Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-09 / 339. szám
1983. december 9., péntek Dunántúli napló 3 Nők a közéletben Ledvináné Kosztáli Erzsébet A közéleti munka vállalásának több előfeltétele lehet. Ledvináné Kosztán Erzsébet esetében valahol a családi tűzhelynél kell a ' nyomok után kutatni: heten voltak testvérek — mind a heten lányok —, s a nagy család a közösségformálás legapróbb sejtje. Ledvináné Kosztán Erzsébet ma az MSZMP Siklós városi-járású Bizottságának titkára, s mint ahogyan azt a beszélgetésünk során mondotta: nyitott, egyenes jellemű emberek között nőtt fel Somogybán. Talán ez is egy kissé közelebb sodorta az egymás gondjait-örömeit felvállalókhoz, talán a csurgói középiskolai kollégiumi évek — 1958-tól 1962-ig — is erősít- gették benne a pedagógus pálya utáni vonzalmat. Pécsett végzett a tanárképzőn, matematika—kémia szakon, 1966- ban. — Mint kollégista bekapcsolódtam az akkor éledő ifjúsági mozgalomba, majd a főiskolai diploma megszerzése után Gödrén, mint kezdő pedagógus, azonnal a falu közéletébe kapcsolódtam. Volt községi könyvtáros, művelődési ház vezető vállalta a KISZ-munkát, politikai oktatást, majd tagja lett a sásdi járási pártbizottságnak, s Sásdon 1968-tól 74-ig úttörőtitkár volt. Közben tanult. Filozófia szakosító, majd a politikai főiskola következett, ahol vörösdiplomával végzett. Hat éve siklósi, a pártbizottság titkára. — A katedra? — Most is megvan: filözó- fiát oktatok az esti egyetemen. De úgy tágabb értelemben az iskola? Nem hiszem, hogy hiányzik. Persze, ha valami mást kéne csinálnom, csak a gyerekek maradnának. Lelkesen magyarázza: a pártmunkának megannyi szépsége akad, emberekkel von napi kapcsolatban, egy nagyobb közösség életét figyel- heti-formálhatja, a területen 93 település adja a közéleti munka bázisát. Mint titkárhoz, a pórt belső élete, az ideológiai munka, az oktatás tartozik sok egyéb mellett. — Szabad idő? — Mi tagadás, kevés a szabad időm, de ezt egyáltalán nem panaszképpen mondom. Férjemmel, aki a BCM dolgozója és most végzi a közgazdasági egyetemet, megpróbáljuk maximálisan összeegyeztetni időinket, úgyhogy kiegyensúlyozott, szép családi életünk van. Kislányunk — Hajnalka —, azért reggelente megkérdi: Ki jön ma értem az oviba? — Mit jelent az egy vezető számára, hogy nő? Hosszasan gondolkodik a válaszon: — Néha az volt az érzésem, hogy nehezebben tudom elfogadtatni magam. Hogy többet kellett adni, dolgozni, bizonyítani . . . Ma a női mivoltomból eredően úgy vélem, semmi gondom nincs e pályán. — Szokott sir ni? — Igen. De nem ott és akkor, amikor megsértenek. Otthon. És főleg: hamar túlteszem magam a személyes problémákon. Ledvináné Kosztán Erzsébet Ha tanácsot kéne adnia egy közéletben startoló nőnek, azt mondaná: Tanuljon, képezze magát, szeresse azt, amit csinál, s főleg ne hátráljon meg, ha kudarcok érik. Kuzma Józsefné Kuzma Józsefné a Pécsi Kesztyűgyár főművezetője, a megyei pártbizottság és a pórt-végrehajtóbizottság tag. ja. Parányi, néhány négyzet- méteres irodájában szinte állandóan cseng a telefon, nyílik az ajtó. — Feladatomból eredően szinte megállás nélkül egyik műhelyből a másikba kell járnom, koordinálni a termelést. Nem könnyű, de szép munka .. . Húsz éve érettségizett a Janus Pannonius Gimnáziumban, s egy sikertelen felvételi után — a főiskolára szeretett volna menni —, jelenlegi munkahelyén kötött ki. — Édesanyám is itt dolgozott, s magam is nyaranta. Mi tagadás, akkoriban nem valami fényesen éltünk, nagyon meg kellett gondolni, hogy mire költjük a forintokat. A gépi varrodában kezdte, majd — mint mondja — mind előbbre jutott. Akkoriban kevés érettségizett varrónő volt a gyárban, hát felfigyeltek rá, elvégezte a bőrkonfekció technikumot, megszerezte a szakmun. kás-bizonyítványt, s mint fiatal — aktív KlSZ-tag volt. A városi KISZ végrehajtó bizottság tagja .. . — Készült a közéleti munkára? — Nem. De valahogy mindig szerettem tenni-venni, részt vállalni a közös dolgokban. Ambícióimat segítette a vállalatvezetés, s miután párttag vagyok — 68 óta —, számítottak rám ... Pártvezetőségi tag lett, tagja a városi pártbizottságnak, végrehajtó bizottságnak, s a legutóbbi választások óta tagja a legmagasabb megyei pártfórumoknak is . . . — Amennyi munkával jár a közéletiség, annyi örömet is hoz — mondja. — Kitágul a horizont, az ember sok-sok információ birtokába jut, megismeri a megye életét ... És persze, mivel egy eléggé nagylétszámú nőközösség képviselője is vagyok — a vb nőfelelőse —, erőmtől telhetőén érdekeiket is próbálom képviselni. . >■ ' Kuzmc Józsefné Szóba kerül a nők helyzete, azonnal lelkesen magyarázni kezd. Nem kiváltságokat kér, hanem néhány dologban előbbre lépést. És legfőképpen a nők munkáját segítő szolgáltatások — eszközök — terén. Mert ahhoz, hogy egy nő a hivatali és az otthoni munkáját is ellássa, s e mellett közéleti feladatokat is vállaljon, több, olcsóbb szolgáltatásra volna szükség. Olcsóbb és elérhetőbb háztartási gépekre. — Tudom, tudom, ehhez gazdasági háttér is kell, meg sok egyéb, de akkor ne mondjuk, hogy rendben van minden . . . Két gyermeke van: nagyobb lánya érettségi előtt, a kisebb hetedik osztályos. — Most már könnyebb a közéleti munka végzése. Amíg aprók voltak, bizony sokat vállalt és segített a férjem, aki megértő. Vallom, a nő számára a legfontosabb a családi háttér, ha a társadalmi életet vállalni akarja . .. Mészáros Miklósáé Aristoteles „Politika” című munkájának egy mondatát adja kezembe egy papírlapon Mészáros Miklósné, a MEDOSZ megyei titkára. A mondat így hangzik: „A közösségi élet fontos kritériuma, hogy a hírvivők hangja meddig ér el . . ." — Engem is a család indított el — mondja. — Szüleim cselédek voltak, nyolc gyermeket neveltek fel: magam vagyok a legidősebb. Hét lány, egy fiú . . . Elképzelheti, hogy egy tanyasi nagylány számára mit jelentett ez. A munkát korán kezdtem és kezdtük mindnyájan. A gimnázium után — 1960- ban érettségizett —, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem következett, s 0 mérnöki diplomával baranyai állást pályázott meg: a vőlegényjelölt is erre húzott. így került Baranyába, sok éves mozgalmi munka után, hiszen KISZ-alapítótag volt a gimnáziumban, s az egyetemen is dolgozott az ifjúsági szervezetben. — Kollégisták pezsgő életét éltem. Politikai vitakörökbe jártam, voltam énekkaros, népi táncos, tornásztam, sportoltam az MHSZ-ben, szóval mindent kipróbáltam. Ezek az évek voltak számomra az eszméfés évei, azok az évek, melyek döntően meghatározták a jövőt is . . . Mészáros Miklósné A Pécsváradon töltött öt év után a fiatal agrármérnök a megyei pártbizottságra került, 12 évi pártmunka után választották meg a MEDOSZ titkári posztjára. Mit adott számára ez a 12 év? Nem tagadja, ma is némi nosztalgiával emlékezik a pártmunkára, a kezdeti évekre . . . — A szakmai dolgokon kívül igazi közéletiséget ott tanultam, jóadag diplomáciai készséget kaptam, s talán úgy fogalmaznék: közgazdasági szemlélettel telítődtem . . . Mindezek igen fontos dolgok ma egy vezető számára. Mondja, hogy a kezdet-kezdetén még igen fiatalnak, tapasztalatlannak és főleg — nőnek tartották. — Hogy érti ez utóbbit? — Korai emlék a pécsváradi termelőszövetkezetből; az emberek húzódoznak, nemigen fogadják el az utasításaimat. Mindent meg kell mutatnom, előre csinálnom, mindig ott kell lennem a munkahelyen, hajnalban, késő este, hogy elfogadjanak. Aztán a pártmunkás évek kezdete: taggyűlésre megyek egy mohácsi vállalathoz, s a vezető igazoltat, hogy tényleg az vagyok-e, aki . . . Lehet, hogy ez a nőnek szólt? Határozott igennel, de nemmel sem tudnék rá felelni. — Ezek szerint a nők számára nehezebb az érvényesülés? — Feltétlenül jobban meg kell küzdeniük, de nemcsak a közéleti munka terén. Egyetemi évfolyam-találkozón vettük észre; a lányok többsége elhagyta a pályát. . . — ön szakszervezeti vezető — agrármérnöki diplomával. Nem hiányzik a közvetlen termelés, a földek illata? Határozottan válaszol: — Egy időben hiányzott, de lassan 15 éve, hogy elkerültem a termelésből, s nem lenne egyszerű dolog újra kezdeni. S ez egy elég nagy gond: ha valaki független közéleti vezető, pártmunkás, szakszervezeti munkás vagy egyéb, szakmáját évről évre felejti. Meg kéne oldani, hogy valamiféle szakmai továbbképzést is kaphasson az, aki arra vágyik ezekben a beosztásokban is. Jelen esetben, hogy ne porosodjon be az agrármérnöki diplomám. Programok 1984-re Béke és barátság A Hazafias Népfront Baranya megyei elnöksége november végi ülésén fogadta el a hagyományos béke és barátsági programok 1984-re szóló tervezetét. Február elejétől november végéig összesen 32 béke és barátsági népfrontrendezvény lesz megyénkben a szocialista országok budapesti nagykövetségeinek és kulturális központjainak közreműködé. sével. A programok résztvevői szerte Baranyában a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Viet- ncm, Kuba, Mongólia és Kambodzsa népeinek életével, törekvéseivel, hazánkhoz fűződő barátságuk történetével, eredményeivel ismerkedhetnek meg. Ezenkívül chilei szolidaritási gyűlésre kerül sor szeptember 11-én a komlói „Allende" Általános Iskolában. A jövő évi béke-, barátsági és szolidaritási programsorozatnak — mint minden korábbinak — legátfogóbb célja a népek közötti barátság erősítése. Milyen konkrétabb célkitűzések vezérelték a megyei népfrontbizottságot az 1984-re szóló tervezet kialakításakor? — erről kérdeztük Benkő Lászlót, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának alelnö- két, a béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottság elnökét. — A jelenlegi időszakban a Hazafias Népfront sokoldalú tevékenységének keretein belül is növekszik a béke és barátsági munka súlya. Tapasztalható, hogy fokozódik az imperializmus erőfeszítése a szocialista országok testvéri kapcsolatainak meggyöngítécére. Barátsági programjainkkal ezt a A mohácsi Újbarázda Termelőszövetkezet 620 tagja és alkalmazottja ma felveszi 13. havi fizetését — 2,3 millió forintot. Egyedülálló esemény a termelőszövetkezét életében, s valószínűleg egyedülálló így a magyar mezőgazdaságban is. A mohácsiak tavaly ősszel eredménnyel vettek részt a jövedelemszabályozás új rendszereire a Pénzügyminisztérium által kiírt pólyá- * zaton, és idén a Boksán kidolgozott modell egyik variációját vezették be. — kísérleti jelleggel. A tsz tagjai a realizált többletnyereségben érdekeltek. A bruttó jövedelemből levonják a fix összegű adót — ezt bármilyen körülmények között ki kell fizetni — és a fennmaradó összeget 35:65 százalékos arányban fejlesz, lésre, illetve fogyasztásra fordíthatják. Nincs más megkötés. Tehát, ha a gazdaságnak van pénze, fizethet. Csak egyről nem szabad .megfeledkeznie — a holnapról. Fejlesztenie kell és nem keveset! A feladat feszített, a 35 százalék 21 millió forintot jelentett az idén Mohácson. Megyei átlagban a fejlesztés-fogyasztás aránya 13:87 százalék. A magas fejlesztési arány azt jelenti, hogy évről évre nagyobb termelési kapacitások képződnek, ami pedig távlataiban is lehetővé teszi az eredményes gazdálkodást és a megfelelő részesedést. Ebben a jövedelemszabályozási rendszerben tehát az, akinek van pénze, megfizetheti dolgozóit. S a mohácsi, ak nagyon jól gazdálkodtak. Búzájuk 60, kukoricájuk 90 mázsás átlagot hozott. Cukorrépából 572 mázsát takarítottak be hektáronként és a tejhozam 4800 liter. hatást kívánjuk ellensúlyozni, a közös felelősségérzetet erősíteni. Az európai béke és biztonság védelmének fő ereje a szocialista országok politikai és katonai együttműködése, közös fellépése. Ez a téma kiemelkedő jelentőséggel szerepel majd rendezvényeinken. Végül a harmadik célkitűzés: az európai szocialista országok egy része jövőre ünnepli felszabadulásának 40. évfordulóját. Ez jeles alkalom arra, hogy történeti Fejlődésükben tekintsük át hazánk és egyes szocialista ország közötti kapcsolatok alakulását. — Az előadásokon, baráti és rétegtalálkozókon milyen fő témák szerepelnek? — A szocialista országok harca a békéért és a leszerelésért — ez a téma leginkább a szovjet baráti találkozókon szerepel. Szeretnénk bemutatni a testvérországok gazdasági életének, fejlődésének fontos kérdéseit, mint például az NDK és Csehszlovákia mező- gazdaságának szocialista fejlődését. A brigódtalófkozók, munkástalálkozók is ezt a célt szolgálják. Törekszünk arra, hogy bemutassuk, milyen a szövetségi és rétegpolitika a testvéri országokban. Ezen belül kiemelkedő helyet kapott az ifjúság helyzete és szerepe, például a szovjet, az NDK, a kubai, a mongol és a vietnami programjainkban. A májusi békehónap megyei megnyitója május 9-én a pécsi Ifjúsági Házban lesz, az őszi szolidaritási hónap megnyitó rendezvényét szeptember elején a mohácsi művelődési hónapban tartják meg. D. I. Egyetlen év alatt 20 százalékkal nőtt az árbevételük — ismétlem, 20 százalékkal! — 300 millióra. Nyereségben megismétlik a tavalyit, s az 33 millió forint. Az imponálóan szép ered. ményt azzal tudták elérni, hogy a munka hatékonyság gát 22,5 százalékkal növelték, takarékosabban bántak a ráfordításokkal, eredményi hoznak a korábbi beruházó, sok, példás a munka szervezettsége és intenzitása. Az emberek érdekeltek az eredményt hozó munkában, s ennek megfelelően dolgoznak. Nemcsak dolgoznak, gazdálkodnak is a nagyüzem eszközeivel. A munkadij kétharmadát az elvégzett munka mennyisége alapján fizetik ki; egy. harmadát a minőség alapján vagy megkapja, vagy nem a dolgozó. S végül százalékosan érdekelt mindenki a realizált többletnyereség, ben is. Tizenhat kis közösséget hoztak létre. Mindegyiknek meghatározták a termelési feladatát, a felhasználható költségeket és előírták az elérendő nyereséget. Ha ennél több a nyereség — a többletből annyi jár a kis közösségnek, amennyi tagjai évi összkc- resetének 25 százaléka. Hogy ki mennyit kap, azt a közös, ség maga dönti el aszerint, ki hogyan járult hozzá a többletnyereséghez. A dolgozók 3 százaléka ma egyetlen fillért sem vihet haza. Ma tehát 620 ember Mohácson felveszi a 13. havi fizetését. Lesz 14, és 15. is — a zárszámadáskor! Ne feledjük: a pénzt meg kellett keresni, s a pénzhez a többletnyereséget letenni az asztalra. A mohácsiaknak sikerült. B. J. Á tizenharmadik Kozma Ferenc
