Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-14 / 314. szám
Legszebb a MÉTA Legelőször — persze stílusoson zenére — a valóbon szebbnél szebb aerobic öltözékeket mutatták be kedden este, a Pécsi Nemzeti Színháziban „Skála-Coap tarisznya” címmel megtartott divatbemutatón. Hagyomány már, hogy a Skála áruházi hálózat műsoros divatbemutatókkal járja az országot, s ezeken a bemutatókon olyan ruhákat láthat a közönség, amelyek már akár másnap is megvásárolhatók a helyi Skála áruházban; nálunk ezúttal a Konzumban. Az már egy egészen külön téma lenne — s most nem is térünk ki rá —, hogy ezeket a divatbemutatókat milyen színvonaltalan műsorok fűszerezik. Szerencsére azonban, a „produkciók" között, a Konzumban kapható ruhákat is bemutatták a Skála-Coop manökenjei, mégpedig az idei őszi és téli divat szerint készülteket. A Konzum Áruházon kívül a divatbemutató segítségére siettek a dél-dunántúli nagykereskedelmi vállalatok is, így a TRITEX, ROVIKÖT, a Cipőnagyker. A legszebb modellek a MÉTA szabadidő- és sportru. hák voltak: fáradt eperszínű, drapp, fehér, piros, sötétkék s ezek kombinációjával készült overallokat, kétrészes szabadidőruhákat láthattunk, valamennyi nagy tapsot kapott. Az ősz és a tél egyik legpraktikusabb öltözéke a szoknya-blúz, illetve szoknya-pulóver összeállítás. A szoknyák szövetből, sertésvelúrból • készültek, egyenes szabással, körben rakotton, illetve elöl-hátul egy-egy nagy hollói. A színek drapp, rozsda, sötétkék. A hozzájuk illő blúzok, moher pulóverek szintén ízlésesek, színűk drapp, ciklámen-lila, attól függően, persze, milyen szoknyához választották. A kabátok is változatosak, különböző anyagúak, s így más-más stílusúak: a sárgás árnyalatú sertésvelúrtól a fekete szöveten át a piros steppelt kapucnis, sportos kabátig a legkülönfélébb modelleket láthattuk. Érdekes volt például egy új megoldású. acélkék színű kabát, melynek ráncolt újjá szűk csuklórészben végződött. Néhány délutáni ruhát is bemutattak: a színek itt is piros, kék, barna, orgonalila voltak. A plüsstől a romantikus szabású zsorzsettig, a háromrészes indiai ruháig itt is elég széles volt a skála, amit a Skála kínált. Ha egy áruházban fölhalmozott készruhák között válogatunk, keresgélünk, talán észre sem vesszük a legszebb darabokat, éppen ezért egy ilyen divatbemutató figyelemfelkeltőnek is jó. D. Cs. Sok tízezer apró katona Szegeden, a Cinfigura-kiállításon Részlet a Munkásfelvonulás 1920-ban c. cinfigurákkal megkomponált diorámából (Weimar) Zrínyi csatája a hídon... Alkimista laborotórium (1600); kikötői élet Q német Hanza idején (XV. század); fegyverkovács műhely (1450); Lóvásár Chemitzben (XVIII. század); Sziléziai takácsok felkelése (1844); jelenetek a mammutvadászattól a tigris- vodászatig; néprétegek, harcosok, harcmodorok történelmi fejlődése az - őskortól századunkig; a történelem híres pillonatai, nagy csatái, a ka- londozó magyarság merse- burgi kudarcától Bécs, Buda török alóli felszabadításán át a Dárizsi kommünig és a naay októberig —, s felsorolásom hosszan tarthatná méa, ha visszaqondolok szegedi élményemre a minap: öz országos érdeklődést keltő Cinligura-ki állításra. „Ólomkatonák..." — gondoltam magam is először, nem kevés gyermekkori nosztalgiával, jóllehet itt, nem is egy szempontból, egészen másról van szó. Mert mi történik? Az ember rászán egy félórát, amikor belép a kiállításra. Azután, maga se veszi észre, a fél órából jó óra, másfél óra lesz. Ezt a kiállítást látni kell. Vissza-visz- szatérve némelyik pontjára, olykor többször is. Apukák és anyukák, nagyszülők és főképp a rengeteg gyerek, akik körbe-körbejárva a Bécset fölszabadító csata (1683) 18 négyzetméteres terepasztalát, s azon a 4035 (!) cinfigura élethű hadmoz- dulatalfc magafejedten és „belelkesedve" mesélik egymásnak, mi hogyan történt, amíg az élénk színekben pompázó lengyel, osztrák, würtenbergi, bajor és szász eziedek elől futásnok eredt a törökök cölöptábora. A cinfigura — valaha királyfiak, főúri gyerekek játéka — néhány évtizede az NDK-ban fokozatosan bevonult az iskolai és a múzeumi szemléltetésbe; része a köz- művelődésnek. A szinte papírvékony apró figurákat (és jeleneteket) megtervezik, rajzolják, vésik, öntik és festik; végül a figurákat s a tájat, a környezetet diorámába komponálják. Nagyvárosaikban ma már számos cinfigu- ra-készítő szabadidős klub működik. Ezeket az NDK Kul- túrszövetségének Hontörténeti Társasága tömöríti szervezetbe 1979 óta. Szegedi kiállításukon — amit az NDK kultúrszövetsé- ge, a Stadtmuseum Weimor és a Móra Ferenc Múzeum közösen rendezett —, mintegy 50 különböző dioráma látható (a legkisebb 25x15 cm-es; a legnagyobb 6x3 méteres): históriai, társadalomtörténeti, néprajzi, kultúrtörténeti stb. témakörökben. Közöttük számos magyar vonatkozásúval is találkoztam, a honfoglalástól a Dózsa-felkelésig, vagy a Cigánybáró-színpadképtől (III. felvonás, 1. jelenet) Zrínyi kirohanásáig. Utóbbiról annyit, hogy rövid szövegismertetéssel a védők utolsó hősies öldöklő küzdelmének pillonatát ábrázolja az összelőtt égő vár belső hídján. A kiállításnak egyébként naponta másfél-kétezer látogatója van. Másfél hónapja ... W. E. Néptánctalálkozó Szekszárdon A szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban ez évben is randevút adtak egymásnak Baranya Somogy és Tolna megye legjobb néptáncegyüttesei. Nyolc együttes közel 400 táncosa tegnap délelőtt az intézmény színháztermében sok-sok érdeklődő jelenlétében mutatta be színvonalas műsorát. Az antológia nyitányát színes, jó hangulatú produkciójával a szekszárdi néptáncegyüttes és utánpótlás csoportja kezdte Német—Szabadi: Szőlőtaposó című koreográfiájával. Az első blokkban nagy tapssal jutalmazta a közönség a Mecsek Tánc- együttes Észak-dunántúli táncok, valamint a Fonyód Táncegyüttes Duda szó bellik című produkcióját. Játékos, férfivirtussal teli jókedvet sugárzott a pécsi K'ISZÖV Táncegyüttes Csiz- maverős című darabja. Sokaknak az ismételt meglepetés erejével hatott a szekszárdi néptáncegyüttes Látod rózsám, a dóm-' bóvári Kapos Táncegyüttes Cigány című rendkívül érett produkciója. Ugyanilyen jelző illik a Baranya Tánc- együttes Don Quijote című rendkívül szuggesztív műsorára. A háromórás találkozó a Somogy Tánc- együttes népzenét rockkal ötvöző nagy lélegzetvételű Ballada című táncképével zárult. A néptá nca nto I óg ia résztvevői a délután folyamán a több néptáncegyüttest éltető Tolna községbe látogattak, ahol a helyi amatőr együttessel adtak közös műsort. Szűcs László János Ki tudná megmondani, hány kellékből, tudatos vagy vélét- len mozzanatból áll a siker, életünk egy-egy szép, eredményes pillanata? A pécsi Méta együttes tagjai — fiatal muzsikusok - másfél óráig sorolják, elemzik, vitatják, hogy s mint érték el A népművészet ifjú mestere igencsak megtisztelő címét augusztusban — alig több, mint féléves együttes munka, működés után ... E viszonylag rövid időből felületességre, sikerük olcsóságára következtetni persze épp oly téves lenne, mint