Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-14 / 344. szám

e Dunántúlt napló 1983. december 14., szerda Tudományos élet Röviden A pécsi JPTE és az eszéki egyetem bővíti kapcsola­tait. A napokban tartott megbeszélések értelmében a magyar és a jugoszláv felsőoktatási intézmény ta­nárképző, jogi és közgaz­dasági karának oktatói évente 80 napot tölthetnek a másik városban. A két egyetem rektora és az ille­tékes dékánok által alá­írt megállapodás szerint tudományos előadásokra és szakmai konzultációkra is sor kerül. * Három olasz professzor tölt tíz napot az MTA Du­nántúli Tudományos Inté­zeténél. G. Elia a város- építészet elméleti kérdése­it tanulmányozza, S. D’AI- to Baranya megye új vá­rosrészeivel és a pécsi Ne­velési Központtal ismerke­dik, míg F. Pardo a gaz­dasági munkaközösségek és a háztáji gazdaságok magyarországi tapasztala­tait kutatja. A pisai pro­fesszorok megbeszéléseket folytatnak az intézet mun- katá rsaival. * Dr. Csizmadia Andor jogtörténész professzor kapta idén a Szalay Lász­ló emlékérmet. A kitünte­tést magyar jogászszövet­ség alapította és ítélte oda a nyugalmazott professzor­nak. A Szalay László em­lékérmet azok kapják meg minden évben, akik a tu­dományos és társadalmi munkában kiemelkedő eredményt érnek el. * A JPTE elméit évi tudo­mányos tevékenységét ér­tékelte a napokban az egyetem tudományos taná­csa. Megállapították, hogy az egyéni és központi ku­tatási tervek végrehajtása a terveknek megfelelően halad. Elhangzott, hogy a tanárképző karon az utób­bi időben tovább javult a tudományos munka, így most elsősorban azon kell fáradozniuk, hogy ennek feltételeit (könyvtár, szak­irodalom-ellátottság) ja­vítsák. A kutatási tervek­ben foglaltak között több, közvetlenül hasznosítható téma is szerepel. így pél­dául megemlíthető a jogi karon a Bűnözés elleni küzdelem társadalmi és jo­gi eszközei című téma, a közgazdasági karon a Lá­tens bűnözés vizsgálata Pécs lakossága körében című téma gazdasági megközelítése, valamint a tanárképző kar egyik fő területe: Az orosz nyelv ta­nítási-tanulási folyamatá­nak korszerűsítése címmel. * A Művelődési Minisztéri­um havonként megjelenő szakmai folyóiratában, a Felsőoktatási Szemlében dr. Takács Béla és dr. Vö­rös József, a JPTE Tudomá­nyos Bizottságának elnöke és titkára írt tanulmányt. A TDK-konferenciák ta­pasztalatai című cikkükben szorgalmazzák, hogy a hallgatók szélesebb kör­ben válasszanak témákat dolgozataikhoz. * Tudományos tükör cím­mel új házi kiadványt bo­csát ki jövő év elején a JPTE. A folyóirat tartal­mazza majd, hogy tudo­mányáganként ki, milyen témával foglalkozik, így a hallgatóknak és az okta­tóknak is több lehetőségük lesz megismerni és megvi­tatni egymás tevékenysé­gét. — A bűnügyi tudományok közül miért éppen a kriminoló­giát, s ezen belül is a viktimi- lógiai irányzatot választotta legtöbb kutatóterületéül? — Amikor ón az egyetemi ta­nulmányaimat végeztem a het­venes évek első felében a szo­cialista magyar kriminológia alig több, mint egy évtizedes múltra tekinthetett vissza, a viktimológiai irányzat pedig éppenséggel azokban az évek­ben kezdett gyökeret ereszteni. Egy pályakezdő kutató szá­mára ez a tudományos terület hosszabb távú kiaknázásának perspektíváját ígérte. Ami pe­dig a témában rejlő lehetősé­geket illeti, ezek abból adód­nak, hogy a bűntetőjogtudo- mánytól eltérően a kriminológia és ezen belül a viktimológia más szemszögéből, a személyi és társadalmi összefüggések feltárásával vizsgálja a bűncse­lekményeket s a bűnözést. Ká­ros, negatív társadalmi jelen­ségek megszüntetésében, meg­előzésében, mint amilyen a bű­nözés is, a jog szerepe csak másodlagos. — Kandidátusi értekezésében a bűncselekmény-szituáció vizs­gálatával foglalkozik. Mit je­lent ez a kategória, mi a je­lentősége? — Kutatásaimmal illetve ér­tekezésemmel a bűncselekmény sértettjével foglalkozó irányza­tot, a viktimológiát próbáltam szervesen beépíteni a kriminoló­gia rendszerébe. Erre legalkal­masabbnak a bűncselekmény­szituáció vizsgálata bizonyult, A bűncselekmény-szituáció a bűncselekmény elkövetőjének, sértettjének és az elkövetés kö­rülményeinek minden tényező­jét összefüggésükben, kölcsön­hatásukban felölelő kategória, amely által a cselekmény kiala­kulása folyamatában vizsgálha­tó, tehát a bűncselekmény el­követése gondolatának megje­lenésétől a tettes resszocializá- lásáig. Ez elősegíti az egyedi bűnelkövetés valamint a bű­nözés egyes részterületei nék alaktani és etiológiaj vizsgála­tát, s ezáltal a megelőzés le­hetőségét is. Folyóiratok a POTE könyvtárában Az egyetemi oktatók, tudo­mányos kutatók munkáját se­gíti az országosan és nemzet­közi szinten jól kiépített könyv­tárközi kölcsönzési rendszer. Központjául az Országos Szé­chényi Könyvtárat jelölték ki. A könyvtárközi kölcsönzést bármely könyvtár beiratkozott olvasója igénybe veheti. A köny­vek kölcsönzési határideje ál­talában egy hónap. Ismeretes, hogy a kölcsönzési határidőt be nem tartó olvasók késedel­mi díjat kötelesek fizetni. A könyvtáraknak lehetőségük van határidő-hosszabbítást kérni, ezt azonban a külföldről kért kiadványoknál csak kivé­teles esetekben fogadják el. Már két évtizede mód van arra, hogy például egy pécsi kutató hivatalosan, a világ szinte bármely nagy könyvtá­rától — Moszkvától Washing­tonig — segítséget kapjon munkájához, ha a szükséges kiadvány a hazai könyvtárak állományában nem szerepel. A nemzetközi kölcsönzést műkö­dési körében — az Országos Széchényi Könyvtár megkeresé­se nélkül — önállóan is foly­tathatja néhány intézmény, így például a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem központi könyv­tára is. A lehetőség tehát adott, a munkát azonban némileg ne­hezíti a kérőlapok hibás, pon­tatlan kitöltése. Egy, a közel­múltban végzett felmérésből kiderült, hogy ezer külföldről kért könyvből száz a hazai könyvtárakban is megvolt. Csefkó J. — Mi újat jelent ez a kate­gória bűncselekmény-megelő­zésben? — Egy új szintet hoz a bű­nözés elleni küzdelemben, amely eddig össztársadalmi és egyedi volt. A 'bűncselekmény- szituációk általánosításával szi­tuáció-típusokat lehet kialakí­tani, amelyek jellemzőek egy meghatározott földrajzi, vagy gazdasági egységre, például egy kisvárosra, vagy gyárra. A megelőző intézkedéseket nem általában a bűnözés ellen, ha­nem egy meghatározott terü­letre jellemző bűncselekmény­szituációk felszámolására lehet, mondhatni „testre szabottan'' alkalmazni. S mivel célirányo­sabbak az intézkedések, haté­konyságuk jóval nagyobb. D. I. A világ könyvtárai a kutatók szolgálatában Bemutatjuk a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportját Dr. Ferencz Zoltán kandidátus Egy csendes jubileum A Magyar Biológiai Társaság hazánk több mint száz éves nagy hagyományokkal rendelkező tudományos intézménye. Jogelődje a Magyar Természettudományi Társulat 1841-ben ala­kult meg Bugát Pál kezdeményezésére. 1891-ben jött létre a tár­sulat botanikai, zoológiái és élettani szakosztálya, ezt követően pedig a kémiai-ásványtani szakosztály. Az MTESZ égisze alatt mű­ködő MBT pécsi csoportja el­ső összejövetelét 1979. február 14-én tartotta meg. Az elmúlt héten rendezte meg hatvana­dik szakülését, amely kisebb­fajta jubileumnak is beillik. Ebből az alkalomból kerestük meg dr. Szabó László tudomá­nyos kutatót, az MBT pécsi csoportjának a titkárát. — Miben határozható meg a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának profilja? — A profil sokrétűségét a 60. szakülés programja is jel­zi. Ezen az ülésen előadások hangzottak el például a Villá­nyi-hegység fragmentális szur­dokerdőről, a makro- és mik­roelem-felhalmozó és alig fel­halmozó növényfajokról, ame­lyek a Mecsek különböző ta­lajtípusé gyertyános-tölgyesei­ben találhatók meg, a Mecsek faunájában föllelhető új és ritka lepkefajokról, valamint az ellelopátia kémiai alapjairól és szerepéről az erdészeti ter­vezésben, továbbá az ellelo- pátiás jelenségek megfigyelé­séről a Mecsek elegyes erdő- állományában. — Mindez meglehetősen szakmai hangzásúi Hogyan le­hetne általánosabban megfo­galmazni feladataikat? — A csoportban tevékeny­kedő tagok túlnyomó többsé­gét biológiatanárok képezik, így programjaik zöme is első­sorban az önképző pedagógu­soknak szól. Vannak speciális orvosbiológiai, növénytani, ál­lattani, erdészeti és mező- gazdasági tematikáink is. Az idei viták egyik kiemelt prog­ramja volt például az új kö­zépiskolai biológia tankönyv bírálata és az ezzel kapcsola­tos tapasztalatok megvitatása. Csoportunk alapításától kezd­ve együttműködésre törekedett a PAB biológiai és agrártudo­mányi szakbizottságaival, va­lamint több más helyi szerve­zettel, mint például a mikro- lógiai csoporttal és a gyógy­növény szakcsoporttal. Előadá­saink közel egyharmada közös rendezvény volt. — A tagok túlnyomó több­sége tehát pedagógus. Kik vesznek részt még ezenkívül a csoport munkájában? — Tagjaink száma jelenleg 120. A gimnáziumi és szakkö­zépiskolai biológiatanárok mel­lett a POTE-ről és a JPTE-ről is vannak tagjaink — oktatók, kutatók. Tagjaink között talál­ható még számos mezőgazda- sági szakember, szőlész, kerté­szeti, növényvédelmi, termé­szetvédelmi és nem utolsó­sorban múzeumi szakember, továbbá nyugdíjas erdész, ta­nár és botanikus. A baranyai tagok mellett akadnak somo­gyiak, sőt van Győr-Sopron megyei tagunk is. leteket is látogathatnak és ott természetvédelmi feladatokat is ellátnak majd. — Most a hatvanadik szak­ülés után milyen feladatok előtt állnak? ■— Jövő évi programunk súlypontját az MTESZ prog­ramjához igazítottuk, ennek a kulcsszava pedig az elektroni­ka. Ebben mi úgy veszünk részt, hogy felmérjük, milyen lehetőségek vannak arra, hogy az elektronikát a biológiában felhasználhassuk. Nagy, átfo­gó téma ez, hiszen az előadá­sokat úgy kell megszervez­nünk, hogy az eddigi fejlődést és a jelent egyaránt tükrözzék, azzal együtt, hogy már az e téren megalkotható jövőké­A Növénynemesítő Kutató Intézet bicsérdi laboratóriumában Ib- riksz Ilona és Bányai Dániel a növénytenyésztő szobában a kü­lönböző növények szövettenyészetét ellenőrzik. — Említette az együttműkö­dést. Úgy tudom, ön a PAB IX. sz. agrártudományi szak- bizottságának a titkára is. Je­lent ez valami segítséget a te­matikák koordinálásában? — Feltétlenül. Ami az ag­rártudományi szakbizottságot illeti, annak két munkacso­portja van. Az egyik az állat- tenyésztési, a másik a növény­termesztési-kertészeti munka- csoport. Az utóbbi számos to­vábbi csoportból — mint pél­dául a növényvédelmi, a szer­vezési, a szőlészeti munkacso­port — áll. Már ebből is lát­szik, hogy itt szinte valameny- nyi témának köze van a bio­lógiához. Ezért is rendezünk gyakran közös üléseket, hiszen a többszempontúság a mai szakemberre — még a specia­listákra nézve is — kötelező. Az együttműködés keretében említhetem meg azt is, hogy tagjaink olyan tagsági igazol­vánnyal fognak a következő évben rendelkezni, amellyel bi­zonyos természetvédelmi terü­pünk is körvonalazódjék. Ez elsősorban a „tudományos he­tek” rendezvénysorozatára vo­natkozik. Emellett számos egyéb témával is foglalkozunk. Meghívjuk például az ausztriai Stephan Aumüller professzort, aki a Crusius Kódex új kiadá­sának a szerkesztőjeként is­mert a hazai biológusok kö­rében. Őt arra kérjük, hogy a Mikrobiológiai Gombászati Szakcsoporttal közösen rende­zendő ülésünkön tartson elő­adást. Ezt követné Babos Lászlónénak, a budapesti Ter­mészettudományi Múzeum munkatársának az — ugyan­csak gombászati tematikájú — előadása. Nem sorolom az egész programot, de megem­lítem még azokat a beszámo­lókat, amelyeket nyugatnémet, amerikai és más tanulmány­utakról hazatérő kutatók tar­tanak majd. Ezek az elődások természetesen nyilvánosak és tagjaink mellett mindig szíve­sen látjuk a hallgatóság so­raiban az érdeklődőket, diá­kokat is. Bebesi Károly Műi cselekmény­szituációk Lehetőség a megelőzésre, hatékonyabb intézkedésre A kandidátusi fokozat elérése az első nagy lépcsőfok egy tu­dós munkásságában, tudomá­nyos életművében. Dr. Ferencz Zoltán, a pécsi Janus Panonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara bűnügyi tu­dományok tanszékének adjunk­tusa novemberben védte meg az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága előtt „A bűncselek­mény-szituáció krimi,nológiai jel­lemzői” című kandidátusi érte­kezését. Dr. Ferencz Zoltán igazi pé­csi tüke. Pécsett született, itt végezte általános és középis­kolai, valamint egyetemi tanul­mányait. A jogtudományi karon mindvégig népköztársasági ta­nulmányi ösztöndíjas volt. Egye­temi tanulmányait 1975-ben summa cum laude eredménnyel fejezte be, majd ez évtől 1980- ig a kar bűnügyi tudományok tanszékén tanársegédként, az­óta pedig adjunktusként dolgo. zik. Eddig megjelent 34 publiká­ciójának többsége kriminoló­giai jellegű. Ezek keretét a disszertációjában is feldolgozott bűncselekmény-szituáció vizsgá­lata adja. Több írásában fog­lalkozott a fiatalkori cigánybű­nözés és a viktimológia, (vagyis az áldozattan) egyes kérdései­vel, az alkohol és a bűnözés kapcsolatával a bűnmegelőzés általános és speciális kérdései­vel. Tanulmányútjai során Len­gyelországban és Romániában, és az idő alatt, amikor három hónapig ösztöndíjasként dolgo­zott Párizsban az Institut de Droit Comparé-ban és a Cent­re de Rechercerces de Politique Criminelleben elsősorban tudo­mányos témáihoz, a bűncselek­mény-szituációhoz és a viktimo- lógiához gyűjtött anyagot. Tanszéki szobájában beszél­getünk este, amikor már el­csendesült az élet a j°9Í ka­ron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom