Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-17 / 16. szám

6

Dunántúli napló

1984. január 17., kedd

Mit mond a jogszabály?

Az öröklésről, adókötelezettségről

I

I Kovács T. J. pécsi olvasónk kérdezi, hogy kik esnek ki az örök- I lésből?

Polgári Törvénykönyvünk 600. §-ában szabályozottak szerint kiesik az öröklésből a) aki az örökhagyó előtt meghal ;

b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; c) aki az öröklésre érdemtelen; d) aki lemondott az öröklésről; e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;

I) aki az örökséget visszautasította.

I

H. T. olvasónk kérdése, hogy mikor keletkezik az adókötelezettség?

A 45/1983. (XI. 20.) MT sz. rendelet 3. §-a értelmében az adókötelezettség a tevékenység (foglalkozás) megkezdésének, a jövedelemforrás keletkezésének, az alkalmazott felvételének, illetőleg az adó- mentesség megszűnésének

napján kezdődik. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adóalany tevékenységét jogszabály, más hatósági engedély alapján vagy anélkül folytatja, illetőleg tevékenysége milyen időtartamú.

Mindjárt itt ismertetjük az adókötelezettség megszűnését is. Ugyanezen rendelethely értelmében az adókötelezettség akkor szűnik meg, amikor az adóalany adómentessé válik, vagy amikor adóköteles tevékenysége (foglalkozása), jövedelemforrása, illetőleg alkalmazottjával fennálló társadalombiztosítás alá eső jogviszonya megszűnik.

I

K. C. pécsi olvasónk kérdezi, hogy az úti balesetet mikor kell üzemi balesetnek tekinteni?

Az 1975. évi II. törvény 77. § (1) bekezdése értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg MUNKÁBA vagy onnan LAKÁSÁRA (szállására) menet közben éri.

Hasonló módon szabályozta az üzemi baleset, illetve az úti baleset fogalmát a 2/1980 (VII. 31.) KSH rendelet 2. § (2) bekezdése is.

Tájékoztatásul élmondjuk azt is, hogy ugyanezen KSH-ren- delet 4. §-ában előírtak szerint a SÉRÜLT az üzemi balesetét köteles az őt közvetlenül irányító személynek — a munkavédelmi szabályzatban meghatározott módon — haladéktalanul bejelenteni. Az a körülmény azonban, hogy a sérült a balesetét azonnal nem jelentette, továbbá, hogy a balesetnek szemtanúja nem volt, nem zárja ki a baleset üzemi eredetének megállapítását. Az a helyes eljárás, ha a balesetet azonnal vagy a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül bejelenti.

I

N. J.-né kérdezi, hogy az élettársak vagyoni helyzete miként alakul az élettársi kapcsolat során?

A Polgári Törvénykönyv 578. §-a szerint az élettársak — házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélö nő és férfi — együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számit.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni — a házastársak kivételével — a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.

I

A. L.f B. K.-né és O. N. olvasóink kérdése, hogy a lakbér mikortól esedékes és hogy kell fizetni?

A hatályos lakásügyi jogszabályok értelmében a lakbér attól az időponttól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta.

A végrehajtási rendelet 66. §-a úgy rendelkezik, hogy a bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig, illetőleg — tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő lakás esetében — a lakbérszámla benyújtásakor köteles megfizetni.

A rendelet hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszony esetében a bérlő a lakbért havonta két egyenlő részletben is megfizetheti. Ilyen esetben az első részletet legkésőbb a hó 12. napjáig, a második részletet pedig a hó 25. napjáig kell megfizetni.

A lakbérfizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig tart. Ha azonban a bérlő a lakást korábban visz- szaadja a bérbeadónak, az új bérlő beköltözésétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni.

S. A.

Úgy tűnik, most már valóban itt a tél, s ami ezzel jár, a sűrű köd, a gyakori havazás, s a csúszós utak. Talán nem felesleges figyelmeztetni a járművezetőket a gumik megfelelő állapotára, s a nagyon óvatos vezetésre. S azt sem árt tudni, ha valaki hosszabb útra indul, hogy a Pécsi Közúti Igazgatóság éjjel-nappal az autósok rendelkezésére áll, a 15-067-es telefonszámon a legfrissebb tájékoztatást szerezhetjük az utak állapotáról, a közlekedési lehetőségekről.---------------------------------------------------------*-----------------------------------------------—--------Közl

ekedésbiztonsági

szabadegyetem

A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete közlekedési szabadegyetemet indít hivatásos és magángépjárművezetők részére, melynek célja a közúti közlekedés biztonságának erősítése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a közlekedő emberek jellemformálása, a közlekedési erkölcs fejlesztése, a biztonságos vezetést elősegítő műszaki és vezetéstechnikai ismeretek növelése, az üzemanyagtakarékos vezetés módszereinek ismertetése, a KRESZ szabályainak

Önnek mi a véleménye?

II közlekedési morálról

— Miként érzi magát, ha a városban kell vezetnie? — szól az első kérdés dr. Szóke Zsuzsához, aki két évtizedes autós „múltat" mondhat magáénak.

— Gyakran nem ilyen nyu- godtnak, mint ahogy itt beszélgetünk. Lépten-nyomon tapasztalnom kell ugyanis közlekedési kultúránk alacsony szintjét. Nézze: az erőszakosságot, a rámenősséget én bizonyos

határig elfogadhatónak tartom, mert azt az adott közlekedési helyzetek szinte kiprovokálják. Az elharapódzó tilos jelzésen való áthajtás, az utasítást adó. táblák semmibevevése, a veszélyeztetés természetesen nem tartozhatnak a bocsánatos bűnök közé. Nem elfogadható a sok tilos parkolás sem. Sokan túl kényelmesek és meglepő, hogy általában mennyire hiányosak a járművezetők KRESZ-ismere- tei. Mindez persze tovább nehezíti az amúgy sem gondmentes városi közlekedést. . .

— Az országúti forgalmat is ilyen kedvezőtlennek ítéli?

— Nem mondhatnám. Sőt még jó tapasztalataim is akadnak. Az udvarias teherautósok például, akik elősegítik járművük megelőzését — integetéssel, jobb oldali

irányjelzőjük bekapcsolásával. Ez már csak azért is jó, mert a megengedett sebesség túllépése nélkül veszélyesen elnyúlik egy ilyen manőver. Ezért sem tartom jónak a jelenlegi

sebességhatárokat. És, amint a gyakorlat bizonyítja, mások sem. Azaz: mindenki tempó- sabban hajt a 80 km/h-nál.

— Sok is a gyorshajtás számlájára irt baleset. . .

— Valóban, de ez túlnyomó többségében relatív gyorshajtás következménye, amelyen semmiféle korlátozás nem segíthet. Azt, hogy mikor, mekkora sebesség túlzott, sok tényező határozza meg. Nem utolsósorban a vezető és a kocsi „képességei". Vessen össze például egy ralliverseny- zőt egy kezdővel, egy 126-os Polskit egy 125-össel.

— Ez logikus érvelés, de azt hiszem, nem ez az egyetlen gondunk a közlekedésben. Sók javitanivalónk akad még. Lát-e erre valós lehetőséget?

— Igen. Kezdem a képzéssel, amelyben úgy vélem, kevés a városi gyakorlás. A képzési időt 's növelni kellene, ami többek között felszínre hozhatná az egyes jelöltek alkalmatlanságát is. Ezt az alkalmasságot egyébként megkérdőjelezi az is, ha valaki a sok sikertelen vizsgával tűnik ki. A másik: szívesen látnék sokkal több rendőri ellenőrzést a városokban. Ebből két előny is származnék. Egyfelől fegyelmezettebb magatartásra késztetné a közlekedőket, másfelől fokozná a jó partneri kapcsolatot az autósok és a rendőrség között.

Búsbarna László

STOP

Forgalomkorlátozások. Január 16. és 22. között az alábbi helyeken lesznek Baranyában közúti forgalomkorlátozások. A szederkény—villányi—harkányi összekötő úton, Márok térségében hídépítés miatt 12 tonnás súlykorlátozás és 40 km órás sebességkorlátozás van érvényben. A pécs—pellérdi összekötő úton burkolatszélesítés és autóbusz-megállóhelyek építése miatt útszűkület akadályozza a forgalmat, ezért tilos az előzés és a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/óra. A komló—magyarszéki összekötő úton a komlói átkelési szakasznál útszélesítés miatt útszűkület van, ezért előzni tilos, a maximális sebesség 40 km óra.

rf

Helyszíni1 hibaelhárításra és indításra specializálta magát Kovács Sándor autószerelő, aki mindennap reggel 6 órától este 20 óráig hívható a 24-U97-es telefonszámon. Ez a szám CB-n keresztül eléri, bárhol dolgozik. Ha ott végez, siet a következő bajba jutott autós segítségére.

*

Az elmúlt héten nyolc személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági és közlekedési osztályától : kettő súlyos, hat pedig könnyű kimenetelű volt.

felelevenítése.

A résztvevők tájékoztatást kapnak a KRESZ módosításával kapcsolatos tudnivalókról, Baranya megye 1983. évi baleseti helyzetéről, különböző előadásokat hallgathatnak meg pl. elsősegélynyújtásról, üzemanyag-takarékos vezetés- technikai módszerekről, az alkohol gépjárművezetésre gyakorolt hatásáról. Az előadásokat filmvetítések színesítik. Lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők saját gépjármüvüket diagnosztikai vizsgálatnak vessék aló, melynek során műszerrel optimális üzemanyagfogyasztás beállítása történik.

A szabadegyetem első programjára 1984. február 12-én kerül sor, ezt követően február 19-én és 26-án találkoznak az érdeklődők a TIT Bartók Klubjában (Pécs, Janus Pannonius u. 11., a Tudomány és Technika Házában), majd március 3-án az 5. sz. ÉPFU műszaki bázisán (Pécs, Megyeri út 26.) kerül megrendezésre a diagnosztikai vizsgálat. A programok mindennap 8.00—12.00 óráig tartanak.

Jelentkezni lehet a TIT Baranya megyei Szervezeténél személyesen, vagy a 10-807-es telefonon 8.30 és 15.30 között. A részvételi díj 200 forirrt/fő.

TIT Baranya megyei Szervezete, MKBT

Kisebb költséggel nagyobb biztonság

Hasznos kezdeményezés az egyéves komlói autójavítónál

Sárga bilux égő?

A köd veszélyei

A gépjárművezetők legalattomosabb ellensége — a hófúvás mellett — a köd, amely pedig nem is olyan ritka az őszi—téli autózáskor. A köd néha 50— 100 kilométeren át beborítja előttünk az utat, ezért — szak- kifejezéssel élve — állandósult veszélyhelyzetnek tekintjük. Ám akármilyen tejszerűen sűrű is a köd, a forgalomnak haladnia kell. A ködben való mozgás egyik legfontosabb szabálya: ha előttünk más jármű halad, csak annyira közelítsük meg, hogy hátsó fényeit még lássuk. Semmi esetre se ragadjunk szorosan rá, amikor észrevesszük, hogy vezetője nem az objektív lehetőségeknek megfelelően hajt — azaz túl gyorsan a látási viszonyokhoz képest —, inkább veszítsük el a szemünk elől a kényelmes tájékozódási pontot, semmint részt vállaljunk a másik vakvezetésének kockázatából.

Csak a saját biztonságérzetünknek megfelelő, a magunk által helyesnek ítélt sebességgel haladjunk. Az cselekszik ésszerűen, aki a biztonságos célbaérést tartja a legfonto- scbbnak, és ha szükséges, akár 15—20 km/órára is lecsökkenti a sebességet, sőt bizonyos helyzetekben vállalja az araszoló tempót is. Nagy ködben persze a legokosabb más időre halasztani az utazást, de hát ezt nem mindenki teheti meg,

Ami a járművek világítását illeti, azt tudjuk, hogy az országúti („hosszú") ' fény ködben nem használható, a túl solf és erős fény megtörik a lebegő páracseppeken, és fehér falat emel a szemünk elé. A tompított fény a jó, nemcsak azért, mert ez az előírás. Ködben iön rá igazán az autóvezető annak előnyeire, ha a fényszórója bilux-égőjét már

korábban sárga színűre cserélte ki. (A KRESZ nem tiltja ennek használatát, esti, éjszakai vezetésnél kétségtelenül kelle-! mesebb, megnyugtatóbb a szemnek; bárcsak minden szembejövő járműnek is sárga fényszórólámpái lennének!) Persze jó szolgálatot tehet a sárga fényű ködlámpa is, főként akkor, ha helyesen — megfelelően mélyre — van felszerelve. A ködréteg ugyanis az úttesthez közelebbi helyeken mindig valamivel ritkább, így a lámpa által jobban átvilágítható.

Sokat tapasztalt járművezető ködben való huzamosabb haladáskor kikapcsolja a műszerfal világítását. Kétségtelen, hogy ez az előretekintést valamelyest javítja, kérdés azonban, hogy a vezető biztonságérzetét nem zavarja-e az, hogy önkéntelen pillantásaival nem tudja leolvasni a műszerek állását. Ebben a kérdésben tehát egyéni kényelemérzésünk, megszokásaink figyelembe vételével döntsünk.

Az utak vonalakkal, jelekkel való felfestésének mindenkor jó hasznát veszi az autóvezető, de különösen sűrű ködben. Kiváltképp a jobb oldali — külső — folyamatos fehér sáv fontos, hiszen annak állandó figyelése, az ahhoz való igazodása menti meg az autóst a padkára való lefutástól, ami az egyik legveszedelmesebb dolog. Ennek megfelelően, ha behavazott úton kell az autósnak sűrű ködben haladnia, sokkalta nehezebb dolga van.

.Mivel a ködös időszakokban nem ritkaság, hogy sárfelhordás, vagy avarszőnyeg borítja az utakat, külön gondot jelent a fokozott csúszásveszély. Komoly autós teljesítmény a csúszásból visszahúzni a kocsit; fékezni tilos, a csúszás irányába kell kormányozni. De erre inkább ne kerüljön sor!

Az 1983. január 1-én az AFIT utódjaként megalakult komlói autójavító kisvállalat számára komoly próbatételt jelentett az elmúlt esztendő, mert a korábbi 'éveknél is rosszabb alkatrészellátás mellett kellett eleget tenni az autótulajdonosok fokozottabb elvárásának. A vállalatnál elsősorban ennek tulajdonítják, hogy a szolgáltatás színvonalát nem sikerült a tervezett mértékben javítani.

Tóth László igazgató elmondta, hogy szervezéssel és a beszerzési csatornák jelentős bővítésével némiképpen sikerült szűkíteni a hiányalkatrészek listáját, de így is gyakran akadályozta munkájukat az alkatrészhiány.

A kedvezőtlen feltételek ellenére sokkal kevesebb reklamáció érkezett javítási munkák miatt, mint a korábbi években. Jelentősen lerövidült a vállalási idő, egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyintézés. A változást oz igazgató elsősorban a múlt évben alkalmazott új ösztönzési rendszernek tulajdonítja.

Ugyanis ennek alapján a dolgozók bére meghatározó mértékben függ az elvégzett munka minőségétől, illetve mennyiségétől. Ezt a gyakorlatot az idén tovább finomítják. Ugyanakkor úgy tervezik, hogy folytatják az ügyintézés egyszerűsítését. A vállalat 1984-ben újabb úttörő jellegű kezdeményezéssel igyekszik szélesíteni ügyfeleinek körét. Azokkal az autótulajdonosokkal, akik rendszeresen náluk javíttatják gépkocsijukat, megállapodást köt a vállalat. Ennek lényege, hogy az ügyfél ötezer kilométerenként műszeres vizsgálatot végeztet a rejtett hibák megállapítása miatt. Ennek során a fékrendszer műszeres vizsgálatát, a fényszórók beállítását, futómű ellenőrzését, a lengés- csillapító állapotának vizsgálatát, és a CO-mérést ingyen elvéqzik.

K. V. J.

Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR