Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-16 / 316. szám
6 Dunántúli napló 1983. november 16., szerda Utcát neveztek el róla Bittner Alajos emléke Ahol mindenki lokálpatrióta Szó bősz ló, a hajdú város N éha még a lidércfénynek is lehet hasznát venni. Legalábbis ezt állítják sokan Hajdúszoboszlón, onnan szár. maztatva a város két — sok embernek kenyeret, és még többnek egészséget — adó nevezetességét: a gyógyvizet, meg a földgázt. Ezek története ugyanis — ha hinni lehet a helyi legendáknak — úgy kezdődött, hogy nyári éjszakákon lidércfényt láttak imbolyogni a város határában. Voltak, akik megijedtek tőle, mások egyszerűen tudomásul vették, mondván: igy volt ez időtlen idők óta. Sok szoboszlói fiatal akkoriban azzal szórakozott, hogy meggyújtotta a kútból kifolyó vizet. Kétféleképpen Sok víz csordogált le a szoboszlói utcák árkaiban — folyó nem lévén közel s távolban — míg a tudósok is felfigyeltek minderre. No meg arra, hogy idős helybeli asszonyok akár meg is esküdtek volna rá: ha meleg időben a vízben állva mosnak, elmúlik a lábfájásuk. Jövőre hatvan esztendeje lesz, hogy Bőhm Ferenc miniszteri tanácsos és Pávai Vájná Ferenc a nagytudású vízügyi kutató geológus, elkezdte a kutató fúrásokat Hajdúszoboszlón. A következő évben pe. dig feltört a 73 fokos gyógyvíz. Pontosan 1925. október 26. án. Hajdúszoboszló három születési évfordulót ünnepelhet. Igaz, az elsőnek csak az évét tudják, hónapját, napját nem: 1075-ben említ, a garamszent- benedeki apátságnak I. Géza királyunk által kiállított adó. mánylevele Szoboszló-vásórt, oz ottani szerzetesekre ruházva a vásár vámbevételének felét. Másodszor akkor született Szoboszló amikor Bocskai István fejedelem 700 lovashajdut telepített a török zsoldban jött tatárok által elpusztított 5zo- boszlóra. Ez 1606. szeptember 2-án történt. Más hajdú-telepu. lésekkel együtt azóta város Hajdúszoboszló. Messze földön híresek a hajdúivadékok arról, hogy nyakas Pécs zenei életének fejlesztésében igen nagy szerepe volt Gungl János zeneszerzőnek és karnagynak. 1818-ban Zsómbé. kon született. Hétéves, amikor Uckl György zeneszerző, székesegyházi karnagy alatt énekesfiú lett. Érdeklődése egyre inkább a muzsika felé fordult. Hegedülni Witt János hegedűművésztől, zeneelméletet és zongorázni pedig Uckl Györgytől tanult. Néhány évig a német színház zenekarában is játszott. Pécsről Pestre ment, ahonnan rövid tartózkodás után Grazba utazott, ahol unokabátyja: Gungl József, a 4-ik tüzérezred zenekarának volt a karmestere. A nyugtalan természetű Gungl János azonban nem tudott hosszabb ideig egy helyben maradni. A 23-ik gyalogezred zenekarához került. ahol mint másodkarmester működött. Itt tökéletesítette el. méleti tudását. Berlinben már saját zenekara volt. A német fővárosból az akkori zenei élet központjába: Szentpétervárra utazott, hogy az udvari zenekar karmesteri emberek, nem hagyják egykönnyen magukat és a jogaikat. Megmutatkozott ez abban is, hogy többször vissza akarták minősíteni, elvenni városi rangját, s ez évszázaáokon át sem sikerült. De akkor is kemény embereknek mutatkoztak, amikor egy szilveszter éjszakán éktelen lórmakeltéssel, ko- lompolással zavarták el a sar- colni akaró törököket a városfalak alól. No meg 1848-ban, teljes lovas zászlóaljat állítva ki Kossuth honvédseregének. Hát ezekkel a nyakas hajdúkkal packázott 1925 és 1944 között három miniszterelnök, kéj'pénzügyminiszter ós egy sor bankember. Ígérgettek fűt-fát, fürdőket sőt fürdővárost, de az Ígéretekből jószerivel csak huzavona lett. Pedig akkor már lett volna lehetőség arra, hogy világhírű fürdővárossá nőjön Hajdúszoboszló. Reklámozták ugyan, s a 30-as évek vége felé már fejlődött is a szoboszlói fürdő, de még 1937-ben is csak 28 ezer 400 vendég fürdőit a nagyszerű szoboszlói vízben, s egyszerre 4 ezer vendéget tudtak elhelyezni a városban. Saját erőből láttak hozzá a féjlesztéshez a szo'boszlóiak, s csak a felszabadulás után kaptak igazán szóra érdemes központi segítséget. 1960 óta nőtt meg Szoboszló forgalma: kül- és belföldről százezrével érkézállását foglalja el. Itt szerelemre lobbant egy cári hercegnő iránt. Dániai, angliai-skó. ciai, hollandiai és belgiumi hangversenykörútja után Gungl Jánost isméi Szentpéter- várott találjuk a cári zenekarnál. 1858-ban Pétervárról visszatért Pécsre, hogy bekapcsolódjon a város zenei életébe, illetve azt fellendítse. Amikor letelepedett a Mecsek alján elterülő városban, a cári hercegnő utána jött Pécsre. Itt éltek együtt, és egy gyerekük is született. Boldogságuknak azonban néhány év múlva vége szakadt, mert 1870-ben az orosz cár a hercegnőt hazaparancsolta. Ez a keserű csalódás Gungl Jánost alaposan megviselte lelkileg és fizikailag egyaránt. nek ide gyógyulni vágyó emberek. Elsősorban mozgásszervi bajokkal, de műtét utáni kúrára, és — meddőségtől szenvedő asszonyok is. Az évi vendégforgalom mostanában 150 és 200 ezer között mozog s 1982-ben másfél millió vendég- éjszakát jegyeztek fel a statisztikusok. Ennek ellenére Hajdúszobosz. ló ma nemcsak fürdőváros: van ott ipar és mezőgazdaság is, s nem utolsósorban kultúra. Az utóbbiról már a vasútállomásról a központba tartva meggyőződhet az idegen. Útba ejtheti ugyanis a Bocskai nevét viselő helytörténeti múzeumot, amelynek udvarán bemutatják a régi hajdúsági életet, az egykori kéziszerszámokat. Van kis- galéria, évente 10—12 képzőművész alkotását láthatják itt az érdeklődők. Oda költözött Nádudvarról Fazekas István népművész, saját kiállítótermében mutatja be feketekerómiáit. Fürdés, orvosi kezelés után feltétlenül kell egy kis kikapcsolódás, szórakozás — ez alaptörvénye minden gyógyhelynek. Hajdúszoboszlón gon. doltak erre, ezért is van szabadtéri színpad ezer néző számára, és mozi, amelynek nyáron kertmozija is működik. S ezért (is) kellene nagyobb művelődési ház a városnak, mert a mintegy 30 év előtt épültet már kinőtte. S egy színházterem is elkelne. Szoboszlón mindenki lokál patrióta. — Büszke a város múltjára oz is, aki csak néhány éve került ide. Lokálpatrióták érték el azt is, hogy minden expresszvonat megálljon Hajdúszoboszlón. Azóta rájöttek: érdemes. Várkonyi Endre Gungl a pécsi székesegyházi zenekar tágja és a városi zeneiskola, valamint tanítóképző tanára is volt. Ezenkívül karnagya volt a városi zenekarnak. A ,,Fünfkirchner Zeitung" 1870. december 21-iki számában Gungl János egyik cikkében rámutatott arra, hogy az állami zenei utánpótlás érdekében, valamint a városi zenekar fúvósproblémáinak megoldásáért teljesen kiépített, fúvósszakkal is ellátott városi zeneiskolára lenne szükség. Amikor 1874-ben Reisner János a városi zenekar karmesteri állásáról lemondott, utóda Gungl János lett. 1875 decemberében érdekes vita volt a „Pécsi Figyelő" és a ,,Fünfkirchner Zeitung" című lap között. A magyar nyelvű újság szemére vetette a zenekarnak, hogy a színházi előA Szent István téri Úttörőház kis előcsarnokának falán márványtáblába vésve olvasható: „Emlékezetére azoknak, akik 1944-45. évben a szocialista eszméért mártírhalált haltak". A felirat után tizenhárom név következik, köztük ez a név: Bittner Alajos, - akárcsak a Hősök terén, a bányász emlékmű hátoldalán. Pécs keleti részén, a Rigó- der-tető keleti oldalán, az úgynevezett Borbálatelepen, az Engels útról északra nyílik és a Feketehegybe torkollik a Bittner Alajos utca. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztálya által 1968-ban Pécsett kiadott „Munkásmozgalmunk , harcosai" c. könyvecske 80. lapján Bittner Alajos neve alatt a következők olvashatók: „Született 1908. április 4-én Goldbeckben. (Németország). Bittner Alajos 1928-tól az MSZOP tagja, a Vas- és Fémmunkások és a Bánya- és Kohóipari Szakszervezet vezetőségi tagja volt. 1943-ban a rendőrség letartóztatta. Bizonyítékok hiányában rövidesen kiengedték. 1944. november 2- ig a rendőri felügyelet ellenére tevékenyen dolgozott a mozgalomban. November 2-án a Gestapo letartóztatta, Komáromba, majd Dachauba szállították, ahol 1945-ben kivégezték. Utcát neveztek el róla Pécsett." Mi minden rejlik Bittner Alajos 37 éve mögött! Ha ugyan megérte a 37. születésnapiát. mert még ezt sem tudjuk róla! Utolsó napjait tehát a dachaui erdőben töltötte, ez pedig München és Augsburg közt van. De hol van Goldbeck. a szülőhely? Németország térképén nincs sehol. De a helység- névtárban sincs. A Szalai András úti házak egyik emeletének egyszobás lakásában él Bittner Alajos özvegye. született Hubai Viktória. Jászapátiban, s ugyanabban az évben született, mint a férje. Kedves, apró, törékeny alkat, olyan, mint a fiókos szekrényére kirakott egyik porcelán szobrocska. — Amit tudok, — mondja halkan az özvegy — Tolnai József, volt pécsi szocdem titkártól tudom. Férjem állítólag vérhast kapott a dachaui lágerben és ezért legéppuskázták. Az Erzsé- bettelepen laktunk, a Kun utca 7-bcl vitték el, nem a Gestapo, két civil jött érte. Alighogy megjött a Széchenyi-ak- riából, még vacsorázni sem engedték. Néhány nap múlva újra megjelentek, s akkor még az ágy matracait is felvágták: névsort kerestek, a tagdíjak fizetési jegyzékét. Komiszul kiabáltak, fenyegettek. Izgatottak voltak, hiszen akkor már erőadásokon nincs összhang az énekesek és a zenekar között, főleg a magyar darabok előadásakor. Ennek okát a „Pécsi Figyelő” cikkírója a zenekari tagok^ nemtörődömségében, sőt német származásá- ban látta. A „Fünfkirchner Zeitung" ekkor leközölte a zenekar válaszát. A zenekar vezetősége megállapította. hogy a hiba egyáltalán nem a zenekar német tagjainak származásában van. „Az egész világ tudja, hogy a zenének csak egy nyelve lehet: a zene.. A világ minden nagy zenekarában a tagok felvételénél csak a művészi fel- készültséget veszik figyelembe, anélkül, hogy tekintettel lennének az illetők nemzetiségére, igy történt a pécsi városi zenekarnál is. Mindenképpen kivonatos volna, hogy hazánkban sen közeledtek Pécshez a szovjet csapatok. Nagyon örülök, hogy eljött, hogy felkeresett: eddig még soha senki nem érdeklődött Lajos felől. 1938-ban házasodtunk össze. Jól megvoltunk. Gyerekünk még nem volt. Én munkahelyen nem, csak otthon dolgoztam, a háztartásban. A házasságunk előtti életéről Lajos szinte sohasem beszélt. Annyit tudok, hogy apja az első világháborúban meghalt. Beszélgetés és hosszabb keresgélés közben aztán csak előkerül egy-két fontos irat, fénykép, sőt tagsági könyv is... Nézzük az Országos Társadalombiztosító Intézet bányanyug- bér- megái lapító bizottságának 1947. május 30-án kelt határozatát, melyet az özvegy, mint meszestelepi, Dobó István u. 56. sz. alatti lakos kapott kézhez. A határozat lényege így szól: „Megokolás: az özvegy az elhurcolt és Németországban meggyilkolt férje utgn jóvátétel! és nyugbérigényt jelentett be. Az Intézet az adatok alapján megállapította, hogy az elhunyt 1931. április 2.— 1944. nov. 2-ig volt bányanyug- bérre biztosított. Néhai biztosítottat 1944. nov. 3-án Németországba hurcolták és különböző kínzóeszközökkel kivégezték. A bónyanyugbér-meg- állapító bizottság úgy határozott, hogy az 5350 1946. M. E. sz. rendelet alapján az özvegyet jóvátételben részesíti, ezért nyugbérét úgy állapította meg, mintha nevezett férje aknász minőségben az I. csoport szerint negyven évi tagsági évet szerzett volna. — Az özvegynek a nyugbérjárandóságot haláláig, vagy újbóli férjhezmene- teléig, vagy a férj hazatéréséig, vagy holttá nyilvánításáig 1946. november hó 1-től folyósítják. Aztán kinyitjuk a „Magyar- országi Vas- és Fémmunkások Szövetsége" feliratú kis tagsági könyvet. Az utolsó tagdiibé- lyeget 1944. szeptemberében ragasztották bele. Sorszáma: 204574. A „Foglalkozás" rovatba ezt Írták: „gép lakatos". Születési hely: Gladbeck, 1908. április 20. Belépett: 1927. június 1. — Aztán még egy érdekes kis kemény lapú füzet: „Pécsi Munkásképző Egylet". A füzet a 15. sorszámot viseli. Keltezése: 1929. IX. 19-én. Tehát a születési hely Gladbeck és április 20. Gladbeck kis falucska Kölntől, Essentől északra a Ruhr-vidéken, egészen közel a holland határhoz. Aztán egy mellkép: eljegyzéskor készült. Pettyes csokornyakkendő, hátrafésült haj, magasan kihúzott fehér disz- zsebkendő, magas, boltozatos homlok és derűs tekintet. Harcos Ottó annyi zeneoktató intézménnyel rendelkeznénk, hogy nem szorulnánk idegenekre" — hangzott a városi zenekar vezetőségének válasza a „Fünfkirchner Zeitungéban. A városi zenekar egyébként 1876-ban kél hangversenyt is adott Szabadkán Gungl János vezetésével. Amikor a pécsi városi zeneiskolában 1861-ben Schaurek József lemondott zenetanári állásáról; helyébe évi 500 forint fizetéssel Gungl Jánost választották meg. Ebben oz évben már 67 volt a „zeneiskolai ta- noncok" száma. Gungl pedig a félévi vizsgákon már igen szép eredményeket tudott felmutatni. 1862-ben Gungl 4 hónapra ismét átvette a cári udvari zenekar vezetését; ez idő alatt Pécsett a zeneiskolában Witt János hegedűművész he. lyettesitette. Gungl János egészségi állapota állandóan romlott. 1883. november 23-án nagy szegénységben halt meg. Mint zeneszerző sok tánczenét komponált. ' Kerinqőit egész Európában ismerték és játszották. Pusztai József Sajtó alatt az új helyesírási szabályzat és annak szótári része. A nemsokára megjelenő A magyar helyesírás szabályai című kötet már a 11. kiadás, s feltehetőleg nem túl sok változást jelent majd számunkra. Az 1954-es kiadás első lenyomatában nyomdahiba következtében másként kellett írni a zsíros kenyeret és másként a vajas kenyeret. A megjelenő helyesírási szójegyzék szerint mindkettőt két szóba kell írni. Más a helyzet a vajas kiflivel. Ha különírom, megvajazott kifliről, ha egybeírom, vajjal sütött kifliről beszélünk. Tudni illik, hogy más jelent a tanárfeleség összetetten, és mást különirtan. Tanárfeleségen valamelyik tanár feleségét, tanár feleségen pedig olyan feleséget értünk, aki tanár. Kétféleképpen írhatjuk ezt is: szovjet állam — értve rajta a Szovjetuniót, és szovjetállam, ha tanácsrendszerre épülő államról szólunk. Jó tudni azt is, hogy az alábbvaló fogalmán kevésbé értékes, értéktelenebb dolgot (személyt) értünk, míg az alább való a lejjebb lévőre utal. Az egybe-, vagy külön- irástóI függően más és más értelműek ezek a szavak is: nagyrabecsülés (sokratartós, tisztelet), és nagyra becsülés (a nagyra növés értékelése); élenjáró (valamiben a legkiválóbb), és élen járó (legelőt haladó); éleslátás (jó áttekintőképesség), és éles látás (pontos látás); életrevaló (talpraesett), és életre való (pl. tapasztalatszerzés). Megszűnik viszont a hívők és a hívők közötti kettősség. Eddig azokat, akik hisznek, hívőknek mondták, a hűségeseket pedig híveknek. Most ez a kettősség feloldódik: eltűnik a hívek szó, és a köznyelvi szokásnak megfelelően csak hívek, igazhívők lesznek. Az új helyesírási szótár számos címszava kétféleképpen írható és mondható. Mindkét alak jó az alábbi szópárokban: mondta v. mondotta, verejték v. veríték, sűrűn v. sűrűén, kerge- tődzik v. kergetözik, szögez v. szegez, tied v. tiéd, tévé v. tv, téesz v. tsz, kádere, káderje v. káderja, tepertő v. töpörtyű, Loránd v. Lóránt. Alberttel v. Alberttal, skanzene v. skanzenje stb. Az egymagában álló személyt magánosnak, a félreeső, elhagyott helyet vagy az ilyen helyen levő személyt magányosnak nevezzük. Az ijedség meg- ijedést fejez ki, míg az ijedtség ijedt állapotot, miként a fáradság fáradozást, a fáradtság fáradt állapotot fejez ki. Az új helyesírási szabályzat a felvilágosodás nagy forradalmár költőjének nevét — a régebbitől eltérően — nern Bacsányinak, hanem Batsányi. nak Írja. miként azt a költő ír- • ta. így írták mindvéqiq az irodalomtörténészek, s ekként az ő álláspontjuk qyőzött. Baj van az Attilákkal is. Régi. pár századdal előbbi írásokban az Atilla írásmód a gyakoribb. Újabban ismét el- teriedöben van az efféle Írásmód az Attila rovására. Rövidesen tehát a két helyesírási forma egyik bejegyzése kérhető mcjd anyakönyvezéskor. Szóvá tehető természetesen: az atilla = zsinórozott magyaros férfikabát, s ezen az alapon a ko- cagány is lehetne utónév. Ha valaki nem fél attól, hogy ki- — nevetik, kérheti e szónak utónévként való használatát is. Nemrég valakinek a Málna név viselését engedélyezték. Miért ne kacaghatnánk a kacagá- nyon is? Tóth István Miként a fentiekből is látható, az 1984-ben megjelenő helyesírási szabályzat szótári része sok érdekességet rejt ma. gában. Ismerjük meg nagyjainkat I00 évvel ezelőtt halt meg Gungl János zeneszerző
