Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-22 / 352. szám
1983. december 22., csütörtök Dunántúlt Tlaplö 5 Ülést tartott Mohács város Tanácsa Az új elnök dr. Németh Elemér Mohács város Tanácsa tegnap délután tartotta ez évi utolsó ülését, amelyen a tanácstagokon kívül jelen voltak a járási, és városkörnyéki községek tanácselnökei isA tanácsülés Czimmermann Ferenc tanácselnök-helyettes elnökletével három új tanácstag mandátumát hitelesítette: a pótválasztások alkalmával Borsos Jánost, az MSZMP Mohács városi Bizottság első titkárát, országgyűlési képviselőt, a 9-es: dr. Németh Elemért, a Mohács város Járási Hivatala elnökét, a 36-os: Kaponyi Istvánt, a Könnyűipari Vállalat pártalapszervezetének titkárát a 19-es számú választókerületben választotta tanácstagjává a lakosság. Ezt követően Csepreghy Ferenc a HNF Városi Bizottságának elnöke dr. Németh Elemér személyében javaslatot tett Mohács város Tanácsa elnöki tisztségének betöltésére 1984. január 1-i hatállyal. A tanácstagság a jelölést elfogadta, és dr. Németh Elemért tanácselnöknek egyhangúlag megválasztotta. Ugyancsak egyhangúlag szavaztak amellett, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága tagsága sorába Borsos János elvtársat felvegyék. A két újonnan választott tanácsi tisztségviselő a tanács- törvény által előírt esküt az ülésen jelenlévő dr. Földvári János a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese előtt tette le. A tegnapi tanácsülésen egyéb napirendi pontok tárgyalása mellett dr. Fodor Károlyt, 1984. január 1-től kinevezték a városi tanács titkársági osztály vezetőjének. Az ülésen az államigazgatás területén végrehajtott átszervezés lényegéről, a járások eddig betöltött szerepéről, majd a jövő feladatairól szólt dr. Földvári JánosB. M. Időseket köszöntöttek A 24-es és 31*es pécsi vöröskereszt alapszervezetek tagjai nők rendeztek karácsonyi köszöntőt a napokban a szigeti pártszervezet Alajos utcai épületében. A Mezőszél utcai óvodások és a Nagy Lajos Gimnázium tanulóinak műsora után külön köszöntötték az egy hónap híján 100 éves Kosztolányi Ferencnét. A családias hangulatú találkozón a MÉTA együttes szórakoztatta az idős embereket. Változatlanul keresett a kis méretű tégla — Nem egészen úgy alakult az évünk, ahogy terveztük. A nyerstégla-gyártást október közepe helyett november elején hagytuk abba, az égetőkemencékkel karácsony helyett már december 9-én leálltunk, mert elfogyott a száraz nyerstéglánk — mondja a szajki Béke Tsz téglagyárának vezetője, Blandl György. A hagyományos technológiával dolgozó téglagyárak különösen érzékenyek az időjárásra. A szajki pedig hagyományos módon gyárt évente ötmillió kisméretű téglát. A hajdani Schleicher József féle téglagyár a felszabadulás után megért néhány gazdaváltást, mígnem jó másfél évtizede a szajki tsz vette kezelésbe és azóta is üzemelteti. Tegnap délelőtt kerülgettük a sártengert és szétfagyott nyerstégla-kazlakat a kihalt gyárudvaron, a hat szárítószin között. A tényleges létszám egyharmada menti a szabadtéri tárolókból a nyerstéglákat fedett színek alá. (A többiek szabadságon vannak.) A korai erős hideg következtében százötvenezer nyerstégla fagyott szét. A háromszintes nyerstéglahordó kocsikat férfiak rakják, amikor megtelnek, betolják a fedett szárítószinbe, ahol a kocsikról asszonyok rakják kazlakba a nyerstéglákat. Kemény munka. Bár jóval fagypont fölötti hőmérsékletet mutat a hőmérő — mégsem a legideálisabb, nyirkos, borongás, hűvös az idő. Ilyenkor, bármennyire is megizzaszt a rakodás, jólesik a meleg öltözet és a védőtea. Nincs megállás, menteni kell a menthetőt, nagyobb biztonságban vannak a nyerstéglák a fedett szárítókban, mint a szabad ég alatt. A hagyományos téglagyártás nem mondható korszerűnek, de a kisméretű tégla sem. A szakemberek az új hőszabvány miatt talán már le is írták a kisméretű téglát. Ám a magánépítkezők nem hagyják magukat lebeszélni, ugyanakkor vannak munkák, melyek kisméretű tégla nélkül elképzelhetetlenek. A szajkiak bármennyit is gyártanak, nem képesek kielégíteni a megnövekedett igényeket. Jönnek a vevők Mohács és Pécs közti településekről, Paksról, az Alföldről. A gyártás pedig túlontúl élőmunkaigényes és bekalkulálhatatlan tényező az időjárás. — Az agyagbányánkban idén hagytunk fel az úgynevezett felsőkotrásos kitermeléssel és tértünk át a mélyebbről történő kibányászásra. Azt meg nem nagyon bírták az öreg gépeink, sok volt a törés, a javítani való. Azért így is teljesítettük az 5,5 milliós nyerstéglatervünket. Aztán közbeszólt a fagy. Megkezdték a karbantartást a szajki téglagyárban Megtudom: a nyerstégla kéthetes száradás után már kibírja a két-három fokos hideget, de a frissebb tégla még nem. A hagyományos gyártás alapja a száradás, tavasszal és nyáron 3—4, ősszel már 6—7 hét kell, hogy ki lehessen égetni a téglát. A szajki kis gyár. Negyvenötén dolgoznak egy műszakban- Idén négymillió-hdtszáz- ötvenezer téglát adtak el, az összmennyiség 94 százaléka volt első osztályú. — Mikor indulnak ismét teljes üzemmel? — Megkezdtük a karbantartást, javítást. Karácsony hetében nem dolgozunk. Január első hetétől a tmk-soké a főszerep, hogy a szokásos márciusi kezdésre készen álljon minden gép, berendezés és a kemence. Várják tőlünk a kisméretű téglát a környékbeli magánépítkezők és a szövetkezetek, vállalatok. Jövőre is ötmillió darabot gyártunk és értékesítünk. Kép, szöveg: M. L. Hibátlan Zsolnay- teáskészletet találtak Egy magángyüjitőtől nemrég értékes készletet vásárolt az egy éve a pács; Salla'i utcában működő „H és L" képzőművészeti, iparcikk és régiségbolt. A hatszemélyes teáskészletnek mind a kilenc darabja megvan és ép. A szerzemény érdekessége hogy eddig sem másutt, sem a Zsolnay Múzeumban sincs ép Zsolnay teáskészlet, ez tehát egyedülálló érték. Az üzlet máskülönben eddig is sok érdekességet beszerzett mér, így egy korai Egry József képet, Szász Endre • festményt, avagy sajátos formatervezett városlő- dj készleteket. Több pécsi művész képei is megtalálhatók náluk, így Martyn Ferenc, Rétfalvi Sándor, Bencsik István vagy Fürtös Ilona alkotásai. Fotó: Erb János Falugyűlés Kölkeden Ahogy a nagykönyvben Igen élénk, tartalmas falugyűlés volt a hét elején Kölkeden. — ezt dicsérte felszólalásában Zimmermann Ferenc, a Mohács városi Tanács elnökhelyettese, aki természetesen szólt a városkörnyéki község megváltozó helyzetéről is: a közigazgatás átszervezése részben érinti Kölkedet: nagyobb önállóságra tesz szert január 1-től. Ám nem elsősorban a „hivatalos” emberek szereplése miatt lett nagykönyvbe illő a kölkedi falugyűlés — bár azért is: Sólya Sándor, a községi tanács elnöke higgadtan érvelt és szenvedélyesen buzdított például Kölked tisztaságáért — ha az nem lesz valóban az egész falu ügye, szemetes marad ez a réges-régi település. De igazi falugyűléssé mégiscsak a kölkediek tették a máshol még gyakorta formálisra sikeredő rendezvényt: Hegedűs Sándor, Tatai István, B. Csömör János, Mi- hájlovics Péter, Bojtor Imre, Bánóczky lánosné, Hegedűs Józsefné, Katzenberger Ist- vánné, Szabó Lászlóné, s a többiek. S az is, hogy van gond elég. De jó gondok ezek, egy fejlődő község, egy újraková- csolódó közösség megoldható érdekellentétei, felismerésben levő érdekazonosságai. Például az iskola: újra van szükség, úgy kell előkészíteni mindent, hogy a következő tervidőszakban megkezdődhessen az építkezés — már most sokan ajánlották fel munkájukat. Például a művelődési otthon, amit még a most idősödők építettek, s aminek most minden perce foglalt, s ami sem küllemével, sem „komfortosságával” nem elégíti ki az igényeket. Például az építkezések: ne termőföldet, mégha belterületit is mérjenek ki házhelyeknek, hanem először épüljenek be a faluban a kihasználatlan telkek. Például a szemétügy: a községi szeméttelep környékére szórják le sokan a hulladékukat. Például a közku- tak: nem arra valók, hogy aláázassák velük a közelben levő házakat, hogy ott mossanak csizmát, gépkocsit, itassanak lovat. Tisztázódott a falugyűlésen, hogy mit, milyen sorrendben lehet megtenni tanácsi pénzből, s mit nem. S az is, hogy a tanácsnak sem érdeke az olyan kisajátítás, ami a háztájizást veszélyezteti. Ez a falu számíthat saját erejére, erről számolt be Tata; Imre, a községi HNF elnöke: hogy mikor, mennyi társadalmi munkára voltak képesek a kölkediek. S hogy szívügyük a falu, azt mutatja, a 288 családi ház közül harmincnégy kapta meg a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő címet. De hogy majd negyven porta nem felelt meg az alapvető követelményeknek sem, azt is jelzi még: jó szóval, buzdító példaadással, a közösség fegyelmező erejével, s ha másképpen nem megy, szigorával kell otthonossá tenni Kölkedet a kölkedieknek. B. L. Leányvállalat lesz a Dunai Vasmű budapesti gyáregysége A Duna; Vasmű 1984. január 1-tól önálló kisvállalatként működő 'leányvállalattá kívánja át. szervezni budapesti gyáregységét, a Lőrinci Hengerművet. A kohászati kombináttól meglehetősen elkülönült, a fővárosban dolgozó egység — amely korábbon önálió vállalat volt — évente 160—170 ezer tonna durvalemezt gyárt, termelési értéke kétmilliárd forint körül van. A Dunai Vasmű az átszervezéstől azt várja hogy a Lőrinci Hengermű önállósodásával gyorsabban tud majd igazodni a piaci igényekhez, egyszerűsö. dik irányítása, növekszik az üzem közvetlen érdekeltsége. Nem utolsósorban a kisvállalati formától — a termelési érdek és az egyéni érdekeltség nagyobb összhangjának megteremtéstől — remélik, hogy 'megoldja a krónikus munkaerőhiányt; a jelenlegi létszám ugyanis ötszázhúsz körül van a szükséges hatszáz helyett. II bevételt az úttöröház építésére ajánlották fel Úttörő-fenyőfaünnep Pécsett a Városi Sportcsarnokban Értékes tombolatárgyakat sorsoltak Tegnap délután Pécsett a Városi Sportcsarnokban rendezték meg az immár hagyományos Üttörő-fenyűfaünne. pet. A rendező szervek — a pécsi városi úttörőelnökség, az Ifjúsági Ház és a Városi Sportcsarnok — ötödik éve szervezi meg a jól dolgozó iskoláknak és a jól tanuló gyerekeknek a karácsony előtti vidám műsort. Több min\ 3000 — pécsi, Pécs környéki és baranyai — kisdobos és úttörő kapott jutalomjegyet a fenyőünnepre. Ezenkívül 5000 darab tombolát is eladtak a belépőjegyek mellett. Az értpk kapott pénzt — közel 60 000 forintot — az új úttörőház építésére ajánlották fel. A több méter magas fenyőfát a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ajándékát — a sportcsarnok dolgozói díszítették fel. A tombola tárgyait — sokk-készletet, 'kézilabdát, mini teniszt, habteniszt, röplabdát, szánkót és mozijegyeket — a városi KISZ Bizottság a kereskedelmi KISZ Bizottság, a Kesztyűgyár és a BÉV KlSZ-szervezete, a városi úttörőelnökség és a MÉH Dél-dunántúli Igazgatósága adta mintegy ötezer forint értékben. A műsort a Premier Szolgáltató Kisszövetkezet biztosította: Rajnai László, a Laci bohóc tréfáin szívből nevették a kis nézők. A „Sugár-lány”, Lietner Márta megzenésített gyermekdalokat adott elő, aztán elénekelte a gyerekekkel együtt a tévéből már jól ismert „Ez a Sugár" című nótát. Két gyerekbűvész — Balogh Amaryll és Balogh László — ügyeskedései önfeledt perceket nyújtottak. Végül a Kristálytiszta cirkusz művészei szereztek felejthetetlen élményt kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. A cirkusz jól ismert művészeit — az erőművészt, kígyóbűvölőt, bűvészt és kötéltáncost — elevenítették meg finom iróniával. A keretjátékot a PNSZ IIIUVC3Í.CI —— UUIM\U I UIIIU) CJ Sípos László — oldották meg sikeresen. Búcsúzóul pedig szaloncukrot dobáltak a meny- nyezetről a gyerekek közé. Gazdára talált a tombolatárgyak egy része is. Néhányat nem vettek át: így a 718- as versenysakkot, az 1420-as kézilabdát, a 4863-as mozijegyeket, a 4815-ös mozijegyeket, a 4797-es Poli Kvadri 8at, a 4293-as mozijegyeket és az 1451-es versenysakkot. A nyeremények átvehetők január 20-ig a város; úttörőelnökségen (Pécs, Rét u. 4. sz.). A. E. Nagy közönsége volt a jól sikerölt műsornak
