Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-12 / 342. szám
Művészeti hírmagazin Föltámadt szépség. Ha élne, most volna 86 éves Haid Liane osztrák színésznő. A jövő héten Ausztriában tömegek csodálják majd a szépségét, az 1927-ben készült, és most felújított Csárdáski- rólynő című német—magyar mozifilmben. (Képünkön: Haid Liane 1927-ben, mint Vereckai Sziliva, a csárdáskirálynő.) * Japán Macskák. Andrew Lloyd Vebber: Cats (Macskák) című színpadi rockzeneműve a világ négy nagyvárosában: Londonban, New-Yorkban, Budapesten és Bécsben hosz- szú hónapok óta telt házakkal szerepel a műsoron. Az ötödik bemutatót most készítik elő, mégpedig Japán fővárosában, Tokióban. * Lucifer '83. A zalaegerszegi Állandó Színház Ruszt József rendezte Az ember tragédiája előadását színháztörténeti jelentőségűnek tartják. Osztrák és német színházi szakemberek szerint —, akik a mű klagenfurti rendezését összehasonlítandó nézték meg ezt az előadást — ettől a rendezéstől kezdve nem lehet majd a hagyományos felfogásban játszani Madách művét. Egy hosszabb interjúban így nyilatkozott Lucifer alakítója, Gábor Miklós: „Egy- egy vidék; színházat sokkal inkább az fémjelzi, ki dolgozik benne, s nem az, mely városban van. Székely Gábort Szolnokról, Zsámbéki Gábort Kaposvárról valóságos kis csapatok követték, amikor elment. Kecskemétre most Jancsó Miklós, Zalaegerszegre Ruszt József színészhívei jönnek. Legfeljebb az a baj, hogy — Kaposvár kivételével —■ a rendezőegyéniségeknek egyazon színházban kevés az idejük a folyamatosságra.” (Képünkön: Gábor Miklós új felfogású Luciferé.) * Fut az idő. Jean Marais, a világhírű francia filmsztár, aki egyebek között Cocteau: örök visszatérés című filmjében szerepelt a magyar moziközönség előtt, tegnap, december 11-én töltötte be hetvenedik életévét. F. D. „A sír mennyezetének egy része hirtelen beszakadt" Levélinterjú Kúkosy Lászlóval A kincskereső rablók itt is hátrahagyták kézjegyüket Az ó-egyiptomi, több mint háromezer éves sziklasírok feltárása sose .számított rutinmunkának. Nem azért, mert sokféle misztikus legenda vall a halott régészeket is megleckéztető szelleméről. Nagyobb gond, hogy a hajdani sírfosztogatók garázdálkodása következtében a leletek kínkeservesen rakhatók időrendbe. Mindez felötlött Kákosy Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyiptológiai tanszékvezetőjének fejében is, amikor ez év októberében az egyiptomi Luxor melletti Gurma nevű faluban ásatásba kezdett töb- bedmagával és pár nap után a pilléreken nyugvó sziklasír mennyezetének egy része hirtelen beszakadt. Az omlós szerencsét hozott — írja levelében Kákosy László, a magyar régészeti expedíció vezetője. Egy újabb, embernagyságú szobor tűnt elő, amely Dzsehu- timesz magtárfelügyelőt, II. Ramszesz fáraó korában élt hivatali előkelőséget ábrázolja. ő a sír építtetője, „lakója", és legalább négy sírszobrot készíttetett önmagáról. De a művészi megjelenítés sem vitt még előbbre a legfőbb rejtély megoldásában, hogy a csarnokokkal, fülkékkel kiegészített sírlabirintusban hol is fekszik a magas rangú írnok múmiája. Mivel a temérdek törmelék eltávolítása közben a küllemében piramisra emlékeztető sírhely aljzatát még nem sikerült elérni. Eddig sok köbméternyi „hulladékot” termeltek ki, szitáltak meg a 16 egyiptomi munkás közreműködésével és közben kiderült, hogy a hivatalnok sírhajlékában kétszáz évvel később mások is temetkeztek. Hat múmia tanúskodik erről. (Az egyik koponya közepén kerek lyuk tátong.) Az ő sírfekhelyüket is szétdúlták a kincskeresők. Azért megnyugtató, hogy mégsem végeztek „alapos munkát”, hisz muzeális értékű tárgyak garmadája került felszínre, amelyek most mór az egyik felszabadult sírkam. rafülkét teljesen megtöltik. Érdekesek a belső részek tárolására használt mives edénykék, a múmiamaszkok, azok a mini szobrok, amelyeket azért fektettek a halott mellé, hogy dolgozzanak helyette a túlvilágon. A feltárásban értékes támpontul szolgálnak az oldalfalakon sorakozó kőbe vésett gyönyörű jelenetek, hieroglifák. Ezek egyebek között a sír formájáról, az építtetőiéről is vallanak. így például szépen kivehető a négy oszlopon nyugvó piramis impozáns alakja, de a koporsó elhelyezkedésére nincs utalás. Biztos, hogy az egyiptomi régészeti kataszterekben a 32-es számon nyilvántartott most még feltáratlan sir megkutatását a négy fős magyar kollektíva sikeresen elvégzi. A csoport tagjai dr. Gaál Ernő, a történettudományok kandidátusa, Fábián Zoltán, a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa és Gri- gássy Éva, költő-műfordító, aki a hieroglifák megfejtésében segít. Vezetőjük Kákosy László 1964-ben, az asszuáni gát építésekor a magyar leletmentő expedíció egyik tagja volt. Régebben a századfordulón folytattak magyarok magánásást Egyiptomban. A Fekete Föld országában folyó immár harmadik magyar régészeti feltárást hazai vállalatok menedzselik, köztük a legnagyobb anyagi támogatást a Magyar Média Vállalat nyújtja. Csuti J. Színészek, szerepek Pécsi Hamlet, kaposvári Ophélia A dán királyfi folyóiratot olvas Arany János helyett, Eörsi István fordítása H at nap különbséggel két Hamlet-bemutató: Pécsett, szombaton volt. Kaposváron pénteken lesz. Az egybeesés véletlen, a közönség és a szakma érdeklődése egyáltalában nem az, hiszen a Hamlet színpadra állítása minden társulat nagy vállalkozása, színészek, rendezők álma, s megpróbáltatása. Két kis interjúnk a pécsi Hamlet — Kulka János — és a kaposvári Ophélia — Sósíi Juli — öltözőjében készült. A premier napján délelőtt a színházban Kulka Jánost távirat várta: Máté Gábor, a kaposvári Hamlet-előadás címszereplője soksikert kíván. — Van, aki egy életen át vár erre a szerepre: Kulka János két éve végzett a főiskolán — hogy érzi magát Hamletként? — Egy szavam sem lehet, annyi kitűnő szerepet kaptam itt. A Hawlettet jószerencsémnek tartom: itt és most ez a társulat adja elő, s én lehetek a dán királyfi. — Hogyan készült lel? — Bölcsésznek Indultam, bírom az angolt, elolvastam a Don Juan egyéniségének, sorsának talán legnépszerűbb megfogalmazása Mozarttól származik, de semmivel sem marad el tőle Richard Strauss szimfonikus költeménye, amely mintegy sűrítve meséli el a zene nyelvén az egyik legsajátosabb emberi dolog, a szenvedély genezisét, fejlődéstörténetét. A Strauss-mű után egy romantikus versenyművet: Grieg a-moll zongoraversenyét és további két modern sikerdarabot játszik a Pécsi Filharmonikus Zenekar ma este a POTE aulájában Ligeti András vezényletével, Jandó Jenő zongoraművész közreműködésével. A zene dolgaiban kevésbé tájékozottaknak is aligha kell a Mecsek alján külön mondani: a hétfő este az ő révükön mindenestől tragédiát sokszor eredetiben is, magyarul is. így tanultam meg a szöveget. De nem olvastam hozzá tanulmányokat, nem láttam színpadon soha: nem nyomaszt nogy elődök példája. Szűz szemmel látom őt. — Az egyik neves kutató azt irta: nem mindegy, milyen könyv van Hamlet kezében. Mit olvas Kulka János Hamletje? — Mai helsingöri folyóiratokat. A kultúra, a filozófia, a társadalomtudományok érdeklik. Megszállottan keresi az összefüggéseket a világ dogai között, a hatalom, a politika érdekli, bár alkalmazott politikusként aligha állná meg ai helyét. És mert nem talál magyarázatot a tudományokban, féladja, s tulajdonképpen örül, hogy meghal. pécsi lesz hiszen a két fiatal, tehetséges muzsikust ez a város nevelte fel. A koncertprogram hallatlanul nehéz vállalkozása — a már említettek után Ravel Pavane-ját és Debussy A tenger-ét is eljátszani — így valószínűleg külön figyelmesség is, amely a szőkébb hazának, az itteni közönségnek szól. A közönség érdeklődésére — s mivel modern művekről van szó. főleg a fiatalokéra —1 biztosan lehet számítani: az egyetlen bizonytalan pont: vajon mit ad vissza a POTE nem hangversenyekre készült elő- csarnoka az elhangzó, gazdagon színezett, hangszerelt művek fényéből?.. Egy biztos: a hétfő esti hangverseny a pécsi zenei évad eddigi legkiemelkedőbb eseményének Ígérkezik. V. J. Básti Juli bravúros szerepet játszik nagy sikerrel: a Filmcsillag című operett két nőalakját. Amikor beszélgetünk — negyedórával az előadás kezdete előtt — még Vera Katrova végzős főiskolás piros ruhájában van, de a haja már Irina Nikitináé: nemsokára ma. gára ölti a Sztálin-díjas atomfizikusnő szigorú külsejét, a szürke nagykabátot és a szemüveget. Néhány nop múlva pedig Ophélia jelmezét. — Még nincs egészen kész a figura: az utolsó napok a legfontosabbak abból a szempontból, hogy az előadás minden pillanatában olyan állapotba kerüljek, hogy Ophélia hangja mozdulata, apró rezdülései őszinték legyenek, minden mondata mélyről jöjjön és mélyre hasson. — Ez a harmadik Shakes- peare-dráma, amiben játszik kaposvári évei alatt. Milyen előképe van Ophéliáról? — Alighanem a világirodalom egyik legnehezebb és leglehetetlenebb női szerepe, mert nincs elég részletesen megírva: a szavak a mai ember számára nem elég konkrétak. Nem véletlen, hogy általában nagyon patetikusan játszották mindig. — És most milyen lesz Ophélia? — Egy naiv kislány, akinek Hamlettel valószínűleg viszonya volt már. Kizárólag érzelmei által irányított, ti szíta ember: abba őrül bele, hogy teljesen egyedül marad. Elveszti Hamle. tét és elveszti apját, és mindebből semmit sem ért. Nem a pátosz hanem a szép szavak dübörögnek a színpadon: nem a klasszikus Arany-fordításban, hanem Eörsi István fordításában játsszuk a Hamletet, amely így maibb és jobban mondható szöveg. Időnk véget ért. A harmadik figyelmeztetés szól, Irina Niki. t'inát akinek életéről filmet forgatnak várják a színpadon. G. T. Ligeti András és landé lenő koncertje A bambuszriigy hiánya nem akadály Etelek kínaiul, receptek magyarul Ezeréves tojás, nyolc ízű rizspuding Végy két tucat friss, egészséges kacsatojást, oldjál fel vízben sót, adj hozzá fenyőhamut és meszet, ennek sűrű sarával kend be a tojásokat, majd rakd cserépedénybe, fedd le az edényt és hagyd. Három nap múlva rakd szét a tojásokat, a következő tizenöt napban ezt az eljárást ismételd meg ötször, majd fedd le jó szorosan az edényt, és hagyd egy hónapig érintetlenül. ötven nap múlva a tojásokat kiszeded, héjától megszabadítod, s látod: a zselészerűvé keményedett fehérje borostyánkő színű, sárgája haragoszöld. Négyfelé vágod, kevés szójával és zöldkörettel tálalod ... Az idén április elsején a pécsi várfalban nyitottunk már egy kínai vendéglőt. Az kacsa volt, ám ez nem kacsa: a Pécsi Szikra Nyomdából a napokban került ki egy különleges szakácskönyv: a Kínai főzőiskola — alapfokon. Szerzője Szántó Péter újságíró, mellesleg volt kollégánk, egy időben dolgozott a Dunántúli Napló szerkesztőségében is. A jó nevet szerzett, fiatal publicista most fölöttébb hálás feladatra vállalkozott, különleges gasztronómiai utazásra, a kínai konyha ízeinek felfedezésére hívja a magyar olvasókgt. Vállalkozása mindenképpen úttörő, a megannyi ételreceptet és színes mellékletet tartalmazó szakácskönyv hézagpótló, hiszen tudomásunk szerint a felszabadulás óta ilyen kiadásra senki sem vállalkozott. Bátran állíthatom — idézzük Szántó Péter beajánló sorait—, hogy a kínai konyha a világon a legnépszerűbb — annál inkább, mert hiszen legkevesebb nyolcszázmjllióan ezt eszik. lévén kínaiak. Persze, tréfa nélkül, népszerű ez a főzési tudomány, hiszen a legutóbbi negyedszázadban világszerte gombamód szaporodtak a kínai vendéglők, a szocialista országokban is jó néhánnyal találkozhatunk, s immár Budapest is dicsekedhet két kínai- as jellegű étteremmel. Miért szeretjük a kinai konyhát? Először is, mert rendkívül ízletes és vitamindús. Mivel az ételek általában hirtelensültek, megőrzik az alapanyagok friss aromáját. A zöldségfélék aránya igen magas, jóval magasabb, mint az európainál megszokott 1:3 hús-köret arány. Ebből következik a kínai koszt második előnye, hogy igen olcsó. Mindemellett rendkívül gyorsan elkészíthető. Hogy a kinai ételek Magyar- országon kevéssé elterjedtek, annak fő oka a megfelelő fűszerek és nyersanyagok hiánya. Ami csak részben igaz. Kétségtelen, hogy bambuszrügyet, vízigesztenyét aligha találunk idehaza, de már a szójacsírához, a fafülgombóhoz némi ügyesség árán hozzájuthatunk, s a fűszerek legtöbbje is kikeverhető. Biztos, hogy itthon elég ritkán főzünk mondjuk cápauszonylevest, de miért kéne emiatt lemondanunk sok ezer más, Magyarországon is elkészíthető kínai ételről, mint például az ezeréves tojásról, a szecsuáni babos kacsáról, a nyolcízű rizspudingról, a gőzölt körtéről mézben. Ezzel egyszersmind már azt is jeleztük, hogy a Kínai főzőiskolára — Szántó Péter érdemeként — hóziasz- szonyaink nem fogják majd azt mondani, hogy ez nekik kínaiul van; a receptek a hazai piaci viszonyokra vannak magyarítva. Miklósvári Z, A kinai étel szép disze az asztalnak
