Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-14 / 344. szám
e Dunántúlt napló 1983. december 14., szerda Tudományos élet Röviden A pécsi JPTE és az eszéki egyetem bővíti kapcsolatait. A napokban tartott megbeszélések értelmében a magyar és a jugoszláv felsőoktatási intézmény tanárképző, jogi és közgazdasági karának oktatói évente 80 napot tölthetnek a másik városban. A két egyetem rektora és az illetékes dékánok által aláírt megállapodás szerint tudományos előadásokra és szakmai konzultációkra is sor kerül. * Három olasz professzor tölt tíz napot az MTA Dunántúli Tudományos Intézeténél. G. Elia a város- építészet elméleti kérdéseit tanulmányozza, S. D’AI- to Baranya megye új városrészeivel és a pécsi Nevelési Központtal ismerkedik, míg F. Pardo a gazdasági munkaközösségek és a háztáji gazdaságok magyarországi tapasztalatait kutatja. A pisai professzorok megbeszéléseket folytatnak az intézet mun- katá rsaival. * Dr. Csizmadia Andor jogtörténész professzor kapta idén a Szalay László emlékérmet. A kitüntetést magyar jogászszövetség alapította és ítélte oda a nyugalmazott professzornak. A Szalay László emlékérmet azok kapják meg minden évben, akik a tudományos és társadalmi munkában kiemelkedő eredményt érnek el. * A JPTE elméit évi tudományos tevékenységét értékelte a napokban az egyetem tudományos tanácsa. Megállapították, hogy az egyéni és központi kutatási tervek végrehajtása a terveknek megfelelően halad. Elhangzott, hogy a tanárképző karon az utóbbi időben tovább javult a tudományos munka, így most elsősorban azon kell fáradozniuk, hogy ennek feltételeit (könyvtár, szakirodalom-ellátottság) javítsák. A kutatási tervekben foglaltak között több, közvetlenül hasznosítható téma is szerepel. így például megemlíthető a jogi karon a Bűnözés elleni küzdelem társadalmi és jogi eszközei című téma, a közgazdasági karon a Látens bűnözés vizsgálata Pécs lakossága körében című téma gazdasági megközelítése, valamint a tanárképző kar egyik fő területe: Az orosz nyelv tanítási-tanulási folyamatának korszerűsítése címmel. * A Művelődési Minisztérium havonként megjelenő szakmai folyóiratában, a Felsőoktatási Szemlében dr. Takács Béla és dr. Vörös József, a JPTE Tudományos Bizottságának elnöke és titkára írt tanulmányt. A TDK-konferenciák tapasztalatai című cikkükben szorgalmazzák, hogy a hallgatók szélesebb körben válasszanak témákat dolgozataikhoz. * Tudományos tükör címmel új házi kiadványt bocsát ki jövő év elején a JPTE. A folyóirat tartalmazza majd, hogy tudományáganként ki, milyen témával foglalkozik, így a hallgatóknak és az oktatóknak is több lehetőségük lesz megismerni és megvitatni egymás tevékenységét. — A bűnügyi tudományok közül miért éppen a kriminológiát, s ezen belül is a viktimi- lógiai irányzatot választotta legtöbb kutatóterületéül? — Amikor ón az egyetemi tanulmányaimat végeztem a hetvenes évek első felében a szocialista magyar kriminológia alig több, mint egy évtizedes múltra tekinthetett vissza, a viktimológiai irányzat pedig éppenséggel azokban az években kezdett gyökeret ereszteni. Egy pályakezdő kutató számára ez a tudományos terület hosszabb távú kiaknázásának perspektíváját ígérte. Ami pedig a témában rejlő lehetőségeket illeti, ezek abból adódnak, hogy a bűntetőjogtudo- mánytól eltérően a kriminológia és ezen belül a viktimológia más szemszögéből, a személyi és társadalmi összefüggések feltárásával vizsgálja a bűncselekményeket s a bűnözést. Káros, negatív társadalmi jelenségek megszüntetésében, megelőzésében, mint amilyen a bűnözés is, a jog szerepe csak másodlagos. — Kandidátusi értekezésében a bűncselekmény-szituáció vizsgálatával foglalkozik. Mit jelent ez a kategória, mi a jelentősége? — Kutatásaimmal illetve értekezésemmel a bűncselekmény sértettjével foglalkozó irányzatot, a viktimológiát próbáltam szervesen beépíteni a kriminológia rendszerébe. Erre legalkalmasabbnak a bűncselekményszituáció vizsgálata bizonyult, A bűncselekmény-szituáció a bűncselekmény elkövetőjének, sértettjének és az elkövetés körülményeinek minden tényezőjét összefüggésükben, kölcsönhatásukban felölelő kategória, amely által a cselekmény kialakulása folyamatában vizsgálható, tehát a bűncselekmény elkövetése gondolatának megjelenésétől a tettes resszocializá- lásáig. Ez elősegíti az egyedi bűnelkövetés valamint a bűnözés egyes részterületei nék alaktani és etiológiaj vizsgálatát, s ezáltal a megelőzés lehetőségét is. Folyóiratok a POTE könyvtárában Az egyetemi oktatók, tudományos kutatók munkáját segíti az országosan és nemzetközi szinten jól kiépített könyvtárközi kölcsönzési rendszer. Központjául az Országos Széchényi Könyvtárat jelölték ki. A könyvtárközi kölcsönzést bármely könyvtár beiratkozott olvasója igénybe veheti. A könyvek kölcsönzési határideje általában egy hónap. Ismeretes, hogy a kölcsönzési határidőt be nem tartó olvasók késedelmi díjat kötelesek fizetni. A könyvtáraknak lehetőségük van határidő-hosszabbítást kérni, ezt azonban a külföldről kért kiadványoknál csak kivételes esetekben fogadják el. Már két évtizede mód van arra, hogy például egy pécsi kutató hivatalosan, a világ szinte bármely nagy könyvtárától — Moszkvától Washingtonig — segítséget kapjon munkájához, ha a szükséges kiadvány a hazai könyvtárak állományában nem szerepel. A nemzetközi kölcsönzést működési körében — az Országos Széchényi Könyvtár megkeresése nélkül — önállóan is folytathatja néhány intézmény, így például a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi könyvtára is. A lehetőség tehát adott, a munkát azonban némileg nehezíti a kérőlapok hibás, pontatlan kitöltése. Egy, a közelmúltban végzett felmérésből kiderült, hogy ezer külföldről kért könyvből száz a hazai könyvtárakban is megvolt. Csefkó J. — Mi újat jelent ez a kategória bűncselekmény-megelőzésben? — Egy új szintet hoz a bűnözés elleni küzdelemben, amely eddig össztársadalmi és egyedi volt. A 'bűncselekmény- szituációk általánosításával szituáció-típusokat lehet kialakítani, amelyek jellemzőek egy meghatározott földrajzi, vagy gazdasági egységre, például egy kisvárosra, vagy gyárra. A megelőző intézkedéseket nem általában a bűnözés ellen, hanem egy meghatározott területre jellemző bűncselekményszituációk felszámolására lehet, mondhatni „testre szabottan'' alkalmazni. S mivel célirányosabbak az intézkedések, hatékonyságuk jóval nagyobb. D. I. A világ könyvtárai a kutatók szolgálatában Bemutatjuk a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportját Dr. Ferencz Zoltán kandidátus Egy csendes jubileum A Magyar Biológiai Társaság hazánk több mint száz éves nagy hagyományokkal rendelkező tudományos intézménye. Jogelődje a Magyar Természettudományi Társulat 1841-ben alakult meg Bugát Pál kezdeményezésére. 1891-ben jött létre a társulat botanikai, zoológiái és élettani szakosztálya, ezt követően pedig a kémiai-ásványtani szakosztály. Az MTESZ égisze alatt működő MBT pécsi csoportja első összejövetelét 1979. február 14-én tartotta meg. Az elmúlt héten rendezte meg hatvanadik szakülését, amely kisebbfajta jubileumnak is beillik. Ebből az alkalomból kerestük meg dr. Szabó László tudományos kutatót, az MBT pécsi csoportjának a titkárát. — Miben határozható meg a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának profilja? — A profil sokrétűségét a 60. szakülés programja is jelzi. Ezen az ülésen előadások hangzottak el például a Villányi-hegység fragmentális szurdokerdőről, a makro- és mikroelem-felhalmozó és alig felhalmozó növényfajokról, amelyek a Mecsek különböző talajtípusé gyertyános-tölgyeseiben találhatók meg, a Mecsek faunájában föllelhető új és ritka lepkefajokról, valamint az ellelopátia kémiai alapjairól és szerepéről az erdészeti tervezésben, továbbá az ellelo- pátiás jelenségek megfigyeléséről a Mecsek elegyes erdő- állományában. — Mindez meglehetősen szakmai hangzásúi Hogyan lehetne általánosabban megfogalmazni feladataikat? — A csoportban tevékenykedő tagok túlnyomó többségét biológiatanárok képezik, így programjaik zöme is elsősorban az önképző pedagógusoknak szól. Vannak speciális orvosbiológiai, növénytani, állattani, erdészeti és mező- gazdasági tematikáink is. Az idei viták egyik kiemelt programja volt például az új középiskolai biológia tankönyv bírálata és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok megvitatása. Csoportunk alapításától kezdve együttműködésre törekedett a PAB biológiai és agrártudományi szakbizottságaival, valamint több más helyi szervezettel, mint például a mikro- lógiai csoporttal és a gyógynövény szakcsoporttal. Előadásaink közel egyharmada közös rendezvény volt. — A tagok túlnyomó többsége tehát pedagógus. Kik vesznek részt még ezenkívül a csoport munkájában? — Tagjaink száma jelenleg 120. A gimnáziumi és szakközépiskolai biológiatanárok mellett a POTE-ről és a JPTE-ről is vannak tagjaink — oktatók, kutatók. Tagjaink között található még számos mezőgazda- sági szakember, szőlész, kertészeti, növényvédelmi, természetvédelmi és nem utolsósorban múzeumi szakember, továbbá nyugdíjas erdész, tanár és botanikus. A baranyai tagok mellett akadnak somogyiak, sőt van Győr-Sopron megyei tagunk is. leteket is látogathatnak és ott természetvédelmi feladatokat is ellátnak majd. — Most a hatvanadik szakülés után milyen feladatok előtt állnak? ■— Jövő évi programunk súlypontját az MTESZ programjához igazítottuk, ennek a kulcsszava pedig az elektronika. Ebben mi úgy veszünk részt, hogy felmérjük, milyen lehetőségek vannak arra, hogy az elektronikát a biológiában felhasználhassuk. Nagy, átfogó téma ez, hiszen az előadásokat úgy kell megszerveznünk, hogy az eddigi fejlődést és a jelent egyaránt tükrözzék, azzal együtt, hogy már az e téren megalkotható jövőkéA Növénynemesítő Kutató Intézet bicsérdi laboratóriumában Ib- riksz Ilona és Bányai Dániel a növénytenyésztő szobában a különböző növények szövettenyészetét ellenőrzik. — Említette az együttműködést. Úgy tudom, ön a PAB IX. sz. agrártudományi szak- bizottságának a titkára is. Jelent ez valami segítséget a tematikák koordinálásában? — Feltétlenül. Ami az agrártudományi szakbizottságot illeti, annak két munkacsoportja van. Az egyik az állat- tenyésztési, a másik a növénytermesztési-kertészeti munka- csoport. Az utóbbi számos további csoportból — mint például a növényvédelmi, a szervezési, a szőlészeti munkacsoport — áll. Már ebből is látszik, hogy itt szinte valameny- nyi témának köze van a biológiához. Ezért is rendezünk gyakran közös üléseket, hiszen a többszempontúság a mai szakemberre — még a specialistákra nézve is — kötelező. Az együttműködés keretében említhetem meg azt is, hogy tagjaink olyan tagsági igazolvánnyal fognak a következő évben rendelkezni, amellyel bizonyos természetvédelmi terüpünk is körvonalazódjék. Ez elsősorban a „tudományos hetek” rendezvénysorozatára vonatkozik. Emellett számos egyéb témával is foglalkozunk. Meghívjuk például az ausztriai Stephan Aumüller professzort, aki a Crusius Kódex új kiadásának a szerkesztőjeként ismert a hazai biológusok körében. Őt arra kérjük, hogy a Mikrobiológiai Gombászati Szakcsoporttal közösen rendezendő ülésünkön tartson előadást. Ezt követné Babos Lászlónénak, a budapesti Természettudományi Múzeum munkatársának az — ugyancsak gombászati tematikájú — előadása. Nem sorolom az egész programot, de megemlítem még azokat a beszámolókat, amelyeket nyugatnémet, amerikai és más tanulmányutakról hazatérő kutatók tartanak majd. Ezek az elődások természetesen nyilvánosak és tagjaink mellett mindig szívesen látjuk a hallgatóság soraiban az érdeklődőket, diákokat is. Bebesi Károly Műi cselekményszituációk Lehetőség a megelőzésre, hatékonyabb intézkedésre A kandidátusi fokozat elérése az első nagy lépcsőfok egy tudós munkásságában, tudományos életművében. Dr. Ferencz Zoltán, a pécsi Janus Panonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara bűnügyi tudományok tanszékének adjunktusa novemberben védte meg az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága előtt „A bűncselekmény-szituáció krimi,nológiai jellemzői” című kandidátusi értekezését. Dr. Ferencz Zoltán igazi pécsi tüke. Pécsett született, itt végezte általános és középiskolai, valamint egyetemi tanulmányait. A jogtudományi karon mindvégig népköztársasági tanulmányi ösztöndíjas volt. Egyetemi tanulmányait 1975-ben summa cum laude eredménnyel fejezte be, majd ez évtől 1980- ig a kar bűnügyi tudományok tanszékén tanársegédként, azóta pedig adjunktusként dolgo. zik. Eddig megjelent 34 publikációjának többsége kriminológiai jellegű. Ezek keretét a disszertációjában is feldolgozott bűncselekmény-szituáció vizsgálata adja. Több írásában foglalkozott a fiatalkori cigánybűnözés és a viktimológia, (vagyis az áldozattan) egyes kérdéseivel, az alkohol és a bűnözés kapcsolatával a bűnmegelőzés általános és speciális kérdéseivel. Tanulmányútjai során Lengyelországban és Romániában, és az idő alatt, amikor három hónapig ösztöndíjasként dolgozott Párizsban az Institut de Droit Comparé-ban és a Centre de Rechercerces de Politique Criminelleben elsősorban tudományos témáihoz, a bűncselekmény-szituációhoz és a viktimo- lógiához gyűjtött anyagot. Tanszéki szobájában beszélgetünk este, amikor már elcsendesült az élet a j°9Í karon.
