Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-20 / 350. szám

Dunántúlt napló 1983. december 20., kedd Mit mond a jogszabály? Kisajátítási eljárás Á kisajátítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket — be­leértve a kártalanítási szabályokat is — úgy kell ér­telmezni és alkalmazni, hogy az eljárások biztosítsák a társadalmi és egyéni érdekek összhangját, o tulaj­donos ingatlanáért kapjon megfelelő kártalanítást, de ugyan­akkor a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jö­vedelemszerzésre. Ezen, a kártalanítás során alkalmazandó alapvető szabá_ lyokat nem ismerhették azok az ingatlantulajdonosok, akik ingatlanának kisajátítására a közelmúltban kerülj sor. A tu­lajdonosok ugyanis sérelmez, ték, hogy a részükre megálla­pított kártalanítás nem megfe­lelő összegű, az összeg nem áll arányban ingatlanaik érté. kével és úgy vélekedtek, hogy a kártalanítás megállapítása egyéni érdekeik sérelmére tör. tént. A kisajátítási kártalanítá­si határozat meghozatalának előzményei a következők vol­tak : Három, egymással szomszé­dos ingatlan kisajátítására ke­rült sor a város lakásépítési programjának megvalósítását szolgáló pécs-málomi részen. Mindhárom ingatlan hozzáve­tőlegesen azonos nagyságú volt, az ingatlanok mindegyi­kén hétvégi ház állt és azonos növényi kultúrával voltak bete, lepítve. A tulajdonosok ennek alapján azt remélték. hogy ingatlanaikért a forgalmi érté­ket kapják kártalanításul és ennek összege mindhármójuk esetében hozzávetőlegesen azonos lesz. A kártalanítási tárgyalás so. rán azonban nem kis meglepe­téssel hallgatták a szakértői vélemény ismertetését. Kiderült ugyanis, hogy — az egyik tulajdonos ré­szére a szakértő az ingatlan forgalmi értékét javasolta kártalanításként megállapita. ni, — a másik tulajdonos ese­tében az ingatlanon levő hét­végi házért a szakértő nem vett számításba kártalanitást, — a harmadik ingatlannál viszont a forgalmi értéktől lé­nyegesen eltérő, annál jóval alacsonyabb kártalanitást ja­vasolt megállapítani. A kártalanítással kapcsoló, tos határozat meghozatalakor az alábbi szabályokra volt a hatóság figyelemmel, amikor a három ingatlan esetében egymástól eltérő kártalanítási összegeket állapított meg. Az első esetben a tulajdonos tel­két 15 éve vásárolta és arra szabályszerű építési engedél­lyel építette fel hétvégi házát, így azután nem volt akadálya annak, hogy a kisajátítás so. rán részére a környéken kiala­kult forqalmi érték kerüljön megállaDÍtásra és kifizetésre, amelynek kialakításánál figye. lembe vették a telek fekvését, a hétvégi ház műszaki állapo­tát és az ingatlanon levő évelő növényzet értékét is. A másik ingatlantulajdonos azonban az alacsonyabb kártalanítási ösz- szeg mególlaoitósóval kapcso­latban csak saját magának tehet szemrehányást. Ez az in. gatlantulajdonos is — szom­szédjához hasonlóan — 15 éve vásárolta hétvégi telkét. Az ingatlanon 1981-ben építé­si enqedély nélkül hétvégi há­zat épített. Az építésügyi hatóságnak az engedély nélküli építkezés 1982-ben tudomására jutott és határozatában kötelezte a tu­lajdonost az épület lebontása, ra. Ezen kötelezettségének azonban a tulajdonos nem tett eleget, mert időközben tudo­mására jutott, hogy ingatlanát ki fogják sajátítani és remélte, hogy oz eljárás során az épü­letért is kártalanitást fog kap­ni. Reményei azonban nem vál­tak valóra, mert a vonatkozó jogszabályi rendelkezések ér­telmében, ha az építésügyi ha. tóság az építési engedély nél. kül, vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudó. másóra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba véte­létől számított 10 éven belül intézkedik az építmény lebon­tása iránt, a tulajdonos az építményért nem tarthat kór. talanitásra igényt. Ez az ingat, lantulcjdonos akkor járt volna el helyesen, ha hétvégi házá­nak építésére építési engedélyt kért volna, mert az engedély alapján felépített építményért ugyanúgy kártalanításban ré­szesült volna, mint szomszédja. A harmadik esetben szerep­lő ingatlantulajdonos viszont ingatlanát 1980-ban vásárolta, így a tulajdonjog megszerzése és a kisajátítás között három év telt el. A kisajátítási kárta- tanítási szabályok szerint, ha a tulajdonos az ingatlant a kisa­játítást megelőző 10 éven be­lül szerezte, a kártalanítás megállapítása során ügyelem- be kell venni a szerzéskori ér­téket. Ennek a szabálynak oz alkalmazása teszi lehetővé ugyanis annak a fentebb is­mertetett alapelvnek oz ér­vényre jutását, hogy a kisajátí­tás nem nyújthat lehetőséget munka nélküli jövedelemszer­zésre. Az ingatlan szerzéskori érté. kének megállapítása úgy törté­nik, hogy az ingatlan szerzése­kor — jelen esetbeh az 1980. évben történt vásárláskor — az illetékkiszabás alapjául szolgált értékhez hozzá kellett számítani a tulajdonszerzéssel kapcsolatos igazolt költségeket — pl. a szerződéskötéskor fel­merült ügyvédi munkadíjat — a tulajdonos részéről végzett, az ingatlan értékét növelő épí­tési és más munkák értékét (a hétvégi ház tatarozási költsé­geit, szőlő- és gyümölcsfák te­lepítési költségeit), valamint kamathozadékként a fenti ér­tékek évi 5%-át. Az így kiszá­mított összeg került tehát a tulajdonos részére kifizetésre, amely kevesebb volt ugyan, mint az ingatlan forgalmi érté­ke, azonban a kiszámítás mód­ja megfelel a jogszabályi kö­vetelményeknek. A fenti példákkal arra sze­rettük volna a kisajátításokkal érintett állampolgárok figyel­mét felhívni, hogy a kártalaní. tás összegének meghatározá­sánál iqen sok esetben nem a forgalmi érték, hanem egyéb lényeges körülmény is nagy szerepet játszik. Dr. Tallián Frigyes osztály vezető-helyettes főta nácsos Légtornász csatornaszerelők Látványos és egyúttal külön­leges felkészültséget igénylő munkát fejeztek be az Almás­füzitői Timföldgyárban az Aero nevű technikai munkaközösség fiatal szakemberei. Az alpinis­tákból, barlangkutátókból ala­kított csapat több mint egy kilo­méteres hosszúságú elörege­dett esőcsatorna-szakaszt bon­tott le és cserélt ki újjal. A csa­tornákat nyolc-tiz emeletnyi magasságban kellett fel-, illet­ve leszerelniük. A hegymászó technikával „ég és föld között" dolgozó társaság a szóban forgó mun­ka elvállalásával tetemes költ­ség megtakarítását tette lehe­tővé a timföldgyár számára. Ha ugyanis a gyár magas épü­leteit a hagyományos módon körülállványozzák, akkor ez több millió forintba került vol­na, nem beszélve a több hó­napig tartó munkáról. A kara­binereken, kötélen lebegő bri­gád viszont mindössze néhány hét alatt, néhány százezer fo­rintért végezte el a nem min­dennapi feladatot. Nemzetközi magazin Friss szelek Spanyolországban Egy esztendő mérlege Zajos politikai botrányok, megrázkódtató válságok nél­kül telt el a szocialisták kor­mányzásának első esztendeje Spanyolországban. Ez persze korántsem jelenti, hogy a 41 éves miniszterelnök, Felipe González meghátrált volna a viadaloktól, ne mert volna be­lépni a megújulásra váró spa­nyol társadalom arénájába. Sokkal inkább azt, hogy Euró­pa legfiatalobb kabinetje ta­pasztalt torreádorokat megszé­gyenítő ügyességgel és hig­gadtsággal manőverezett a döfésre kész szarvak között. Kis lépések politikája Nyilván ezt a viszonylagos nyugalmat elégelte meg a leg- harciasabb „bikák” egyike, az ETA. A baszk terrorszervezet drámai akcióval akarta elége­detlenségét nyilvánítani. De­cember elejére, a szocialista adminisztráció beiktatásának évfordulójára ugyanis merény­letet készítettek elő González ellen. A terv idejekorán lelep­leződött. s a kormányfő évvégi programját biztonsági megfon­tolásokból azonnal átszervez­ték. A baszk terrorizmus rob­banásveszélyes kérdése azon. ban továbbra is a fejfájást okozó, megoldatlan ügyek meglehetősen hosszú listáján marad. Persze, nem is azt ígérték földcsuszamlásszerű győzelmük után a spanyol szocialisták, hogy egyetlen esztendő alott valósítják meg választási jel­szavuk, a „változás" vala­mennyi programpontját. A hangsúlyt a fokozatosságra, a kis lépésekre helyezték. Úgy vélik ugyanis, ez a leginkább sikerrel kecsegtető módszer ar­ra, hogy a politikai kulisszák mögött működő tényleges ha­talmi rendszer: a pénzvilág, a hcdsereg és az egyház gyanak. vóan figyelő „szentháromságá­nak" jóindulatát elnyerjék és így esélyük legyen terveik hosz- szabb távú véghezvitelére. Programjuk lényege egyébként változatlan — az évtizednyi lé­péshátrányban levő spanyol gazdaságnak, a megcsontoso­dott társadalmi rendszernek az átalakítása, felzárkózás a nyugat-európai polgári demok­ráciákhoz. Reformok sora Az első esztendőben a sür­gető gazdasági gondokra összpontosítottak. A szocialis­ták gazdasági szuperminiszte­re, a tekintélyes közgazdász, Miguel Boyer szigorú nadrág- szíj-meghúzó gyógymódot hir­detett meg. A cél az infláció ütemének lassítása, a költség- vetési hiány csökkentése volt, nem került viszont sor nagy­arányú államosításokra. A gaz­dasági szigor, a szerkezet-át­alakítási tervek politikája azon­ban rövid távon tovább növe­li az amúgy is 18 százalék fe­lé közelítő munkanélküliséget. Az elbocsátás előtt álló acél­ipari munkások máris egy sor sztrájkot, tiltakozó megmozdu­lást szerveztek, a reáljövedel­mek kényszerű visszafogása pe­dig további kemény szakszer­vezeti harcok árnyékát vetíti előre. A szocialista kabinet kényel­mes parlamenti többsége bir­tokában jó néhány törvényja­vaslatot fogadtatott el a bün­tető törvénykönyv, s az okta­tási rendszer megreformálásá­ra. Abortusztörvényt dolgoztak ki, fokozták a közös piaci csat­lakozásért kifejtett aktivitást. A legérzékenyebb talán mégis a hadseregről hozott rendelke­zéssorozat volt. E reform célja a katonai puccsveszély csök­kentése, valamint az, hogy a kormány nagyobb beleszólást élvezzen a csökkentett létszá­mú, ám hatékonyabb felszere­A legsúlyosabb problémát vátoiatlanut a gazdaság jelenti. Ké­pünkön: karhatalmi egység egy munkanélküliség elleni tüntetést oszlat fel Andalúziában. lésű hadsereg ügyeibe. Hogy oz elöregedett tisztikar hogyan reagál a nyugdíjazásokra, azt ma még nem lehet tudni. A kormány mindenesetre kemé­nyen lépett fel, s azonnal el­bocsátotta az egyik táborno­kot, aki az 1981-es puccskísér­let főkolomposainak szabadon bocsátását követelte. Halogatott népszavazás A leghevesebb ellenérzése­ket minden bizonnyal a Gon- zález-kormány felemás állás­foglalásai váltották ki a NATO katonai szervezetébe való be­lépéssel és a rakétatelepítés­sel kapcsolatban. Hatalomra kerülésük óta ugyanis a szo­cialisták halogatják a beígért népszavazás kiírását a NATO- togsóg kérdéséről. Ugyanakkor a szocialista kabinet jelentős szerepet vállalt a madridi ta­lálkozó sikeres befejezésében, maga González pedig válto­zatlanul aktiv tevékenységet folytat a nemzetközi diplomá­cia porondján, például a kö­zép-amerikai válság tárgyalá­sos rendezéséért. Kétségkívül frissebb szelek fújnak hát Spanyolországban. González és összeszokott csa­pata — úgy tűnik — kellőkép­pen óvatos volt ahhoz, hogy se túlzott várakozást, se túl­zott riadalmat ne keltsen, s eddig még számottevően nem veszített népszerűségéből sem. Igaz, csupán az első évük telt el. A szocialisták pedig négy, de inkább nyolc esztendőt tar­tanának elegendőnek a válto­zás programjának teljesítésé­hez. Elekes Éva Bécs - karácsony előtt Bécs, akárcsak Budapest, máig sem tudta teljesen levet­kőzni szezonális jellegét. A de­rűs-aranyos ősz leveleit már rég tovasodorták az Alpok fe­lől érkező hideg szelek. Az igazi tél még várat magára. A színházi és a koncertszezon megkezdésével némileg meg­élénkült a vendégforgalom, de tulajdonképpen csak az immár elmaradhatatlan konferencia vendég arabokkal, kevéske nyugat-európai turistával és hála az országaink között ki­alakult őszinte baráti viszony­nak, elég sok magyarral lehet találkozni a bécsi utcákon, üz­letekben, szórakozóhelyeken. A magyar utazási irodák szinte egymással versenyezve kínálják a hétvégi háromna­pos utakat, de lehetőség van a huzamosabb látogatásokra is. Különösen azoknak, akik ro­koni meghívásra utaznak Auszt­riába. A Volántourist, az Ibusz, a Pegazus-Tours, az Ex­pressz, Cooptourist, hetente több száz magyar turistát utaz­tat Bécsbe egy kis városnéző, bevásárló kiruccanásra. Mert még mindig a bevá­sárlás a fő úticél, különösen így, karácsony táján. Novem­ber utolsó vasárnapján kezdő­dött meg Bécsben a komoly állami rendeletekkel szankcio­nált karácsonyi vásár. Ennek keretében az üzletek minden­nap, szombaton és vasárnap is kötelesek nyitva tartani. Nem az árubőséggel, hanem inkább a vásárlóképességgel van baj. Ezt nem a magyar tu­risták pénztárcájához viszo­nyítva állítom, hanem Ausztria gazdasági nehézségei ismere­tében. A hatmilliós országban a munkanélküliek aránya 3,7, az inflációs ráta 5,4 százalék. Lehet, hogy a turisták szo­kásos tájékozatlansága sugall­ja ezeket a gondolatokat, de a bécsi boltokban tapasztalható A karácsonyi vásár nyitányát az idén elmosta az ónos eső, mint azt a Mariahilfer Strasse gyér forgalma is bizonyltja. nagy árubőség és a vásárlók, az érdeklődők meglehetősen kis száma között azért mé­lyebb, elgondolkoztatóbb ösz- szefüggések is rejtőznek, nem­csak az adventvasárnapi ónos eső. Voltam már néhányszor Bécsben, de valahogy szoli- dabbnak, szerényebbnek tűnik a szórakozóhelyek forgalma, zsibongó élete, mint korábban. Újabban ismét sikk kávéház­ba járni Bécsben. A belváros­ban következetes gyorsaság­gal és alapossággal építik új­já a hajdan volt régi, hírneves kávéházakat. Újra régi pati­nájában fogadja vendégeit a Krammer, a Gobner, a Neuner, vagy a nemrégiben átadott Centrál. Ezek valóban kávéhá­zak, tehát második otthonai a bécsi polgárságnak. Disco egyikben sem üzemel, van vi­szont napi sajtó, képeslap, asztali zene, sakk, biliárd és persze kávé. Olvastam valahol, hogy minden osztrák lakosra 78 liter babkávé jut egy évben. Gombamódra szaporodnak a nyugati mintájú minibárok, ál­lófogyasztásra berendezett sö­rözők, poharazók is, de — a bécsiek dicséretére legyen mondva — részeg még sincs. Van viszont tisztaság, figyel­messég, szívélyesség, amiben senki sem versenyezhet a bé­csiekkel. Bécs világváros, tehát elkép­zelhetetlen kulturális, színházi, zenei élet nélkül. A színházak, koncerttermek belterjes élete külön tanulmányt érdemelne — erre most nincs mód. A kí­váncsiság kis ördöge azért rá­vett arra, hogy az említett ónosesős napon megnézzem az Opera, a Burgteather, a Theater an dem Wein aznap esti előadásainak kezdési ide­jét és a felvonások közti szüne­teket. Valóban mindenütt telt ház volt, jóllehet sokan gyalog vagy villamoson tudták csak megközelíteni a színházakat. Vasvári Ferenc 1990-től elektronikus fotózás Az elektronikus fotog- ráfio ennek az évtizednek a végére megvalósítható lesz, és csak az amatőrök területén évi 9 milliárd márkás eladási volumen­nel fog betörni a piacra. Erre az eredményre jutott az a tanulmány, amelyre a szövetségi kutatósügyi minisztérium adott megbí­zást ezt a területet ille­tően, és amelyről a mi­nisztérium most beszámolt. A sajtóban, az egészség­ügyben és az iparban csak o szövetségi köztársaságra vonatkozólag mintegy évi 100 millió márkás piaci volument jósol az elektro­nikus fotográfiának. A mai fotózás alapja egy olyan fotokémiai fo­lyamat, amely a képet egy ezüst-halogenid réteggel ellátott filmen rögzíti. Az egyes elektronikus képek felvételekor a képet akár 600 000 egyedi elemből is álló szenzormátrix veszi fel és félvezető chipen vagy mágnesszalagon tárolja. A képet a tv-képernyőn lehet nézni, esetleg megváltoz­tatni, tárolni vagy kinyom­tatni. így meg lehet taka­rítani az olyan szűkös nyersanyagokat, mint az ezüst, az előhívó-fürdők és a sötétkamrók pedig fö­löslegessé válnak. Már ma rendelkezésre állnak mint­egy 250 000 képpontból álló, szinérzékeny szenzor­mátrixok, mig egy hírlap- fotó mintegy 60 000 kép­pontból áll. (Frankfurter Rundschau)

Next

/
Oldalképek
Tartalom