Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-18 / 17. szám

% Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 17. szám 1984. január 18., szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból A családjogi perek tapasztalatai (3. oldal) A válogatott Cadizban (8. oldal) Hogyan tovább, kábeltelevízió? (5. oldal) Megnyílt a stockholmi A Pécsi Vízmű 1934. évi terveiből Utalt arra, hogy a genfi le­szerelési bizottság tavaszi ülésszakán az amerikai küldött­ség szerződéstervezetet fog előterjeszteni a vegyifegyverek világméretű teljes és ellenőriz­hető kiküszöböléséről. Ismere­tes, hogy a közelmúltban hang­zott el a szocialista országok javaslata Európa vegyifegyver- mentesítéséről és a genfi bi­zottság előtt átfogó szovjet szerződéstervezet is fekszik, amelyet mindeddig a Nyugat obstrukciós magatartása miatt nem lehetett elfogadtatni. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a stockholmi konfe­rencián Olof Palme svéd miniszterelnök megnyitó beszédét hallgatja. Elősegítheti az őszinte párbeszédet Kétoldalú találkozóit A vízmű új árokásó, és rakodógépe, melynek zaj szintje működés közben a megengedett 75 deci­bel alatt van Biztonságos vízellátás, zárt szennyvíziszap-kezelés Kedden délben Stockholm kulturális _ központjában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megkezdődött a konferencia „az európai biza­lom- és biztonságerősítő intéz­kedésekről, valamint a lesze­relésről”. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfoga­dott záródokumentum alapján a stockholmi konferencia a katonai enyhülést, a szemben­állás csökkentését, a béke­időben folyó jelentősebb ka­tonai tevékenység helyes ér­telmezését hivatott előmozdí­tani. A küldöttségeket Lennart Bodström svéd külügyminiszter köszöntötte, majcT Olof Palme kormányfő mondott megnyitó- beszédet. A svéd miniszterelnök em­lékeztetett arra, hogy az eu­rópai biztonságot több mint egy generáción keresztül az „elrettentés” eszközrendszeré­ben keresték, amelynek ugyan volt bizonyos szerepe a béke fenntartásában, de távlatilag nem szolgálhat a béke, a sta­bilitás és az egyenlőség alap­jául a nemzetközi társadalom, ban. Utalt a vezető atomha­talmak „nyugodt és ésszerű ítéleteinek" fontosságára a nukleáris háború kérdéseiben és hangsúlyozta, hogy „nem lehet tényleges biztonság csu­pán az egyik fél számára”. Olof Palme rámutatott, hogy a nagyobb bizalom légköre ter_ mékeny alapot teremthet a po. litikai pácbeszédhez és a lét- fontosságú eszmecseréhez. „Senki sem kívánja, hogy a népek szakítsanak ideológiai felfogásukkal és megváljanak azoktól az értékektől, amelyek­ben őszintén hisznek.” A kormányfő kifejezte rémé. nyét, hogy a stockholmi talál­kozó elősegíti az őszinte pár­beszédet. a félreértések és a téves értelmezések kiküszöbö­lését, az országok képességeit és szándékait illetően. Fordulópontot, új indulástje. lent Stockholm, amelyben a népek a remény jelét látják és amelytől konkrét eredmé­nyeket várnak — mondotta végül Olof Palme svéd minisz­terelnök, aláhúzva, hogy a biztonság; problémák megol­dása csak politikai akarattal és gyakorlati együttműködéssel lehetséges. „A békét és a biztonságot a tárgyalóasztal­nál kell keresni” — hangoz­tatta. Kedden délután a stockhol­mi konferencia a küldöttségve­zetők nyilatkozataival meg­kezdte érdemi munkáját. A le­gyező alakú hatalmas üléste­remben, amelyet a 35 részt ve. vő ország zászlaja díszít, az államok svéd nevének abc- rendjében kaptak helyet a de­legációk. Mindegyik küldött-- ségben a külügyminisztériumok vezető tisztviselői mellett ma­gas rangú katonatisztek is je­len vannak, rajtuk kívül termé­szetesen szakértők és tanács­adók. A svéd miniszterelnök által a küldöttségvezetők tiszteletére* adott ebédet követően pontban 3 órakor nyitotta meg az elnök az ülést és elsőként Claude Cheysson francia külügyminisz­ternek adta meg a szót. A francia diplomácia veze­tője azt fejtegette, hogy az ál­lamok közötti bizalmat nem le­het egyszerre és deklarációk­kal helyreállítani. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európában lévő szövetségek tényét. Mindenekelőtt meg kell akadályozni a meglepetésszerű támadást, csökkenteni kell az ettől való félelmet, ki kell kap­csolni a megfélemlítő erőde­monstrációkat, majd a hagyo­mányos fegyverzet szintjét kell jelentősen leszállítani. Az első ülés szónokai között volt George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. Vi­szonylag mérsékelt hangvételű beszédében bejelentette, hogy az amerikai küldöttség Stock­holmban javaslatokat készül előterjeszteni a katonai erőkre vonatkozó tájékoztatáscseréről, a hadgyakorlatok éves előre­jelzéséről, a számottevőbb ka­tonai tevékenységre utaló elő­zetes értesítésekről, a megfi­gyelők cseréjéről, a kormányok Két szocialista ország, az NDK és Csehszlovákia külügy­minisztere szólalt fel a kedd délutáni ülésen. Oskar Fischer, az NDK diplomáciájának veze­tője rámutatott, hogy az ame- rikpi rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésével sokszorosára nőtt a békét fe­nyegető veszély. Utalt a szo­cialista országok leszerelési ja­vaslatainak folyamatosságára, egyebek között a politikai eny­hülés katonai enyhüléssel való összekapcsolását célzó kezde­ményezéseikre. Beszélt az ál­lamok katonai tevékenysége „megjósolhatóságának", „ki­számíthatóságának" problé­máiról. Az NDK külügyminisz­tere, akárcsak csehszlovák kol­légája, Bohuslav Chnoupek, síkraszállt az erőszak kizárásá­nak nemzetközi jogi erejű rög­zítése, az atomfegyver elsőkén! történő alkalmazásáról való le­mondás, az atomfegyvermentes övezetek témájának azonnali és céltudatos megvitatása mel­lett. Mindketten helyeslőén szól­tak arról a svéd javaslatról, amely az úgynevezett harctéri atomfegyverektől mentes öve­zet létrehozását célozza Közép- Európában. A NATO középhatalmait a keddi felszólalók között a nor­vég és a dán külügyminiszter képviselte. Mindketten a biza­lomerősítő intézkedések el­sőbbségét igyekeztek kimutatni a biztonságerősítő intézkedé­sekkel szemben. (Folytatás a 2. oldalon) Jóllehet, a nyári hónapok — amikor a vízszolgáltatók által már-már kísérteiként emlege­tett kánikulai csúcs hetei tel­nek — még messze vannak, ám Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója az idei év fontos célkitűzései között elsők egyi­keként említette: — Biztosítani az állandó vízellátást a város lakosságá­nak . . . Ennek érdekében 1984-ben épül egy 400 milliméteres ge­rincvezeték a tortyogói víznye­rő terület felől, hogy elkészül­te révén ki tudják kapcsolni a hálózatból azt az Afor-te- lep környéki részt, amelyik — elöregedése miatt — gyakorta hibásodott meg. így az új ve­zeték révén biztonságosabbá tudják tenni a nyári vízellá­tást. Maradjunk azonban a köze­lebbi hónapoknál, s nézzük meg, milyen intézkedéseket terveznek erre az évre a válla­latnál, A legjelentősebbek kö­zött kell említeni azt a három, nagy teljesítményű kutat, ame­lyek a pellérdi víznyerőn ké­szültek el, s üzembe helyezé­sükkel nemcsak az elöregedett kutakat tudják felváltani, ha­nem némi kapacitásbővülést is elérnek. A tortyogói víznyerő területen elkészül a tavaszi hónapokban az a 2500 köbmé­teres, úgynevezett szolgálati medence, amely biztonságo­sabbá teszi Pécs ellátását. Au­tomatizálási programjuk része­ként — ez már korábban be­indult, például a Damjanich utcai gépházat egy éve auto­matizálták, azóta működik za­var nélkül — önműködő lesz a tettyei és a kővágószőlősi víz­műtelep gépháza. Ami a város lakosságát kö­zelebbről érinti: mint ismert, a pellérdi és a tortyogói víznek magas a vas- és mangántar­talma, (amit kiküszöbölni csak vastalanító építésével lehetne, erre viszont nincsen pénz), a lerakódás a vezetékekben az áramlási viszonyokat kedvezőt­lenné teszi, időnként a lerako­dott barnás szálak le is vál­nak, ez a vizet elszinezi. A panaszok mérséklésére _ jól b evált tapasztalatok alapján — kitisztítják a csöveket. Ez csak kis mértékben zavarja majd a lakosság vízellátását — a vállalat türelmet kér —, de elvégzésével jó előre ele­jét ehet venni a panaszok ál­landósulásának. Ez a munka az Uránvárosban élőket érinti. A hálózat-rekonstrukciós munkák keretében ebben az évben cserélik ki a Bittner Ala­jos, az Előre és a Kis-Flódán utcákban a vízvezetékeket. Dolgoznak majd a vállalat szakemberei Kertvárosban is: több üzemben jutnak el az it­teni elzárószerelvényekhez és végzik el a karbantartási mun­kákat. Tovább épül 1984-ben Har­kány felé a 300-as vezeték, Szalánta és Katálinmajor kö­zött dolgoznak majd. Alapvető feladata a vállalat­nak a szennyvizek elvezetése és tisztítása. Az év első felére tervezik a granuláló próbaüze­mét, illetve a Megyeri úti telep kapacitásának bővítését (10 000 köbméter naponta), az iszap- kezelés intenzifikálását. Ez utóbbi kettőt a negyedik ne­gyedévben fejezik be. (Ennek révén az évi 3000 tonna eddig felhasznált pakurát helyettesít­hetik biogázzal, s az iszapke­zelést is teljesen zárttá teszik.) A szennyvízelvezetési felada­tok között a fő hangsúly a ki­takarás nélküli csatornajavítá­sokon van. Ily módon ebben az évben 10 kilométer hosszúsá­gú csatornával végeznek, úgy, hogy közben forgalomterelésre sem lesz szükség, s a szenny­vizek elvezetése is zavartalan lesz. Ezeken felül a vállalat saját erőből újabb munkákba nem kezd. A még rendelkezésükre álló pénzt inkább új gépek, korszerű műszerek beszerzésé­re fordítják. Ezek közé tarto­zik az az árokásó gép is, ame­lyik — jó hír a belvárosiak­nak — kompresszorzaj nélkül dolgozik. Mészáros A. A Pécsi Állami Gazdaság gombakomposztüzemében az elmúlt évben 260 vagon csiperke- és 20 vagon laskakomposztot állítottak elő mintegy 13 millió forint értékben. A termék 40 százalékát a gazdaság használto fel saját gomba előállításához, 60 százalékát pedig elsősorban magánter­melőknek értékesítette. konferencia közötti „válságkommunikáció” javításáról. Jelezte, hogy más országok pozitív szellemű ja­vaslatait is készek a Madrid­ban körvonalazott ismérvek alapján megvizsgálni. PÉCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom