Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-19 / 18. szám
Dunántúlt Tlaplö 1984. január 19., csütörtök A stockholmi konferencia szerdai eseményei ÓRA A NAGYVILÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) szóakrobatikára, amiben Washington az utóbbi időben gyakorta jeleskedik. Tényleges fordulat kell a politikában — a militarizmus és az agresszió politikájától a béke, a nemzetközi együttműködés politikája felé. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mesterséges válaszfallal elválasztani a külső fejleményektől, de ennek a tanácskozásnak oda kell hatnia, hogy az európai folyamat továbbvitelében érdekelt államok felkutassák és megtalálják a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdításának útjait. Itt új fontos megállapodásokban kell a gyakorlatban továbbfejleszteni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gro- miko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormányzat első lépéseitől kezdve mindent elkövetett, hogy aláássa a saját maga iránti bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben jelentős teljesítményt nyújtott. Washington titkos aknamunkába kezdett, terrorizmushoz folyamodott más országokkal szemben. A szovjet diplomácia vezető, je ezután kifejtette kormánya elgondolásait, javaslatait a stockholmi konferencia munkájával kapcsolatban az atomháború megelőzéséről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásának elvetését, a katonai költségvetések csökkentését, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyvermentes övezetek létesítését. Kibővítésre és továbbfejlesztésre ajánlotta azokat a katonai bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket már az 1975-ös, helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemelte, hogy előzetes tájékoztatást kellene adni az Európához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő nagyobb hadgyakorlatokról is. Óvta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konferencián egyoldalú katonai előnyszerzésre törekedjenek, hogy ,,a réseket keressék a kerítésen, amelyeken keresztül megleshetik, mit csinál a szom. széd”. Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasági, kulturális, történelmi kapcsolatainak összefonódása folytán minden más kontinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködésben ... A népek remélik, hogy itt, Stockholmban felülkerekedik a józan ész, az értelem, és hogy a konferencia minden résztvevője politikai akaratról és felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot". Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter a nemzetközi helyzetet elemezve rámutatott, hogy a „tömbök közötti rivalizálás", amelyet fokozott az európai rakétaversengés és propagandaháború, gyengítette az érdeklődést olyan alapvető fontosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint az erőszak elvetése, a katonai beavatkozás, a „destabilizációs nyomás” kiküszöbölése, valamint a gazdasági problémák. Szólt az európai biztonság katonai és politikai vonatkozásainak szétválaszthatatlanságáról. „Európa az a térség — mondotta —, ahol annak idején kitört és tetőzött a hidegháború, ahol megkezdődött és csúcspontját érte el az enyhülés." A jugoszláv külügyminiszter a vezető nagyhatalmak különleges felelősségére utalva kijelentette: a fegyverkezési' verseny nem állítható meg a propaganda eszközeivel, hanem csakis konkrét tettekben, konkrét első lépésekben megnyilvánuló példamutatással. A stockholmi konferencia sikerességének ismérve Lazar Mojszov szerint az lehet, ha az első szakasz végeztével ténylege. sen áttérhetnek az európai leszerelés kérdéseinek megoldására. A jugoszláv küldöttség vezetője szoros összefüggést mutatott ki Európa és a földközitengeri térség biztonsága között és utalt a térség nem európai országai szerepének fontosságára is. Lazar Mojszov után Erwin Lánc osztrák külügyminiszter kapott szót. Felszólalásában rámutatott: a semleges Ausztria számára Stockholm kínálja az első alkalmat, hogy bekapcsolódjék egy intenzív és messzemenő tárgyalási folyamatba az európai biztonság katonai vonatkozásairól. „Ausztria szövetségi kormánya — mondotta — nemcsak kívánatosnak, hanem abszolút szükségesnek tartja a mielőbbi megállapodást egy katonailag jelentős, politikailag kötelező, megfelelő módon ellenőrizhető és egész Európára kiterjedő, ösz- szefüggő és átfogó bizalomerősítő intézkedésrendszerről." Az osztrák külügyminiszter annak a nézetének adött hangot, hogy az európai folyamat elég erős válságok idején is mérsékelt előrehaladás elérésére a keiet—nyugati viszonyban. Ez a folyamat azonban még nem lépett túl a politikai kereteken, sőt bizonyos katonai intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták. Stockholm lehetőséget nyújt a katonai oldal kimunkálására az európai biztonsági folyamatban. „Nem véletlenül akarunk rábukkanni a bizalomra. Meg akarunk dolgozni érte. Meg kell teremtenünk. Ez a folyamat azonban hosszú és fáradságos lesz” — mondotta felszólalásában Allan J. MacEachen. A kanadai minisZ. terelnök-helyettes és külügyminiszter részletesen foglalkozott az európai hagyományos haderők helyzetével és csökkentésük feltételeivel. A bolgár diplomácia vezetője, Petr Mladenov Beszédében kemény szavakkal ítélte el a Reagan-kormányzat által a szocialista országok ellen meghirdetett „keresztes hadjára. tot", „a szovjet fenyegetésről" terjesztett rágalmakat és Washingtonnak a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteit. „Akik készek becsületes döntésekre és kompromisszumokra, azokkal aktívan együttműködünk a ránk váró nehéz munkában” — jelentette ki Petr Mladenov, a szerda délelőtti ülés utolsó szónoka. A stockholmi konferencia szerda délutáni ülésén két küldöttség — a máltai "és a spanyol — ismét felvetette c földközi-tengeri térség biztonságának kérdéseit. Alex Sce- berras Trigona máltai külügyminiszter azt a véleményét hangoztatta, hogy a Helsinkiben hozott bizalomerősítő intézkedések nem hoztak javulást az európai helyzetben. A máltai külügyminiszter kifogásolta a nagyhatalmak atomfegyvert hordozó haditengerészeti egységeinek jelenlétét c Földközi-tengeren. Közölte, hogy Málta szeretné, ha a stockholmi döntések előmozdítanák a leszerelést és alkalmazhatók lennének — elsősorban haditengerészeti értelemben — a Földközi-tenger térségére. A szocialista országokat a délutáni felszólalók között Stefan Olsowszki lengyel kül- ügymin szler képviselte. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország egyik kezdeményezője volt az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek. Kifogásolta, hogy a Nyugat Lengyelország elszigetelésére törekszik, s hogy a NATO — túl a katonai előnyszerzési törekvéseken — kísérleteket tesz Európa politikai-társadalmi körképének átrajzolására, re- vansszándékokat táplál, A NATO-államok külügyminiszterei — mindenekelőtt az ciasz és a belga külügyminisz tér — délutáni felszólalásuk- oan igyekeztek válaszolni Andrej Gromiko egyes megállapí. tásaira. Mindenekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalások fel. újítását sürgették, de arról nem szóltak, hogy a NATO kész-e visszaállítani a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzetet. Ugyancsak Gromiko megAndrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz. tertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter szerdán Stockholmban találkozott George Schultz-cal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet —amerikai kapcsolatok állapo. tát tekintették át. Szovjet részről a megbeszélést teljes nyíltság és elvszerűség jellemezte, Jurij Andropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatkozotainak szellemében. Andrej Gromiko konkrét tények felsorakoztatásával rámutatott, hogy a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikai irányvonalára mindinkább a militarizmus, világméretekben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népek törvényes érdekeinek, társadalmi rendszerének és életformájának nyílt megvetése jellemző. Az Egyesült Államok külpolitikai lépései ellentétben állnak a világbéke ügyével, nehezítik a megérett problémák megoldását. Gromiko különösen arra a felelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, amelyet az Egyesült Államok visel a Nyugat-Európában megkezdett amerikai rakétatelepítés veszélyes következményeiért. A telepítés megkezdése lehetetlenné tette a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló genfi tárgyalások folytatását és általában kérdésessé tette a nuk. leáris fegyverzetek korlátozásának folyamatát. Ezzel kapcsolatban Gromiko hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat csak abban az esetben lehet felújítani, ha az Egyesült Államok készséget mutat arr<>. hogy visszaáljegyzésének szánták válaszul azt a kijelentést, hogy a NATO tavaly decemberi brüsszeli ülésszakán megerősítette: nem alkalmaz katonai erőt, ,,csupán támadásra, válaszul". Ismét a Szovjetuniót hibáztatták a felszólaló NATO-miniszterek, amiért nem fogadta el az amerikai „nullamegoldást", illetve Washington úgynevezett közbülső javaslatait, amelyek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió leszerelt volna, a NATO pedig rendszerbe állított volna új rakétákat. A NATO-külügyminiszterek azzal vádolták a szocialista országokat, hogy „titkosak a katonai költségvetéseik" és katonai tevékenységük „nem eléggé átlátszó”. A délutáni ülésen utolsónak felszólaló spanyol külügyminiszter, Fernando Moran jelképesen átadta Madrid „stafétabotját" Stockholmnak, sík. rászállt a földközi-tengeri térség biztonságának intézményesítése mellett és a stockholmi konferencia végső céljára — az európai haderők és fegyverzet lényeges csökkentésére ’— irányította a figyelmet. fítsa az amerikai rakéták telepítése előtti állapotot. Ebben az esetben a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. Ellenkező esetben — annak érdekében, hogy ne bonthassák meg a kialakult erőegyensúlyt — a szovjet fél a jövőben is megfelelő válaszintézkedéseket hoz; egyébek között más szocialista országokkal egyeztetetteket is, amelyekről egyébként már korábban nyilatkozott. Mindazonáltal a Szovjetunió, míg egyrészt minden szükséges intézkedést megtesz a mago, valamint barátai és szövetségesei biztonságáért, a továbbiakban sem fogja sajnálni erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében. Andrej Gromiko határozotton elítélte Washington irányvona. lát, amely fokozza a feszültséget a világ különböző térségében, újabb konfliktushelyzete- ket teremt és a meglevőket élezi, fokozza o durva beavatkozást szuverén államok belügyei- be — egyebek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Kö. zel-Keleten és Közép-Ameriká- ban, Afrika déli részén és több más helyen történik. Szerdán Várkonyi Péter magyar külügyminiszter az európai bizalom, és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián találkozott és véleménycserét folytatott az Időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról Uffe Eliemann-Jensen- nel, Dánia külügyminiszterével, Paavo Vayrynen, Finnország külügyminiszterével. Gromiko-Shultz találkozó Békedemonstráció a svéd fővárosban a stockholmi konferenciának otthont adó épület előtt Indiai-pakisztáni megállapodások India és Pakisztán széles körű kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat kötött. A két ország között az 1965-ös háború után kialakult feszült politikai légkörben kölcsönösen felfüggesztették a kereskedelmi kapcsolatokat, és csak a hetvenes évek végén kezdtek - igen korlátozott mértékben — újra kereskedni — hívják fel rá a figyelmet hírügynökségek. Átfogó kereskedelmi keret- egyezményt most sem sikerült kötni, jelentősek azonban az egyes árucikkek kétoldalú áruforgalmát szabályozó megállapodások. így Pakisztán műtrágyát, szenet, szódát, vasöntvé- nyekel, gyümölcsöt, kőolajipari termékeket, halat, sót, ipari alkoholt exportál Indiába, mig onnan vasércet, acéllemezeket, vegyipari termékeket, jutát, teát, kávét vásárol. Megállapodások születtek a mezőgazdasági, vasúti, egészségügyi, tudományos-műszaki és távközlési együttműködésről is. A PTI indiai hírügynökség kiemeli, hogy a tárgyalások szívélyes és baráti légkörben zajlottak le. Rakéták az NDK-ban A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja szerdai számában közli tudósítójának a Német Demokratikus Köztársaság területén levő szovjet rakétakomplexumról készült riportját. A rakétakomplexumot az NDK és a Szovjetunió kormányai között; megállapodás alapján, a Pershing—2 amerikai nukleáris rakéták és robotrepülőgépek európai telepítésére adandó egyik válaszlépésként helyezték el. Az újság tudósítója rámutat: a szovjet rakétakezelők megér, kezése előtt már sok mindent előkészítettek, ami feltétlenül szükséges életük és harci készültségük szempontjából. Felszerelték lakóházaikat és egyéb épületeiket, kialakították tanbázisukat. Ebben nagy segítséget nyújtott a fogadó ország. Kozlov százados, ütegparancsnok az újságíróval folytatott beszélgetés során kiemelte „minden harcos megérti a Varsói Szerződés Szervezete tagállamai által o NATO-államok megnövekedett fenyegeté. sére adott katonai válaszlépés jelentőségét és szükségességét". * AMSZTERDAM: A holland rendőrség szerdán Amszterdamban 4500 kilogramm hasist loglalt le, és őrizetbe vett öt holland állampolgárt. Közülük két személy ismert amszterdami kábitószerkereskedő. A közel nyolcmillió dollár értékű hasisszállitmányra az amszterdami kikötő egyik elhagyatott raktárában, illetve egy város- környéki garázsban bukkantak a rendőrök. A kábítószer negyven hordóba volt elrejtve. ♦ ÚJ-DELHI: Az indiai légierő egyik helikoptere mentette ki szorult helyzetéből Arunacsal Prades állam főminiszterét, aki országjáró körúton volt egy faluban, amelyet felbőszült elefántcsorda rohamozott meg. A vadállatok mintegy negyven személyt megsebesítettek — közölte szerdán a PTI indiai hírügynökség. ♦ CASABLANCA: Az Iszlám Konlerencia Szervezetének Casablancái csúcsértekezlete kedden estétől szerda hajnalig tartó zárt ülésén Egyiptomnak a szervezetbe vaTó visszatéréséről lolytatott parázs vitát. Az eddigi értesülések szerint a javaslatot Szíria, Libia, Algéria, a Jemeni NDK, valamint — némileg váratlanul — Tunézia is ellenezte. "Egyiptom taqságát 1979-ben függesztették lel Anvar Szadat, volt elnök jeruzsálemi útja és a Camp David-i izraeli—egyiptomi különalku miatt. Sekou Touré guineai elnök indítványozta, hogy menesszenek jószolgálati küldöttséget Teheránba és vegyék rá Iránt a casablancai csúcs munkájába való bekapcsolódásra. Irán árra hivatkozva mondta le részvételét, hogy a szervezet tagállamainak többsége elfogult Irak javára. ‘•f TOKIÓ: Súlyos bányaszerencsétlenség történt szerdán Japánban: tűz ütött ki az ország nyugati részén lévő omu- tai szénbányában. A baleset idején mintegy hétszázan tartózkodtak a föld alatt; többségüket sikerült kimenteni, négyen azonban füstmérgezés következtében életüket vesztették. Több mint kilencven bányász a tárnában rekedt, s többségükkel megszakadt minden összeköttetés. Képrablásfejlemények Az olasz sajtót élénken foglalkoztatja a budapesti Szép- művészeti Múzeum hiányzó hat képének sorsa, a festmények felkutatása, a rablásra megbízást adó személy kiléte, valamint a rablóbanda olasz tagjainak kézrekerítése. A Rómában megjelenő és általában jól tájékozott II Tempo szerdai számában azt írta, hogy a budapesti képrablásban a dél-olaszországi szervezett alvilág, a Camorra is szerepet játszott. Az II Tempo szerint a szálak Nápolyba vezetnek, még akkor is, ha a rablás olyan Reggio Emilia-i banditák közreműködésével történt, akiknek kapcsolata volt más európai országok bűnözőivel is. Emlékeztet a lap arra, hogy a négy körözött olasz képrabló között két nápolyi is van, név -szerint Giordano Incenti és Carmine Palmese. Mindketten erős szálakkal kötődnek a Ca- morrához. Ügy tudják, hogy ők ültek Morini autójában, amikor a képeket Magyarországról kivitték. Idézi a római újság a művészeti értékek nápolyi főfelügyelőjét, Raffaele Causát, aki kijelentette: informátorai révén biztos értesülései vannak arról, hogy a műtárgylopások mögött kiterjedt hálózattal rendelkező nemzetközi bűnszövetkezet áll. Giorgo Santacroce helyettes főügyész, a nyomozás római irányítója a lapokkal közölte, hogy a jövő héten két csendőrtiszt kíséretében Athénba utazik. Santacroce ismét kihallgatta Giacomo Morinit, az öttagú olasz bűnszövetkezet rács mögött lévő tagját, aki megerősítette, hogy a képlopás görög megbízásból történt. Morini vallomásában azt is elmondotta, hogy Ivano Scianti, akit a banda szellemi vezérének tartanak, a rablás előtt három hónappal a görögországi Iteában járt, ahol találkozott Efthimiosz Moszkaklaidesz étolajgyárossal. Moszkaklaidesz olajüzemei a közép-görögországi Iteában vannak. Az olasz hírközlő szervek egyébként beszámoltak a képrablással kapcsolatos budapesti sajtóértekezletről. Több újság is aláhúzta a magyar és az olasz rendőrség között kialakult hasznos együttműködést. Szerdai görög lapok olyan értesüléseket közöltek, hogy a letartóztatott Giacomo Morini maga is járt Görögországban, sőt iteai villájában felkereste Efthimiosz Moszkaklaidesz nagyiparost.
