Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-05 / 306. szám
Dunántúlt napló 1983. november 5., szombat Miniszter- tanácsi határozat a 40 órás munkahétről A Magyar Közlöny 49. számában megjelent a Miniszter- tanács határozata a heti 40 órás munkaidő kiterjesztéséről az iparban és az építőiparban. A jogszabály szerint 1984. január 1-től bármely ipari és építőipari vállalatnál áttérhetnek a heti 40 órás munkarendre, ahol ehhez a feltételek adottak. Korábban ezt a lehetőséget csak olyan munkahelyeken vehették igénybe, ahol több műszakban foglalkoztatták a dolgozókat. A Minisztertanács határozata szerint a munkaidő csökkentését a gazdálkodó szervezeteknek saját erejükből kell megvalósítaniuk. Emiatt jövedelmezőségük nem romolhat; a kieső' munkaidőt a gazdálkodás hatékonyságának növelésével, a munka jobb szervezésével, a technológia korszerűsítésével, a veszteségforrások feltárásával és mérséklésével kell ellensúlyozniuk. A jogszabály kimondja: a rövidebb heti munkaidő nem akadályozhatja a gazdálkodó szervezeteket feladataik ellátásában, a lakossági szükségletek folyamatos kielégítésében. A dolgozók munkabére nem lehet kevesebb a 40 órás munkahétre való áttérés miatt. Kieső munkaidejüket a munka termelékenységének fokozásával, a munkanap jobb kihasználásával kell ellensúlyozni és a vállalatok feladata az ehhez szükséges feltételek biztosítása. A munkaidő csökkentéséről a helyi szakszervezetekkel egyetértésben a munkáltatók döntenek, s intézkedési tervet készítenek, melyet a felügyeleti szerveik hagynak jóvá. A jogszabály arról is intézkedik, hogy a heti 40 órás munkaidő bevezetése előtt a gazdálkodó szervezetek partnereikkel egyeztessék termelési, szállítási kapcsolataikat; nem lehet fennakadás az áruk fogadásában, átvételében, a dolgozók munkahelyükre történő szállításában. A rövidebb munkaidőhöz nyitvatartási rendjükkel a szolgáltató és a kereskedelmi vállalatoknak is igazodniuk kell. Biztosítaniuk kell, hogy a dolgozók napi munkájuk után intézhessék ügyeiket, bevásárlásaikat. Kéménycsere Beremenden A Beremendi Cement- és Mészmű forgókemencéinek a lemezkéményei a több mint egy évtizedes használat során veszélyesen korrodálódtak; a kéntartalmú tüzelőolaj elégése során keletkező kénes sav az eredetileg 6 mm vastag lemezanyagot veszélyesen elvékonyította. A kémények cseréjét 1983-ban mindenképpen el akarták végezni. Az időközben készült szak- vélemények azonban a munka előrehozatalát javasolták, emiatt a 2-es vonal kéményét októberben 25 nap alatt kicserélték. Az új lemezkémény különleges külső és belső szigetelő bevonatot kapott, ami feltehetően megóvja a kénes sav károsító hatásától. A csere idején természetesen a felére csökkent a termelő kapacitás, ami át. meneti cementhiánnyal járt, hiszen a kiesést csak részben pótolhatták készletről. Több éves tapasztalat szerint ugyanis az év harmadik negyedében lecsökken a készlet az építkezések fellendülése miatt. Ha a tervezettnek megfelelően később kerül sor erre a munkára, a fogyasztóit talán tudomást sem vettek volna arról, hogy a BCM-ben valami történt. Az 1-es vonal kéményének a cseréjét feite, hetően a jövő hét második felében kezdik, s az előző tapasztalatok hasznosítása révén 17—20 nap alatt el is végzik. Az átmeneti termelés- kiesést az év végéig pótolják, a BCM az éves termelési tervét teljesíteni fogja. Óriás gyümölcsök Az időjárás szeszélye és a biológiai véletlen különleges formájú, nagyságú gyümölcsöket produkált az idén több baranyai kertben. A siklósi Varga, család almafáján például négyes iker termett: az egyik rügy négy gyümölcsöt hozott. Mindegyik normális fejlettségű, átlagos nagyságú és teljesen hibátlan. Tatai János mohácsi lakos fiatal almafájáról fél kilós gyümölcsöt szedtek le, de a többi is tekintélyes nagyságú volt, a legkisebb 38 dekát nyomott. Wéber Antal me- csekaljai kertjében egy körtefa 60—70 dekás gyümölcsöket termett és húsz centiméter hosszúak voltak a körték. Az ugyancsak pécsi Kelemen István másfél kilogrammos fürtöket szüretelt a csemegeszőlő tőkéiről. Közel 200 órán át sütött a nap Az október eleji zivatar után Pécsett, a Rákóczi úton Milyen időnk volt októberben? Zivatar, 27,8 milliméter csapadékkal A kellemes, többnyire meleg, nyárias szeptember után ősziesre fordult az idő a múlt hónapban. Október középhőmérséklete az Országos Meteorológiai Intézet pogányi állomásán mért adatok szerint 11,4 Celsius fok volt, amely ozonbon 0,5 fokkal mégis meghaladta az 50 éves átlagot. A napsütéses órák száma 194,5 óra volt, ez is jóval több a fél évszázados átlagnál, amely 141,0 óra. A csapadék mennyiséqe szintén szép időt mutat: a 70 milliméteres 50 éves átlaggal szemben most csak 40,7 milliméter hullott a hónap folyamán. A leggyakoribb szélirány északnyugati volt, 8 napon át erről az égtájról ér. keztek az újabb légtömegek. A leghevesebb szelek viszont északról jöttek: a 6 viharos napon — amikor a szél sebessége elérte az 54 km/órát — mindig ebbe az irányba fordult a szélzászló. Noha tavaly októberben kevesebb — 124,6 óra volt a napsütéses órák száma, 12,2 fok—, azaz az ideinél magasabb volt az átlaghőmérséklet. A felhős idő ellenére azonbon tavaly októberben még az ideinél is kevesebb volt a csapadék: ösz- szesen 25.3 milliméter. 1983 októberében az ötödiké, a kilencediké és a huszonhato- dika volt a rekordok napja. ötödikén mérték a hőmérsékleti maximumot: 27,1 fokot. Kilencedikén, a zivatar során, mintegy másfél óra alatt lezúdult az egész ho/i csapadéknak több mint a fele: 27,8 milliméter. A legerősebb szél is ezen a napon fújt, elérte a 78,5 km/óra sebességet. Az abszolút hőmérsékleti minimumot 26-án mérték, amely plusz 0,2 Celsius fok volt, tehát csaknem elérte a fagypontot. A talaj mentén fagyok is előfordultak: 23-án mínusz 2,1 fokot mértek ebben a magasságban. B. Zs. I81I11I1I Segítettek a szocialista brigádok Egy szigetvári kisfii Szibériában Folytatják a gyógykezelést Az év elején már hírül adtuk: egy szigetvári kisfiút a Szovjetunióban gyógyítanak. A 8 éves Nicsovics Gáborról van szó, akinek a bal karja — fejlődési rendellenesség miatt — lényegesen rövidebb volt mint a jobb. Volt, mondhatjuk ma, hiszen a sikeres könyökműtét és a gyógykezelés eredményeként a különbség csökkent A nyarat itthon töltötte Gábor, ám október elején, édesanyjával együtt ismét visszautazott a szibériai Kurgaz városának kórházába. — További kezelésre van szükség — mondja dr. Aracsi Tiborné, a Szigetvári Konzervgyár KISZ-bizottságának titkára. — Mivel a szülők, s mindannyian úgy láttuk, hogy ennek értelme van, megértettük, hogy a család továbbra is vállalja a több hónapos kezelést és az ezzel járó különlétet. Valóban tiszteletreméltó, hogy a kisebb gyermekük egészsége, épsége érdekében nem riadtak vissza semmilyen nehézségtől, de tegyük hozzá rögtön, hogy van kikre támaszkodniuk. Egyrészt a konzervgyárra, az édesanya munkahelyére, másrészt a Zrínyi Termelőszövetkezetre, az édesapa kollektívájára. Tavaly a konzervgyár szocialista brigádjai fogtak össze, a laboratórium Fellner Frigyes szocialista brigádjának és a gyár KISZ-bizottságának felhívására és egy kommunista szombatjuk bérét — csaknem 50 ezer forintot — a családnak ajánlották fel. Nicsovicsék ebből fedezték az édesanya utazási, kinti albérleti, illetve felruházkodási költségeit. (A kisfiú utaztatása, gyógyítása, ellátása ingyenes. Idén a termelőszövetkezet szervezi a segítséget. — A Ságvári Endre szocialista brigádunk egy felhívást adott közre a mi szövetkezetünk és a helyi üzemek szocialista brigádjai között — mondja Hamar Endre, a termelő- szövetkezet - párttitkára. — Augusztus 1-én kezdtük az akciót és Nicsovicsék 10 ezer forintot már fel is vehettek az eddig összejött 54 ezerből az októberi indulásra. Most az édesapa is velük utazott, hogy segítse őket a sok szükséges holmi cipelésé- ben, az ismételt berendezkedésben. Az útjuk első szakasza Moszkváig tartott, s a szigetváriak arra is találtak lehetőséget, hogy legyenek, akik a csaknem 10 milliós fővárosban a szállásukról, tovább utazásukról gondoskodnak. A következő hetekben, hónapokban telefonon és levelezéssel tartják a kapcsolatot Nicsovicsnéval és kisfiával a munkahelyi kollektívák. Remélik, hogy az édesanya kintléte — amit ők tettek lehetővé — hozzájárul Gábor eredményes kezeléséhez és ahhoz is, hogy ne maradjon le lényegesen a tanulásban ... T. É. A szakszervezetek és az érdekvédelem ÁltalónosJ^S; mot tartó, az egész társadalmat érintő kérdésben foglalt állást legutóbb^ ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, összegezte a párt szakszervezeti politikájának bevált elveit, kifejezésre juttatta a szakszervezetek sokoldalú munkájának elismerését és megfogalmazta a párt, a kommunisták tennivalóit a szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztésében . Mind hazai történelmünk tanulságai, mind a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai igazolják azt a lenini tanítást, hogy a pártnak a szakszervezetekhez, vagyis a munkástömegekhez való he. lyes viszonya nélkülözhetetlen feltétele a munkáshatalom kivívásának és megszilárdításának. A félszabadulást követő néhány évben a nogy tradíció- jú magyar szakszervezeti mozgalom fellendült, szárnyakat kapott az ország újjáépítésé, ért, a dolgozók élet- és munka rülményeinek javításáért, a munkáshatalom kivívásáért és megszilárdításáért folyó harcban. A munkáshatalom létrejöttével azonbon az MDP szektás, a tömegeket lebecsülő politikája mindinkább háttérbe szorította a szakszer, vezeti mozgalmat, kisajátította érdekvédelmi szerepét, s a párthatározatok végrehajtására korlátozta működését. A párt vezető szerepét közvetlen beavatkozásokkal, utasításokkal érvé- * nyesítve az MDP vezetői azt a követélményt támasztották a szakszervezetekkel szemben, hogy „levigyék" a párt által megadott szempontokat, főleg a gyorsított iparosítást szolgáló intézkedéseket. E politika hatására gyengült a szakszervezetek népszerűsége, befolyása tagságuk körében és ez kedvezőtlenül hatott a párt és a tömegek kapcsolatára is. Az MSZMP 1956 után a szakszervezetekkel tartott kapcsolatából száműzte a közvetlen beavatkozást az utasításokat, s a szakszervezeteket a dolgozók millióit átfogó önálló szervezetként kezelte, olyan szervezetként, amely a párttal azonos célért, a munkásosztály, a dolgozók felemelkedéséért küzd. A revizionista nézetek hirdető; az ellenforradalom időszakában és azt követően — kihasználva a dogmatikus politika okozta károkat — a „függetlenség” jélszavával lépték fel a demagóg, telje, síthetetíen követelésekkel igyekeztek félrevezetni a tömegeket. Az MSZMP következetes elvi politikája meggyőzően leplezte le a függetlenséget hirdető nézetek revizionista tartalmát. Bebizonyítot. ta. hogy a jélszó voltaképpen a szocializmus ügyéneik megbuktatására hívja fel a szakszervezetéket, a munkás- osztály érdekeinek elárulásához vezet. A függetlenség, az ellenzékiség nem örök kategória, és szocialista viszonyok között teljességgel elfogtad- hatatlan a szakszervezetek, a dolgozók számára. A szak- szervezet nem lehet független a munkásfiatalomtól, hiszen a munkáshatalom részese. Tagságát, annak érdekeit képviselve és védve részt vesz a döntések kialakításában, részt vállal a döntések végrehajtásában. A szakszervezetek a szocializmus viszonyai közt is érdekvédelmi szervek, de érdekvédelmi szerepük bővül, kiteljesedik az által, hogy beleszólásuk van minden, a tag. ságukat érintő kérdésibe. A tagság érdekeinek hagyományos képviseletét és védelmét éppen azzal alapozzák meg, hogy felélősséggel részt válL lalnak a gazdasági építőmunkában, a hagyományos érdekek védelméhez szükséges anytagi javak megteremtésében. Ahhoz azonban, hogy a szakszervezetek betölthessék hivatásukat, messzemenő ön. állóságra van szükségük. Jól kell ismemSök tagjaik véleményét, igényeit, s ezeket összegezve ki kell alakítaniuk álláspontjukat minden kérdés eldöntése előtt. Az önállósághoz hozzátartozik, hogy a szakszervezetek kezdeményez, zenek intézkedéseket, felkészült, vitaképes partnerként vegyenek részt az állami intézkedések előkészítésében s konstruktív, módosító, kiegészítő, vagy megerősítő javaslatukkal járuljanak hozzá a jöbb döntéshez. A Központi Bizottság állásfoglalása több mint két és fél évtized munkáját összegezve bizonyítja, hogy a helyes szakszervezeti politika mozgalmas eleven életre ősz. tönözte már eddig is a szak- szervezeteket. Az önálló kezdeményezések lehetősége jelentős jogkör bővüléssel párosulva lehetővé tette, hogy eleget tegyenek történelmi hivatásuknak. Jó úton haladnák pályamódosításra nincs szükség. Alapvető funkcióik nem változnak. A jövőben is feladatuk, hogy erősítsék és óvják a munkáshatalmat, a szocialista rendszert, tervezzék, mozgósítsák tagságukat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására, képviseljék érdekeiket védelmezzék a dolgozók törvényekben, rendeletekben rögzített jogait, töltsék be sokoldalú, nevelő szerepüket. A szocializmus építésének gazdasági, politikai feltételei természetesen ma nem azok, mint a megelőző években voltak és várhatóan a következő években is változnak. A Központi Bizottság állásfoglalása olyan helyzetben ad útmutatást a további munkához amikor a világgazdasági válság hatására gazdasági feltételeink nehezebbek, s a nemzetközi politikai élet gondjai is sűrűsödnek. Ezekhez a körülményekhez a szakszervezetéknek is igazodniOk kell, mind a társadalom érdekeit védő mozgalmi munkában. mind a hagyományos érdekek védelmében, a dolgozók tudatának fejlesztésében. kJ fontosságot tunagy faj donit a Központi Bizottság állásfoglalása, a szakszervezetekben dolgozó aktivisták, tisztségviselők elismerésén ék. A tapasztalatok szerint a bizalmi testületek már eddig is bebizonyították, hogy be tudják tölteni a dolgozók egyes rétegei, csoportjai érdekeinek képviseletét, alkalmasak az érdekek felszínre hozására, ütköztetésére, egyeztetésére, a népgazdasági, a vállalati, a csoport, és az egyéni érdek összhangjának megteremtésére. A Központi Bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított a pártszervezetek és a szakszervezetek kapcsolatára, a párt tagjainak a szakszervezetekben végzett m unka j á ra. Megálló p itatta. hogy a kommunisták becsülettel helytállnak, s szakszervezeti tisztségük betöltéséhez élvezik munkatársaik bizalmát. A szakszervezetek párt- irányítása az ott dolgozó kommunisták útján, elvi politikai eszközökkel, példamutatásukkal, meggyőző, érvelő szavaikkal érvényesül. A közvetlen beavatkozás, s a -munka kisajátításának hibás módszerét azonban még nem mindén pártszervezet tudta leküzdeni. A Központi Bizottság állásfoglalása nagy segítséget ad ahhoz, hogy az önállóan felelősen dolgozó szakszervezeti szervek jelzé. seikkel, mozgósító, szervező munkájukkal minél jobban hozzájárulhassanak a párt politikájának kialakításához és megvalósításához. Sőtér Edit
