Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-04 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 3. szám 1984. január 4., szerda Ara: 1,40 FI Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Terrorra terror (2. oldal) Önkéntes segítők a 400 ágyas klinikán (3. oldal) Bevált a ridegtartás Elemérpusztán (Tudósítás az 5. oldalon) Községi rangra emelkedett a település Ünnepi falugyűlés Sátorhelyen Születésnapi ajándékként szobrát kap az új község j község született Baranyában. Születésének dá- U tumat ugyan január 1-i dátummal jegyzik az okmányok, az esemény .ünneplésére azonban tegnap került sor — tegnap nyilvánították a hétszáz fős Sátorhelyet nyilvánosan is községgé. Hosszú utat tett meg ez a több évszázados település. Volt királyi, majd püspöki bir­tok, feldúlta a török, (szom­szédságában találták meg a mohácsi csata tömegsírjait), végül több kézen keresztül­ment, legutóbb a felszaba­dulásig Habsburg főhercegi uradalom. Az itt élők — vagy a szüleik, nagyszüleik — ura­dalmi cselédek voltak, és zsú­folt, egészségtelen cselédlaká­sokban éltek. A felszabadulás után az események itt is, mint másutt a történelem alakulá­sa szerint peregtek, ám az el­múlt 10 év gyors, ugrásszerű változást hozott Sátorhelynek, mégpedig azt, hogy az ura­dalmi majőr községi rangra emelkedett. A tegnapi ünnepi tanács­ülésen — amelyen megjelen­tek Baranya megye és Mohács város párt. és állami vezetői — Guth Gyula, a nagynyárá- di községi tanács elnökhelyet­tese köszöntötte a vendége­ket, majd Szőnyi János, a nagynyárádi községi tanács elnöke mondott ünnepi beszé­det. Elmondta, itt olyan em­berek élnek, akik nem az el­vándorlást választották, ha­nem továbbra is kötődtek a szülőföldhöz, nem másutt ke­resték a jobb életkörülménye­ket, hanem itt teremtették meg Sátorhelyen. Természete­sen ' — mint ahogyan Szőnyi János tanácselnök mondta —., a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát segítsége nélkül nem si­került volna (a település és a környező földterület a kombi­náthoz tartozik). Először a volt cselédlakásokat korszerű­sítették, majd az ő anyagi tá­mogatásukkal, kedvező hitelek nyújtásával épülhetett meg ez ideig 33 komfortos családi ház, és 56 korszerű csoportos lakás (amelyek kétszintesek, tágasak, bármelyik nagyváros­ban megállnák a helyüket). Az ünnepi ülésen Palkó Im­ié, a .Minisztertanács Tanácsi •Hivatala területfejlesztési fő­osztályának vezetője köszön­tötte az újszülött község la­kóit. Megemlítette, hogy ré­gen hagyott jóvá a Minisz­tertanács ilyen kérelmet, hi­szen legutoljára 1969-ben volt községavatás az országban. Mint mondta, a'kormány köz­ségtámogatási politikájának megváltozása az hogy a VI. ötéves tervben megduplázó­dott a kőzségfejlesztésekre fordított állami támogatás, le­lassította, és bizonyos mérté­kig meg is fordította a közsé­gekből való elvándorlási fo­lyamatot. "Megemlítette, hogy az állami támogatás ellenére o Bólyi Mezőgazdasági Kom- "binát nélkül még nem tartana itt Sátorhely, hiszen a kombi­nát tette a. legtöbbet a köz­séggé válásban.' Patkó Imre elmondta, hogy Sátorhely ugyan Nagynyárádhoz tartozik közigazgatásilag, a jövő év­ben azonban községi elöljá­róság alakul Sátorhelyen, az­zal a céllal, hogy az emberek ügyes-bajos ügyeiket helyben intézhessék el. Dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese a Bara­nya megyei Pártbizottság és a tanács nevében üdvözölte a sátorhelyieket. — Tanúi lehettünk annak — mondotta —, hogy egykori uradalmi majorból új szocia­lista község alakult. Ez pedig nagyrészt az itt élő emberek­nek, és a bólyi kombinátnak köszönhető, akik azt mond­ták, azok éljenek jobb körül­mények között, akik az érté­keket előállítják. Ami különö­sen ritka, hogy mindjárt a kö­zepes községek kategóriájá­ba soroltak lakóinak számát és fejlettségi színvonalát te­kintve. Dr. Földvári János bejelentet, te, hogy a megyei tanács Végrehajtó Bizottsága az épít­kezés támogatására további egymillió forintot szavazott meg Sátorhely lakóinak. Végezetül Fóris Kálmán, a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát párttitkára köszönetét mondott az Elnöki Tanács Ta­nácsi Hivatalának, valamint a község lakóinak a munkáju­kért (akik évi 3—400 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek), és bejelentette, hogy születésnapi ajándékul a közeljövőben állítják fel Sá­torhely központjában Trischler Ferenc szobrászművész termé­kenységet szimbolizáló szob­rát. Sarok Zsuzsa Izraeli légi támadás Libanonban Tömeges letartóztatások Szíriái ellenőrzés alatt álló libanoni területeket bombázott kedd délelőtt az izraeli légierő a Bejrúttól huszonöt kilométer­re fekvő Bhamdun városban. Egy izraeli katonai szóvivő sze­rint két épület, az Arafat-elle- nes palesztin lázadók bázisa volt a légitámadás célpontja. A földi légelháritás tüzet nyi­tott a támadásban részt vevő ■négy vadászbombózóra, de azok sértetlenül tértek visszá támaszpontjukra. Az áldoza­tok száma egyelőre nem isme­retes, csak annyi, hogy egy szálloda teljesen rombadőlt. Közben a megszállt Dél-Li- banonban fokozódó ellenállást váltanak ki az izraeli terrorin­tézkedések, a tömeges letar­tóztatások, az útmenti gyümöl­csösök kiirtása, az ellenállási akciókhoz felhasználható épü­letek lerombolása. Az ellen- llás tömegbázisát maguk a megszállók szélesítették ki az­zal, hogy néhány napon belül három mohamedán vallási ve­zetőt tartóztattak le, megost­romoltak, átkutattak, bezártak több mecsetet. Az izraeli had­sereg rövid időn belül nyolc­száz, túlnyomórészt libanoni fogollyal népesítette be az iz­raeli—palesztin fogolycsere idején kiürített anszári gyűj. tőtábort. Bejrúti sajtóértesülések sze­rint a libanoni polgárháborús ellenfelek, egyfelől a libano­ni hadsereg és a falangista milíciák, másfelől a Nemzeti Megmentési Front és az Amal nevű siíta szervezet vezetői jó­váhagyták a szaúd-arábiai közvetítéssel véglegesített biz­tonsági tervet, amelynek a be­jelentése a közeli napokban, de legkésőbb a Szíriái, a sza­úd-arábiai és a libanoni kül­ügyminiszter a hét végére jel­zett rijadi találkozóján várha­tó. Bejrúti kormánykörökben attól tartanak, hogy Izrael megakadályozhatja a tűzszü­net állandósítását célzó terv kivitelezését. Európai biztonság A Pravda cikke A Stockholmban január 17- én kezdődő, az európai biza­lom. és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszerelés­sel foglalkozó konferencia megmutatja majd, hogy az Egyesült Államok és a NATO más országai készeV-e számol­ni az európai népek békevá­gyával, s világos és tárgysze­rű választ adni a Szovjetunió és szövetségesei konstruktív javaslataira — írja keddi szá­mában a Pravda. A cikk szerint az európai közvéleményt most elsősorban az foglalkoztatja, hogyan ala­kul a helyzet a kontinensen, miután Washington megkezd­te új rakétái telepítését a NATO-országokba, s megaka­dályozta az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben tartott tárgyalások folytatását. Az Egyesült Álla­mok és a nyugat-európai or­szágok vezetői egyelőre nem akarnak számot vetni súlyos lépésük következményeivel. Az atlanti politikusok, a Pentagon és a NATO stratégiáinak gon­dolatát most az köti le, hogy az amerikai rakétákat befoga­dó országok atlanti szolidari­tását dicsőítsék. Abban az il­lúzióban ringatják magukat, hogy a Szovjetuniót a NATO feltételei alapján sikerül „visz- szatériteni” a tárgyalóasztal­hoz, a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalmat pedig sikerül megbékíteni a fegyverkezés­sel. A NATO köreiben nem sok becsülete van a józanságnak, a kialakult helyzet kritikus, sőt önkritikus elemzésének. Annál több azonban a NATO veze­tőiben a demagógia és a kép­mutatás — mutat rá a Pravda cikke. — Ezek a politikusok most azon gondolkodnak, ho­gyan mossák tisztára a • NA- TO-t a korlátozott európai nuk­leáris háború megtervezésének vádja alól, hogyan igazolják magukat az európai közvéle­mény szemében és hogyan fo­gadtassák el a genfi tárgyalá­sok kudarcának amerikai ver­zióját. Arra törekszenek, hogy Belgiumot és Hollandiát is az amerikai fegyverek befogadá­sára bírják, s a NATO orszá­gaiban elnyomjanak minden, a veszélyes tervekkel szembeni ellenállást. A nukleáris raké­ták utón Nyugat-Európába akarják telepíteni a neutron- fegyvert és a legújabb vegyi hadviselési eszközöket, katonai fölényt akarnak elérni nem­csak a nukleáris, hanem a ha­gyományos fegyverzetek terén is. Eközben a NATO vezetői, mintegy új életre keltve a ket­tős határozatot, arról nyilat­koznak, hogy a Nyugat kész a párbeszédre és az együtt­működésre és magára vállal­ja a kezdeményezést a Szov­jetunióval megvalósuló, „át­fogó, tartós és életképes poli­tikai enyhülés" kidolgozásá­ban. Valójában Washingtont sú­lyos adósság terheli a fegy­verzetkorlátozás ki nem hasz­nált lehetőségei miatt. Az Egyesült Államok megszakí­totta a tárgyalásokat a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes beszüntetéséről, a vegyi fegy­verek betiltásáról és felszámo­lásáról, a hagyományos fegy­verzetek szállításának és el­adásának korlátozásáról, az Indiai-óceán térségében foly­tatott katonai tevékenység kor­látozásáról. A washingtoni vezetők nem akarnak olyan megállapodást kötni, amely megtiltaná bár­milyen fegyver világűrbe tele­pítését. Az USA és más NATO- orszógok vezetőinek nem felel meg az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai szerződésben mond­janak le az erőszak alkalma­zásáról és vállalják a békés kapcsolatok fenntartását. Nem akarnak szerződésben lemon­dani a katonai költségek nö­veléséről, s arról, hogy a két katonai tömb tevékenységi kö­rét kiterjesszék Ázsiára, Afri­kára és Latin-Amerikóra. Nem követik a Szovjetunió példáját, amely vállalta, hogy nem al­kalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Bojkottálják azt a gondolatot, hogy fagyassza, nak be minden nukleáris fegyverzetet és a világ külön­böző részein hozzanak létre nukleáris fegyverzetektől men­tes övezeteket. Washington akadályozza a megállapodás létrejöttét a ha­dászati fegyverzetek korláto­zásáról és csökkentéséről foly­tatott genfi tárgyalásokon. A (Folytatás a 2. oldalon) A DÉLKÖ komlói üzeme egymillió tonna köterméket állított elő tavaly. Jelenleg a gépek éves karbantartása folyik és csak a II. üzemrészben termelnek. Képünkön: munkában a törőgépek, amelyek óránként 120 tonna köböl készítenek zúzalékot. Fotó: Cseri László

Next

/
Oldalképek
Tartalom