Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-31 / 359. szám
Dunántúli napló 1983. december 31., szombat z eg nem volt m Cselédlányok ... A cselédsors az élet kényszerű startja volt fiatal lányok számára, az első kereset leheCselédlányok tősége. Élelem, évente egy rend ruha, s némi pénz. Az idő pereg: ma már csak a nagyszülők emlékeiben él. Strnád Károlyné azon kesereg, hogy mindössze három éve hiányzik ahhoz, hogy ma nyugdíjat kapjon. Tizenegy évig volt cseléd Villányban a Teleki földbirtokosnál. Aztán sokfelé dolgozott. Legutóbb 7 évet a harkányi tsz-borozóban időszakos szerződéssel, s akkor úgy tudta, ez majd beleszámít a nyugdíjba. — Képzelheti, reggel 7-től este 7-ig, s nem volt könnyű munka. Később kiderült — 1982-ben —, hogy ez- nem jó a nyugdíjalaphoz . .. A villányi lakás kiskonyhájából átmegyünk a szobába. A sarokban a feldíszített karácsonyfa: az ünnepek szépen teltek. A lányuk Mohácson él, most várja második gyermekét, a fiuk itt helyben, a tsz pincéjében dolgozik. Amikor Vili bácsi, a pincemester nyugdíjba ment, a helyébe lépett... Férje pék volt, ma 3800 forint nyugdíjat kap. — Mikor sütött utoljára kenyeret? — Ügy négy éve — mondja. — Csinálnám, de a ház végében a kemence régen tönkrement. Strnád Károlyné Heves megyéből került Baranyába, amikor a Teleki birtokra kerestek napszámosokat. Korán félárva lett, dolgoznia kellett. Pár év után bekerült a méltóságos asszonyhoz mindenesnek ... — Nem volt rossz sorom — emlékezik vissza. — Úgy gondolom, megszerettek, s hogy a Teleki úr meghalt, be is fogadtak. Olyannyira, hogy amikor férjhez mentem, kaptam nászajándékba 1400 négyszögöl Szőlőt. . . Óbert Jánosné Schmalcz Jánosné Óberték Mórokon laknak a pincesoron. Amikor rájuk nyitjuk a kertajtót, éppen a legszebb időtöltések egyike, disznóölés folyik. Már kondérban az apróra vágott zsírszalonna, a böllér is ráér. Itt a család apraja-nagyja. Két disznót öltek le, a böllér szerint a kettő megvolt 500 kiló. Óbert Jánosné szerint csak négy. A konyhában hamar tányér kerül az asztalra, a pörkölt épp most készült el. be dolgozni: ma nyugdíjas. Mária néni a tsz nyugdíjasa. Két gyermeket neveltek fel, mindkettő diplomás, mindkettő közgazdász. A fiuk Pesten él, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője, lányuk a villányi OTP vezetője. — És két-két unoka — teszi hozzá Mária néni. — Tudja, ma ők a boldogságunk, örömünk. A pestieknek még a héten viszünk fel kóstolót... Kozma Ferenc Fotó: Proksza László — Sietni kell a munkával — mondja Mária néni. — Hamar ránk esteledik ... Az ég nem volt mindig ilyen tiszta. Heten voltak testvérek, Mária néni 11 évesen a legidősebb, amikor az édesapja meghalt, 1939-et írtak akkor. Munka után kellett néznie ... — Ott sírtunk, én is, anyám is — meséli —, de nem volt mit tenni. Elvittek cselédnek, hiába mondtam, hogy nekem, anyám, elég egy darab száraz kenyér is! Csak ma értem meg, hogy mi játszódhatott le akkor az ő lelkében: a legkisebb gyermekét ölelgette, a legnagyobbat munkára küldte! A kényszer — kegyetlen dolog. — Mi volt a munka? Simád Károlyné — Apámat elvitte a 14-es háború — mondja Schmalcz néni. — Ott maradt anyám három árvával. Mit tehettünk? Tizenkét éves koromban dolgozni mentem egy nagygazdához. Csináltam én mindent. Takarítottam, etettem az állatokat, a cipőket pucoltam. Anna néni már túl a hetvenen, keserűen mondja: hiába, ma ezt már úgyse hiszi senki. Ma minden fiatalnak úri dolga van. Szóval, más világot élünk. Férjét is cselédként ismerte meg: ő is ott dolgozott már vagy 16 éve. — Nagyon kihasználták szegényt. Úgy dolgoztunk, mint az állatok, vagy még jobban. Mert az állatokat kímélték ... Ezt a házat a kisebb fiú építette 1978-ban. — Idejött egyszer az egyik volt gazdám — mondja Anna néni —, megnézte a házat. Az övé se volt különb! Nagyobbik fia a tsz-nél dolgozik, a kisebbik a harsány! kőbányában. Jól keresnek, jól élnek. Kell-e ma több? — Ah, te Szűzanyám! Minden! Ami egy ház körül adódik, és még két gyerek a nyakamon, pedig magam is gyerek voltam. Sose felejtem el: az első napokban nem ettem a sírástól. Csak ültem, bámultam, és mondogattam: haza akarok menni... Haza akarok menni! Pedig jók voltak hozzám. János bácsival nincs Sok időnk szót váltani: a munka mindenek előtt. Ö Mórokról naponta a pécsi erőműbe járt KBBBBBBBEüBlSB Út épül Kékesd és Geresdlak között Mondja, az egyik Teleki-lány Pesten lakik, s ha néha mindenszentekkor lejönnek a pécsi temetőbe, meglátogatják őt is Villányban. Úgy tudja, hogy a másik lány Amerikában él. — Cselédsors... Én kifogtam. Négyen voltunk testvérek, máshova nem mehettem, munka másutt nem volt. Testvéreim ott laknak Hevesben, s évente egyszer meglátogatjuk őket. Tavaly a vöm vitt el Zsigulin... Schmalcz Jánosné éppen drótdarabok után kutatott, amikor rányitottuk az ajtót. A fia hátul az udvarban betonoszlopokat önt. Kell az újonnan telepített szőlőbe. így olcsóbban kijön. A régebbi szőlőből — van az is 500 négyszögöl —, hoz egy üveggel: szép fényű, szinte lilás az oportó. Idén kevesebb pénz jutott az úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. A kevésből nehéz úgy gazdálkodni, hogy mindenhová jusson. Ezért döntött úgy a Pécsi Közúti Igazgatóság, hogy az útfenntartási pénz nagy részét — 80—85 százalékát — a 6-os számú fő- közlekedési útvonal Bonyhád és Pécs közötti szakaszának korszerűsítésére költi. Hidas, Mecseknádasd, Apátvarasd, Pécsvárad és Hird térségében korszerűsítették a csomópontokat, több emelkedőnél szélesítették a kapaszkodósávokat, aszfaltszőnyeget fektettek. Megkezdték a komlói Kossuth Lajos utca szélesítését, új aszfaltot kapott a pécsi Bolgár Néphadsereg úti felüljáró. Több útszakaszt úgynevezett záróréteg bevonással láttak el, így többek között a pécs—mohácsi és a pécs—szigetvári út egyes szakaszait. Ez az útjavítási módszer nem a legjobb — a meleg aszfaltra zúzalékot szórnak, amit lehengerelnek, a többit a közlekedő járművek végzik el — de sajnos tudomásul kell vennünk, hogy másra most nem jut pénz. Ezt azonban meg kell tenniök, mert ha nem, a több éves megrepedezett aszfalt szétesne, s az utakat nem lehet használni. A következő esztendő — 1984 — sem hoz lényeges változást ezen a területen. 185 millió forintot költhetnek út- fennartásra. A záróréteg alkalmazásáról továbbra sem tudnak lemondani: 1,6 millió négyzetméter utat óvnak meg ily módon a további romlástól. Új út csak nagy összefogással épülhet. Már biztos, hogy Kékesd és Geresdlak között ily módon épül meg az út. S kezdeményezés indult meg a Mógocs és Dombóvár közötti út megvalósítására is. Folytatódik a 6-os út megkezdett szakaszainak aszfaltozása. - Befejezik a komlói átkelési szakasz kivitelezését. S az idén elkezdett pécsi Egri Gyula út szélesítésével is végeznek a kivitelezők. Nem kevés pénzt — 14 millió forintot — emészt fel a Móroknál újjáépülő híd. A művelődés- és az egészségügy közös munkaprogramja Lesz iskolájuk Pécsett a mozgáskorlátozott gyermekeknek! Átalakítják a Bercsényi utcai iskolát — Egyénekre szabott berendezés, személyekre kidolgozott oktató-nevelő munka Két hónapja találkoztunk a pécsi mozgáskorlátozott gyermekek szüleivel. A Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete hívott össze rendkívüli szülői értekezletet az újonnan felavatott Tüzér utcai rehabilitációs és kulturális központjába. Akkor a legtöbben a sok-sok családi gond mellett a gyermekek oktatásának, képzésének szükségességéről szóltak.- Hiszen szellemileg épek, egészségesek a gyermekek, sőt az egyetlen lehetőségük az önálló életre való felkészülésben a tanulás. Éppen ezért szinte tragédia ezekben a családokban, hogy a mozgáskorlátozott gyermeknek még az általános iskolai ismeretek megszerzése is óriási nehézséget jelent. Van, aki nem is részesül rendszeres oktatásban. A magánoktatói rendszer nem tudja azt az ismeretanyagot nyújtani, amelyre egy oktatási intézmény képes. Megfogalmazták a szülők, mennyire fontos lenne egy speciális oktatási intézmény Pécsett. S nem csupán a gyermekek érdekében! A legtöbb családban eddig kiesett egy kereset. Elképzeléseik, vágyaik, terveik rövidesen valóra válnak — a városi tanács művelődési és egészségügyi osztályának közös munkája nyomán már a következő tanévben megkezdheti a tanítást a mozgáskorlátozott gyermekek iskolája Pécsett. És minden bizonnyal a szülők elvárásainak megfelelően, hiszen már most az előkészítő, tervező munka során a gyermekek érdeke, szinte egyenként minden gyermek egyéni helyzete a meghatározó. Az egyénekre szabott berendezésektől kezdve a személyekre kidolgozott nevelési, oktatási programig. A városi tanács művelődési osztálya könnyen megközelíthető, a város centrumában elhelyezkedő épületet keresett. A tervek megvalósítására jó lehetőség kínálkozott az új hor- vát-szerb iskola átadásával. A Bercsényi utcai megüresedett épületben berendezhetik a tolókocsis iskolát. Két tantermet terveznek az egy—négy és az öt—nyolc osztályosoknak (az előzetes felmérések szerint ma 34—37 hét- és tizennégyéves korú mozgáskorlátozott gyermek él Pécsett), valamint tornaszobát és kiszolgáló létesítményeket az egészségügyi és a napközi ellátására egyaránt. A speciális tervezésben — a lépcsőket meg kel szüntetni, a mellékhelyiségeket átalakítani — az egészségügyi és művelődési szakembereken kívül segít a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete és néhány szülő is. A BARANYA- TERV gazdasági munkaközösségei készítik az épület-átalakítás terveit, amelyeket január végére átadnak a kivitelezőknek. Magánvállalkozók pályázhatnak az átalakításra kiírt versenytárgyaláson. A Bercsényi utcai épületben két intézmény kap helyet: a földszinten a tolókocsis iskola, az emeleten a kisegítő iskola tagozata. A két intézmény külön bejáratot kap, mindkettő külön munkaprogram szerint dolgozik. Bizonyára megnyugtatja a szülőket az is, hogy kiváló pedagógusokat vár ebbe az iskolába a városi tanács művelődési osztálya. Az általános iskola befejezése után ezek a gyerekek ugyanolyan esély- lyel pályázhatnak a továbbtanulásra, mint bármelyik kortársuk, természetesen egészség- ügyi helyzetüket figyelembe véve. Az épület felújításának terveit, az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos kérdéseket tavasszal megbeszélik a szülőkkel. Fontos kérdés lesz a tantermek berendezése is, szinte minden gyermeknek külön kell az iskolabútorokat megtervezni. Megoldásra váró feladat a gyermekek utaztatása — ebben a művelődési osztály nem tud segíteni. A szülők felajánlották, hogy támogatják egymást, de kétséges, hogy ezt mindenki tudja vállalni. Érdemes meggondolni, nem lenne-e célravezetőbb megoldás egy a pécsi Volán műhelyeiben speciálisan átalakított autóbusz? Valószínűleg az ottani szakemberek vállalnák ezt a gyermekekért, s talán nem is igényelne túlzott anyagi erőket ... Tavasszal bemutathatjuk tehát a mozgáskorlátozott gyerekek iskolájának terveit. G. M.