kezdetlegességet, gyenge hangszertudást gyanítani a Méta vagy bármely más népi hangszeres együttes sajátos játékának hallatán. Nekik is — Salamon Beáta hegedűs prímásnak, Molnár Éva kontrásnak — sokat használt az évtizedes zenetanulás, de nem változtat azon, hogy régi és népi módon megtanulni játszani, ez nekik is gyökeresen újat, szokatlant Az együttes egy táncházon, dudás közreműködésével. Balrőr jobbra: Gábor Sándor, Molnár Éva, Salamon Beáta, Juhász Zoltán. jelentett. A hegedűsnek, konh- rásnak például a „klasszikustól" teljesen elütő vonó- és balkéztechnikát, rengeteg egyéni, s főleg csoportos gyakorlást, s ami legalább ennyire fontos: alapos elmélyedést a néptudományban, s kiváltképp a folklórban, a legkülönbözőbb tanfolyamokon, olyan jeles szakértők, művészek közreműködésével, mint a Sebő- vagy a Muzsikás együttes tagjai, Olsvai Imre, Sárosi Bálint, Koós László, vagy épp — a nemrég elhunyt, kaposvári - Együd Árpád vagy Martin György.- Tisztában vagyunk vele, hogy amit játszunk, sohasem lehet olyan, mint az archaikus parasztművészet — mondja Gábor Sándor bőgős. — Ám ennek megváltozhatatlan objektív oka van: teljesen átalakult a népi kultúrát sajátos elszigeteltségében kitermelő társadalom. Úgy gondoljuk azonban, ez nem ok arra, hogy teljesen elvesszen, megszűnjön egy olyan művészet, ami mélységes tiszteletet és elismerést aratott és arat ma is, bárhol a világon. Szerintünk a népművészet mai formájában is hallatlan közösségteremtő erő, többek közt ebből, ezáltal tudhatjuk meg, érezhetjük át, hogy magyarok vagyunk. S ezzel lehet közeledni más népekhez, akik sokszor épp ebből látják, érzékelik, hogy a „magyar”, ez egy létező valami... Példaképük a pesti Téka együttes, aminek legfőbb erényét a „tiszta forrás"-ok tiszteletében, s a tudásuk továbbadására való készségben látják. Maguk is szerveznek, tanítanak — mint például Molnár Éva, éneket a kaposvári népművészeti kurzuson, az úgynevezett Dudaiskolában. Legnagyobb sikerüknek — a már jelzetten kívül — azt tartják, hogy a Téka csapatát — az ő kérésükre — egy-egy műsorban már helyettesíthették. Varga J. Kaposvári évadkezdés után Nagy siker a Liliom és a Filmcsillag Pogány Judit (Juli) és Csákányi Eszter (Mari) a két kiscseléd szerepében, Molnár Ferenc Liliom c. darabjában Eseménydús érdekes, élménygazdag előadások jellemzik a kaposvári Csiky Gergely Színház eddigi évadát. Színészeik mozgalmas életet élnek, hiszen az egész nap folyó próbák, előadások mellett sok meghívást, vendégszereplést is teljesíteniük 'kell. Évaduk szeptember közepén indult a legifjabbak részére színpadra állított Lázár Ervin- mesejáték, A kisfiú és az oroszlánok bemutatásával. Székhe. lyükön általában hét közepétől játszanak; hét eleji napokon pedig vendégelőadásokkal jártak eddig a fővárosban többször is, továbbá Nagykanizsán, Komlón, Dunaújvárosban Székesfehérvárott, Gödöllőn és Szekszárdon. Bérletes közönségüknél meleg fogadtatásra talált Molnár Ferenc Liliom c. drámája (rendező: Babarczy László), s a nemrég bemutatott, kirobbanó sikerű Filmcsillag c. szovjet operett Ács János rendezésében, s a kettős címszerepet alakító Básti Juli főszereplésével, aki viharos tetszést arat estéről estére. De nem kisebb elismerés fogadja a Molnár-mű két remek alakítását: Pogány Judit Júliáját és Lukács Andor Liliomát, s magát az egész produk. ciót is. Tegnap és ma este a Fővárosi Nagycirkusziban vendégszerepei a kaposvári • szinház. Müller Péter Búcsúelaődás c. darabját ismétlik meg. A népművészei 1 mesterei
