Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-02 / 332. szám

1983. december 2., péntek Dunántúlt Ilaplo 5 Értékelték az idei építő­táborok munkáját Általános szokássá válik, hogy a középiskolákban és szakmunkásképzőkben tanuló diákok többsége kiveszi részét a termelő munkából is: a nyári szünidőből két hetet különbö­ző építőtáborokban dolgoznak. Olyanok is vannak, akik évek óta rendszeres visszatérői e tá­boroknak, mert nemcsak kere­seti lehetőséget látnak benne, hanem a közösség miatt is szí­vesen töltik ott idejüket. Az idei építőtáborok munká­járól az elmúlt napokban tar­tottak értékelést. A KISZ Bara­nya megyei Bizottsága erre a megbeszélésre meghívta az érdekelteket: az idei építőtá­borok turnusvezetőit, a KISZ- tanácsadó tanárokat, az isko­lai KISZ-bizottsági titkárokat és azokat a fiatalokat, akik az építőtáborokban a legjobb tel­jesítményeket érték el­Érdekes módját választot­ta a MÉV Ságvári Endre Mű­velődési Háza a magyar sajtó napjáról való megem­lékezésnek: kiállítást rende­zett azokból a cikkekből, amelyek a művelődési ház­ról a közelmúltban megje­lentek. Tanulságos tükör ez a kiállítás: tükre a ház sok­oldalú tevékenységének, új­szerű kezdeményezéseinek és a megyehatáron túl is el­ismert eredményeinek, de bizonyítja azt is, hogy a ma­gyar sajtó — üzemi lapok­tól, napi-, és hetilapokon át, szakmai folyóiratokig bezá­rólag —, lelkiismeretesen és felelősséggel figyel a kultu­rális, művészeti eredmények­re. Erre a lelkiismeretességre és felelősségre hivatkozott megnyitó beszédében Kiss György is, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának osztályvezetője. Felelevení­tette a mai magyar újság­írás haladó hagyományait: a 65 éve először megjelent Vörös Újságra, annak szer­kesztőire és terjesztőire em­lékezett, így köszöntve a mai kommunista újságírás mun­katársait. Az újságírók munkája sajátos — mondotta Kiss György —, az egyértelműség, érdekesség és pontosság, a tömegjelleg és a differen­ciáltság egyaránt követel­mény, hiszen minden nyom­tatásban megjelent sor tar­talmában is, formájában is politizál. Leszögezte, hogy Baranya megyében a sajtó jól szolgálja a párt politiká­ját, és hogy a kulturális in­tézmények tevékenységét népszerűsítő és mérlegelő cikkek a közelmúlt és nap­jaink történelmi dokumentu­maivá váltak. A megnyitón megjelent pártmunkások és szakszerve­zeti aktívák, újságírók, az üzemi lapok tudósitói nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítást. Jó volt az ajánlat és az adottság Bútoralkatrész-üzem a vejti termelő- szövetkezetben Helyben találnak munkát Bővíthetik termékeiket Fenntartani a kereskedelmi kapcsolatokat Külföldi és magyar cég egy­aránt jelentkezett szerdán és csütörtökön a TITÁN Dél-du­nántúli Vas-Műszaki Kereske­delmi Vállalat bemutatóin. Szerdán egy nyugatnémet cég, a WOLF-Geröte szakemberei reni^jzgették a vállalat ebédlő­jében a magukkal hozott áru­féleségeket, hogy röpke egy­másfél órás kiállítás keretében a jövő évi kínálatból adjanak ízelítőt a TITÁN által meghívott kereskedelmi szakembereknek. Jóllehet, egy-egy nyugati piacról származó termék bel­földi forgalmazásának határt szab a rendelkezésre álló va­lutakeret, az ezáltal megsza­bott, meglehetősen szűk lehe­tőségek ellenére sem felesleges az ilyen bemutató: a kiskeres­kedelmi szakemberek szélesebb áttekintést nyerhetnek a világ­piacon jelentkező cégek ter­mékeiről, jó összehasonlítási alapot szereznek az általuk is forgalmazott, hazai gyártók ál­tal készített, hasonló rendelte­tésű eszközök minőségét, cél­szerűségét, árfekvését illetően. A WOLF-Geröte cég elsősor­ban a kiskertek műveléséhez használatos eszközöket muta­tott be: különböző teljesítmé­nyű fűnyírókat, az úgynevezett vizes-szektorból különböző lo­csolófejekkel felszerelhető be­rendezéseket, kapákat, gereb- lyéket'. Túl az összehasonlítás lehetőségén, jó szolgálatot tesz egy-egy ilyen bemutató annak érdekében is, hogy a korábbi években kiépített — a TITÁN- nak 6—7 éve van kapcsolata a WOLF-Geröte-val — partneri viszony a pillanatnyilag beszű­kült üzleti kapcsolatok ellenére se szakadjon meg. Tegnap délelőtt is — ugyan­csak a Dél-Dunántúl négy me­gyéjéből, a TITÁN által ellá­tott Baranya, Tolna, Zala és Somogy megyékből érkezett kiskereskedőknek — rendezett árubemutatót a TITAN: a bu­dapesti VISZEK Ipari Szövetke­zet először jelentkezett termé­keivel Pécsett, a különböző tel­jesítményű akkumulátor-töltők­kel, ívhegesztőkkel, hidegindí­tókkal és más berendezések­kel. A kis- és nagyobb teljesítmé­nyű töltőberendezésekből már vásárol a TITÁN: 200 darabot rendeltek a négy megyébe. El­sősorban a lakossági kereslet kielégítésére szánják a 6, illet­ve 12 voltos akkumulátor-töltő­ket, míg a nagyobb teljesítmé­nyű, 24 voltosokat közületek- nek. Itt láttuk a délelőtti be­mutatón az ezekben a hóna­pokban nagyon is használható/ hidegindítókat, amelyek — jól­lehet: nem olcsók —, különö­sen a nagy gépkocsiparkkal rendelkező vállalatok figyelmé­be érdemesek. A bemutató célja: felmérni az igényeket, biztosítani a kis­kereskedelemnek, érdeklődő cégeknek a termékeket, még­pedig közvetlenül a gyártótól szállítva, kiiktatva az áru út- jából a -TITÁN raktárait. M. A. A múlt évihez képest javult a diákok munkafegyelme: 11 gyereket küldtek haza fegyel­mezetlenség, hanyag munka­végzés és italozás miatt. Szóbakérültek a felmerülő gondok is: többek között javí­tani kell az utaztatási feltéte­leken. A balatoni építőtábo­rokba igyekvőknek biztosítani kell a szabad helyet a vona­tokon. A munkára induló gye­rekek közül mindenki, vegyen részt az egészségügyi alkal­massági vizsgálatokon, és ne a helyszínre érve derüljön ki betegsége. Szükséges az erköl­csi ösztönző mellett az anyagi is — lehetőleg a végzett mun­ka arányában részesüljenek benne a tanulóki Ugyanezért kívánatos lenne a teljesítmé­nyeket egységesen és ponto­san mérni. Végezetül pedig az építőtá­borokban dolgozó pedagógu­sok pénzjutalomban, a jól dol­gozó diákok tárgyjutalomban és a diákokat szervező iskolák pénzjutalomban részesültek. A. E. A munkások elégedettek az új ipari létesítmény megépíté­sével a Dráva menti vejti tsz- ben: felépült az új bútoralkat- rés?-üzem. Kiss Ibolya segéd­munkás szerint mindnyájuk örö­mére, aki december 1-i látoga­tásunkkor, amikor teljes üzem­ben folyt a termelés, a Gabi- heverők keretelemeit szegelte. Pár hét alatt belejött a munká­ba, ahogy társai, Bana László- né, Kamu Zoltánná és SSrös László is. Helyben találtak munkát, ami nagyon fontos tény, mert nem kell utazni. Majdnem félszáz tsz-tag részesült ebben az örömben és ennek hatása ab­ban is mérhető, hogy az új ipa­ri üzem miatt mind többen sze­retnének a tsz-be belépni. Fáy János üzemvezető szerint megérte vállalkozni. Ennek egyik bizonyítéka, hogy több mezőgazdasági üzem közül a vejtiek nyerték meg a termelési együttműködést kereső komlói Carbon Könnyűipari Vállalat tetszését. Pedig más tsz-ben is jelentős saját nyárfaerdők ta­lálhatók, de egyik helyen sem tudtak alig egy hónap alatt magas színvonalon új szakmát, szakmákat elsajátítani: bebizo. nyítani azt hogy a növényter­mesztő asszonyok ipari munkát is képesek ellátni. November 1. töl teljes az üzem. A Carbon elé­gedett a Gabi heverőkhöz elő­állított keretek havi 1500—2000- res tételével; nem emelt minő­ségi kifogást. Sőt. a jövő évre 30 000 keret elkészítését kérte és ezzel egyre nagyobb meny- nyiségű szovjet import fenyő alapanyagot váltanak ki a kom­lóiak. Míg a tsz jól jövedelmező több ipari munkát biztosít a helybéli és a környékbéli tsz- tagoknak: jelenleg 25—’30 em­bernek, jövőre már kétszer eny- nyi dolgozónak. Csillag József, a faipari ágazat vezetője re­méli, hogy a Carbonnal való együttműködéssel később vál­tozatosabb, főként hiánycikk­pótló termelésre lesz képes a tsz ipari üzemága. Más bútor­gyártó üzemek, ipari szövetke­zetek felé is nyitni akarnak, el­sősorban bútoralkatrészeket kí­vánnak gyártani. Ugyanakkor nem mondtak le az apróbútor- előállításról sem, így telefon­asztalt, zsúrkocsit, cipősszek- rényt, különféle polcokat sze­retnének nagy és kis szériában gyártani. Mindehhez adott a több mint félezer hektáros saját erdőterü­let, a MAGÉV-től beszerzett, jó­nak mondható géppark és a komlói Carbon önzetlen támo­gatása. Szentes Lázár elnök arról tájékoztatott, hogy a vál­lalkozásuk egy-másfél éven be­lül jelentős hasznot eredmé­nyez. * Csuti J. 6 és 12 volt teljesítményű akkumulátortöltők a bemutatón Árubemutatók a TITÁN-ná! Ebben az évben 3116 tanuló jelentkezett nyári építőtáborok»; ba dolgozni, közülük 3056-arP részt vették a munkában, míg 56-an különböző okok — be­tegség, egyéb üdülés — miatt nem jelentek meg. Nagyon jó volt az előkészítő és a szerve­zőmunka. Az állami gazdasá­gok a szabadidős programok szervezését változatosan és szí­nesen oldották meg: divatbe­mutató, zenés-verses előadá­sok, és együttesek szórakoztat­ták szabadidőben a tanulókat. A mezőgazdasági munkák mel­lett — kukoricacímerezés, gyü­mölcsszedés —, két szakmai építőtábor is működött. Itt a vendéglátóipari és az építő­ipari tevékenységet gyakorol­hatták a gyerekek. Többen az előző évi munkájuk eredmé­nyeként külföldi építőtáborok­ban — Bulgáriában, Jugoszlá­viában és NDK-ban — tölthet­tek két hetet. Ök munka mel­lett megismerkedhettek az or­szággal is. A munka ad értelmet mának és jövőnek Párttaggyűlés az Egyesített Egészségügyi Intézmények 3-as alapszervezetében Pezsgő vita, az alapszervezet kommunistáin kívül is sokakat érdeklő-érintő témák. így fog­lalhatnánk össze az Egyesített Egészségügyi Intézmények 3-as számp pórtalapszervezetének beszámoló taggyűlésén történ­teket. (Ebbe az alapszervezetbe tartoznak, cr Veress Endre ut­cai szakrendelőkben, a Tüdő­gondozó Intézetben, az Ideg­gondozó Intézetben és a Mun­kácsy Mihály utcai reumatoló­gián dolgozók.) Az első és legfontosabb meg­állapítás 1983-ról: a szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére az integrált járóbeteg-ellátás ezen intézményeiben maga­sabb szintű munkát végeztek orvosaink-szakdolgozóink, egy­re jobb mutatókkal rukkoltak elő. Számukra — mint azt <Jr. Matyasovszky Rozália, az alap­szervezet titkára mondotta ez a legfontosabb. Egy példa: a sokszor megkérdőjelezett komplex szűrések országos fi­gyelmet érdemlő szinten szol­gálják a megelőzést, s nem kétséges, hogy a gyakorta szó­vá tett többletráfordítások messzemenően kamatoznak mind anyagi szempontból, de ami ennél sokkal lényegesebb, az emberek egészsége szem­pontjából. E komplex vizsgála­tok során a kezdetben lévő — még a szervezet nem fi­gyelmeztet! - betegségekre fény derül, és a gyógyítás e több eredménnyel elkezdődhet. E komplex szűrővizsgálatokkal kapcsolatban a taggyűlésen az is felmerült, hogy esetenként nemcsak az egészségügy ber­kein kívül állókat, hanem ma­gukat az egészségügyben dol­gozókat is időnként meg kel! győzni ennek hasznáról. Jó volt ismét hallani: az iga­zán nagy rohamokat kiálló vá­rosi reumatológia az idén új, korszerű körülmények közé ke­rült, s a „minden második em­ber mozgásszervi panaszokkal él" világban nyugodt körülmé­nyek között dolgozhatnak. Évente 230 ezer ember fordul meg e szakrendelésen, s nem­csak Pécs, de Pécs környék' is az ellátási területéhez tartozik. Dr. Horváth Rózsa- a szilikoti- kus betegek érdekében vívott csatát, említette hozzászólásá­ban többek között. Jelzéseik nyomán kapják általánosan té­rítésmentesen az egészségük- életük oly nélkülözhetetlen pi­ruláit — kanalas orvosságát e betegek — Baranyában oly so­kan. Jó, hogy a téma megol­dást nyert, s lekerült a napi­rendről. Sokan szóltak az egészség- ügyi integráció nyújtotta elő- nyökről-hátrányokról. (Ez utób­biból kevésebb van.) Jó tudni, hogy a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosaink — körzeti orvosok, szakorvosok —, időn­ként szakmai szempontoktól ve­zérelve eljuthatnak a fekvő­beteg-intézményekbe, s kölcsö­nös konzultációikkal feltétlenül a betegek érdekeit szolgálják. Sőt, a jövő az orvoscserén ala­puló tegyüttműködésé! (Nem árt — vélik a szakemberek —, ha orvosaink kölcsönösen meg­ismerik egymás munkáját.) Végezetül egy dolgot ■— dr. Novotni Judit tette szóvá — érdemes a sajtó nyilvánossága elé tárni. A taggyűlés is egyet­értett azzal, hogy az egészség­ügyben dolgozók apóbb figyel­mességei — pontosan kezdőd­jön a szakrendelés, nem leke­zelően bánunk a beteggel — szintén a már meglévő hírnevet öregbíthetik. A taggyűlésen felszólalt Lu­kács János, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának első titkára is. Többek között arról beszélt, hogy van mindenkinek cselekvési lehetősége, legfő­képpen a saját .munkájában, feladatai pontos és jó elvég­zésekor. Nem a múltra kell mutogatni — csak a tanulsá­gait levonni -—, s nem a jelen okozta gondok és feszültségek nyomása alatt élve meditálni. Csak a munka érlelhet édes gyümölcsöt, adhat értelmet a mának-jövőnek. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom