Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-08 / 338. szám
I 1983. december 8.f csütörtök Dunantmt napló Pecs, Bem utca 24. íj székházban a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli összekötő bizottsága Érdekképviselet, érdekközvetítés, érdekegyeztetés... A gazdasági demokrácia erősítése jegyében ezen munkálkodik a Magyar Kereskedelmi Kamara. Kovászolása az utóbbi években fölöttébb észrevehető és látható, itt Baranyában is, olyannyira, hogy a kamara Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei tagvállalatait és tagszövetkezeteit összefogó dél-dunántúli összekötő bizottság új székházat kapott. A székház — ahol üzleti tárgyalásokat, továbbképzéseket, árubemutatókat is lehet tartani — felavatására a pécsi Bem utca 24-ben tegnap délután került sor. Tulajdonképpen nem ünnepélyes székházavató, hanem elnökségi ülés volt, melyen rögvest belemerültek a magyar gazdaság legégetőbb gondjainak egyikébe. Tóth Lajos, az MKK dél-dunántúli összekötő bizottságának társelnöke, a Kaposvári Húskombinát igazgatója •köszöntötte a résztvevőket, s mondott köszönetét az új székház megépítésében és pénzelésében közreműködőknek. Ezután Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott nagy érdeklődés mellett tájékoztatót beruházáspolitikánk hogyantovábbjáról. Mindenekelőtt értékelte az elmúlt években elért eredményeket, melyekkel nem lehetünk elégedettek, hatékonyságuk enyhén szólva nem kielégítő. Folynak a hetedik ötéves terv előkészületei, s ami ebben a beruházásokat illeti, az új követelményeknek megfelelően új koncepciót kell kialakítani, ami lényegesen eltér attól, ami eddig elvben és a gyakorlatban volt. Intenzív beruházáspolitikára van szükség. A beruházási tevékenység javítása egyet jelent az egész gazdasági tevékenység javításával, szoros kapcsolatban van a köz- gazdasági szabályzók továbbfejlesztésével is. 1984 után a felhalmozás arányát már nem szabad szűkíteni, mert veszélyeztetné a műszaki színvonal fenntartását, káros hatása lenne a tartós egyensúlyi folyamatra is. A beruházásokban súlyponti kérdés a jövőben a feldolgozóipar versenyképességének növelése, de szelektíven, ami azt is jelenti, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a gazdaságtalan termelés visszaszorítására — hangsúlyozta egyebek mellett Csendes Béla. Ezt követően Tóth Lajos tekintette át a dél-dunántúli ösz- szekötő bizottság ez évi munkáját, eredményesnek minősítve azt; majd Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke tolmácsolta az MKK elnökségének üdvözletét. Tapasztalatai szerint a kamara az utóbbi három évben — az MKK jogosítványa kiszélesítése óta — sokat tett a vállalati vélemények tolmácsolásában, a kamara képviselői a legmagasabb fórumokon hallatják hangjukat, és részt vesznek a döntések meghozatala előkészítésében. A feladatokról szólva egy érdekes kitétele: egészséges bizonytalanságban kell tartanunk a hivatalnokok egy részét, hogy nem ők tudnak mindent a legjobban, legalábbis a vállalati dolgokat egy magas íróasztalnál. Végezetül dr. Kéri István, az összekötő bizottság titkára szólt új szolgáltatásaikról, majd a jelenlévőknek bemutatta az új székházat. Miklósvári Zoltán Beszámoló taggyűlés Remónypusztán Követelmény és feladat Egyértelmű feladatok kitűzésével, segítésével azonos követelmények támasztásával, számonkérésével tarthatják meg tekintélyüket a kommunisták — fogalmazódott meg tegnap délután az Új Élet Termelőszövetkezet reménypusztai alapszervezetének beszámoló taggyűlésén. Hogy ez mennyire így van, arra maga a termelőszövetkezeti pártszervezet és a reménypusztai alapszervezet belső élete a példa: egy évvel jogosan marasztalták el őket a pártélet lazasága okán, Szombathelyen megnyílt a IX. Pannónia biennálé, az ausztriai Burgenland, a jugoszláviai Szlovénia és Nyugat-Magyarország képzőművészeinek közös tárlata. Országonként 10—10 alkotó mutatja be három—három alkotását, amelyeket jelenleg a Savaria Múzeumban tekinthetnek meg a látó gatók. Társadalmi vita a balatoni üdülőkörzet fejlesztéséről A Hazafias Népfront kezdeményezésére társadalmi vitára bocsátják o balatoni üdülőkör. zet hosszú távú fejlesztés; programját. A három tóparti megye közül Zala megye érintett tanácsainak képviselői és népfront, aktívái szerdán Keszthelyen vitatták meg a javaslat részleteit. Főző János megyei főépítész vi. taindílójában hangoztatta: ahhoz, hogy az ezredfordulóig megvalósuljon a fejlesztési elképzelés alapvető célja a tó és körzete üdülőjellegének meg- őrzése, a tó vízminőségének javítása, a táj védelme, minden régiónak sajátos feladatokat kell megoldania. A tó vízminő. ség-romlása megállításának, majd a minőség fokozatos javításának igen fontos állomása lesz a Zala megyét érintő kis- balatoni védőrendszer kialakítása. Ettől a szakemberek a keszthelyi öböl terhelésének lényeges csökkenését várják. Ugyanezt a célt szolgálja a zalaegerszegi, zalalövői, zala- szentgrót; és zalakarosi szenny, víztisztítók további — 20 ezer köbméteres — bővítése, valamint o tavat tápláló vízfolyások torkolati szakaszának rendszeres tisztítása. Hasonló jelentőségű a tópart zsúfoltságának csökkentése. Ezt a célt egyebek között a Bala- ton-közeli szabadidő központok, strandok, kirándulóhelyek, mesterséges tavak létrehozásával érhetik el'. Zalaegerszeg és Nagykanizsa már megtette az első lépéseket csónakázótavak' kirándulóhelyek kialakításával. További lehetőségeket kínál a Balatontól nem messze fekvő Zalakaros gyógyüdülői, strando. lási és pihenési lehetőségeinek fejlesztése. A szerdai keszthelyi ankétot követően a fejlesztési elképzeléseket a tópart más zalai településein is megvitatják. s ha tegnap eredményekről szólhattak ezen a területen is, akkor -az az egy évvel ezelőtti feladatkijelölésnek és követelményteljesítésnek is köszönhető. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját Kirschner János titkár ismertette: ennek alapján bontakozott ki az a tartalmas vita, amiben éppen úgy hangsúlyt kapott a fiatalok nevelésének, alakításának kérdése, mint a gazdálkodás nehézségeinek kivédése, a hatékonyság módjainak keresése. Kurucz József a közömbösség, a nemtörődömség okait feszegette, Misota István ebből kiindulva a gazdálkodás menetére fordította a szót: az idei oszály már megtette a magáét, jelentős kiesést eredményezett az Új Élet Termelőszövetkezetben is, de fel kell arra is készülni, hogy a mostani csapadékhiány nemcsak az őszi búzát vetette vissza, hanem már hatással lehet a tavasszal elvetendő gabonaneműekre is. Fisli János a traktorüzemből arról szólt, hogy az egyes gépek megvásárlása előtt ki kellene azoknak a véleményét is kérni, akik majd dolgozni fognak a gépekkel, most ugyanis egypár nem használatos, mások pedig hiányoznak. Viczkó Béla esztergályos vállalta, hogy a gépfelújításokhoz szükséges alkatrészeket elkészíti, csak kapjon rajzot. Kiss Gyula a párttagok agitáló-nevelő tevékenységének szükségességéről, Ránics János pedig a gépjavítások ellentmondásairól szólt. A termelőszövetkezeti pártvezetőség véleményét, az alapszervezet munkájának értékelését Krimer József csúcstitkár közvetítette ,a tagságnak. A fiatalokkal összefüggésben elmondta, hogy a pártvezetőség szorgalmazza a termelőszövetkezeti KISZ megalakulását, s felhívta arra a tagok figyelmét, hogy a kommunistáknak aktívaknak kell lenniük, nemcsak a jogos bírálatban, hanem a feladatokra való mozgósításban és a munkavégzésben is. Gépkocsifosztogatók súlyosított büntetése Szerdán jogerős ítéletet hirdettek a Legfelsőbb B(íróságon abban az ügyben, amelyben Lőrincz Károly és 16 társa elfen gépkocsifosztogatások miatt első fokon a Fővárosi Bíróság ítélkezett. A vádlottak padjára került személyek nagyrészt rokoni kapcsolatban állnak egymással, szervezett csoportot hoz. tak létre a bűncselekmények elkövetésére, bűnöző életmódra rendezkedtek be. tetteik elkövetéséhez gépkocsit használtak. Zsákmányul kisiparosok és kis. kereskedők áruval megrakott parkóló autóit szemelték ki. 1981 augusztusától fél éven át fosztogattak: 25 gépkocsifeltörést bizonyítottak rájuk s ezzel együttesen egymillió 200 ezer forint kárt okoztak. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőrendű vádlott, Lőrincz Károly hétévi fegyházbüntetését, a közügyek gyakor. fásától hétévi eltiltását, s három évre eltiltotta a járművezetéstől. Súlyosította a másodrendű vádlottként felelősségre vont Száva Lajos büntetését: öt évről hot évre emelte fel a szabadságvesztés mértékét. Kovács Sándor négy és fél évi, Sztojka Gyula másfél évi börtönbüntetést kapott. Jónás Lajos szabadságvesztés-büntetését mérlegelve az eljárás során mindvégig feltáró jellegű, beismerő vallomásait — négy és fél évről három és fél évre mérsékelte. A bűnügy többi szereplőjének büntetése részben már első fokon jogerőre emelkedett részben pedig a Legfelsőbb Bíróság által megerősítést nyert. Az ítélet indoklásakor o bűn. tető tanács elnöke, dr. Berkes György nyomatékkai szólt arról, hogy a felelősségre vont gépkocsifosztogatók cselekményei fokozott mértékben voltak veszélyesek a társadalomra azáltal, hogy o bűncselekményeket nem ötletszerűen, hanem szervezetten követték el. A súlyos büntetésre annál is inkább okot látott a bíróság, mert az elítéltek a mozgó bűnözési formát választották, ami különösen veszélyes a társadalomra. Kórustalálkozó Pécsváradon öt éve alakult meg Pécsváradon Tóth Gézáné vezetésével a Pécsváradi Áfész és Művelődési Ház Nőj Kamarakórusa. Ebből az alkalomból hangversenyt rendeznek december 10- én, 15 órakor a pécsváradi művelődési házban, ahová további négy kórust hívtak meg azon együttesek közül, melyekkel számos közös fellépésük volt az elmúlt öt év folyamán. A találkozón részt vesz a Szabó Szabolcs vezette Komlói Pe_ dagóguskórus, a szigetvári Tinódi Vegyeskar Hergenrőder József, a 12. sz. Volán Vállalat Bartók Béla férfikara, Lakner Tamás vezényletével, továbbá a zókánytelepi vegyeskar, amit dr. Üjpál Kólmánné vezényel. Hamlet világa és a mi világunk Shakespeare-bemutatóra készül a Nemzeti Színház Címszerepben,: Kulka János Pillanatkép a főpróbáról. Elöl: Ophélia (Oláh Zsuzsa) és Laertes (Sipos László), a háttérben Gertrud (Sólyom Katalin) és Claudius (Győry Emil). Ornódi László felvétele Főpróba, három nappal a premier előtt. Nagy vállalkozás készül, a Hamlet bemutatója, amely kimondva-kimon- datlanul eseménynek számít minden társulat életében. A feszültség ennek ellenére nem nagyobb, mint más premferkor: a rendező, Szegvári Menyhért ötórás próba után okkal köszöni meg a fegyelmet. Az újságíró pedig az ilyenkor szokásos kérdést teszi fel: milyennek látja a rertdező Hamletet itt és most. — Nem szívesen nyilatkozom erről, hiszen Shakespeare-da- rabok általában, a Hamlet meg különösen, tele van „hézagokkal", és ezek a legkülönbözőbb értelmezésre adnak lehetőséget. Ha egyet megnevezek, máris leegyszerűsítek, s talán a magam dolgát is megnehezítem vele. A mi előadásunk hagyományos olyan értelemben, hogy valóban a szöveget ját- szuk el, s nem mást, de — éppen az eredeti szöveg lehetőségeiben — olyan kérdésekre keresünk választ, amelyek napjaink kérdései: a hatalom természete, az egyén és a hatalom viszonya, a család, a baráti kapcsolatok, a szerelem devalválódósa. Ezek ma mindenkit foglalkoztatnak. Én a magam harminc-egynéhány évévéi arról tudok beszélni, amit magam is megéltem és a korosztályom is — meg Hamlet is: hogy az egyetemen más világot képzelünk el, mint amivel valójában találkozunk. Nincsenek emlékezetes Ham- let-élményeim, s ez bizonyos szempontból jó: nincsenek előítéleteim és sablonjaim az előadásra. A Hamlet címszereplője Kulka János; Ophélia: Oláh Zsuzsa; Claudius: Győry Emil; Gertrúd: Sólyom Katalin; Poló- nius: Ujlaky László; Laertes: . Siposs László, Fortinbras: Szegvári Menyhért. Az egérfogójelenet némajátékát a Bóbita Bábszínház együttese adja elő. A díszleteket és jelmezeket Huros Annamária tervezte. A bemutató szombaton este lesz. G.T.
