Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-23 / 353. szám

1983. december 23., péntek Dunantmt naplö 3 fiz országgyűlés teli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) viselő észrevételére válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy a jelöléstől való visszalé­pés megoldása a gyakorlatban nem jelent gondot. Többféle módja-fajtája lehet a megol­dásoknak, ezért minden esetet belefoglalni a törvénybe, nem lenne érdemes, hiszen az túl­bonyolítaná az egész választó- jogi szabályozást. Végezetül a miniszter ismé­telten kérte, hogy az ország- gyűlés fogadja el a beterjesz­tett törvényjavaslatot, illetve a felmerült kérdésekre adott vá­laszát. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés elő­ször elfogadta a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előze­tesen a képviselők között szét­osztott — módosításokat, ame­lyek részint a törvényjavaslat szöveg pontosító indítványait tartalmazták, részint pedig a választások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési 'képviselők és tanácstagok választásáról szó­ló törvényjavaslatot általános­ságban és — a máir megszava­zott módosítással — részletei­ben egyhangúlag élfogadta. Hetényi István expozéja Az 1984. évi költségvetésről szélé törvényjavaslat Dr. Hetényi István pénzügymi­niszter expozéját mondja. Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalása következett: He­tényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Többek között elmondotta: — Az állami költségvetés, terveze­tét a kormány az idei év ta­pasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket ■mérlegelve terjeszti az ország- gyűlés elé. A benyújtott javas­lat összhangbon van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. — Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetköz] lég­kör, a megromlott kelet—nyu­gati viszony, a továbbra is in­gatag, zavarokkal küszködő vi­lággazdaság a KGST-tagorszá. gok közös gondjai 1984-ben is 'igényes és súlyos . feltételeket szabnak a gazdasági munka számára, és néhány vonatko­zásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt. Az ismert nemzetközi körülmé­nyek, nemzeti érdekeink arra köteleznek bennünket, hogy folytassuk és fokozzuk erőfeszí­téseinket a békéért, járuljunk hozzá a szocialista országok közösségének erősítéséhez, te­gyünk eleget a Varsói Szerző­désben vállalt kollektív védel­mi kötelezettségeinknek és nö­vekvő gazdasági teljesítmény­nyel erősítsük belső politikai helyzetünket és hazánk nem­zetközi tekintélyét. — Jövő évi gazdasági fel­adataink meghatározásakor im­máron öt éve abból a tairtós, alapjában változatlan gazda­ságpolitikai követelményből in. dulunk ki. amelynek lényege fi­zetőképességünk megőrzése, el­ért vívmányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzet­közi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növe­kedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a lakások az -általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költségve. tés bevételei és kiadásai is — nagy vonásokban — a terv sze­rint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóvá hagyottnál kisebb lesz. — Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ohol, érezhető ja­vulást kell jövőre elérni. A 'kül­kereskedelmi egyenleg javulása nem éri e| 'idén teljes mérték­ben a tervezettet, és ebben nemcsak külső okok játszanak közre hanem exportképessé­günk nem kellő mértékű javu­lása is. Az irányító munkának nem minden vonatkozásban si­került a teljesítményeket és a jövedelmek elosztását a terv ál­tal megszabott, igen szigorú követelménynek megfelelően összehangolni és a belföldi fel­használás — mindenekelőtt a beruházások — jócskán megha­ladják a tervezettet. — Az állami bevételek ter­vezésekor a népgazdasági terv­vel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem ösz- szehasonlító áron másfél—két százalékkal, folyó áron számol­va pedig mintegy 8 százalék­kal emelkedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezése­kor azt a körülményt is, hogy c nemzeti jövedelem belföldi felhasználása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, il­letve folyó árakon csak kö­rülbelül 5 százalékkal növe­kedhet. A bevételek és kiadások fokozottabb összhangjával — A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Bizto­sítsa, hogy az állami bevéte­lek és kiadások a népgazda­sági terv fő céljainak, elő­irányzatainak megfelelően cso­portosítsák át a végső jöve­delmeket. A bevételek és á kiadások fokozottabb össz­hangjával, a fő célok meg­valósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés a nép- gazdasági egyensúly további megszilárdítását. És végül, de nem utolsósorban: a költség- vetési intézmények takarékos gazdálkodással legyenek ké­pesek alapvető feladataik ellá­tására. — A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forin­tot-, kiadásai pedig 566,7 mil­liárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd fo­rintnál. A bevételek 4,5 szá­zalékkal, a kiadások körülbe­lül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. — Továbbra is megteremt­jük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek szín­vonalát. A lakosság pénzbevé­tele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz, mint az összes pénzbevételé, viszont ennél jó­val gyorsabban nőnek a tár­sadalombiztosítási kiadások, il­letve a szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alakulá­sában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak el­szakadásának elkerülése, vala­mint a fogyasztói árkiegészítés csökkentése végett központi ár- intézkedéseket is tervbe ve­szünk. A lakosság jövedelme és fo­gyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruhá­zásokat jövőre is tovább mér­sékeljük. A gazdaságban van annyi lehetőség és tartalék, hogy a tervezett beruházási szint mellett javuljon a haté­konyság addig is, amíg újra növelhetők lesznek a beruhá­zások. — A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társa dal o mibiztosítás ki­adásai teszik ki. A kiadási elő­irányzatok a szűkre szabott le­hetőségek mellett is hozzájá­rulnak az életkörülmények ja­vításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés leg­dinamikusabban növekvő ki­adási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A nyugdíjasok számának nö­vekedése, az újonnan nyugdí­jazottak 'magasabb keresete, a nyugdíjak évi rendszeres emelé­se, valamint az ez évi, a családi pótlékot és egyes nyugdíjakat növelő intézkedések hatására a kiadások 9 százalékkal nő­nek, és az átlagnál alacso­nyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejének védel­mében további intézkedéseket teszünk. — Az egészségügyi és szo­ciális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghalad­ni az idei várható szintet. — A kórházi ágyak száma további 1200—1300-zal nő, és 1984-ben számuk meghaladja a 100 000-et. Jövőre elkészül a felújított traumatológiai • inté­zet, s az új mentőközpont, de új ágyakon fogadhat betegeket a győri, egri, valamint a tata­bányai kórház is. A betegel­látást szolgálja az egészség- ügyi szakdolgozók számának emelése, a kórházi ágyak mel­lett- dolgozó három műszakos ápolónők kedvező bérezése. — Oktatási, kulturális kiadá­sokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalék­kal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmene­tileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatá­sának, nevelésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános iskolai tanulók száma. Az ősz. tálytermek száma ezerrel nő és ennek köszönhetően a váltako­zó tanítás mértéke kismérték­ben csökkenthető lesz. Az álta­lános iskolába járó tanulók 46 százaléka fog már napközi otthoni ellátásban részesülni, és ezen kívül mód van szerve­zett, kedvezményes étkeztetés­re a vendéglátóipar üzemeiben is. Az általános iskolai kiadá­sok 11 százalékkal emelked­nek. — A gyermek- és az ifjúság- védelemre fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A nö­Fegyelmezettebb munkát Hajmer Imre (Komárom m., 7. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészmérnöke, az or­szággyűlés terv. és költségveté­si bizottságának tagja, a tör­vényjavaslat bizottsági előadó­ja beszámolt arról: az ország- gyűlés állandó bizottságoi az utóbbi hetekben megtárgyalták a hozzájuk tartozó ágazatok és főhivatalok jövő évi költségve­tési előirányzatait. A terv- és költségvetési bizottság ülésén A Parlament kupolacsarnokában már karácsonyi a hangulat. Az országgyűlés szünetében Kádár János képviselőkkel beszélget az ország fenyőfája alatt. vekmény többek közt a hivatá­sos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővíté­sét, az állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellá­tásának javítását szolgálja. — Feszítő társadalmi gon­dunk és kiemelt feladatunk to^ vábbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a területelőkészítést, a telekellá­tást, és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmentes volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára be­vezetett szociális támogatás is közrejátszott. — Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaság­politikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra ta­lálhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár ré­széről és kivívja további nem­zetközi megbecsülésünket — hangoztatta a pénzügyminisz­ter. az 1984-re javasolt teljes költ­ségvetést tűztek napirendre, s a vitában az állandó bizottsá­gok képviselői is elmondták vé­leményüket. Az előadó részletezte a költ­ségvetésből adódó főbb fel­adatokat, majd bejelentette: a terv. és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a tör­vényjavaslatban meghatáro­zott célok, az 1984. évi felada­tok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, egy­ségesebb cselekvést kíván va­lamennyiünktől. Hajmer Imre végül a bizottság nevében ja­vasolta a jövő évi költségvetés tervezetének elfogadását. Dr. Boza József (Bács-Kiskun m. 18. vk.) az Állampusztai Célgazdaság igazgatója a sző­lő- és gyümölcstermelés szabá­lyozó rendszerével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Javasolta, hogy a szőlő- és gyümölcster­melés tárolásával, forgalmazá­sával összefüggő eszközök megteremtését szolgáló hitel- felvételeket kedvezményben ré­szesíteni, az értékesítés egészét pedig korszerűsíteni kellene. Szabó István (Hajdú-Bihar m. 14. vk.)1, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának el­nöke, a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet elnöke többek között rámutatott: a jö­vő év kulcskérdése lesz, hogy teljesül-e a 15 millió tonnás gabonatermesztési előirányzat. Ez meghatározó jelentőségű a belföldi húsellátás és az ex­port szempontjából ,is. Minden feszültség ellenére is elérhető ez a teljesítmény — szögezte le. Kőkuti Ferencné (Fejér m. 10. vk.), a Videoton sárbogárdi gyáregységének műszerésze ar­ról beszélt, hogy a következő esztendő gazdaságpolitikai cél­jainak közkinccsé tétele és a lakossággal való megértetése érdekében az eddiginél is ha­tékonyabb politikai felvilágosí­tó munkára van szükség mind­annyiunk részéről. Azért ugyan­is, hogy a népgazdaság 1984- re tervezett feladatai megvaló­suljanak, az ország valamennyi állampolgárának az eddigiek­nél még többet kell tennie. Stadinger István (Bp., 6. vk.), a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés és terv eredmé­nyes teljesítése nagymérték­ben függ attól, hogy a közr ponti szervek a szabályozás, a követelmények kialakításával, a vállalatok, a szövetkezetek pe­dig munkájukkal mennyire ké­pesek a növekvő követelmé­nyekhez igazítani gazdálkodá­sukat. Kiemelte annak jelen­tőségét, hogy. hazánk folytatja az elmúlt években követett gazdaságpolitikát, mégpedig úgy, hogy a hangsúly a korlá­tozásokról, tiltásokról, elvoná­sokról — egyáltalán az elosz­tás területéről — egyre inkább a jövedelem-termelőképesség növelésére tevődik át. Sörés István (Szabolcs m., 10. vk.), o Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezető, je felszólalásában szóvá tette, hogy idén az ipari üzemek tér. melését jelentősen befolyásol­ta — sok helyütt ütemtelenné tette — az import ke retek f el­használásának bürokratikus in. tézése. Szorgalmazta, hogy a2 illetékesek fordítsanak e tekin­tetben nagyobb figyelmet a ter­melő vállalatokra hiszen dön. tőén • azök teremthetik meg egyensúlyi helyzetünk javításá­nak, életszínvonalunk megőrzé­sének feltételeit. Kovács László (Pest nn. 20. vk.). a Dunai Kőolajipari Vál­lalat táblakezelője arról szólt, miként sikerült egy újfajta bér­szabályozási rendszer segítsé­gével meggyorsítani a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakk üzemcsoportjának beru­házását. Az országgyűlés téli üléssza. kának első napja — melyen a tanácskozást Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel vé­get ért. A testület pénteken foly­tatja munkáját. (Munkatársunk' telefonjelen, tése). Az Országházban tegnap már karácsony volt: a téli ülésszak megnyitására érkező képviselő­ket feldíszített csillogó-villogó karácsonyfa fogadta a kupola- csarnokban. Az ünnep előtti- ség azonban mit sem érezte­tett ° képviselőház üléstermé­ben megkezdett munkán. A padsorok megtettek, zsúfoltak voltak a karzatok is. Érthetően, hiszen vitathatatlanul fontos dolgok kerültek az ülésszak napirendjére: alkotmánymódo. sítás, választási törvény, 1984-es költségvetés, állásfoglalás-ter­vezet a békéről. Közülük a má­sodik az, ami hónapok óta köz­életünk központi kérdése volt. Olyannyira, hogy — mint dr. Gajdocsy István, a törvényter­vezet bizottsági előadója is megállapította — nem került még az országgyűlés elé tör­vényjavaslat, amihez a társa­dalmi vita során 25 000 módo­sító javaslat, indítvány érkezett volna. Persze fontos kérdése­ket tartalmazott az alkotmány módosítását célzó törvényjavas­lat is. 1949-ben alkotott alap­Vita, felelősségteljes légkörben törvényünket többször módosí­tották már, most is az élet dik­tálta követelményekhez kellett igazítani: például rögzíteni a küszöbön álló közigazgatási rendezéseket — a járásik megszűnését —, az új válasz­tási törvény néhány, az alkot­mányt is érintő rendelkezését, és egyébeket. A módosított alkot­mány alapján hozzák létre a hazánkban az eddig előzmény nélküli magas közjogi testüle­tet az Alkotmányjogi Tanácsot, amelyről dr. Nagy Józsefet, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a tagját, baranyai országgyűlési képviselőt kérdeztem: — Az utóbbi időkben több­ször is felmerült az alkotmány tiszteletben tartása iránti jogos igény. Az Alkotmányjogi Tanács létrehozásában ez is kifejező­dik. Egyebek közt ellenőrizni fogja a jogszabályok, jogi út­mutatások alkotmányosságát amit én nagyon fontosnak tar­tok. azért 'is. mert az utóbibi években — okkal, ok nélkül — mértéktelenül megnőtt nálunk a jogszabály alkotás és ez sok­szor mór nehezíti az életet. Eb­ben feltétlenül rendet kell te­remteni. Aztán ózzál sem lehet egyetérteni, hogy például az országgyűlés által alkotott tör­vényt törvényerejű rendelettel módosítsanak .. . Lesz dolga az Alkotmányjogi Tanácsnak! Felelősségteljes felszólalások hangzottak el a választási tör­vényjavaslatról. Amint a társa­dalmi vitában, itt az ország- gyűlésben is a kettős-többes je­löléssel foglalkoztak a legtöb­ben, s különösen figyelemre méltó volt Simon Ernöné somo­gyi képviselő felszólalása, aki maga is kettős jelölésből került az országgyűlésbe, és ezt úgy minősítette, hogy a nép állí­tott ki róla bizonyítványt. A törvényjavaslat vitájában kapott szót dr. Szentistványi Gyuláné, Baranya megyei országgyűlési képviselő is. Felszólalását la­punk holnapi számában ismer­tetjük. részletesen, most csupán egy gondolatot ragadok ki ugyancsak a kettős-többes jelö- Iésék kel ka pcsolatba n, m i nthogy annak idején majd a választási előkészületek során is ez lesz a demokratizmus próbája: „Eddig js adott volt a lehetőség a töb. bes jelölésre. Sajnálatos, hogy a több jelölt indítását nem vol­tunk képesek politikai eszközök­kel általánossá tenni sőt az 1980-as választások során szá. műk jelentősen csökkent.. . He­lyeslem, hogy a javaslat garan­tálja oz állampolgár választási jogát a jelöltek között." Úgy gondolom ez a lényeg és en­nek kell majd 1985-ben igen erős hangsúlyt kapnia. A két törvényjavaslatot elfo­gadta oz országgyűlés, amely a munkáját a jövő évi költ­ségvetés megtárgyalásával fcly. tatta. Hársfai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom