Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-15 / 345. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flOPlO XL, évfolyam, 345. szám 1983. december 15.. csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Szülők és a társadalom a gyerekekért (3. oldal) A falusi lakás- építkezésről (5. oldal) Tsz lakásépítési hozzájárulás (5. oldal) Osztrák külpolitika Az osztrák parlament egy­hangúlag elfogadott határo­zatban felhívta - a kormányt: szálljon síkra a nagyhatdlmak- nál minden leszerelési és fegy­verzetkorlátozási tárgyalás folytatásáért. A kedd esti ha­tározatát a külügyminisztériu- mi költségvetés vitájának le­zárásakor hozták. A vitában Erwin Lánc kül­Pincebizottsági ülés Pécsett Négy város ti5 milliós programja f984-re Jantner Antal miniszterhelyettes: „A régi értelemben vett pinceproblémákról mér nem beszélhetünk” Eredményes részvétel a szovjet üzemek rekonstrukciójában A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakának jegy. zökönyvét Marjai József és Nyikolaj Talizin aláírja. Befejezőinek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Mindkét fél részéről gyorsítani kell a kereskedelmi szállításokat Jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság XXXI. ülés­szaka. Az ülésszak jegyzőköny­vét az Országházban Marjai József és Nyikolaj Talizin mi­niszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Kapolyi László iparj miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, Veress Péter külkereske_ delmi miniszter és Bállá László, az MSZMP KB gazdaságpoliti. kai osztályának vezetője, vala. minj Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A bizottság — amely 1964 februárjában alakult meg — közel két évtizedes tevékenysé­gével nagymértékben hozzájá­rult a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésének fejlesztéséhez. Marjai József és Nyikolaj Tali, zin megállapította, hogy a je. lenlegj ülésszak előkészítése és • lefolytatása azt bizonyítja, hogy a bizottság és szerveinek munkája szervezettségben, konkrétságban, gyakorlatias, ságban jelentős előrelépést mutat. Az ülésszakon kiemelten fog­lalkoztak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusi, szovjetunióbeli tárgyalásain meghatározott feladatok telje­sítésével. A felső szintű tár­gyalásokat követően egyezte­tett intézkedési terv készült a legfontosabb tennivalókról. Eb. ben célul tűzték ki többek kö_ zött az agráripari komplexum ógazataibün a mikroelektroni. ka és a robottechnika, a köz­szükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködési megállapodá­sok kidolgozását. Meghatároz­ták a feladatok teljesítésének határidejét, és kijelölték a vég­rehajtásért felelős minisztériu­mokat. Az intézkedési tervben megfogalmazottak a tervkoor. dináció menetével szoros ossz. hangban vannak. Az intézke­dési tervet — amelynek végre­hajtása jól halad — a bizott­ság megerősítette, annak vég­rehajtását szervezi és ellen­őrzi. Megvizsgálták több szovjet ipari üzem rekonstrukciójában és műszaki felújításában való magyar részvétel feltételeit. Megállapították, hogy a likinói autóbuszgyár rekonstrukciója első szakaszának feladatait a magyar fél maradéktalanul tel­jesítette. Szükségesnek tartják, hogy az érdekelt minisztériu­mok a rekonstrukció második szakaszára vonatkozó végleges döntést hozzák meg, és gyor. sítsák meg a szerződéskötést. Befejezték a krasznodari bútor, gyár műszaki felújításában va­ló magyar részvételt szabályozó egyezménytervezetet, valamint a munkaprogram egyeztetését és aláírták a tárcaközi egyez­ményt. A megállaoodás alap­ján a magyar vállalatok ké­szítik a rekonstrukcióhoz szük­séges terveket, és a felújítás­hoz gépeket, berendezéseket is szállítanak. A felek megelége. déssel állapították meg, hogy a szovjet üzemek rekonstruk­ciójára vonatkozó eddigi meg­állapodások végrehajtása a szerződéseknek megfelelően halad, és mindkét fél számára jelentős előnyökkel jár. Ezért a két ország kormánya támogat­ja, hogy mór a jelenlegi terv­időszakban bővítsék az ilyen jellegű együttműködést. A ma- qyar fél felhívta a hazai vál­lalatok figyelmét, hogy a Szov. jetunió ipari, elsősorban köny. nyű- és élelmiszeripari re­konstrukcióiban való részvétel lehetőségét saját maguk is ke­ressék. A bizottság áttekintette az 1983. évi kölcsönös áruszállítá­sok teljesítését, és az 1984. évi árucsereforgalom előkészíté­séből adódó feladatokat. Meg­állapította, hogy az ez évi köl. csönös áruszállítások értéke előreláthatóan meghaladja a 200 milliárd forintot. Magyar, ország számára a népgazda­ság működéséhez szükséges nyers, és alapanyagok, ener­giahordozók, gépek, vegyi áruk és közszükségleti cikkek bizto­sítása érdekében kiemelt fon­tosságú a Szovjetunióval foly­tatott külkereskedelem. Érté. kelve a két ország közötti áru. cserét, mindkét részről hang­súlyozták, hogy az mennyisé­gében és szerkezetében egy­aránt tükrözi a szükségleteket. Felhívták a figyelmet a külke­reskedelmi szállítások felgyor­sítására, a termékek minőségé­nek javítására, az érvényes szabványok betartására. Uta. sították a két ország illetékes szerveit, hogy folyamatos mun. kával, közös erőfeszítéssel mi­előbb pótolják a meglévő le­maradásokat. A tervszerű gaz. dálkodás feltételeinek biztosí­tása érdekében lényegesnek tartották, hogy a külkereske­delmi minisztériumok képvise­lői lehetőleg az év végéig alá. (Folytatás a 2. oldalon) ügyminiszter hangoztatta: Ausztria az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel, valamint a leszerelés­sel foglalkozó, januárban kez­dődő stockholmi értekezleten is olyan tevékeny szerepet kí­ván játszani, mint legutóbb a madridi konferencián. Egy kis ország külpolitikája ugyan közvetlenül nem csökkentheti a nagyhatalmak közötti fe­szültségeket, de Ausztria ép­pen ezért hozzá kíván járulni a nagyhatalmak közötti pár­beszéd újrafelvételéhez — mondotta. Kína és az arab világ Kína megbékélésre és há­borújuk befejezésére szólította fel Irakot és Iránt. Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter az iraki kollégája, Tarik Aziz tisz­teletére adott keddi vacsorán kijelentette: Kína őszintén re­méli az öböl menti háború befejezését, az iraki—iráni vi­szály tárgyalásos megoldását, a háború mindkét félnek nagy veszteségeket okoz. A Közel- és Közép-Kelet egyéb kérdéseire kitérve Vu Hszüe-csien hangsúlyozta, hogy a kínai kormány elítéli az Egyesült Államok és Izrael agresszív cselekedeteit és tá­mogatja az arab -népek har­cát. A közel-keleti kérdést át­fogóan és igazságos módon kell rendezni, a palesztinok, általában az arab népek nem­zeti érdekeinek alapján. Kínát aggodalommal tölti el az arab népek és a palesztinok belső meghasonlósa, az egység hiá­nya, jelezte a kínai diplomá­cia vezetője. Tegnap Pécseit tartotta szo­kásos évenkénti ülését lantnei Antal építésügyi és várofejlesz- tési miniszterhelyettes elnökle­tével a pinceveszély elhárítását koordináló tárcaközi bizottság. Eger, Pécs, Szekszárd és Szent­endre illetékes vezetői számol, tak be az idén végzett mun­kákról és terjesztették elő 1984- es programjukat. A négy város a jövő esztendőben összesen 115 millió forint állami támoga­tás felhasználásával kívánja folytatni a veszélyelhárítási munkákat. A legnagyobb állami támo­gatásra — 45 millió forintra — Eger számíthat, ahol a legna­gyobb kiterjedésű a pincerend­szer, s ahol a több mint egy évtizede folyó munkák ellenére is a legtöbb még az elvégzen­dő feladat. Pécs előirányzatát 35 millió forintban állapították meg. A tanácskozás alkalmával kértünk nyilatkozatot Jantner Antal miniszterhelyettestől, a tárcaközi bizottság elnökétől. — Csaknem egy évtizede hív­ták életre a bizottságot. Azóta mennyit áldozott az állam a ve­szélyeztetett városok megsegíté­sére? — Az előző ötéves tervben 1 milliárd 270 millió forintot, a jelen tervidőszakban eddig 470 millió forintot tett ki az állami támogatás összege. — Megérte ez a nagy befek­tetés? Hogyan változott az érin­tett városok biztonsága? — Az fel sem merült az ál­lami támogatásról szóló döntés idején, hogy megéri-e. Veszély- helyzet volt, amit el kellett há­rítani. Az életveszélyt általában megszüntették, a balesetek le­hetőségét gyakorlatilag kizár. ták. A régi értelemben vett pin­ceproblémákról tehát ma már nem beszélhetünk. Egerben je­lentik még mindig a legna­gyobb gondot a pincék, hiszen ott a legnagyobb kiterjedésű a pincerendszer, s ott van szükség még a legtöbb beavatkozásra. — Meddig tart az állami tá­mogatás, azaz mikorra fejeződ­nek be a munkák? — Mint a népgazdaság egyéb ágaiban, itt is csökken a felhasználható keret, ezért a helyi szervek igen alaposan fon­tolják meg a célok sorrendjét. Mj úgy számítjuk, hogy a szű­külő lehetőségek mellett is 1990-ig Pécs, 1992-ig Szekszárd és Szentendre, s legkésőbb, 1995-ig Eger is befejezi a prog­ramot. Eleve 15 esztendőre tér. jedő programról volt szó, ami­kor a városok pinceproblémá­jával foglalkozott az Állami Tervbizottság, s ez nagyrészt tel­jesül is másfél évtized alatt. — Mi a véleménye minisz­terhelyettes elvtárs az eddig végzett munkákról? —- Nagyon szakszerűen fo. lyik a munka, az igen szigorú ellenőrzések megállapították, hogy az üregek kitömése teljes, a beavatkozások után hézagot, üreget nem találnak, fölöttük újabb károsodások nem jelent­keznek, nincsenek újabb moz­gások — ez is mutatja, hogy jó a munka. Ez annak is kö­szönhető, hogy a városokban jól összeszokott, nagy tapaszta­latokkal rendelkező együttesek igen szakszerűen látják el o feladatukat. Erre számítunk a következő években is mind a négy város részéről. H. I. A Pécsi Kenyérgyárban 33 karbantartó munkás javítja, készít; elő eember 21-től 24-ig 168 tonna kenyeret, több mint 1 millió darab formázó gépeket javítják, a gépeket, hogy a karácsonyi sütés zökkenőmentes legyen. Pe- pékárut sütnek. Képünkön: Lutz József és Zugfill István a tészto­Fotó: Proksza László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom