Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-13 / 343. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 343. szám 1983. december 13., kedd Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Elherdált milliók (3. oldal) Számítás* technikai tanácskozás és bemutató (5. oldal) Korszerűsítik a nagymányoki brikettgyárat (5. oldal) Harminc éves a TIT Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki a Központi Bizottság küldöttsége élén, a Francia Szocialista Párt meghívására érkezett Párizsba, hétfőn délután az Elysée-palotá- ban megbeszélést folytatott Jean-Louis Biancoval, a Köztársasági Elnöki Hivatal főtitkárával és Jacques Attalival, a köz- társasági elnök különtanács- adójával. Áttekintették a nemzetközi és különösen az európai helyzet időszerű kérdéseit, s véleményt cseréltek a magyar—francia kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Lionel Jospin, a Szocialista Párt első titkára hétfőn este vacsorát adott az MSZMP Központi Bizottságának küldöttség tiszteletére. M agyar—szovjet gazdasági tárgyalások Hétfőn az Országházban plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 31. ülésszaka. A küldöttségeket Marjai József és Nyikolaj Tali- zin, a bizottság társelnökei vezetik. A tárgyaláson nagy figyelmet fordítanak a magyar pártós kormányküldöttség 1983 júliusi szovjetunióbeli tárgyalásain meghatározott feladatok teljesítése áttekintésének. Ennek megfelelően megvizsgálják többek között a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népgazdasági tervei 1986— 1990. évi koordinációjának megvalósításával összefüggő teendőket, valamint az agráripari komplexum ágazataiban a mikroelektronika és a robot- technika, a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködésre vonatkozó megállapodás kidolgozását. Áttekintik az egyes magyar és a szovjet iparágak közötti együttműködést átfogó alprogramok korszerűsítéséhez és 1995-ig történő meghosszabbításához szükséges teendőket. Tárgyalnak több szovjet ipari üzem rekonstrukciójában és műszaki felújításában való magyar részvétel feltételeiről. A felek áttekintik az 1981— 1985 között hazánkban épülő egyes ipari vállalatok és egyéb létesítmények megvalósításában való szovjet gazdasági és műszaki részvétel helyzetét. Az ülés napirendjén szerepel a két ország közötti együttműködés helyzetének értékelése a rádióipar, az építő- és útépítő, valamint a szénbányászati gépgyártásban. Tárgyalnak a traktor- és mezőgépgyártási kooperáció — mindenekelőtt a zöldségtermesztéshez, valamint a kémiai növény- védelemhez szükséges gépek gyártásában megvalósítandó együttműködés lehetőségeiről. Köpeczi Béla művelődési miniszter felszólalása Vasárnap Miskolcon befejeződött az úttörővezetők Vili. országos konferenciája. A délelőtti plenáris ülésen folytatták az országos tanács szombaton elhangzott beszámolójának megvitatását. A küldöttek egy része a szombat esti órákba nyúló, hat szekcióban folytatott viták tapasztalatait összegezte, mások új és új oldalról közelítve szóltak hozzá a beszámolóhoz, s a konferencia előre kiadott dokumentumaihoz. Többen sürgették, hogy az úttörőmozgalom vezető szervei hozzanak határozatot az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkáról, ugyanakkor hangsúlyozták: az érdekvédelem egyik legfontosabb eszköze maga a tartalmas, valamennyi gyermeket vonzó és lekötő mozgalmi élet. A felszólalók rávilágítottak arra, hogy az úttörők, a kisdobosok jogainak érvényesítése, az úttörővezetők számára kötelesség. Az úttörőmozgalom társadalmi kapcsolatairól szólva számos küldött hangsúlyozta: a szülők hívásra készek áldozatokat js vállalva cselekedni, ezért fontos, hogy az úttörővezetők olyan konkrét tennivalók elvégzéséhez kérjék a családok segítségét, amelyek közel állnak a szülők érdeklődéséhez, felkészültségéhez. A felszólalók megerősítették azt a törekvést, hogy a szövetség központi szervei elsősorban elvi-orientáló szerepet töltsenek be, a helyi vezetők pedig a sajátos feltételek és igények alapján készülő csapatprogram megformálásához nyújtsanak segítséget. Fontos eleme volt a vitának az a megállapítása, hogy a csapatok önállósága nem jelentheti azt, hogy az úttörőket magukra hagyják mindennapos munkájukban. Nagy hangsúlyt kapott a szabad idő hasznos eltöltésével kapcsolatos felszólalásokban, hogy — szakítva az elmúlt időszakban sok helyütt kialakult rossz hagyománnyal — a kultúrát mindenütt a maga teljességében, a szellemi és a testi kultúra egységében kell értelmezni. A küldöttek kérték, hogy a szövetség bővítse a vándortáborozási lehetőségeket, adjon segítséget az önálló csapattáborok szervezéséhez, a turisztikában pedig az eddiginél jobban érvényesüljenek a természetvédelem szempontjai. A vasárnapi vitában felszólalt Köpeczi Béla művelődési miniszter is. — Joggal elmondhatjuk, hogy az elmúlt három évtized alatt az úttörőmozgalom nagy szolgálatot tett a magyar ifjúság nevelésében, kivívta a közvélemény elismerését, és mély nyomot hagyott sok százezer gyermek emlékezetében — mondotta a művelődési miniszter, majd a közoktatás fejlesztésének programjáról szólt, amelyet legutóbbi ülésén tűzött napirendre a minisztertanács. — A közoktatás fejlesztésével el kell érnünk — hangsúlyozta —, hogy intézményeink közelebb kerüljenek a mai reális társadalmi szükségletekhez és fejlődési tendenciákhoz, hatékonyabban szolgálják a gazdasági-társadalmi előrehaladást, a kor színvonalán álló műveltséget adjanak és legyenek a szocialista demokrácia nevelőiskolái. Közoktatási intézményrendszerünkben ikitün- tetett figyelmet igényel az általános iskola, hiszen a szilárd alapkészségek kialakítása, az egységes általános műveltség megalapozása visszahat az egész ország műveltségének (Folytatás a 2. oldalon) A Cserkúti Mezőgép Vállalat eddig 5,6 százalékkal teljesítette túl a szerződéses kötelezettségeibe foglalt tervet, ami 33 millió forintos növekedést jelent. A megrendelt berendezéseket időben szállítják, mint például a képen látható Móri Állami Gazdaság részére készülő 100 köbméteres állótartályok utolsó darabjait. Havasi Ferenc Párizsban Befejeződött az úttörővezeti Vitt. országos konferenciája Az aktíva résztvevőinek egy csoportja Értelmiségi aktíva az évfordulón Eredményeink bizonyítják: van lehetőség helyzetünk javítására Értelmiségi aktívát rendezett tegnap délután megalokulásá- inak 30. évfordulója tiszteletére a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazgatóságán, Az eseményen részt vett és előadást tartott Lukács János, az MSZMP Baranya megye. Bizottságának első titkára1. A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa köszöntötte műsorával az aktíva résztvevőit, majd Márk Bertalan, a TIT megyei alelnöke üdvözölte az aktívát. Dr. Grastyán Endre akadémikus, a TIT megyei elnöke mondott köszöntőt abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt alakult újjá a társulat és láttak hozzá az alapítók a tudományok széles körű népszerűsítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy a „tudós társaság” létrehozásának gondolata a 18. század végétől élt a tudományok hazai művelői között, és 1841-ben Bugát Pál Tudományos Ismeretterjesztő Társulat néven már együvé szervezte azokat az alkotókat, akik részt kívántak venni a kiművelt emberfők Széchenyi által meghírdetettt programjában. A háború idején 1944-ben Kodály és Szentgyörgyi Albert állt e törekvések élén, majd 1953 tavaszától a párt kezdeményezésére alakúit újjá a társulat. Dr. Grastyán Endre ezután a TIT aranykoszorús jelvényét adta át dr. Diesler László, Gáspár János, Jambrich Kázmér, Jeges Károly, dr. Somogyi Árpád, dr. Máthé Győző és dr. Végh József TIT-tagaknak, továbbá az Országos Elnökség dicsérő oklevelét Bauhoffer József, Boros János, HódosI László, dr. Horváth Béla, Horváth Lajos, Kerekes Márton és Kispál Károly részére. A TIT aranykoszorús emlékplakettjét nyújtotta át a komlói Május 1. Művelődési Központ kollektívájának. Bejelentette, hogy dr. Román Lász- lóné, az Országos Béketanács -emléklapja kitüntetésben része, sült. Ezután Lukács János köszöntötte a jubiláló TIT tagjait, majd tájékoztató előadást tartott belső helyzetünk néhány időszerű kérdéséből. Elmondotta, hogy nem változtak általános céljaink, így az árpolitikai stabilitás a társadalmi, gazdasági, kulturális előrelépés iránti törekvéseink. Előtérbe került viszont — éppen e célok elérése érdekében — a politikai, az ideológiai nevelő, munka, a meggyőzés fontossága. A meggyőződés kialakításáért ma, amikor életviszonyaink megőrzésén kell fáradoznunk sokkal többet kell tenni. Változott a hangsúly a gazdaság szerepének megítélésében is. A gazdaság eredményes működtetése, fizetőképességünk az áruforgalmi egyensúly megőrzése létkérdés. E célok távlati érdekeinket képviselik, és ezért alárendeltje ezeknek az életszínvonalpolitika. Harmadik célként most vállaljuk fel iparunk színvonalának emelését. Ha számibavesszük, hogy ma a világban 50 ország vált fizetésképtelenné, be kell látnunk, hogy hazánk kis áldozatokkal volt képes elérni hogy tőkés aktívumunk idén nagyobb a ta. vályútól, áruforgalmunk akti. vummal zárult, és napirenden tartjuk — Baranyában is — elindított gazdasági programjainkat. Biztosítottuk az alapellátást, áruellátást, a szolgáltatásokat. E viszonylag csekély áldozatok mögött azonban óriási erőfeszítések húzódnak meg. — Mekkora a cselekvési lehetőség e körülmények között, az egyén és a társadalom számára? — tette fel végül a kérdést Lukács János. — Eredményeink azt bizonyítják hogy van 'lehetőség a cselekvésre, helyzetünk befolyásolására. Sike. reink a magyar munka sikerei, és ezekben különös fontosságot nyert az aktivitás gazdasági, politikai téren, valamint az irányításban és a végrehajtásban. Gállos Orsolya
