Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-28 / 356. szám
6 Dunántúlt napló IMS. Mesterségek dicsérete A mézeskalácsot Szebeni András fotóművész kiállítása Szebeni Andrásnak, a Nők Lapja fotóriporterének kiállítása nyílt a budapesti Fényes Adolf Teremben a régi és ma is élő mesterségekről. „Ősi mesterségek még ma is élő művelői előtt szeretnék tisztelegni ... egy- egy szakma talán utolsó, hivatását gyakorló képviselője előtt. Különböző emberek ők a maguk mindennapi gondjaival, de egy valami közös bennük: szeretik azt, amit csinálnak — ez az életük” — írja katalógusának előszavában a fotóművész. A kiállítás anyaga a közeljövőben album formájában is megjelenik a Corvina Kiadónál. A pásztorkalap-készítő mester (KS-reprodukciók) Rom várak országa Hova lettek a karcsú tornyok, sasfészkek? Új kölcsönzőhellyel bővül a mozgókönyvtár Kölcsönzés a mozgókönyvtárban, az Ady Endre utcában, Pécsett Fotó: Erb János Talán nincs még egy olyan országa Európának, amelyben oly kevés vár maradt volna épségben, mint Magyarország. Hazánk mai területén közel kétszáz kisebb-nagyobb vár állt Ma fél kezünkön megszámolhatjuk azokat, amelyek viszonylag jó állapotban vannak, falaikat legalább tető fedi. Kevés európai országban csattogtak-szikróztak annyit a hon védelmében a fegyverek, mint nálunk. Kézenfekvő a fel- tételezés, hogy az évszázados háborúk döntötték romba vagy tüntették el várainkat. Pusztulásukat nem lehet egyértelműen a törökök nyakába varrni. Vár. palota vára tizenhét ostromot állt ki, s még ma is áll, csupán a külső védműveket rombolták le 1711 után. A környékek oltalmazva A tatárjárás után épített karcsú tornyú, vékonyabb falú lovagvárak a puskapor és az ágyú feltalálása után védhetet- lenekké váltak, s a török elleni harcok idejében — ha addigra már nem álltak lakatlanul —, inkább őrhelyekként, előőrsként, mint a környék oltalmazójaként szolgáltak. Ha egyikmásik vállalta is az ostromot, mint Drégely védői, a biztos pusztulással kellett számolniuk. Akadt olyan sasfészek, mint Szonda vára, aníelyet a töröktől visszafoglalva azért gyújtott föl Horváth Bertalan balassagyarmati kapitány, hogy a for- gandó hadi szerencse következtében ismét ellenség kezébe esve, az ne vethesse meg benne lábát. A tatai várat 1683-ban Kara Musztafa nagyvezér robbantotta fel. Thököly Imre pedig 1688- ban Ónod várót perzselte fel. A nógrádi várat a puskaport tároló tornyába csapó villám döntötte romba 1685-ben. Kétségtelen, hogy a várvívások nagy kárt okoznak a falakban, a belső épületekben. A várat azonban nem rombolják le teljesen, csupán rést igyekeznek ütni falain, amelyeken át behatolhatnak, elfoglalhatják, majd a rendbehozatal után ugyanolyan jól védhető állapotba helyezhetik, mint amilyen az ostrom előtt volt. Ennek köszönhető, hogy a török végleges kiűzése után váraink csaknem teljes egészében álltak, az ostromok ütötte sebeket be lehetett gyógyítani, s csupán azokat a korai építésű lovagvárakat kezdte ki az enyészet, amelyeket tulajdonosai már régen elhagytak, s katonai szempontból jelentéktelenek lévén, végvári vitézek sem ütöttek bennük tanyát, vagy természeti katasztrófa, esetleg egy ostrom olyan alaposan elpusztította őket, hogy már nem lett volna érdemes helyrehozni, mint Drégely esetében. Hová lettek akkor váraink? A magyarországi várakat nem a háború, hanem a béke tüntette el, vagy döntötte romokba. A török elleni hosszú rohamnak az 1699-ben kötött karlócai béke vetett véget egyidőre, amikor is a török már csak a Temesközben maradhatott meg, de kötelezték a fennhatósága alatt álló hét vár lerombolására (Lippa, Lugos, Csanád stb.) Ugyancsak ebben az esztendőben, még a béketárgyalások alatt, januárban a császári tábornokok Savoyai Jenő herceggel az élen az Udvari Haditanácsnak azt javasolták, hogy miután többé nincs szükség az ország belső területén végvárakra, Gyula, Ecsed, Szentjobb, Szepesvár, Lietava, Árva, Léva, Sikova, Simontornya, Tata, Veszprém, Pópa, Körmend, Dombó és Kaposvár várait más kisebb várakkal együtt le kell rombolni. A későbbi, augusztusi tanácskozás után azt írják I. Lipót császárnak, hogy: „Ami Magyarországot illeti, itt hadi berendezésben két ellenségre kell tekintettel lenni, a törökre és a rebellis magyarra ..." A vá-. rak közül először Kanizsa lebontását ajánlják. Az 1701. év végére — a Magyar Udvari Kamara tiltakozása ellenére — elkezdték a magyar végvári katonaság szélnek eresztését anélkül, hogy legtöbbjüknek végkielégítést adtak volna. Ugyanakkor, tehát 1701-ben, megkezdték a régi magyar végházak lerombolását. Ekkor tűntek el jóformán nyomtalanul a somogyi, a zalai és a baranyai kisebb végvárak, végházak. Hogy a nagyobb várakat csupán a védelemre tették alkalmatlanná, s nem rombolták le teljesen, az annak köszönhető, hogy kevés volt a pénz és a munkás. A pénzt a Magyar Udvari Kamarának, az embereket a vármegyéknek kellett volna adniuk. 1702. február 7-én a lerontandó várakat hat csoportba osztották. Minden csoportba egy mérnököt és egy német várparancsnokot rendeltek a rombolás vezetésére. A lerobbantott falakkal a várárkokat mindjárt be is tömték. Az említett hat csoport a következő volt: 1. Szendrő, Patak, Ecsed, Szepesvár. 2. Eger, Fehérvár, Palota, Simontornya. 3. Nyitra, Léva. 4. Tata, Pápa, Veszprém. 5. Kanizsa, Zalavár, Körmend, Tihany, Szigliget, Rezi, Hegyesd, Ságvár. 6. Kapuvár, Dombóvár. Egy^egy vár lerontása meglehetősen költséges volt. Eger szétrombolásához 6 aknamester. 12 kőfejtő és 2 kovács kellett 3—3 hónapra. A segédmunkát 3000 jobbággyal végeztették. Fehérvár lebontásához "80 kőművest, 24 kőfejtőt, 12 aknamestert, 6 ácsot, 24 hajóst, valamint 2000 jobbágyot alkalmaztak. És még nem számoltuk ide az anyagköltséget. Az egri Szép-bástyát és a falakat 70 aknával tudták csak szétrobbantani. A várak lerontását II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kirobbant szabadságharca akasztotta meg. bár még a szabadság- harc leverése után is történtek rombolások. Sümeg püspöki várát 1712-ben Heister császári generális gyújtotta föl. Kapuvár várát tulajdonosa, gróf Esterházy Antal, egyébként a kurucok dunántúli főkapitánya robbantotta föl 1709-ben, hogy ne lehessen a labancok fészke. Gesztes várát — amely a XVII. század közepétől már erősen omladozott, hiszen régi lovagvór lévén katonai értéke kicsi volt —. az Esterházyak 1733-ban kezdték lebontani. Hét helyen föl robbantották .Hogy ki mindenki működött közre fényes múltunk tanúinak eltüntetésében, arra csupán Győr várát említjük. A vár ugyanis 1809-ig még teljes épségben óvta a várost. Napóleon előtt azonban nem nyitotta meg kapuit, mire az nyolcnapi heves ágyúzás után bevette, majd személyes parancsára a falakat hét helyen fölrobbantották, s 1820-tól megkezdték a bástyák tervszerű bontását, az elővóTrendszer széthányását, az árkok betemetését. Napjainkra a hatalmas győrj várból csak a Kastély-bástya és a Rábára néző Sforza-félbástya maradt meg. Dr. Csonkaréti Károly Kilenc éve már annak, hogy a pécsi Városi Könyvtár piros színű MOZGÓKÖNYVTARA szinte nap mint nap feltűnik Pécs utcáin és a peremterületeken. Az ország második, Baranya megye első bibliobusza 1974-ben kezdte meg ■működését. Rendszeresen bővülő könyv- állománya 15 000 kötet, melyből a buszon 3200 könyv van. Az állomány többi része a tápraktárban nyert elhelyezést. Innen történik a buszon levő állomány feltöltése, cseréje. Képeskönyvek, meséskönyvek, meseregények, ifjúsági irodalmunk, a magyar irodalom és a világirodalom alkotásainak széles választéka, valamint a tudomány szinte minden ágát tükröző ismeretterjesztő irodalom közül válogathatnak az SZÁZHÚSZ éve annak, hogy a nagy orosz regényíró az 1863. év végén elkezdi írni monumentális alkotását, a Háború és békét. A regényben felvonultatott mintegy ötszáz epizódalakban a XIX. század eleji orosz életnek olyan hiteles ábrázolása bontakozik elénk, amely végigvezet bennünket a cári udvar, az előkelő szalonok, a nemesi udvarházak életvitelén éppúgy, mint a háború és a béke világán. Ugyanakkor e nyugodt tempójú regényben ragyogóan csillantja elénk az embernek önmagával vívott harcát, belső kétkedéseit, újrakezdéseit. Tolsztoj mór előbbi műveiben is vizsgálta — Cserni- sevszkij szavaival élve: „a lélek dialektikáját”, vagyis azokat az összetevőket, amelyek megszabják az emberek háborús körülmények közötti magatartását, az igazi és a hamis hősiesség közötti különbséget, a háborúk okozta külső és belső sérüléseket. Az emberiséghez intézett kiáltványában (1904) Tolsztoj felülvizsgálja erkölcsi, vallási és társadalmi nézeteit, s mindinkább tisztábban látja a mindhárom részről fenyegető önkény elleni küzdelem szükségességét. Fellázad a csak az uralkodó osztályok érdekeit szolgáló művészet ellen, s merészen hirdeti a néptömegek művelődését elősegítő művészet fontosságát. Lenyűgöző költészete, melyet Kosztolányi Dezső méltán neolvasók. A MOZGÓKÖNYVTAR szabadpolcos rendszerű, ki-ki tetszése szerint végignézheti és leemelheti a polcokról a kiválasztott könyveket. A könyvkölcsönzésen kívül képes kiadványok, folyóiratok kölcsönzésére, hetilapok olvasására is van lehetőség. A könyvtárba bárki beiratkozhat. Gyermekeknek szülői hozzájárulás szükséges. (Nyomtatványt biztosítunk!) 1984. január 1-től új kől- csönzőhellyel bővül a MOZGÓKÖNYVTÁR szolgáltatása. (Pécs, Fejér Lipót utca 6. sz. ABC mellett.) A Pécs, Pósa Lajos u. 16. számú ház előtti megálló megszűnik, helyette a Pécs, Bártfa u. 2. számú ház előtt várja olvosóit a bibiio- busz. vezett „az írásművészet csodájának", hazánkban is csakhamar elismerésre talált. Többen nálunk is fantasztának, agyrémeket kergető, lehetetlent akaró írónak tartották. Ambrus Zoltán azonban a Nyugat hasábjain külön tanulmánysorozatban cáfolta meg Tolsztoj kritikusainak vádjait, megállapítva, hogy a tolsztoji örökség az egyetemes emberiség kultúrkincsévé vált. E világrészeken és évtizedeken át világító, az élet teljességét bemutatni akaró író halálának ötvenedik évfordulója emlékére a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1962-ben ötszáz lapnyi terjedelemben Tolsztoj Emlékkönyvet adott ki: magyar és külföldi írók, művészek, tudósok írásait, véleményeit Tolsztojról. Külön ki kell emelnünk a kötet „Tolsztoj Magyarországon" című részét, amely nagy magyar írók, irodalomtörténészek állásfoglalását tartalmazza. Tolsztoj élete és tanítása tele van ellentmondásokkal. Világpolgári eszméi mellett iz- zóan gyűlölte a németeket, noha a Dick nevű német családból származott. A maiaknak azt üzeni, amit a Háború és békében Pierre számára mondott: „Verje láncra érzéseit és ne a szenvedélyekben, hanem tulajdon szívében keresse a boldogságot! A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.” Tóth István dr. ÖRÖMMEL ÜDVÖZÖLNÉNK ONT IS OLVASÓINK KÖRÉBEN A MOZGÓKONYVTAR KOLCSONZŐALLOMASAIN: Hétfő, Pécs, Tettye u. 48. 13—15 óra Hétfő, Pécs. Ady E. u. 67. 16—18 óra Kedd, Pécs, Bártfa u. 2. 13—15 óra Kedd, Újhegy, ABC mellett 16-^18 óra Szerda, Vasas „Kodály Zoltán" Művelődési Ház előtt 14.30—16.30 óra Szerda, Vasas, Orosz Gy. u. 17—19 óra Csütörtök, Patacs, Patak u. 36. 14—16 óra Csütörtök, Urög, Művelődési Ház előtt 16.30—18 óra Péntek, Nagyárpád, Művelődési Ház előtt 14—16 óra Péntek, Pécs Fejér Lipót u. 6. sz. ABC mellett 16.30—18.30 óra Pécsi utcák — híres emberek Lev Tolsztoj A kádár A kötélverő
