Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-05 / 335. szám

Virágbolt, étterem, penzió, drinkbár ptc*—UK* 0*++tC*+ „Alakja diadala” Triumph - Paksról Ami az autók között a Mercedes... Mindig is a szépség, az erotika szimbóluma volt: köl­tők írtak róla verseket, szob­iászok tanulják, hogyan kell megformálni és napjaink rek­lámja elképzelhetetlen nélkü­le. És az az iparág, amely ar­ra specializálja magát, hogy segítsen a női mell szépségé­nek hangsúlyozásában, bármi­lyen gazdasági visszaesés ide­jén biztos haszonra számíthat. Alighanem jól tudták ezt Braun és Schpieshoffer urak, amikor jó néhány évtizeddel ezelőtt öt varrógépen melltar­tókat kezdtek varrni, megvetve a Triumph cég alapjait. A négyágú korona ma már a vi­Menyegző után a lakodalmasházba Kiegészül a boldogság háza Kedves ismerősöm riadt 'két­ségbeeséssel telefonált: — Hallottad, bogy négyeme­letes házat építenek a boldog­ság háza mögött? — A négy az igaz csak nem emelet... Több mint egy évtizede hal­lottam először a pécsi Megye utca; ún. kis tömb beépítésé­nek a tervéről. Azóta sok min­den történt: lebontottak min­dent, at középkori részeket is őrző, piciny házat is, ahol a vi­rágbolt volt, rendbetették a pincét (új lejáratot is kapott a majdani hasznosítás érdeké­ben). aztán jött a nagy csend. Két hete megmozdultak o dol­gok: Látszik, hogy építkezés kezdődik. A Hunyadi úton, az úttesten már áll a gyalogos­folyosó, amiből látnivaló: nem egészen a Bem utca 24-nél „megszokott” stílusú építkezés lesz ez. De mi lesz? Dévényi Sándor építész mutatta be a HDN ol­vasóinak az általa készített tervet amit egy magánépítő­közösség valósít meg. Az épület tömegében az itt völt tömböt idézi fel, bár nem veszi igénybe annak az egész területét. A keleti szöglet szaba­don marad, érvényesülhet tehát a Megye-köz északi oldalán lé­vő műemléki együttes, a kis térség hangulatát pedig vala­mi kis kúttal akarja fokozni az építész. Az új épület ugyanott, ahol hajdan a Matuz-féle vi­rágbolt volt, szintén „kilép” egy kicsit az utcára, s az üz­let, ami innen kikandikál a Széchenyi térre, a kishajmási kerémiabolt lesz. A Megye ut­ca és a Hunyadi út közötti, több mint kétméteres szintkü­lönbség miatt szinteltolódás lesz az L-aiakú épület két szár­nya között. A Hunyadi úti lesz a magasabb s voltaképpen így jön ki a bevezetőben is említett négy szint. Az említett kerámia- bolton kívül lesz a „földszin­teken” még butik, fényképész- műterem, drinkbár, virágüzlet és műszaki bolt. Az alsó föld­szintről nyílik a pincelejárat. a pincében a Villány-Mecsekaijai Borgazdasági Kombinát szándé­kozik borozót és éttermet nyit­ni. Az emeleten négy lakás lesz, s részben a tetőtérben, 13 szobával viszonylag olcsó bérű penzió. Külső megjelenésében — mint a rajzon is látható — kicsit a középkort idéző, ám korszerű­en megfogalmazott ornamenti­ka révén szolgálja a környezet hangulatát az új ház, ami — o mai ismeretek szerint — jövő ilyenkorra el is készül. H. I. Kevesen tudnak róla Lakásigénylési letéthez - ifjúsági takarékbetét Baranyában alig háromszázan vették igénybe 1970 óta minden 14 és 35 év közötti fiatal előtakarékos- sági szerződést köthet az OTP- vel, amelynek értelmében öt éven át meghatározott — száz­zal osztható, kerek — össze­get fizet be, s öt év elteltével 5 százalékos kamat és 1 szá­zalék prémium, hat év eltelté­vel pedig már 6 százalékos kamat -|- 1 százalék prémium illeti meg, s mindemellett a megtakarított összeggel azo­nos hitelt vehet igénybe. Az utóbbi évek igényeinek megfelelően néhány pontjá­ban rugalmasan módosultak az ITB nyújtotta lehetőségek Ma már nincs alsó korhatár — tehát az előrelátó szülők akár csecsemőkorú gyermekük­nek is kiválthatják az ifjúsági takarékbetétet; a másik jelen­tős változás pedig, hogy az ifjúsági takarékbetétet is elfo­gadják a tanácsok lakásigény- lé'si letétként. Baranya megyében eddig nem túl sokan vették igénybe ez utóbbi lehetőséget. A 7016 letétből mintegy 300 azok szá­ma, akik ifjúsági takarékbetét­jüket használták fel fedezetül. Még kisebb az arány, ha kü­lönválasztjuk a pécsi adatokat: az 5892 pécsi lakásigénylő kö­zül kétszázan rótták le ily mó­don a letétet. Mint azt Mink Antalnétól, az OTP Baranya megyei igaz­gatóhelyettesétől megtudtuk, a számok hátterében valószínű­leg az áll, hogy nem minden­ki ismeri ezt a lehetőséget. Pe­dig' érdemes a letétfizejés e módját választani, hiszen a la­kásigény nemcsak hogy to­vábbél e formában, de még némi előnyre is szert tehetnek általa a lakásigénylők. Az OTP és a tanács megállapodása alapján ugyanis a kiutalható lakások bizonyos hányadát — Pécsett az idén 10 százalékát, összesen 112 lakást — ITB-tu- lajdonosok kapják. Mindemel­lett számos új lehetőséget nyújt az ITB a lakásigénylők­nek: az ő számukra épülnek az OTP-garzonházak (a negy­venlakásos siklósi garzonhá­zat azzal a feltétellel kapták, hogy további 5 évre vállalják az előtakarékosságot, amely­nek lejártával viszont számít­hatnak arra, hogy nagyobb, tágasabb otthonhoz jutnak). Az OTP által értékesített la­kások esetében is előnyben ré­szesülnek az ITB-vel rendelke­zők: a licit során többet nyom a latban két azonos feltétele­ket kínáló jelölt közül annak az ajánlata, akinek érvei kö­zött az ITB is szerepel. Az utóbbi 5 évben Baranya megyében összesen 1943 fiatal vette igénybe az ITB-kölcsönt, s így 55,7 millió forinthoz ju­tottak. Barta Zsuzsa lág minden táján ismert: a Triumph négy földrészen 30 000 embert foglalkoztat. Magyar- országon is dolgozik néhány szövetkezet a Triumphnak: így például a Tolna megyei Ruha­ipari Szövetkezet paksi üze­mében évi 1,3 millió melltartó készül. A Triumph adja a szabványt, a kiszabott anyagot, a kellé­ket, ő adja a varrógépeket és szabja meg a munkatempót. A cég központjában, az NSZK- beli Heubacheban nagy telje­sítményű IBM-számítógép tart­ja nyilván a termelési adato­kat és programozza a munkát. Egy melltartó előállítási ideje Pakson ugyanúgy nyolc perc, mint Heubacheban. Száz da­rabból egy lehet osztályos áru, selejt egy sem. — A szalagon dolgozó lá­nyok, asszonyok zöme fiatal, nyolc osztályt végzett betaní­tott munkás — mondja Frast Antal, a szövetkezet elnöke. - Tíz éve dolgozunk a Triumh- nak, azóta nem volt reklamá­ciónk. A cég különben nem­csak úgynevezett nappali fe­hérneműt (melltartót és bugyit) gyárt, hanem háló- és szabad­idő ruházatot is — szövetkeze­tünk ebben is közreműködik. A Triumph az NSZK-beli piacnak csaknem 40 százalé­kát ellenőrzi, árai másfél-két- szer magasabbak az átlagnál: a nevet meg kell fizetni. Mi a titka ennek a tekintélynek? — Az állandó kiváló minő­ség: a Triumph azt jelenti a fe­hérneműben, mint az autók közt a Mercedes. A halálosan pontos szállítás is a cég jel­lemzője — a tíz darabot kérő vidéki kereskedőnek éppen úgy, mint a milliós tételt ren­delő nagyáruháznak. És a Triumph mindig elébe tud menni a divat, az ízlés válto­zásának. — Mi a divat most a női fehérneműben? — A visszatérés az eredeti anyagokhoz, főként a pamut­hoz. A könnyű, lezser viseletét szeretjük, nem feszes formá­kat. Színben uralkodó a fehér, kevés a fekete és a beige. — Egyre több nő mond le a melltartó viseléséről. Nem csökkenti ez a cég forgalmát? — Én erről mindig csak az újságban olvasok, a forgalmi adatok nem ezt bizonyítják. Finoman fogalmazva: viszony­lag kevés nő engedheti meg magának, hogy lemondjon a melltartó előnyeiről. — A paksi lányok, asszonyok hordják a Tnjmph melltartót? — Évente két alkalommal az itt dolgozók önköltségi áron vásárolhatnak termékeinkből. — Kik mutatják be a Tfiumph fehérneműit? — A cég saját manökenjei. Amikor nálunk a gyárban va­lamelyik új melltartómodell el­ső darabjai elkészülnek, né­hány kolléganőnk ellenőrzés­képpen felpróbálja. De a be­mutató szigorúan zártkörű, én is csak Heubacheban láttam ilyet. Pakson nem. G. T. Tolna megye új városa C sütörtökön tartotta az utolsó ülését a tamá­si nagyközségi tanács. Január harmadikán már a Tamási város Tanácsa alakuló ülésére hívják össze a tanács­tagokat, akkor veszik át az El­nöki Tanács képviselőjétől a várossá nyilvánításról szóló ok­levelet. Tamási Tolna megye ötödik városa, a társközségével Pórival együtt tízezer lakosú település, amely nagyon céltudatos és ál­dozatos munkával, a lakosság összefogásával érte el a városi rangot. A felszabadulás előtti Tamási semmivel sem tűnt ki a többi nagyközség közül. Élte az egyhangú életét, csak szép köz­épületei utaltak a járási szék­hely rangjára. Ipara nem volt, hacsak a malmát, a szappan­főzőt és a különböző iparosok tevékenységét nem számítjuk. Dr. Mózes György, a nagy­községi tanács elnöke a hat­vanas évek elejét tekinti a vá­rosiasodás kezdeteinek, Akkor települt a nagyközségbe az Ori­on gyár, a Vegyépszer, a Tallux Ipari Szövetkezet, a Közúti Gépellátó gyára, gyárat épített a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát és 1980-ban a Páva Ruhagyár, Ezekkel kialakult egy korszerű ipari bázis, ami biz­tos megélhetést biztosított a Tqroqsi rangfq Az egész lakosság összefogott a cél érdekében helyieknek és elindította a be­települési hullámot, aminek kö­vetkeztében ugrásszerűen meg­növekedett a lakosság száma. Az ipar fejlődésével lépést tartott a mezőgazdaság is. A Tamási Állami Gazdaság, a két termelőszövetkezet és a híres gyulaji vadrezervátum is egyre inkább városalkotó tényezővé is váltak. A várossá válás a hetvenes években bontakozott ki, amikor a gazdaság fejlődése már az életformában Is tükröződni kezdett. Egymás után születtek az új, a városi életformát tük­röző létesítmények. Csak vázla. tos felsorolás róluk: 1972-ben épült a Gőgös Ignác művelő­dési központ, Tolna megye első valóban korszerű művelődési háza. 400 férőhelyes színházter­mében rendszeres vendég a kaposvári, a pécsi és a Nép­színház társulata. A könyvtárá­ban 42 000 kötet várja az ol­vasókat. 1976-ban kapott új épületet a gimnázium, kollé­gium létesült. Ma egyébként a gimnázium mellett szakmun­kástanuló intézet is működik Tamásiban, a két általános is­kolában 1300 gyerek tanul. 1979-be.n a nagyon szép úttörő, ház nyitott kaput, 1978-ban az új sportkombinátot avatták, 1984 tavaszán pedig a millená­ris mellett az ország második kerékpórpályáját veheti hasz­nálatba a kerékpársport. Nem­rég létesült a kiállítóterem, ahol a tamási származású ame. rikai magyar Könnyű László szülőhelyére hagyott gyűjtemé­nye látható. 1972-ben vett igazán nagy lendületet a lakásépítés is. A József Attila lakótelepen 400 lakás áll, a Gőgös Ignác lakó­telep családi házas beépítése jövőre fejeződik be, részben- már közművesítve várja az épít­kezni szándékozókat az Árpád lakótelep 9 hektáron kijelölt területe. A lakásigényeket te­kintve az 1978—81-es években tetőző feszültség csökkent. Részben a betelepülés csőkké, nése, de nem utolsósorban a fellendülő lakásépítés követ, keztében. Jelenleg százan vár­nak OTP-lakásra és harmincon tanácsira. Az OTP-lakás iránti igényeket számítások szerint három éven belül ki tudják elégíteni. Kedvező jelenség, hogy egy. re többen építik át régi lakó­házukat. Sokasodnak az emele. tes családi házak a régi utcák­ban, ami jól szolgálja a területi rehabilitációt is. Mindez persze a városi lét­nek csak foglalata lehet, vá­rossá csak a lakosság tényle­ges akarata emelhet egy tele­pülést. Akarták a tamásiak a várossá válást? Igen — mond. ja a tanácselnök — és ezt bi­zonyítják a számok is. 1975-től évente 4, 5 és legutóbb 17 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek el Tamási la. kői "a várossá fejlesztés érde­kében. Ebben van útépítés, parkosítás, különböző létesít­mények építése, de legfőkép­pen közös akarat, szó szerint is városépítés. A városközpont, a tornyos tanácsházával Gondok nélküli város lesz Tamási? Szó sincs róla. Gond­jai máris városi gondok. Noha a kereskedelmi forgalom és el­adótér nagysága megfelel a városi követelményeknek, a há. lózat szétszórt, nagyon kellene egy áruház. A Dám szálló 20 vendégszobáját már kinőtte a nagyközség is, azt majd eme­letráépítéssel kell bővíteni. A termálfürdőnek a nyáron több mint százezer látogatója volt. Oda motel és kemping kell előbb-utóbb és a téliesítésére is nagy szükség volna. A város energiaigényét is korszerű mó­don kell majd kielégíteni. Ta­nulmánytervet készítettek már a földgázellátás megoldására. A járóbeteg ellátás jó, most épül az új rendelőintézet, de az egész vonzáskörzetnek szüksé­ge vqjna új kórházra. Természetesen mindezek megvalósítása ném egy-két év programja, de kijelölik a ten­nivalókat hosszú távon is és mintegy jelzik, milyen irányban kíván az újszülött város fej­lődni. Kurucz Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom