Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-10 / 310. szám

a Dunántúlt Tlaplo 1983. november 10., csütörtök Közreműködik az Interpol és a szomszédos országok rendőrségei Teljes erővel folyik a nyomozás a műkincslopás miatt iw ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hyugatnémet—brit csúcstalálkozó Teljes erővel folyik a nyomo­zás a Szépművészeti Múzeum­ból vasárnapra virradó éjjel el. lopott nagy értékű festmények ügyében; s e megállapítás ez esetben szó szerint értendő; rendőri szerveink teljes sze­mélyi állománya, valamint a határőrség, a vám- és pénz­ügyőrség testületé egyaránt be. kapcsolódott a súlyos bűntény tetteseinek kézrekerítését, a műkincsek visszaszerzését szol­gáló, országos akcióba. Erről adtak tájékoztatást szerdán a Belügyminisztérium illetékesei, hozzátéve, hogy a bűncselek­mény felfedezését követően azonnal, úgynevezett szoros ha­tárellenőrzést léptettek életbe. Miként elmondották, a rend­kívül nagyszabású és össze­hangolt bűnüldözési tevékeny­ség megszervezésére azonnal nyomozási tervet dolgoztak ki, amely a bűncselekménnyel kap­csolatos valamennyi elképzel, hető feltevést számba vesz, an­nak érdekében, hogy egyetlen nyom, egyetlen eshetőség se kerülhesse el a nyomozás „szű­rőjét”. E munka méretére jel­lemző, hogy az országos vizs­gálat során a rendőrség figyel, mének több ezer emberre szük­séges kiterjednie, beleértve ter­mészetesen azokat a bűnöző­ket, akikről ilyen jellegű cselek­mény elkövetése esetleg félté, telezhető. Mindez azt is je­lenti, hogy miként a határát­kelőhelyeknél, a közutakon is gyakoribbak, s alaposabbak az ellenőrzések. Ezzel kapcsolat­ban arra is kitértek a Belügy­minisztériumban ; kérik az érin. tettek megértését, hiszen ezek a vizsgálatok valóban társadal­mi ügyet, egész lakosságunk óhaját szolgálják. Azt, hogy ér­tékes műkincseink mielőbb visz- szakerüljenek a köz tulajdo­nába. A nyomozás már vasárnap­tól kiterjedt az országhatáro­kon túlra is: a rendőrség kap­csolatot létesített a szomszé­dos szocialista országok bel­ügyi szerveivel, továbbá az In- terpollal és tagországainak rendőri szerveivel. Az üggyel összefüggő nemzetközi infor­mációcsere azóta is folyamatos. A bűnüldözési munkát számos korszerű technikai eszköz segí­ti, így például a nyomozás során szerzett, illetve a lakos­sági bejelentések alapján rög. zített adattömeget számitógép dolgozza fel, meggyorsítva az értékelést. Az elmúlt napokban nagyon sok bejelentés érkezett a rendőrséghez — hangsúlyoz­ták az illetékesek —, hozzá­téve, hogy minden, az üggyel kapcsolatba hozható, esetleg jelentéktelennek tűnő momen­tum, adat fontos, hasznos le­het, ezért továbbra is várják a segítséget (változatlanul a 07. es telefonszámon, vagy a leg­közelebbi rendőri szervnél). Reagan Tokióban Négynapos hivatalos látoga_ tásra szerdán Tokióba érkezett Ronald Reagan amerikai elnök. Gerald Ford és Jimmy Carter után Reagan az Egyesült Ál­lamok harmadik elnöke, aki lá­togatást tesz a felkelő nap or. szágában. Útjára feleségén ki_ vül egyebek között elkísérte George Shultz külügyminiszter, valamint Robert McFarlane, az elnök nemrég kinevezett nem­zetbiztonsági főtanácsadója;. A japán fővárosból Ronald Rea­gan szombaton Szöulba utazik tovább. A japán fővárosban, és kör­nyékén a Reagan-látogatás idejére példátlan biztonsági in­tézkedéseket foganatosítottak, legalább kilencvenezer rendőrt helyeztek riadókészültségbe. Ennek ellenére a délelőtt fo­lyamán Tokió különböző pont. jain több ezren tüntettek az amerikai elnök látogatása el­len. A nemzetközi helyzettel, va­lamint a kétoldalú kapcsolatok­kal összefüggő kérdések álltak Ronald Reagan amerikai elnök és Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök szerdán megkez­dődött hivatalos tárgyalásainak középpontjában. Az amerikai elnököt, aki négynapos láto­gatásra érkezett Tokióba, elő­zőleg fogadta Hirohito császár. Az első napi tárgyalásokon szóba kerültek az Egyesült Ál­lamok és Japán közötti, a ke­reskedelem terén jelentkező né_ zeteltérések is. Az amerikai el­nök arra szólította fel Japánt, hogy fokozza erőfeszítéseit az amerikai kereskedelmi deficit csökkentése érdekében. ♦ ♦ BUDAPEST: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsú­látogatáson fogadta Harry £." Bergoldot, az Amerikai Egye­sült Államok rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. + SZÓFIA: Szerdán megkez­dődött a Varsói Szerződés tag­államai parlamentjei elnökei­nek konzultatív találkozója. A találkozón az európai bizton­ság és együttműködés megszi­lárdításával kapcsolatos kérdé­sek szerepelnek napirenden. + HAVANNA: Kedden este Grenadáról újabb 102 - ame­rikai fogságból kiszabadult — kubai érkezett vissza hazájá­ba. Az érkezőket a havannai nemzetközi repülőtéren - ka­tonai tiszteletadás mellett — Fidel Castro államfő és a Ku­bai Kommunista Párt, valamint a kormány több vezetője fo­gadta. Az amerikai invázió előtt 784 kubai állampolgár dolgozott Grenadában. Közü­lük eddig 719 térhetett haza Kubába. A Német Szövetségi Köztár­saság és Nagy-Britannia az európai közép-hatótávolságú fegyverek kérdésében kitart az egyoldalú előnyökre törekvő, amerikai álláspont támogatá­sa mellett és a Szovjetuniótól követel további engedményeket a genfi megegyezés érdekében. Ez volt a leglényegesebb pont­ja annak a szerdai, bonni saj­tóértekezletnek, amelyet Hel­mut Kohl kancellár és Margaret Thatcher miniszterelnök tartott a mintegy 24 órás nyugatné­met—brit csúcstalálkozó befe­jezésekor. A kancellár közölte: ha Genfben nem születik meg­egyezés, a telepítési tervet eredeti formájában végrehajt­ják, és a rakéták első ütegét az év végéig bevetésre kész ál­lapotban felállítják. Kína szerdán hivatalosan közölte, hogy jövő szeptembe­rig be fogja jelenteni Hong­konggal kapcsolatos politikáját és irányelveit, amennyiben ad­dig nem születik számára el­fogadható megállapodás Nagy- Britanniával, A közlés Csi Huaj- jüan kínai külügyi szóvivő szer­dai tájékoztatóján hangzott el. Hongkong ügyében Kína és Nagy-Britannia november köze- pén tart majd újabb tárgyalási fcrdulót. Kínai politikusok külföldiek számára adott nyilatkozataiból többé-kevésbé összeáll, hogy Kína miként képzeli el Hong­kong jövőjét 1997 után, miután lejár a Nagy-Britanniával 99 évre kötött bérleti szerződés. Kína egész Hongkong felett helyre kívánja állítani felség­jogait, beleértve a kormányzás A nyugatnémet kormányfő szerint a közeljövőben még számítani lehet arra, hogy pon­tosan megfogalmazzák az amerikai és szovjet álláspontot a közép-hatótávolságú fegyve­rek ügyében. Azt követelte a Szovjetuniótól, hogy a telepí­tés megkezdése ellenére se szakítsa meg a tárgyalásokat. Kohl és Thatcher a sajtókon, ferencián egyaránt azt mond­ta, hogy kész folytatni a pár­beszédet a szocialista orszá­gokkal. A két kormányfő ezenkívül eszmecserét folytatott a Közös Piac pénzügyi problémáiról és közelgő, athéni csúcstalálko­zójáról is. Margaret Thatcher szerda késő délután hazautazott Lon­donba. jogát is. E kérdésben nem haj­landó kompromisszumot kötn Nagy-Britanniával. Legutóbb Teng Li-csün, a KKP KB pro­paganda osztályának vezetője japán újságíróknak elmondta, hogy Peking az „egy Kína, két rendszer” alapján képzeli el Hongkong jövőjét, azaz a te­rületet úgy kívánja visszacsatol­ni Kínához, hogy alapvetően nem kíván hozzányúlni a ko­ronagyarmat gazdasági és tár. sadalmi berendezkedéséhez. Hongkongból különleges köz- igazgatási övezetet kíván csi- .nálni, a kormányzást hazafias érzelmű hongkongiakra, kínai­akra bízná. Teng Li-csün sze­rint nem fogják bántani a kül­földi beruházásokat és a hong. kongj jogrendszer, a bíróságok is messzemenően függetlenek lennének Pekingtől. Púja Frigyes hazánk új helsinki nagykövete Kádár János, a Magyar Szo­cialista 'Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Pú­ja Frigyest hazánknak a Finn Köztársaságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. ♦ ♦ BRÜSSZEL: Kenneth Dam cmerikai külügyminiszter-he­lyettes szerdán az Atlanti Szö­vetség székházában tanácsko­zásokat folytatott a NATO ál­landó tanácsának tagjaival - a tagállamok nagyköveteivel - és Luns főtitkárral. Dam nyu­gat-európai körúton jár, hogy utoljára egyeztesse Washing­ton álláspontját a szövetsége­sekkel az eurorakéta-kérdés- ben a genfi tárgyalások jövő héten esedékes befejezése előtt. Meg nem erősített, de jól ér­tesült körökből származó érte­sülések szerint azonban Wa­shington és a NATO még egy — általuk utolsónak és „komp­romisszumnak” minősített - javaslatot készül tenni Genf­ben, mielőtt a jelenlegi tárgya­lási forduló véget érne. Ez a javaslat is arra irányulna, hogy Washington mindenkép­pen megkezdhesse a telepítést: mintegy 100 szovjet SS-20 ra­kéta megtartására és 300 Per­shing, illetve cirkálórakéta te­lepítésére szólna. „Ideiglenes kormányt" alakí­tott szerdán Grenadán Paul Scoon, a sziget volt brit fő- kormányzója. A testület Scoon szerint a választások megtartó, sáig gyakorolja a végrehajtó hatalmat, míg a „törvényességi felügyeletet” maga a fökor- mányzó látja el. Paul Scoon az „ideiglenes kormány" élére Alis. ter McIntyre közgazdászt, az ENSZ kereskedelmi és fejleszté­si konferenciáfának (UNCTAD) főtitkár-helyettesét állította. Mclntyre-t ENSZ-körökben ame. rika-barát politikusként ismerik. A grenadai alkotmány értelmé­ben a brit íőkormányzónak nincs felhatalmazása új kor­mány létrehozására, vagy a ka­binet összetételének megváltoz­tatására. Paul Sconnak, az ame­rikai partraszállás utáni tevé­kenységétől többször elhatárol­ta magát a londoni kormány is, s igy gyakorlatilag nem tekint­hető többé Grenada brit fö- kormányzójának. 40 SZÁZALÉKOS A CENTRUM ÁRUHÁZBAN, NOVEMBER 10-TÖL, amíg a készlet tart. ■ Egyes férfi bőr félcipő 620,— Ft helyett 372,— Ft, 690,— Ft helyett 414,— Ft, ■ egyes fiú bőr félcipő 234,— Ft helyett 140,40 Ft, 257,— Ft helyett 154,20 Ft. KEDVEZŐ ŐSZI VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG. € kW\ PÉCSI ^Centrum Áruház------------------------------*-------------------------------­K ína tervei Hongkong jövőjéről Marcos a vasmarkú - út meddig? Szemle A Fülöp-szigetek kormányzó pártja, Marcos elnök Új Tár­sadalom Mozgalma szerdán úgy határozott: „további ta­nulmányozásra" szorul az a javaslat, hogy állítsák vissza az országban az alelnöki posz­tot. A mindenkori elnök törvé­nyes utódjául számító alelnök funkcióját maga Marcos szün­tette meg 1973-ban, amikor módosította az alkotmányt. Úgy tűnik, a 65 éves Marcos még gondolni se szeret arra, hogy valamikor meg kell válnia az elnöki széktől. Pártja ugyanis az ő „intelmeire" hall­gatva utasította el az alelnöki poszt helyreállítását célzó in­dítványt. Marcos azzal érvelt, hogy az alelnöki funkció visz- szaállítása „politikai instabili­tást” eredményezhetne. Az ál­lamfő láthatóan egyetlen bizal­masában, a hatalmas hadse­reg általa favorizált táborno­kainak egyikében sem látja biztosítva életműve méltó foly­tatását. Pedig lassan eljön az ideje annak, hogy utódot sze­meljen ki - hacsak nem akar­ja megvárni az 1987-ben ese­dékes elnökválasztást. Kétségtelen, hogy legveszé­lyesebb ellenfelétől, az 58 éves .Benigno Aquinótól sike­rült megszabadulnia. Aquino augusztus 21 óta halott - de halálának körülményei azoknak a gyanúját erősítik, akik Mar­cos és a kormány kezét látják a manilai repülőtéren elköve­tett gyilkos merénylet mögött. Erre utal az a tény is, hogy a kormány mór július végén, Aquino hazatérése előtt három héttel, aggodalmát hangoztat­ta az ellenzéki politikus szemé­lyes biztonsága miatt. A kor­mány lapjai nem győzték világ­gá kürtölni, hogy politikai el­lenfelei — Aquino felbujtására megölt társaik halálát meg­bosszulandó — el akarják ten­ni láb alól a népszerű ,,Ni- noyt". Nagyban folyt a hiva­talos ,,mosakodás", azt jósolva, hogy Aquino esetleges halálá­ért a közvélemény majd a kor­mányt teszi felelőssé. Ez be is következett — azzal a különbséggel, hogy a felzú­dulás nemzetközi méreteket öl­tött. Manilában és a többi nagyvárosban milliók vonultak az utcára, gyilkosnak bélye­gezve Marcos klánját. A nyu­gati kormányok megdöbbené­sükön kívül hangot adtak an­nak a reményüknek is, hogy a kormány mielőbb tisztázza a merénylet hátterét és megbün­teti a tetteseket - nem adtak hitelt a „magányos merénylő" manilai elméletének. A Mar­cos által kinevezett vizsgáló bizottság — miután amerikai ügyvédek elfogultnak minősí­tették - október 10-én lemon­dott megbízatásáról. Még ugyanazon a héten Reagan amerikai elnök „elhalasztotta" november elejére tervezett ma­nilai látogatását. Aquino személyében kétség­kívül olyan politikust veszített el a Fülöp-szigetek, aki egye­síthette volna a megosztott el­lenzék erőit és esélyes ellenfe­le lehetett volna Morcosnak az elnökválasztásokon. A merénylet által kavart hul­lámok egyre inkább lecsilla­podnak, s Morcosnak már nem a népharag megfékezése okozza a legtöbb gondot, ha­nem a megromlott gazdasági helyzet. A politikai bizonyta­lanság légkörében másfél hó­nap alatt 200 millió dollárnyi tőke áramlott ki külföldre. A fizetési nehézségek leküzdése érdekében a kormány import- korlátozást vezetett be, és 21 százalékkal leértékelte a nem­zeti valutát. A külföldi adós­ságállomány 20 milliárd dol­lárra nőtt; a munkanélküliek száma hétmillió. A „legális" ellenzék legfőbb csoportosulása az UNIDO, amely Salvador Laurel volt sze­nátor vezetése alatf^parlamen­ti úton kívánja megváltoztatni a hatalmi viszonyokaf. Ez egyelőre csak álom: Marcosék parlamenti többsége 90 szá­zalékos. A földalatti ellenzék két fő ereje a Mindanao szi­getén harcoló muzulmán sze- paratisták és a szélsőbaloldali Új Népi Hadsereg. Az előbbi nem tud jelentős befolyásra szert tenni — a mohamedánok alig 10 százalékát teszik ki a lakosságnak. Az utóbbit pedig zavaros ideológiája akadályozza abban, hogy jelentékeny politi­kai erővé váljon. Marcos nem fiatal, és egész­ségi állapota egyre inkább be­szédtéma megfigyelők között. Legfőbb támasza a hadsereg, amelynek állományát tíz év alatt 60 ezerről 200 ezer főre növelte. A tábornokok jó része amerikai katonai főiskolákon kapta kiképzését. Sokan véle­kednek úgy, hogy Marcos utódja is a tábornokok közül kerülhet ki. (Annak ellenére, hogy az államfő nemrég César Virata kormányfőt jelölte utód­jául arra az esetre, ha nem tudná ellátni elnöki teendőit mandátuma végéig.) Az utódlással kapcsolatban több név is „forgalomban" van, igy például Fidel Ramos tábornoké, a rendőrség főpa­rancsnokáé, és Fabian Ver tá­bornoké, a fegyveres erők fő- parancsnokáé. Mindketten ro­koni kapcsolatban állnak Mar- cos-szal. A fő különbség közöt­tük (azon kívül, hogy állítólag nemigen szívlelik egymást), a hadsereg majdani szerepének megítélésében mutatkozik. Ra­mos a jövőben is polgári kor­mányzat alá kívánja rendelni a hadsereget, míg Ver nagyobb beleszólást szeretne adni a ka­tonáknak az ország irányításá­ba — amennyiben „a nemzet sorsa úgy kívánja”. Egy ellen­zéki röplap azt állítja — rész­ben CIA-dokumentumokra hi­vatkozva —, hogy Marcos kivá­lása után Fabian Ver és Imel­da Marcos, oz elnök 52 éves felesége szövetségre lépne egymással, és közös erővel biz­tosítanák — Ramos híveivel szemben - a folytonosságot. . . Ez egybevág Imelda asszony közismert politikai ambíciói­val, és azzal a feltételezéssel is, hogy Aquino meggyilkolá­sában összejátszott a First La­dy és a repülőtéri rendőrség. Utóbbi ugyanis közvetlenül Fa­bian Ver parancsnoksága alg tartozik ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom