Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-16 / 15. szám
Weörös Sándor remeke monodrámában Psyché: Gyuricza Liliann Weöres Sándor Psyché című műve alapján forgatott lenyűgözően szép filmet Bódy Gábor néhány évvel ezelőtt, s a vásznon megelevenedett Psyché, született Lányai Erzsébet költőnő élete. Annak a gyönyörű, félig cigány, félig arisztokrata származású, szenvedélyes tombolósú nőnek az élete, akinek tehetsége, szabadságvágya a költészetben, szerelemben egyaránt csodálatra és megbotránkozta- tásra késztette környezetét. Weöres Sándor művéből monodráma is készült, amely most Pécsett a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Ház anyagi támogatásával kerül színre a DOZSÓ zsebszínházában. Címszereplő: Gyuricza Liliann, a rendező: Vas-Zoltán Iván — mindketten a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Gyuricza Liliann Psychéje más lesz, mint a filmen Patricia Adriani-é volt, hiszen klubkörnyezetben egyedül mondja el, s éli meg hősnőjének, ennek a 19. századi, valójában sosem élt asz- szonynak szenvedélyes életét. A rendező szerint a művésznő pontosan olyan, amilyennek ő elképzeli Weöres hősnőjét: apró termetével, törékeny alakjával, hatalmas fekete szemével, szilajságá- val alkalmas a szerepre. Ugyanannyi esztendős, mint Lányai Erzsébet: kereken 25 éves. De a külsőségeknél fontosabb a belső, lényegi hasonlóság. — Először 16 évesen olvastam a művet, s akkor még nem hatott rám ilyen mélyen. Később újra és újra olvasván éreztem úgy, bogy amit gondolok a világról, magamról, az benne van ebben a darabban — fogalmazza meg gondolatait a művésznő a próbaszünetben. — A nyáron üdüléskor is velem volt a könyv. Lehet persze, hogy merészségnek tűnik a vállalkozásom, de a találkozás ezzel a különös költői világgal valósággal kikényszerítette belőlem az előadást... Az is lehet, hogy jobban bízok magamban, mint amit majd meg tudok valósítani színészi eszközeimmel a színpadon. Lehet ... De akik eljönnek az előadásra, azok az én legbensőbb titkaimba is bepillanthatnak, s remélem, sok érdekeset megtudnak a múlt század asszonyairól és a mai nőkről is. — Majd még hozzáfűzte Weöres szavait: „Nem vagyok olyan gőgös, hogy azt higyjem, a mű elkészült. Míg vagyok, ez a mű is bennem! Ez nem egy előadás, hanem életfilozófia, ami szerint immár élni kénytelen vagyok .. Pálfi Diana Kesztyű és álarc — más semmi Farsangtörténet fi tiidaszanatoriumban kezdődött Metszetetek A király öccse volt a gyújtogató Az első „aktszelet" a szanatóriumban készült, ma is Bencsik Istvánnál van. „Kezdődik a minét. — Három gavallérral, Három deli dáma kiáll szép manérral: Franciás táncokkal kezdődik főhajolva, Folytatják páronként viszontog másolva ..." — írja Csokonai a Dorottyában a kaposvári farsang báljáról a XVIII—XIX. század fordulóján, amikor talán a legnagyobb divatja volt a táncos mulatságnak, a bálnak. Táncos mulatságok, álarcos vigadozások mindig is voltak farsang táján vagy kétezer évig visszamenőleg, a farsangi bálok kezdete azonban a reneszánsz kibontakozásának idejére tehető: a zabolátlan mulatozás ekkortól kezd szabályokba rendeződni, ceremóniákkal övezett bálokká alakulni, még a pápák székvárosában, Rómában is. Az álarcos maskarák viselése is divattá alakult, bár engedélyhez kötött volt, annak időtartamát jócskán elnyújtották olykor-olykor: VI. Sándor pápa 1502-ben például lánya, Lukrécia Borgia lakodalma alkalmából január 1-től böjtig engedélyezte Rómában az álarcok viselését. A XIV—XV. században a táncnak nagyobb jelentősége volt a puszta szórakozásnál: ekkor kísértett Európában a táncőrület, mint valami hisztérikus tömegbetegség. Ilyen híres eset volt a Le Bal des Ar- dents, vagyis az „égők bálja" 1393-ban Franciaországban. VI. (Örült) Károly, akkor még ifjú király bált rendezett: az állatbőrökbe öltözött maszkos táncosok ruházata azonban meggyulladt a bálterem fáklyáitól — egyes pletykák szerint a király öccse volt a gyújtogató — és sokan megégtek a váratlan tűzvészben, a király is csak alig tudott megmenekülni. Később híres uralkodók egymással versengtek, hogy melyikük tud káprázatosabb bált rendezni. XIV. Lajos egy-egy bálra 100 000 frankot költött. Divatossá váltak az operabálok is, ahol a köznép mulatságába álarcoson vegyülhettek az elő-, kelők. Ez volt az egyik kedvenc szórakozása Maria Antoinette francia királynénak is, akit később a francia forradalmárok nyaktiló alá küldtek. Napóleon bálon ismerte meg első feleségét, Josephine-t, s bált rendezett Varsóban is, csakhogy Maria Walewskával „közelebbi ismeretségbe" kerüljön. A napóleoni korszakot lezáró bécsi kongresszust már a kortársak is „táncoló kongresz- szusnak" nevezték, annyi volt a bál; Metternich herceg, akkori osztrák külügyminiszter egy bálon átvirrasztott éjszaka után kapta ágyába kézhez azt a sürgönyt, ami Napóleon Elba szigetéről való szökéséről tudósí,- tott, Wellington Napóleon belgiumi támadásáról a richmondi hercegnő brüsszeli bálján szerzett tudomást, s onnan vonult Waterloo-hoz . . . A XIX. század arról volt hírhedt, hogy ekkor már igencsak elszabadultak a kedélyek a mulatozásban. A század elején Pest-Budán már meztelen bálokat rendeztek, ahol grófok és grófnék táncoltak „minden fi- gelevél nélkül", mint arról Kazinczy Ferenc tudósít rosszallóan. De a 48-as szabadságharc leverése után is divatosak voltak Pesten is a débardeur-bá- lok, amelyeken a hölgyek csupán fekete kesztyűt és álarcot viseltek, mást nem. Sokan megcsodálják a nagy- harsányi szoborparkban Bencsik István két alkotását, a márvány, téglákból felépített női mellet és az egy tömbből faragott orr-száj részletet. A művésznek nem ezek az első alkotásai ott: kavicskompozíciói az első szim- pozionokon készültek. — Hogyan jött az ötlet. hogy az emberi testet részleteiben, szeleteiben mutassa be? — kérdeztük a néhány hónapja Pécsett letelepedett művésztől. — Onnan kezdeném, hogy a felszabadulás után roppant fia. talon és roppant tudatlanul ér. keztem Budapestre a kommunista párt ajánlására Nagyatádról. Tipikus volt a sorsom akkor: ka. nászbojtár, akit felfedeznek, népi kollégiumba küldenek. Budapesten előbb képzőművészeti középiskola, azután a főiskola, majd utána is egyenes volt a pályám; évente egy-két köztéri szoborra koptom megrendelést, s vállaltam a szobrászat mellett közéleti tevékenységet. Aztán jött a magyarországi égés, ami bennem is elpusztított sok mindent, s számadásra kényszerí- tett. 5 újjáépítésre. Úgy éreztem, a hotvanas években mint a Fiatal Képzőművészek Stúdió, jának vezetője, hogy a képző- művészetben is véget kell vetni az „ízlés-apartheidnek”, annak, hogy stílusbei; különbségek miatt favorizáljanak egyeseket, nélkülözzenek másokat: a magyar képzőművészet sokszínűségéhez hozzá tartozik az absztrakt és a figurális, az illusztratív és o filozofikus egyaránt. Elképzeléseimet nem min. denki osztotta, magamra maradtam, egyedüllétre kényszerítettek. Ezzél egybeesett, hogy gyerekkori fertőzésem miatt tüdőszanatóriumba kellett mennem. Az egyik budapesti tüdősza- natóriumban egy fiatal röntgen, orvos — korát jóval megelőzve — azzal kísérletezett, hogy a felvételi anyagokat térbeliségükben értékelje, ám az éhhez szükséges műszerek okkor még ismeretlenek voltak. Az orvosnak műszaki ember ajánlotta, vizsgálati módszeréhez keressen segítséget egy tüdőbajos szobrásznál. — Az orvos által megadott matematikai jelek alapján nekem az lett ° feladatom, hogy apró kis fakockákból egy öreg asztalosmester segítségével ré. tegeiben és térbeliségében adjam vissza röntgenkutatásainak tapasztalatait — tulajdonképpen így születtek meg mostani szobraim. Amikor elkészült az első ilyen modell, rájöttem, hogy ebben szobrászati lehetőségek is vannak: így azóta erre tettem fel az életem, ez izgat igazán. Bencsik István hosszú évekig nem kapott megrendelést. Ma sem szobraiból tartja el magát: nem szégyenli, ha síremléket, márványosztalt kell készítenie. De éppen így és éppen ezért, szobraiban ma minden kötöttség nélkül jelenítheti meg az emberi test szépséget, szabadCsak a lábát dugta be az ajtón Történetek, aranyköpések - vizsgákról A szekrényen át akart távozni Ahogy az az iskolákban már lenni szokott, az egyetemi és főiskolai vizsgaidőszakban a fegyverkezés elleni küzdelem élharcosai a tanárok, míg a diákok a legváltozatosabb módszerekkel próbálkoznak, hogy minél hatékonyabb „puskákat” gyártsanak. Arra is akadt már példa, hogy csinosabb hölgyek az egész tankönyvet kimásolták kis fecnikre, és olyan helyre tették, ahol a tanár legfeljebb nézni és mutogatni mert. Természetesen nem az említett segédeszköz a főszereplője a pécsi egyetemeken és főiskolákon tanuló mintegy ötezer hallgató vizsgáinak. A félévenként 25 000 vizsga komoly felkészülést igényel. Nem csoda, ha a nagy igyekezetben egy-két hiba is becsúszik. A gondolkodás szellemes selejt- jei ezek: az aranyköpések és a sztorik. Történt például, hogy állattanból egy madarat kellett fel. ismerni — a lábó'ól. Ha ez nem ment, akkor feljebb emel. ték a lepedőt, és már a szárnyai is láthatóvá váltak. Ha így sem sikerült megmondani az állat nevét, akkor az egész madarat megmutatták. Esetünkben hiába. Hősünk — ahogy stílszerűen mondani szokták — „elszállt”. Egyest kapott, ám a tanár elfelejtette ráírni nevét a vizsgalapra, és visszahívta a folyosóról. Hősünk szótfogadott. Résnyire nyitotta az ajtót, és — bedug, ta a lábát.., Máskor annyira megzavarodott a jelölt, hogy az ajtó melletti, felelete hallatán magányosan szomorkodó szekrényen át próbált távozni. Tud. nak olyan esetről is, amikor egyik vizsgázó a csokréta szó- összetétel eredetével kapcsolatban a csók és a rét összefüggéseiről kezdett értekezni. Mások hívatlanul érkeztek. Amikor még 800 levelező hallgató járt a tanárképzőre, az egyik hallgatónő, felrúgva a hagyományokat, belépett a vizsgáztatóterembe. „Nézzék, nekem mekkora érettségi bizonyítványom van — lobogtatta a lepedőnyi okmányt —, ebből is láthatják, nem vagyok mai csirke.” A vizsgáztató ránézett és így szólt: „Akkor az I. világháborúról legyen szíves beszélni — élménvszerűen.” Persze produkáltak más szel. lemességet is, álljon itt né- hány vizsgadolgozatban talált aranyköpés: „Arcbimedesz a reneszánsz korban alkotta meg az anyagmegmaradás törvényét." „A számtani sorozat elemeinek különbségei olyan számtani sorozatot alkotnak, amelyek különbsége 0. Tehát a sorozat nem sorozat.” „A vasfüggöny igen kevés tőkét eredményezett.” „A katarzis az ókor színpadán kellék volt.” Ez a cikk 13-án íródott. Ez magánügy ugyan, de egy újabb történet kapcsolódik hozzá. Volt valaha egy hallgató, aki-csak és kizárólag a tizenhármas tételt tanulta meg, és abból felelt, míg egyszer le nem bukott. Ügy csinálta. hogy odament a tételekhez. Húzott egyet, megnézte és rögtön visszatette. Mond. ván, „elnézést tanár úr, a 13- as volt, de babonás vagyok, és . . ." Mire a tanár többnyire azt mondta: „Nem baj fiam, azért csak mondja el!” Aztán volt olyan tanár, aki nagy kegyesen megengedte az új tétel húzását. Ez volt az az eset, amikor az engedékenység — ölt. D. I. Il/lüueszetí uílaghirado HÁROM OPERAHÁZ. A magyar operaművészet egyik világmárkája: Tokody Ilona. A fiatal énekesnőt különleges színű szopránja főként az olasz operák szerepeire teszi őt alkalmassá. Egyszerre hatom operaházza! von szerződése: a budapestin kívül a nyugat-berlini Deutsche Oper-rel és a bécsi Staats- oper-rel. Ö volt az első magyar énekes, aki eljutott és énekelt a földgömb másik felén lévő dalszínházban, a San Francisco-i operaházban. (Képünkön: Tokody Ilona olasz nyelvű Verdi—Puccini árialemezén.) CELLINI. Benvenuto Cellini életéről forgatnak televizió- lilmet Olaszországban. A reneszánsz nagy lestőjét és ötvösművészét Bruno Ganz ala. kitja, a rendező pedig Giu- liono Montalbo, akit a magyar nézők a „Sacco és Van- zetti" rendezőjeként ismerték meg. , MOZDONY-ROCK. Andrew Lloyd Webber, a rockopera első számú zeneszerzője, a „Superstar", „Evita” és a „Macskák” után ismét nekilendült, s két művet is írt. Karácsonyra átdolgozta a Hallo, Dolly című musicalt — címszerepben Danny La Rue-val, az utazó rocksztárral játszották Londonban — most Pedig új darabjának bemutatóját készíti elő. Ezúttal egy vasúti látványt zenésített meg, Csillagfény Expressz címmel. Bemutató: 1984. március 27-én, a london; Apolló Szín. házban. KOLOSTORI DON CARLOS. Újabban nagyon vonzzák az operarendezőket az eredeti hangulatú helyszínek. A múlt héten az Aida sivatagi színpadi előadásáról adtunk hirt. Most pedig a képernyő számára készül egy Don Carlos produkció a spanyolországi El Escorial kolostorában. Franco Zelfirelli rendezi és Leonard Bernstein vezényli majd a zenekart. Szereposztás még nincsen, mivel a képernyő nemcsak kiváló énekhangot, hanem sajátos arcot is igényel a szereplőktől, Így a kiválasztás igen nehéz. F. D. ságát, fenségét. Bodó L. A Posta Pécsi Magasépítési Üzem FELI! ESZ : ▼ belső építészt — technikust ▼ dekoratőr — kirakatrendezőt. Gkv-jogositvánnyal előnyben. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: PÉCS, RÁKÓCZI ÚT 60., Auth Jakab üzemvezetőnél. Éjjeliőrt keresünk Pécs-Felső vasútállomási úti munkahellyel. JELENTKEZÉS Telefon: 17-798, Sterner Bozsik László
