Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-04 / 305. szám

Dunántúlt Hcrolö 1983. november 4., péntek 340000 sertés tíz hónap alatt A fellendülés Jövőre is tart Pécsett tízezer sertést vágnak hetenként - Az új árakat még ebben a hónapban közreadják - Garantált áron veszik át a bárányokat Nagyon jól sikerült az év! Október 31-ig 340 000 sertést vettünk át — mondja Tóth Gyula, a Baranya megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat főosztályvezetője. összehasonlításul: 1970-ben 122 000, 1975-ben 234 000 és 1980-ban 328 000 sertést vásá­roltak fel — eaész év folya­mán. Hónapok óta 1600 sertést vágnak naponta Pécsett, pén­teken éjszakás műszakot tar­tanak, vasárnap egész nap dol_ goznak. Ez 10 000 sertést jelent hetenként. Kedvező feltételek A nagyüzemek sertéstelepei­nek rekonstrukciója érezteti ha. tását, és egyértelmű sikernek bizonyult a malackihelyezés a háztájiba. Ezt kitűnően szer­vezik az állami gazdaságok — Boly, Pécs, Szigetvár és Bikái —, a tsz-ek közül pedig Szent, lőrinc — ezres nagyságrend­ben — és Majs. Mohácsi szi­get és Baranyahidvég jövőre indít ilyen akciót. A háztáji sertéshizlalás rend­kívül gyors és minden várako­zást felülmúló felfutásában a baromfi-dekonjunktúrának is van szerepe, de elsősorban an. nak köszönhető, hogy a nagy­üzemek szervező és feltétel­teremtő tevékenysége szinte példás: takarmányt korlátlanul bocsátanak a kistermelők ren­delkezésére, megszűntek o fu­vargondok és biztonságos az értékesítés. Úgy tűnik, hogy sertéste­nyésztésben és hizlalásban a fellendülés jövőre is tart. A szeptember 30-i állatszámlálás szerint 294 000 sertés van a kis­termelőknél. Tavaly csak 270 000 volt. Most 25 000 kocát tartanak a tavalyi 23 000-rel szerpben. Az Állatforgalmi Vál­lalat vemhes kocasüldő kihelye, zési akciója kedvező visszhang­ra talált. Tavaly 2000, idén már 3000 vemheskocót vettek át hi. telbe a kistermelők. Malaccal vagy hízott sertéssel törleszthe­tik. A malacár egész éven át magas volt, csak az utóbbi he­tekben jelentkezik a szokásos őszi csökkenés. Mivel bőséges volt a kínálat, a hizlalók is, akik egyre nagyobb létszámot tartanak, megtalálták számítá­sukat. Esetleges piaci túlkínálat ese. tén a vállalat fokozni fogja malacfelvásárlásait. Az árat a mostani 48 forinttal szemben az első félévben még 60 fo­rintban is el tudják képzelni a piac függvényében. Hizlalá- si szerződést kötöttek nagyüze­mekkel, s kistermelőkhöz is he­lyeznek ki malacot. A vételárat — 1200 forintot — megelőle­gezik, s mivel most csak 800 forint a malac ára, még takar­mányra is jut az előlegezett összegből. Várhatóan nagyobb hang­súlyt kap majd a minőség. Ma nagy az összevisszaság, sok a tarka-barka sertés. A piac vi­szont a fehér hússertést igény, li. Az öves. és a cornwall-sertés több zsírja és bőrének pig- mentációja tehát hátrányos. Valószínű, hogy az árak is a fehér hússertés tartására fog­nak majd ösztönözni. Az új árakat még ebben a hónapban nyilvánosságra hoz­zák. A takarmányáraknál vár­ható emelést kompenzálni fog­ják. Az jár tehát jobban, aki maga termelte meg a takar­mányt. Még egy: jövőre nem lesz cél a túlhizlalás, ezért ár­ban is különbséget tesznek a 95—105, a 105—115 és a 115— 125 kilós sertések között. A szerződéskötés már má­jusban megkezdődött. A nagy­üzemektől 2, a kistermelőktől 5 százalékkal több sertéssel lehet számolni, mint az idén. Kevesebb hízómarha Szerényebbek a kilátások a hizómarhánál. Eddig 24 000 hizómarhát vettek át. A marhák 35 százaléka ment exportra. 30 500 várható. Jövőre 6 száza, lékos csökkenéssel kell számol­ni. A tehénlétszóm ugyanis 9000-re csökkent a kistermelők, nél. Tavaly még 10 000 volt. Élénkülés tapasztalható vi­szont a juhoknál. Új, hogy egész évre meghatározták a garantált árakat. A tejesbá­rányt például 80—85 forintért veszik át, de március 15. és április 15. között 90 forint lesz az óra, a kisebb súlyú kosbá­rányért 64—70, jerkéért 60— 65 forintot fizetnek. Ha a piac kedvezőbb lesz, a többletárból a termelő is részesedik. Meg kell menteni a hullott gyümölcsöt Pálinka­főzetés A megrendelők közt nincs alkoholista Huszonkét szeszfőzde működik Baranyában Bálicsban májusig minden perc foglalt Kun József (bőiről) fokolja a frissen főzött pálinkát Baranyában jelenleg 22 szeszfőzde működik a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát, a megye áfészei és tsz-ei kezelésében. Az igények nőnek, a kapacitás véges, s mivel a vidéki főzdék zöme csak időszakosan üzemel, ott jelentkeznek a legtöbben, ahol egész éven át fogadják a megrendelőket. Nagy körzete van Dunaszekcsőnek, Siklós­nak, Almamelléknek, Becefá- nak, Villánynak, Zóknak. Pécs vonzáskörzete 50—60 kilomé­terre tehető, s emiatt talán itt a legszembetűnőbb a sorban állás. Parkoló autók szegélyezik az utat, amely a Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kombi­nát pécsi, Bálicsi úti szeszfőz­déjéhez vezet. így van ez éjjel­nappal, hiszen a szeszfőzde szünet nélkül, három műszak­ban termel. Az egyetlen helyi­ségből álló üzemben rendsze­rint 6—8 ember várakozik, hogy sorra kerüljön. — Nagy késésben vagyunk — magyarázza a sorban állás okát Kun Sándor, a szeszfőzde vezetője. — Két üstünk van, 520 és 350 literesek. A kiseb­bik, amelyre a legnagyobb szükség lenne, augusztusban el. romlott. Szegeden javították. Nem volt jó, vissza kellett szál­lítani. Végül is csak november elsején fűthettünk először alá. Emiatt 10 vagonos lemaradás van a kisüstnél az ütemezés­hez képest. Május 17-ig, jó­szerivel az új gyümölcsig min­den perc foglalt az eredeti terv szerint. Az üst meghibáso­dása miatt a határidőket nem tudjuk tartani. Tavaly 120 000 liter pálinkát főztünk. Az idén többet lehetne, de nem tudom, sikerű l-e. — Ha késve is, de ki tud­ják-e elégíteni az igényeket? — Semmiképpen. Úgy sorol­tunk, hogy elsők a kistermelők, a kerttulajdonosok. Szövetke­zeteket, gazdaságokat, intéz­ményeket kapacitáshiány miatt nem fogadhatunk. A gyümölcs elsőbbséget élvez, törköly ki­főzésére ebben a szezonban már nem vállalkozhatunk. — Sok gyümölcs termett az idén, gondolom, ez is egyik oka a torlódásnak. — Csak részben. Évente 8— 10 százalékkal több a megren­delőnk a kiskertek számának növekedése miatt. Közülük szá­mosán elhagyott öreg szőlőt, parlagot telepítettek be gyü­mölcsfákkal, s meg akarják menteni a hullott gyümölcsöt. Az is érték. Tudom, a követ­kező kérdése az lesz, miért si­ránkozunk mi új, korszerű üzemért, hiszen a termék itt kárt okozó szesz. A vélemé­nyem: az alkoholizmus elleni küzdelmet nem itt kell kezdeni, nem ezek az üzemek jelente­nek veszélyforrást a társa­dalomra. Az ügyfelek nyolcvan százaléka törzsvendég, a leg­többet név szerint ismerem. Egyetlen alkoholista sincs köz­tük. Talán, mert ehhez sok mun­ka kell, ásás, permetezés, met­szés, a hulló gyümölcs össze- szedése, szállítása, szép összeg a főzetésért. Az alkoholista általában nem művel kiskertet, a kommersz pálinkát issza a kocsmában. Mostoha körülmények között rézüstökben főzünk, pedig sav­álló edényben kellene. A meg­oldás a befektetés, a korszerű­sítés lenne. Eay mini szeszfőzde nyitásához legalább 2 millió forint kellene. Molnár József,, a MÉV villa­mos üzemmérnöke júniusiban iratkozott fel és november el­sején került sorra. — A kiskertünk 200 négy­szögöles, 19 szép, bő termő ba­rackfa von rajta. A friss gyü­mölcsből fogyasztunk, amennyi kell, elteszünk télire, de még így is sok marad. Piocozni nincs módunkban. Igyekszem megmenteni, ami érték. Nem vagyok szeszfogyasztó. Miért fő­zetek mégis? A kitűnő gyü­mölcsből készült pálinkából to. jáslikőrt, s más italokat készí­tek. Ezzel kínálom a vendége­ket, s van mit aiándékozzok alkalmakra, eseményekre. Ol­csóbb.' mint a bolti, s ez ga­rantálton jó minőségű. Kollé­gáim között sok a kiskerttuloj- donos, beszélgetünk erről, mit tegyünk. Vétek lenne g termő gyümölcsfákgt kivágni. . . Sors Zoltán Szobodszentki- rályról már tizennegyedik al­kalommal áll sorbon. — A környékben elérhető szeszfőzdék későn kezdenek, rö_ vid ideig üzemelnek, s én nem szeretem a csúszós úton, nagy télben szállítani a cefrét. Ezért inkább itt állok sorba. Ha ki­főzték, lesz a háznál szesz, de kell is névnapra, szilveszterre, alkalmokra kupicás kínálásra, nem az ártó lerészegedésig. Most nagyon cukros volt a gyű. mölcs, kitűnő pálinka lesz. Három műszakban hárman váltják egymást: Kun Sándor, Pintér Sándor és Papp István. Itt nem lehet megbetegedni, kiesni o körforgásból, mert a megrendelők türelmetlenek, a mostani határidőcsúszást is ne­hezen viselik el. Sértegetik, molesztálják, a lakásukon se kímélik a főzde dolgozóit. Nem értik, miért akadozik ez a szol­gáltatás,. Érdemes lenne megyeiteg fe. lülvizsgálni ezt o témát, előse­gíteni a mielőbbi megoldást. W. M. A gombák különleges világa O A PARLAGI TOLCSÉRGOMBA Kalapja fiatalon kúposán dombo­rú, majd lapos, és végül tölcséres lesi. Kicsiny, 1—6 cm széles, színe fehéres, halvány szürkésbarna vagy húsbarnás, hamvas. Széle olykor hul­lámos, karéjos, fodros. Lemezei sű­rűn állók, kissé lefutók, Színük a ka­lappal megegyező, vagy világosabb, fehéres. Tönkje rövid, görbe, 1—6 cm hosszú lehet, vékony, színe a ka­lappal megegyező. Húsa rugalmasan puha, törékeny, a kalapban vékony, barnás-fehéres színű. Kezdetben jő ízű és jó szagú, később kissé dohos vagy savanykás ízű lesz. Fű között terem réten, legelőn, mezőn, gyak­ran seregesen, de erdőben is te­rem füves helyeken. Jellegzetesen őszi faj, de szórványosan előfordul tavasszal és nyáron is. ősszel az egész ország területén gyakori. Nagy muszkarintartalma miatt nagyon «mérgező: halálos mérge­zést okozhatl A tünetek a susulykamérgezés típusát mutatják. A TÉGLAVOROS SUSULYKA Kalapja kúp alakú, púposán szét­terülő, 1—9 cm átmérőjű. Kezdetben selymes fehér, később sárgás, ró­zsaszínes fehér, majd sárgásvörös, téglavörös színű lesz. A vörös szín olykor csak a nyomáshelyeken, vagy állás közben jön elő. Kalapbőre su­garasan szálas, a szélein behasa- dozó. Lemezei fiatalon szürkésfehé­resek, majd sárgásbarnák, végül vöriisbarnák lesznek. Tönkje rövid, zömök, egyenes, tömör, 1—10 cm hosszú és 0,5—2 cm vastag, a ka­lappal megegyező színű. A nyomás­helyeken állás közben vörösödik. Húsa fehér, a tönkben többnyire megvörösödő, a kalapban vékony, puha, törékeny. Ize, szaga a fiatal gombán nem jellemző, később kissé kellemetlen, denaturált szeszre em­lékeztető szagú, ize különös édes­kés vagy kissé csípős lesz. Erdőben, de kertekben is az árnyas, füves helyeken terem, májustól októberig. Nem túl gyakori gomba. Muszkarin típusú, életveszélyes mér­gezést okoz. A mérgezés tü­netei hamar, az elfogyasztás után közvetlenül jelentkeznek. A KERTI SUSULYKA Kalapja kúp alakú, kicsiny, 2—10 cm átmérőjű. Sugarasan rostos-szá­las, széle virágsziromszerűen beha- sadozó. Színe barnássárga, sárgás­barna vagy szalmasárga. A fiatal gombán széleit fátyol köti a tönk­höz. Lemezei halvány szürkéssárgák, majd szürkésbarnás, barna színűek lesznek. Tönkje egyenes, egyenlete­sen vastag, aránylag hosszú, 2—10 cm és 0,5—1,5 cm vastag. Töve gyakran gumós. Színe fehéres, hai- ványsárgás vagy halványbarnás. A kalap alatti részét apró, fehér szem­csék borítják. Húsa fehéres, a ka­lapban vékony, törékeny, puha vize­nyős, a tönkben többnyire halvány­barnás. Általában keMemetlen sza­gú, és édeskés-kesernyés ízű. Ker­tekben bokrok alján, de erdőkben is árnyékos, nyirkos helyeken te­rem, tavasztól késő őszig. Többnyi­re magányosan, de néha seregesen is megjelenhet. Mérgező, gyakran igen súlyosan, a tünetek a susulykamérgezésre jel­lemzők. Dr. Vass Anna Szegfűház Oroszlón Aki csak egyszer is átutazik Oroszló főutcáján, nem kerül­heti el figyelmét Pozsgai Tibo­rok üveghóza. A falu különös 'ismertetőjeleként ott magaso­dik, csillog-villog a napfényben a takaros családi ház udvarán. Sokkal nagyobbnak látszik, mint amilyen valójában — csak 170 négyzetméteres -— és télen nyá­ron tele van szegfűvel. Hat éve építette a család, s azóta minden évben 30 000 szál szegfűt termelnek benne. A dugványokat a nagykovácsi Roz­maring Tsz-'ből szerzik be. A hó. zat télen olajjal vagy fával fű­tik, kizárólag szegfűt nevelnek benne, amit a saját 'boltjukban adnak el. Sásd centrumában a Tavasz presszó mellett, szép portállol, Ízléses kirakattal, saját boltot nyitott a Pozsgai család. A bolt beiül is kulturált, tiszta. Egyik fele virág, a másik zöldségbolt, a pult mögött valamelyik csa­ládtag az eladó. Az áru szép, a választék is jó. A zöldségfélét maguk terme­lik. Oroszlán a ház mögött a dombok alján fűtött fóliasátrak sorakoznak —• ez máir nem lát­szik az útról. Az apa. az anya és a két nagylány évente 40— 50 mázsa korai káposztát még ennél is több korai burgonyát, 25 mázsa paradicsomot, 15 má­zsa primőr zöldpaprikát ponto­sabban fűtött fóliában előhaj­tatott korai szabadföldit állíta­na k elő. A palántát egy szá­lig maguk nevelik a fűtött fó­liáiban és még el is adnakéven. te 20—30 000 szálat. . Mintaszerű családi vállalko­zás a Pozsgaiké. A családtagok sokoldalúak, sokféléhez értenek. A családfő, bár közaazdasáqi technikumot végzett, gyermek­kora óta kertészkedik. A feleség később tanulta a szakmát a Pécsi Kertészeti Vállalatnál. Előbb Pozsgainé, majd a két tizenéves nagylány is elvégezte Kecskeméten a virágkötő tan­folyamot. Kertészetüket a legkorszerűbb ölasz és japán gyártmányokkal gépesítették le. Saját ásott kút- jukból. illetve egy 50 köbmé­teres víztartályból öntöznek, így vészelték át az idei aszályt. Az áruszállítást saját Furgonon végzik. — Napi áron adok mindent. De ha lezuhan a szegfű ára, egy forintért is odaadom, vi­gyék. Nincs szívem a szemétbe dobni, amit magam neveltem — így alkalmazkodik a piachoz a Pozsgai-csaiád. —Rné—

Next

/
Oldalképek
Tartalom