vább a hagyományt a követke­ző nemzedékek? A nemzetiségi kérdések és feladatok mellett egyéb fontos napirendi pontok is szerepel­tek az ülésen: Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizott­ságának titkára számolt be a Hazafias Népfront VII. Kong­resszusa óta végzett munkáról, s egyúttal elfogadták az idei tervet is. Végül Bősz Adóm, a PEB elnöke tartott tájékoztatót a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tavalyi munkájáról és idei ter­véről. D. Cs. Csehszlovák filmnapok a megyében Az utóbbi években egyre gyakrabban láthattunk szemel­vényeket egy-egy nemzeti filmgyártás terméséből: most a csehszlovák filmművészet kö­zelmúltban készült alkotásai kerülnek Pécs és Baranya kö­zönsége elé. Tegnap a Petőfi moziban Szászi István, a Pécsi Rádió munkatársa nyitotta meg a filmnapokat, áttekintet­te a csehszlovák filmművészet történetét, nyitotta meg a film­napokat, majd levetítették a Cicák és titkárnők című vígjá­tékot, amely más mozikban is műsorra kerül majd. A megye más városaiban és a falvakban is láthatók lesznek a közeli napokban csehszlovák filmek, Komlón külön ifjúsági és óvo­dai műsorokat rendeznek. Csúszópénzt kórt - elítélték az áruházi vezetőt Kötelességszegéssel el­követett vesztegetés miatt került a Szegedi Városi Bí­róság elé Gémes István, aki 1980 óta volt a Tüzép alkalmazottja. Visszaéléseit a szegedi 208-as számú mintaterem vezetőhelyette­seként, majd a szegedi 200-as számú önkiszolgá­ló Tüzép-Áruház vezetője­ként követte el. A nyomo­zati eljárás során és a bí­rósági tárgyaláson bebizo­nyosodott, hogy a minta­teremben csúszópénz elle­nében vett fel előjegyzése­ket bizonyos hiánycikkekre és az önkiszolgáló áru­házban is anyagi ellen­szolgáltatás fejében adott el kazánokat, radiátorokat, fürdőkádakat, szivattyúkat és egyéb keresett árukat. Mindkét munkahelyén olyan magatartást tanúsí­tott, amelyre a vevők vé­gül is felajánlották, hogy „hálásak” lesznek, ha megkapják a kért árucik­keket. Gémes István több „ügy­felével” hosszabb időn át, több alkalommal került kapcsolatba. Volt olyan személy, akitől így 32 000 forintot kapott. A tárgyaláson bebizo­nyosodott, hogy a vádlott 26 személytől összesen 137 000 forint csúszópénzt vett fel. Cselekményéért a Szegedi Városi Bíróság egy év és két hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, két év­re eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte a jogtalanul felvett 137 000 forint megfizetésére. A vádlott és védője enyhíté­sért, az ügyész súlyosbítá­sért fellebbezett. Szavaz a tagság A nemzetiségek körében végzendő népfrontmunka tár­gyalásával kezdte tegnap dél­előtt idei első ülését a Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottsága. A feladattervet, amit Benkő László, a HNF Ba­ranya megyei Bizottságának alelnöke terjesztett elő, az 1983-as nemzetiségi kongresz- szusok által meghatározott főbb célkitűzések alapján ál­lították össze. Több érdemi felszólalás is elhangzott a nemzetiségekkel kapcsolatban; így például Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese Rekordévet zárt a borja di Új Élet Beiktatták Enyedi György igazgatót Budapesti Tavaszi Fesztivál ’84 Részt vesz a Pécsi Balett is — Nemzetiségi estek — Vízi balett Sopronban — Beethoven összes szimfóniája — Tízezer külföldit várnak (Munkatársunk telefonjelen­tése) Ismét megrendezik a buda­pesti tavaszi fesztivált. A vál­tozatlan cél: az ország szá­mára oly fontos idegenforga­lom holtidényét, az úgyneve­zett elő- és utószezont jöve­delmezőbbé tenni. Vagyis ta­vasszal mind a kül-, mind a belföldi turizmust élénkíteni. Ehhez annak ellenére is fon­tos a kultúra, hogy a fesztivál bevételének csak mintegy 10 százalékát adja a kulturális rendezvények bevétele. A hár­mas alapelv is változatlan: ta­vaszi időszak, magyar jelleg és sok műfajú programok. Az idén, március 16—25 kö­zött lesz a fesztivál és több mint 2000 utazási irodát kértek fel: szervezzen turistákat Buda­pestre, s eddig 10 000 vendé­get várnak. Ilyenkor kissé át­szervezik a főváros színházi, zenei életének máskülönben is meglévő programjait, sőt sok mindent erre az időpont­ra összpontosítanak, illetve művészeti csemegéket is nyúj­tanak. így 12 jelentős kiállítás lesz a fővárosban. Évtizedek óta először adják elő sorozatban Beethoven összes szimfóniáját: a Magyar Állami Hangverseny- zenekart Ferencsik János ve­zényli. A táncművészet képvi­selői immár hagyományos fó­rumnak tekintik a fesztivált. A legnagyobb tömegeket vonzó Győri Balett a Sportcsarnok­ban kap helyet, hogy a néző­tömeg beférjen. A Magyar Ál­lami Operaház balettkara ad­ja a gálaesteU-iiUlét fellép a Pécsi Balett is. Eljön a bécsi Volksteather és a svéd Kirá­lyi Színházat is vendégül lát­ják. Utóbbi Strindberg-művet mutat be. Tárgyalnak a világ­hírű amerikai néger blues -éne­kessel és zeneszerzővel. Chuck Berry-vel is, hogy a Sportcsar­nokban adjon hangversenyt. Először szerepel nemzetiségi irodalmi program. A sokfelé megindult kezdeményezések közül az illetékes szervek a Radnóti Irodalmi Színpad ter­vét fogadták el, így ott nem­zetiségi irodalmi estek lesz­nek, német, délszláv, szlovák és román nyelven. A megyék közül — a leg­élénkebb határmenti turista- forgalom következtében előre­tört Győr-Sopron, ahol a bu­dapesti tavaszi fesztivállal pár­huzamosan rendezvénysorozat lesz. Például Szász Endre és Amerigo Tot kiállításának ad otthont a város. Magyarorszá­gon először vízibalett-bemutató szerepel a soproni program­ban, osztrák együttes produk­ciója képpen. A csoportosan Budapestre érkező gyerekek ingyenjegyet kapnak a feszti­vál gyermekelőadásaira. Tár­gyalnak arról, hogy félórú vas­úti jeggyel utazzanak a fővá­rosba a felnőttek. Földessy Dénes Csakúgy, mint egy évvel ezelőtt, ezúttal is a borjádi Új Élet Termelőszövetkezet nyitotta meg a zárszámadások sorát Baranyá. ban. Tegnap délelőtt Borjádon, a községi kulturházban a helyi úttörőcsapat műsorral köszöntötte a négy községből érkező szö­vetkezeti küldötteket. A vezetőség nevében Piver Zoltán, a ter­melőszövetkezet elnöke adott számot az elmúlt év gazdálkodásá­ról, a legfontosabb termelési és pénzügyi eredményekről. Beszámolójában rámutatott, hogy az aszályos időjárás el­lenére kikerült teljesíteniük a maguk elé tűzött legfőbb célt: a hozamok növelésével és a költségek csökkentésével ki tudták védeni az áremelések hatását, vissza tudták szorítani a növekvő termelési költsége­ket. Nem a nagy termésekhez okvetlen szükséges műtrágyán, hanem például az üzemanya­gon és a tüzelőolajon takaré­koskodtak. A tervhez képest majd 3 millió forintot spórol­tak meg azon, hogy kihasz­nálva a kedvező őszi időjárást, a kukoricát „lábon szárították meg", s ezzel 100 tonnával (50 százalékkal) kevesebb óla. jat égettek el a terményszárí­tókban. Csaknem minden ter­méknél alatta maradtaka ter­vezett önköltségnek. Egy má­zsa búzát például 159,1 má­zsa kukoricát 160, egy liter te. jet 5,69, egy kilogramm ser­téshúst 28 forintból állítottak elő, de a két utóbbi mutatóval még korán sem elégedettek. Sertésnél az idén fajtát vál­tanak, a HUNGAHYB tenyész­tésre térnek át. Tehénállomá­nyukat azonban a 4893 literes termelés mellett csak szinten- tartják, nem fejlesztik. Fontolgatják a cukorrépa, termelés folytatását is. A gé­peik már tavaly elhasználód­tak, úgy hogy a szomszédos szajki tsz takarította be a termésüket, bérmunkában. A jelenlegi termelői árakban nem térül meg a gépesítés. Egy cu­korrépabetakarító gépsor ára 5 millió forint, amit évente két—három hétig tudnak hasz­nálni. Az 1645 hektáron gaz­dálkodó kis tsz 150 ^hektáron termel répát s ezen egy gép­sort nem is tud kihasználni. Annál nagyobb kedvvel ter­melik a kukoricát, amiből ta­valy hektáronként 9,3 tonnát takarítottak be és 17 000 forint tiszta nyereséget értek el. A szakszerű és fegyelmezett munka pénzügyi téren is meg­hozta az eredményét. A terme­lési értéket, ami megközelíti a 80 milliót, 6 százalékkal növel, ték, a tiszta nyereségük 15 mii. lió forint, csaknem 2 millióval több az előző évinél. A tagok egy főre eső éves részesedése meghaladja az 56 000 forintot, s ez 2000 forinttal több az elő­ző évinél. Nyereségrészesedés­ként az évi keresetük 19 szá­zalékát fizethetik ki tagjaiknak. Felszólalásában Rácz József a mohácsi városi pártbizottság titkára gratulált a szép ered­ményekhez. László Emil, a TE- SZÖV titkárhelyettese, a me­gyei szervek nevében köszön­tötte a kollektívát, amely min­den téren a megyei és az or­szágos átlagszínvonal felett gazdálkodik. — Rné — Enyedi György az intézet kutatási terveit ismerteti ünnepélyes keretek között beiktatták Enyedi Györgyöt, az MTA levelező tagját a Pécsett működő MTA Dunántúli Tu­dományos Intézet új igazgató­ját, aki egyben betölti a Re­gionális Kutatások Központjá­nak főigazgatói tisztségét is. Kinevezési okiratát Kulcsár Kálmán, az MTA főigazgató­helyettese adta át tegnap, a Dunántúli Tudományos Inté­zetben. Az eseményen megje­lent Knopp András, az MSZMP KB tudományos, kulturális, közoktatási osztályának he­lyettes vezetője, Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkára, Raj­nai Józsel, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága titkára, Rákos János, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára, Komiódi Józselné, a Pécs vá­rosi Tanács elnökhelyettese, az MTA különböző osztályai­nak és földrajzi kutató intéze­tének vezetői, vezető munka­társai, a pécsi felsőoktatási intézmények vezetői és a tu­dományos élet több képviselő­je. Enyedi György rövid beszé­dében vázolta az intézet ku­tatási terveit, a fontosabb el­képzeléseket a jövőbeni mun­káról. Kiemelte, hogy új kuta­tási koncepcióra van szükség és ennek része a regionális kutatóhálózat kiépítése is. A Regionális Kutatások Központ, ja is a Dunántúli Tudományos Intézet, és a már meglévő bu­dapesti, békéscsabai és kecs­keméti részlegből álló hálóza­tot szeretnék tovább bővíteni, például az ország északi­északkeleti régióival. Helytörténeti emlékek Vásárlás révén a mis­kolci Herman Ottó Múze­um birtokába került egy bükki üyeghutában készí­tett boroskészlet. A hat pohárból és kupából álló ipartörténeti értékű kész­letet- a Gyertyános völgyi üveghutában állították elő a századfordulót meg­előző években. A zöld szí­nű, jellegzetes aranyozás­sal díszített üvegtárgyak az üzem utolsó készítmé­nyei közé tartoznak. Az ónfedeles boroskupán gyártójának mesterjegye is látható. Ugyancsak a múzeum birtokába került egy 1792- es évszámmol ellátott mes­tergerenda. A városnak ezt az építéstörténeti értékű emlékét a Búza tér környé­kén lebontott régi épület­ből emelték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom