Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-30 / 358. szám

1983. december 30., péntek Dunántúlt napló 5 Igazgató tanács alakult a Mecseki Szénbányáknál Az ipari miniszter rendelke­zéseinek megfelelően a napok­ban igazgató tanácsot hoztak létre a Mecseki Szénbányáknál. A 15 tagú testületben a válla­lat gazdasági vezetői mellett fizikai dolgozók és üzemveze­tők is helyet kaptak. A tanács széles körű jogkörrel rendelke­zik. A miniszter néhány koráb­ban tröszti, illetve minisztériu­mi feladatot is a testületre ru­házott át. így többek között oz igazgató tanács határozza meg a vállalat hosszú és középtávú gazdaságpolitikáját, dönt a hosszú, és középtávú tervekről, a külső pénzforrások igénybe­vételéről. Meghatározza a fej­lesztési tennivalókat, a káder- politika és munkaerő-gazdálko­dás főbb irányelveit, az üze­mek irányítási érdekeltségi és elszámolási rendszerét, és dönt az üzemek közötti munkaerő, illetve eszköz átcsoportosítása, ról. Az igazgató tanács tevékeny­ségével jelentősen nő a vállalat önállósága és határozottabban érvényesül a kollektív vezetés elve. A megyei KBT ülése Tegnap Orbán István r. ve­zérőrnagy, a Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője elnök­letével ülést tartott a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A testület megvitatta és el­fogadta az MKBT 1984. évi munka- és költségvetési tervét. Ezt követően tájékoztató hangzott el a megye 1983 bal­eseti helyzetéről december 1- ig bezárva. Ebből kiderült, hogy ebben az évben is emel­kedett a megyében a halálos balesetek száma. Csökkent a súlyos sérülések, de növeke­dett a könnyű sérülések ará-' nya. December 1-ig az előző évhez képest Baranyában 8,7 százalékkal növekedett a köz­úti balesetek száma. Jelentő­sebb csökkenés tapasztalható Mohács és környékén, ugyan­akkor növekedett Komlón, Szigetváron és környékein a közúti balesetek bekövetkezé­„Ellen-városfal” az Aradi vértanúk útján? Az oszlopok meghaladják az átlagos ember magasságát Más lámpakarok illettek volna ide Faexport Jugoszláviába, Olaszországba és az NSZK-ba Folyamatos a munka a bédai erdészetben Meghatódottsággal írtunk többször is az Aradi vértanúk útja megújulásáról. Hogy mi­lyen szép lesz az útburkolat, hogy stílusos öntöttvas korláto­kat kap, hogy olyan lesz, mint a pesti Duna-part... Nos, most, hogy már látni valamit az egészből, úgy tűnik, nem egé­szen olyan lesz, mint a Duna- part. Mert a Duna-parti korlá­tok akadálytalan kilátást tesz­nek lehetővé mindkét oldal fe­lé. Am az Aradi vértanúk útján más van. Az itteni sétányt határoló korlátnak a lassan megújuló szemközti városfalra, s a mögü- le kikandikáló városrészekre kellene akadálytalan kilátást biztosítania. Sajnos, nem ezt teszi. A korlátelemeket elválasztó műkő oszlopok irdatlan kőfallá állnak össze, a Mecsek utcával szemközti bástyát (miért nem az utca tengelyébe épült?) pe­dig egyenesen bevehetetlen erőddé teszi. A látvány óhatat­lanul azt sugallja, hogy a ter­vező — Dévényi Sándor — ta­lán arányt tévesztett. Am a ta­nács építési osztályvezetője — Vókó János — szerint éppen így akarták: a robusztus osz­lopsor a városfal valamiféle ellentétele kíván lenni. Amit vi­szont mi kérünk szómon: az előre megígért kilátás elmara­dása. Az oszlopok máris meglehe­tősen magasak, pedig még nincsenek is „befejezve”: ott sorakoznak a helyszínen azok a kb. 30—35 cm vastag „koro­Évzáró ülést tartott tegnap a pécsi Technika Házában a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének me­gyei végrehajtó bizottsága. Dr. Földvári János, a szövetség megyei elnöke értékelte a szer­vezetbe tömörült, sokrétű tu­dományos társadalmi munkát végző több ezres szakember­gárda önzetlen munkáját, me­lyet a megyei párt-végreha.itó- bizottság november végi ülé­sén értékelt, magas minősítést adva eddigi tevékenységükre, egyben kijelölte a feladatokat. A tegnapi ülésen, nyílt sza­vazás eredményeként dr. Földvári János átadta az nák", amelyeket még rájuk he­lyeznek, így aztán az oszlopok meghaladják majd az átlagos embermagasságot. Ami viszont azt jelenti, hogy jobbról-balról el is fogják a kilátást a szem­lélődni kívánó elől, s minden oszlopközből a teljes látvány­nak csak egy-egy szeletkéjé­ben lehet gyönyörködni (ha ez így egyáltalán gyönyörködésnek mondható!). Lehet, hogy éppen ez a meghökkentés volt a szán­dék? Nagy kár volna, ha így lenne! Néhány kérdés felmerül az emberben az „ellen-városfal" láttán. Kellően átgondolták-e az ötlet helyénvalóságát? Szá­moltak-e a várható hatással? Egyáltalán zsürizték-e a tervet, vagy csak egyszerűen jóváhagy­ta a hatóság? Mennyi megta­karítást jelentett volna anyag­ban, munkadíjban, szállítási költségben, ha karcsúbb, köny- nyedebb, tehát elegánsabb oszlopokat terveznek és készí­tenek? . .. Vannak esetek, ami­kor meg kellene hallgatni a közvélemény észrevételeit is. Úgy véljük, ez éppen ilyen eset lehetett volna. S akkor talán az is elhangzott volna, hogy az új Aradi vértanúk útjának a képé­be mennyire nem illik a házsor előtt ólálkodó stílustalan lám­pasor. Ha már a víznyelőrácsok a hagyományostól eltérően ci- ródások lettek itt, a lámpákra is oda lehetett volna figyelni. A Mátyás király utcában és a Zrínyi utcában most felszerelt lámpakarok igazából ide illet­tek volna! H. I. MTESZ idei megyei díjait tudo­mányos társadalmi munkája elismeréseként Kovács Bélá­nak, a Pécsi Hőerőmű igazga­tójának, az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület megyei elnökének: Pálmai Miklósnak,' a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat osz­tályvezetőjének, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület me­gyei titkárának; és Szabó An­talnak, a DÉDÁSZ vezérigaz­gató-helyettesének, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület társ­elnökének, a Neumann János Számítógéptudományi Társulat tagjának. Minél magasabb az emberi civilizáció, annál jobbon pusz­títja a természet erőforrásait, környezetét. Különösen vonat­kozik ez erdőinkre, amelyek tisztítják vizeinket, megújítják az elhasználódott levegőt, ott­hont adnak vadon élő állatok­nak, ipart táplál és meleget ad az emberek hajlékaiban. A környezetbarátok és az erdész szakemberek érvelnek is a fa- rengetegek haszna mellett. Bi­zonyításképpen sorolják, hogy egy hektár erdő óránként 8 ki­logramm széndioxidot nyel el, 30 tonna port és más levegőt szennyező anyagot köt meg évenként: hazánk erdőterülete 335 millió köbméter tiszta oxi­gént termel. A felsoroltak ked­vező hatásáról mindazok meg­győződhetnek, akik az év kü­lönböző hónapjaiban felkere­sik erdőinket s bár hazánkban is tízezrével vannak, akik sza­bad idejük nagy részét a fák között töltik az erdő igazi vé­delmezői mégis azok közül ke­rülnek ki, akiknek évek óta munkahelyet jelent a rengeteg, vagy az éppen vágásra ért ®r- dőket pótolni hivatott csemete­kert. Megyénk lakói közül csak na­gyon kevesen ismerik Mohács alatt a Duna és az országhatár által határolt területet, amelyen a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnak a 3500 hek­táros tbédai erdészete terül el. Jóllehet a térséget az elmúlt évben védetté nyilvánították — a természetjáróknak, vadászok­nak és a lefűződött Duna- ágakon horgászoknak megfele­lő kikapcsolódást biztosító te­rületen — tervszerű fagazdál­kodás folyik. A több mint száz­éves tölgyes folyamatos kiter­melése és pótlása mellett meg­fontolt fatermelés folyik a ke­mény kőris platán, szil, fekete dió, illetve a nyárfa különböző fajtái, a fűz, juhar és az éger lágyfókbó'l. Idén 21 000 köbméter minő­ségi fa kitermelése és azok pót. lása volt a terve a bédai erdé­szetben dolgozó 120 embernek. Különösen fontossá tette a jó minőségű fa mennyiségi köve­telményeknek megfelelő kiter­melését az a tény, hogy annak nagyobb részét Jugoszláviába papírnak, Olaszországba bútor­nak használták illetve használ­Három évvel ezelőtt bezárták a vajszlói kultúrházat. Az öreg épület tetőszerkezete leszaka­dással fenyegetett. Egyúttal megkezdődött a tanakodás, hogy miként lehetne felújítani az épületet. Katona Zoltán ta­nácselnök elmondta, hogy több tanulmányterv készült, de mind­egyik arra a következtetésre jutott, hogy ha ebből ismét kul­túrházat akarnak, akkor csak rendkívül magas költséggel le­hetséges. Így aztán változott az elképzelés: más funkciót kell adni az épületnek, és egy szol. gáltatóház mellett döntöttek. A hajdani kultúrházi nagy­terem helyén most több kisebb helyiség kialakítása folyik. Ci­pész, fodrász, férfiszabó, rádió- és tv-javító műhely készül a hozzájuk tartozó raktárral, vizes blokkal együtt. Jelenleg a belső burkolásnál tartanak, illetve az ajtókra, ablakokra várnak. Az ják fel. De ugyancsak biztosí­tani kellett a mohácsi fafel­dolgozó üzem anyagszükségle­tét is, ahol zömében parkettát és bányabélésfát készítenek elő. A munka dandárja tegnap délelőtt mégis az erdészet sze­relőműhelyében folyt, ahol a fakitermelést és a szállítást biz­tosító erőgépeket és teherautó­kat készíttették fél a jövő heti nagyobb munkákra. — Jóllehet, egyes munkahe. lyeken most is teljes lendület­tel dolgoznak, hiszen január 10-igi nem kevesebb, mint 500 köbméter nyárfát kell exportál­nunk Nyugat-Németországba, az ünnepek közötti szabadságo­lások miatt most itt a műhely­ben folyó gépjavítások és fel­újítások jelentik a legnagyobb feladatokat — tájékoztatott bennünket Szijas György mű­helyvezető. a helyzet ugyanis, hogy ajtókat, ablakokat úgy kéllett legyártó, niuk. A most készülő nyílászáró, kát január első hetére ígérték a barcsi gyártók. Az összesen 1 millió 175 ezer forintért léte­sítendő szolgáltatóházhoz a Ba­ranya megyei Tanács 900 ezer forinttal járult hozzá. A többit a nagyközségi közös tanács állja. A tervek szerint a jövő év tavaszán nyit a szolgáltató- ház. Mivel a helybeliek semmiként sem akartak abba belenyugod­ni, hogy a régi kultútházuk megszűnt, új építkezésére pe­dig nincs pénz, azon gondol­kodtak hogy a meglévő épüle­teik közül melyikből alakíthat­se. Végezetül Orbán István r. vezérőrnagy jutalmakat adott át a közlekedésbiztonsági mun­kát 1983-ban kiemelkedően se­gítő aktivistáknak. Útmutató a kis­vállalkozások szabályairól A Pénzügyminisztérium — a PM JOGINFORM sorozat ke­retében, második átdolgozott kiadásban — megjelentette az Útmutató a kisüzemi termelés és a kisegítő tevékenységek szabályainak alkalmazásához című kiadványt. A kiadvány út­mutatást ad a kisvállalkozá­sokkal (kis- és leányvállalat, kisszövetkezet, szakcsoport, gazdasági munkaközösség, kis­ipar stb.) kapcsolatos szerve­zeti, pénzügyi szabályokról, a kapcsolódó munkajogi és tár­sadalombiztosítási rendelkezé­sekről. Külön fejezetek tájé­koztatnak az árszabályozásról, a biztosításról, a számviteli és statisztikai előírásokról, az adóhatósági kapcsolatokról. A kiadvány megrendelhető a PM Szervezési és ügyvitel­gépesítési Vállalatnál (Bp., V., Tanács krt. 20. Postacím: 1364 Bp. Pf. 64.) Tv-áf/áfszó A Posta rádió- és televízió műszaki igazgatósága közli, hogy sikeres próbaüzem után, csütörtökön megkezdte sugár­zását a miskolc-tapolcai át­játszó adóberendezés. A tv 1- es műsorát a 033-as csatornán 5 wattos teljesítménnyel, a tv 2-es műsorát a 039-es csator­nán szintén 5 wattos teljesít­ménnyel sugározza. Mindkét adóberendezés ja­vítja a vételi lehetőséget az adott körzetben. nának ki kultúrházat. Legmeg­felelőbbnek a régi malom két­szintes, rendkívül masszív épü­letét találták. Az átalakítás ta­nulmányterve már elkészült. Eszerint a földszinten két klub- helyiséget és egy kis tanács­termet, az emeleten pedig egy 180 személy befogadására al­kalmas nagytermet hoznak lét­re. A munkát a tavasszal kezdi a helyi tanács költségvetési bri. gádja. Úgy gondolják, hogy 1985 végére befejezik az épí­tést. A tanács mindkét évben erre a célra fordítja a felújí­tási alapját, ugyanakkor bízik abban, hogy a vajszlói üzemek is támogatják az átplakítást. A társadalmi munka elismerése Megyei MTESZ-díjasok K. L. Átalakítások Vajszlón Kultúrházból szolgáltatóház — malomból kultúrház Kérdések « elvetélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom