Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-10 / 340. szám

A szocialista országok életéből Zsil'ipépítés Cernavodánál Befejezés elölt a Duna- Fekete-tenger csatorna Befejezéséhez közeledik Ro­mánia „Kék országútja”, a Duna—Fekete-tenger csatorna építése. A Cernavodát a ten­gerparti Agigeával, majd Kons- tancával, az ország legnagyobb tengeri kikötőjével összekötő csatorna 380 kilométerrel rövi. díti meg a Duna és a Feke­te-tenger közötti hajóutat. A 64,2 kilométer hosszú víziút építésében az ország minden részéből 30 ezer építőmunkás és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjainak ezrei vesznek részt. Az építésnél 300 millió köbméter földet mozgattak meg, és 3,5 millió tonna be­tont használták fel. A hajók, két, 300 méter hosszú, 25 mé­ter széles és 15 méter mély, 2—2 kamrás zsilip segítségével haladhatnak át a tenger, il­letve a Duna felé. Mindkét csatornán váró- és irányító­kikötők biztosítják a közle­kedést. Cernavodában, Med- gidiában és Basarábiában ke_ reskedelmi kikötők épülnek. A csatorna építése 1949-ben kezdődött, de — mint ismere­tes — később a munkálatokat félbehagyták. A Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága 1973-ban hozott ismét határozatot az építés folytatá­sára. A munka nyolc eszten­deig tartott. Az óriási beruhá­záshoz szükséges eszközök és berendezések legnagyobb részt Romániában készültek. A Cernavoda és Agigea között épült, 64,2 km hosszú csatorna térképe Magyar Területi Színház Harmincadik születésnap Ján Slovic szlovák szerző: S. O. S. avagy Szörnyen kényes hely­zet cimű darabjában a színház egyik kiválósága, Ferenczy Sed- liková Anna érdemes művész. Testvérlapjaink írják Mi az igazság Kambodzsáról? Phnom Penh-i la pszerkesztő nyilatkozata A nyugati sajtóban ma is sokat cikkeznek Kambodzsáról, általában hamis információkat közölnek erről az indokínai or. szágról, A kambodzsai gazda_ ság, a mezőgazdaság valamiféle összeomlásáról írnak, arról, hogy az ország még sokáig képte­len lesz önmagát ellátni a szükséges árucikkekkel, élelmi­szerekkel. Hogyan néz ki való­jában a helyzet? Az APN mun_ katársa erről kérdezte a Kam­bodzsa című lap főszerkesztő­jét, Khien Kanjarit.. — Mindenekelőtt arra sze­retnék emlékeztetni, hogy 1979 elején, tehát közvetlenül a Pol Pot-féle népirtó rezsim meg­buktatása után egy teljesen le­rombolt gazdaságot örököl­tünk. A városi lakosságot, köz_ tűk az ipari munkásságot erő­szakkal vidékre telepítették. Siralmas állapotban volt az or­szág mezőgazdasága is. A polpotisták szétzúzták a mező- gazdasági gépparkot, és azt követelték, hogy a parasztok a régi módon műveljék földjei­ket. Számos termőterület meg_ semmisült annak következté­ben, hogy vegyi fegyvereket, napalmbombát, vetettek be... Ilyen körülmények között kezd­tük meg a népgazdaság alap, -jóinak lerakását. A nem egé­szen öt év dlatt óriási utat tet­tünk meg. Az idén például már túlteljesítettük a mezőgazdasá­gi terv célkitűzéseit. Hatránk ma már úgyszólván önellátó élel­miszerből. Továbbra is súlyos gondunk a szakemberek hiá. nya. A polootisták fizikailag szinte az égész értelmiséget megsemmisítették. Jelenleg két­millió ember tanul az ország­ban. Ennyi tanuló még soha nem volt Kambodzsában.. So­kat tettünk az egészségügy te­rén is. — Mi az iqazság abban a nyugati állításban, hogy a Vi­etnami Szocialista Köztársaság fegyveres alakulatai erőszakkal beavatkoznak Kambodzsa bel- ügyeibe? — Ezek az állítások már ak­kor szárnyra keltek, amikor a Kambodzsa Megmentésének Egységes Nemzeti Frontja győ­zelmet aratott. Ellenségeink megoróbáíták úgy beállítani, mintha ez a győzelem Vietnam Kambodzsa elleni „agresszió­jának” az eredménye lenne. Az igazság azonban az, hogy a nép nem támogatta polpoté- kat és így meg is buktak. Az egész khmer nép felkelt e klikk ellen, nem volt hajlandó to­vább tűrni annak könyörtelen, ségét, véres uralmát. A viet­nami hadsereg katonái akkor is, ma is abban segítenek ne­künk, hogy békés éle-tet él­jünk, s megvédjük határainkat a polpotista bandák támadá­saitól. ANDREJ PRAVOV A dél-szlovákiai Komárom­ban (Komárno) harmincéves fennállását ünnepli a Magyar Területi Színház. Ez idő alatt 220 művet mutatott be, 700 előadást tartott, s ezeket több mint hárommillió néző tekin­tette meg. Tizennégy évvel ezj előtt testvérszínpada létesült, a kassai Thalia Színház. E számok és tények mögött a színház egész együttesének rendkívül igényes munkája áll. Előadásaival Szlovákia igen tcvoleső vidékeire, a legkisebb falvakba is eljut. Mivel a la­kosság túlnyomó többsége itt mezőgazdasággal foglalkozik, gyakran mutat be falvak prob­lémáival foglalkozó műveket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a színház repertoárja egyolda­lú. — Színházunk elsőrendű fel­edető az — mondja Takáts Emil igazgató —, hogy a Csehszlovákiában élő, magyar- nyelvű nézőkhöz közelebb hoz­za a kortárs szlovák, cseh, ma­gyar és szovjet színműveket, va. lamint a klasszikus drámairo­dalom legkiemelkedőbb alko­tásait. Együttesünk arra tö­rekszik, hogy elvhű és elköte­lezett művészi munkát produ­káljon, a bemutatott művek közvetítésével minden korosz­tályhoz szóljon, s öregbítse a jó színművészet hírnevét. — A Magyar Területi. Szín­ház sikerekben gazdag utat tud maga mögött, amelyben minden egyes évadnak saját arculata van. Milyen volt az elmúlt évad az igazgató sze­mével nézve, s mivel gazda­gítja nézőit a színház az 1983/84-es szezonban? — A múlt szezonban a be­mutatott darabok változatos­ságával, a drámaj szöveg és a szinrevitel sokrétűségével akar­tuk magunkra felhívni a nézők figyelmét. Dramaturgiai tér. vünkben egyaránt szerepeltek kortárs szovjet, szlovák és-cseh darabok, de ugyanúgy klasszi­kus és mai magyar szerzőig mű­vei is. Az új évadban a ma­gyar drámai művek közül Vö­rösmarty Mihály, Czillei és a Hunyadiak, Mészáros Lász­ló: Tanúbeidézés, Kertész Ákos: Névnap című művét mu­tatjuk be. Színre visszük Ivan Bukovcan szlovák szerző mű­vét: a Mielőtt a kakas szól cí­mű darabot, valamint Goldoni- tól A legyezőt, Brechttől a Kol. dusoperát, Jan Jilek cseh szer­zőtől a Szép Borbálát. A Magyar Területi Színház az előadott darabok kéthar­madát vendégjáték formájában mutatja be, a többit a komá­romi és a kassai színházban. E két színház falujáró jellege nagy követelményeket támaszt a színpadtechnikai megoldá­sokkal szemben, az együttes­nek mindig talpraesetten kell reagálnia az adott feltételekre. Tekintettel arra, hogy a szép magyar színpadi beszéd igen fontos, a színház egyre jobban fejleszti kapcsolatait a buda­pesti Színművészeti Főiskolá­val, valamint a pozsonyi Mű­vészeti Főiskolával. Igen nagy segítséget jelent számunkra a győri és a miskolci színházzal fenntartott baráti kapcsolat. A komáromi és kassai bemutatók nagy részét e két testvérszínház rendezői tanították be. A Magyar Területi Színházat tevékenységéért a 30. szüle­tésnapon kitüntetéssel jutal­mazták. Katarina Galovská A Hanoi Képzőművészeti Főiskola A Vietnami Szocialista Köz­társaság egyik legrégibb felső- oktatási intézménye az 1930- ban még a francia gyarmatosí­tók által alapított Indokínai Képzőművészeti Főiskola, mai nevén: a Hanoi Képzőművészeti Főiskola. A tanintézetben a kez­detekkor egy-egy évfolyamon mindössze 20 hallgató tanult a szobrászati, a festészeti vagy az építészeti szakon. A felszabadító harcok kezde­tével a főiskolát is kitelepítet­ték a fővárosból, de a diákok és a tanárok a dzsungelben is folytatták a tanulást és az ok­tatást. Az első vietnami képző- művészeti kiállítás megszervezé­sét is ők vállalták 1951-ben. A hetvenes években a főis­kolán két újabb szak — a gra­fikai és a művészettörténeti — indult. A hallgatók és a taná­rok alkotásai országszerte meg­találhatók, városokat, falvakat díszítenek. Ezek egyike a Vö- rös-folyó deltájában emelt Ho S; Minh emlékmű. A főiskola művészeinek 170 alkotását őrzi a Vietnami Nem­zeti Galéria. A moszkvai Keleti Művészetek Múzeumában a fő­iskola hallgatóinak 30 műve lát­ható. A felsőoktatási intézményben eddig kétezer művész szerzett diplomát. Közülük hetvenen a nemzeti kisebbségek tagjai, tí­zen pedig külföldiek. AbBOBCltCKfV upaBüa Különleges aromás anyagokat ál lá­tottak elő a finom szerves vegyületek szintetizálásával foglalkozó ivano- frankovszkiji üzemben. Különösen ap­rólékos elemzést igényelt az új or­chidea illat előkészítése. A művele­tek során meg kellett találni azt a vegyületet, amelynek illóanyaga egy­részt egyértelműen elkülöníthető más hasonló aromáktól, másrészt tar­talmazza az orchidea jellegzetes illa­tát. A kísérletek arra a következte­tésre vezették a kutatókat, hogy az tzoamilszalicilát anyaga éppen a keresett aromával rendelkezik. Az ivano-frankovszkiji vegyi üzem­ben hamarosan három új technoló­giai soron, háromféle jelentős aro­más anyagot fognak előállítani, köz­tük a Szovjetunióban ipari méretek­ben eddig még nem gyártott vegyi terméket, az izoamilbenzoátot. Már ma is azonban egész sor ve­gyi terméket készítenek, közel 60 fé­le elnevezéssel, az ivano-frankovsz­kiji üzemben. Most a választék ki­egészül azokkal az új aromás anya­gokkal, amelyeket az illatszeripar minőségi fejlesztése számára állítot­tak elő a szakemberek. * Az ősi városban, Rogatinban vi­szonylag épségben fennmaradt a XIV—XVIII. század régi építményei­nek együttese. Közöttük is kultúr­történeti jelentőségű műemlék — a XVI. sz. végén, a XVII. sz. elején épített, fából készült Szentlélek templom, amely a város nyugati ré­szén, a Cnilaja Lipa folyó partján található. Az épület belső terében ma is megtekinthető a XVII. századi ukrán monumentafista-dekorativ mű­vészet kiemelkedő alkotása — egy ötsoros ikonosztáz. Itt nyift meg egy állandó kiállítás — a XVI—XVII. sz. faépitészetének és festészetének emlékhelye —, amely az ivano-frankovszkiji területi szép- művészeti múzeum egyik részlegeként fogadja a látogatókat. CAMBEHCKO flEAO Új ambícióval kezdte meg Kötél város és környékén 61 öntevékeny kollektíva az aktiv felkészülést. Fő feladata — megfelelően szerepelni a nagy folfclórünnepen, ,,A Balkán mesél és énekel ’84” néven megren­dezendő találkozón, Gurkovóban. ősszel a Kötél város és környékén lévő községekben megkezdődik az ol­vasókörökben az új műsorok előké­szítése. A színpadok és pódiumok benépesülése már mutatja, hogy a következő 7—8 hónap az öntevékeny muzsikusok, zenekarok, énekesek, A KNDK energiahordozókban gazdag ország. Ezekre a ter­mészeti kincsekre alapozva bon­takozott ki a hatvanas években az országos energioprogram. A tervek szerint elsőként vízi­erőműveket, majd a hetvenes évektől kezdődően főként hő­erőműveket létesítettek, köztük a Csongcsongang hőerőművet, amely az északi megyéket lát­ja el villamos energiával. Ugyancsak a hetvenes években kezdődött meg a Taedonggang erőmű építése. A nyo'cvanas években tovább folytatódik a viUamosenergia- potenciál bővítése: megkezdte a termelést a Pukcsang és a Szoduszu hőerőmű, megépült a Vivőn és a Hujcson vízierőmű, továbbá a Miriam és a Pong­előadómüvészek számára erőteljes munkával fog telni. Az új felkészülés időszakában e területen az öntevé­keny művészeti kollektívák közül 25— 61 olvasóköri, 28 iskolai és 8 ifjú­sági együttes. Ezek egy részének munkáját szakképzett vezetők, elő­adók segítik, akik a város zenei kö­zépiskolájában és más szakterülete­ken dolgoznak. Az idei évadban nagy módszerbeli segítségre számí­tanak a megyei központtól. Ez kü­lönösen az időszakonként megrende­zendő konzultációkon való részvétel lesz, ahol meghallgatják az együt­teseket és ajánlásokat tesznek, taná­csokkal segítik felkészülésüket. ,,A Balkán énekel és mesél '84"-en Kötéllel eqyütt^részt vesznek — mint már korábban is -r- Tvardica, Dre- novo, Trevna, Elena és Gurkovo. Új, sokoldalú program összeállításán dolgoznak, hogy méltóan képviseljék a művészeti öntevékeny munkát, a Kötet és környéki népszokásokat még szebb, színvonalasabb előadásban mutassák be. Függetlenül az idei évben Tvardi- cában megrendezett találkozón el­nyert érmektől és más elismerések­től arra törekszenek, hdgy a még nem, vagy kevésbé ismert népi mű­vészetet, szokásokat megfelelő mó­don sajátítsák el és mutassák be az érdeklődő nézők számára. A Güstrow járásban lévő Diekhof község lakói az idei szárazság ked­vezőtlen hatásaiból tanulva átfogó öntözési tervet dolgoztak ki. 133 hektár földterületen emelkednek majd ezáltal a terméshozamok. Ez azt je­lenti, hogy a vízháztartás jobb sza­bályozásával 133 hektár zöldterületet, szántót és kertet tudnak majd az időjárástól szinte teljesen függetlenül művelni. így például tervbe vették, hogy építenek két kisebb tározót, amelyek segítségével ötven hektár zöldség és szántóföldi takarmány jut elegendő nedvességhez. Egy árokfe­nék megmélyitésével négy hektár er­dő lecsapolása valósul meg. Az itt nyert víz a Grossklär tározómedence lefolyóvizével együtt öt hektár terü­leten biztosítja a magasabb termés­hozamokat. Ezen kívül sor kerül hat duzzasztó rekonstruálására is. Kettőt ezek közül a növénytermesz­tési ágazat, hármat a meliorizációs egység, egyet pedig a falu lakossá­ga társadalmi munkában tesz ismét üzemképessé. A termelőszövetkezet vezetőségének célja, hogy az öntö­zés szinte tömegmozgalommá váljék a faluban, így a jövő évre 5000 óra társadalmi munkát végeznek majd az öntözési program megvalósulása érdekében. va zsiliprendszerhez csatlakozó áramtermelő üzem. Az évtized első három évében néhány tu­cat kis. és középméretű erőmű is elkészült. Ennek megfelelően évről évre növekszik az egy főre jutó villamosenergia-termelés. 1970-’ben 1184 kilowattóra vil­lamosenergia jutott egy-egy la­kosra, ma ennek a duplája. 1984-re előreláthatólag 5200 ki­lowattóra villamosenergia jut majd az ország minden egyes lakosára. Jelenleg az erőművek egyhó, nap alatt többet termelnek, mint a felszabadulás előtt egy egész esztendőben. Az áram pe. dig olyan távoli vidékekre is el­jut, amelyek korábban nem ré­szesülhettek a villamos energia áldásaiból. Különösen a fiatal nézőközönség körében igen sikeres Csoko­nai Vitéz Mihály: Özvegy Karnyóné című bohózata. (Fotók: A Komáromi Magyar Területi Színház archív felvételei) Energiatermelés korszerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom