Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-04 / 305. szám

1983. november 4., péntek Dunántúlt napló Kutatómunka a népfront­mozgalomról A fél évszázados jubileumra megkezdik történetének megírását Ahogyan előrehaladunk a nyolcvanas években, mind kö­zelebb esik a magyar népfront- mozgalom kezdeteinek félév­százados fordulója. Értékes le­hetőséget kínál nemzeti önis­meretünk gyarapítására, a bo­nyolult történések jobb megér­tésére, tapasztalatainak értéke­lésére jelenünk és jövő utunk érdekében. Akár a búvópatak Nemigen állapítható meg szorgos történeti kutatás árán sem, hogy pontosan mikorra esnék ez az 50. évforduló. A folyammá duzzadt népfront­mozgalom erekből és patakdk. ból indult, kezdetét olykor bú- • vópatakszerűen kell elképzel­nünk. Egyszerre volt szellemi, politikai és irodalmi mozgalom. Kulcskérdése a tömegek viszo­nyának alakulása a kommunis­tákhoz, s az is, hogy a kommu­nisták miként kapcsolódtak más mozgalmakhoz. Lényeges kö­rülmény volt ellenforradalmi elszigetelési politika gyengülé­se és a szektába szorítottság- ból eredő bizalmatlanság oldó­dása abban, hogy az addig egymást csak távolról mére­gető személyiségek, mozgalmak érteni kezdjék egymás célját, útjának jellegét, a közös felt adatokat. Az utolsó békeévek és a min­dén addiginál pusztítóbb há­ború keltette érzések ebbe az irányba hatottak. Munkásottho­nokban és paraszti olvasókö­rökben, irodalmi kávéházakban és tudósi műhelyekben egyaránt érlelődtek és izmosodtak az összefogás gondolatai. Á megyék közre­működésével Ezeknek az előzményeknek és kezdeteknek sokoldalú bemuta­tására nagy igény van társa­dalmunkban, és azon belül nép­frontmozgalmunkban. Jelezte ezt egyebek között A magyar népfront története 1935—1976. című, kétkötetes dokumentum- gyűjteménynek és Kállai Gyu­la Életem törvénye című köny. vének jó • fogadtatása. Ezek a művek adtak a további feltá­ró munkához és publikációk­hoz bátorítást, ösztönzést. A gyűjtőmunka több megyében folyik, és már korábban is megjelentek figyelemre méltó kiadványok. Ilyen előzmények alapján szorgalmazta a III. or­szágos honismereti konferen­cia a magyar népfrontmozga­lom feltárását, ..... a megyék, a városok, községek mozgalmi tevékenységét megörökítő gyűj­tő-kutatómunkát" — azaz a fo­lyamatokat és tapasztalatokat összegező kiadványok megszü­letését. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ötéves moz­galmi tervébe foglalta a mél­tó felkészülést a jeles évfor­dulóra, az országos titkárság több ízben tárgyalt a megírás feltételeiről. A honismereti munkabizottság mindezek fi­gyelembevételével dolgozta ki javaslatait, amelyek fő voná­sait most már a szélesebb köz­vélemény elé tárhatjuk. A népfrontmozgalom gyöke­rei a harmincas évek máso­dik feléig nyúlnak vissza, s mi­vel mint mozgalom nem szer­vezetileg született, a különböző összetevő, belétorkolló kezde­ményezésekből kell kiindulni, és abból az elvi tisztázódásból, amely a kommunista mozga­lomban és más politikai és szellemi irányzatokban az együttműködésről kialakult. A szorosabb értelemben vett po­litikai, történeti témákon túl ezért tartozik kérdéskörünkbe oly sok irodalmi és művelő­dési jelenség, József Attila és Nagy István, Illyés Gyula és Szabó Pál gondolatvilága és öröksége. Természetesen a gyűjtő és rendszerező munka nem állhat meg a kezdeteknél, sőt nagyobb mértékben kell fi­gyelmünket számos későbbi, kevésbé ismert és értékelt idő­szak feltárására fordítanunk. Hi­szen a kortársak közül még többen emlékezhetnek a nép­front fellendülésének nagy kor­szakaira, a politikai összefogás, az erőösszpontosítás, az elmé­lyült emberi kapcsolatok, a bi­zalomteremtés éveire. 1944 és 1956 őszének válságai, 1945 és 1957 lelkesítő tavaszai, a népi-nemzeti bizottságok, a ter­melőszövetkezeti mozgalom, a művelődési közösségek és a településfejlesztő nagy társa­dalmi munkák mind a népfront­mozgalommal szorosan összefo­nódó kérdéseket vetnek fel, eredményeik azzal összeforrtak. Pályázatok, vissza­emlékezések Ennek feltárásához nem elég csupán a történettudomány szakmai műhelyeiben és a köz- gyűjteményekben folyó munka, szükséges az is, hogy a hon­ismereti mozgalom történeti pályázataival, szakköri munká- ' jóval, a helyi néprontbizottsá- gok saját iratanyaguk rende­zésével, idősebb és aktív tag­jaik megszólaltatásával gaz­dagítsák a forrásanyagot. Az időközben feltárt és arra ér­demes dokumentumok és visz- szaemlékezések, az ezekkel kapcsolatos tisztázó viták ér­deklődésre számíthatnak egye­Tisztelgés a névadónak Húsz éve vette fel a Mecseki Ércbányászati Vállalat művelő­dési háza Ságváci Endrének, az illegális kommunista ifjúsági mozgalom kiemelkedő harcosá. nak nevét. A tragikus sorsú po­litikus emlékének adóztak az­zal a kiállítással, mely tegnap nyílt a vállalat művelődési köz­pontjának galériájában. A korabeli dokumentumok, újságcikkek, s az utóbbi évti­zedekben napvilágot látott megemlékezések, hűen tükrözik Ságvárinák, az antifasiszta nép­front s az ifjúság függetlensé­gi mozgalma vezetőjének élet­pályáját. , A kiállítást Kovács István, a MÉV pártbizottságának titkára nyitotta meg, s ajánlotta fi­gyelmébe az érdeklődő közön­ségnek. bek között a Honismeret című folyóiratban vagy a megyei la­pokban, amelyeknek ebben kü­lönösen kiemelt és fontos sze­repük lehet. így lesz érzékelhe­tő, hogyan hatottak a mozgal­mi munkára a megye, a fővá­ros jellegzetes társadalmi-gaz­dasági, politikai-eszmei viszo­nyai. így lesz megörökíthető a népfront mozgalmi munkamód­szereinek változása, fejlődése, a benne részt vevők körének alakulása. Végül is ezekből a kisebb-nagyobb publikációkból érlelődhet meg a megyei vagy éppen az országos méretű szin­tézis, de éppen ilyen fontos, hogy ezek a kutatások tovább erősítenék a helyi kötődést, el­igazodást. Ezért indokolt, hogy a helyi munkát támogassák a levéltárak és a pártarchívumok, a Magyar Történelmi Társulat helyi csoportjai. , Munka­közösségekben E nagy jelentőségű és idő­igényes munkához szükség van országos és megyei szintű mun­kaközösségek létrehozására, amelyek tudományos igénnyel szervezhetik a népfrontmozga­lom történeti anyagának össze­gyűjtését és feldolgozását. A Népfront országos honismereti munkabizottsága évfordulós és tudománytörténeti albizottságá­val ellátja az akció szakmai segítését, a propaganda és művelődéspolitikai osztály pe­dig a' mozgalmi szervezést. A munkához a szaktudományi se­gítséget, a kutatott téma leg­jobb szakembereinek megnye­rését, a gyűjtött dokumentumok és visszaemlékezések vélemé­nyezését a nagymúltú Magyar Történelmi Társulat vállalta, az Új Magyar Központi Levéltár pedig a dokumentumok, a saj­tótermékek, a könyvek, a visz- szaemlékezések, tehát a forrás­anyag összegyűjtésének segí­tését. Országos tanácskozás hiva­tott majd tisztázni mindezek­nek a kérdéseknek a célszerű megoldását. Ettől várjuk a nép­front hazai története főbb cso­mópontjainak megállapítását, ami a belső korszakhatárok és kutatási súlypontok kijelölését segítené. Ezen a fórumon ke­rülhet megnyugtató mérlegelés­re a kutató- és gyűjtőmunka helyzetének elemzése, a feladat­körök körültekintő kijelölése, hogy sokéves, ^felelős munkával asztalra tehessük ezt a mintegy húsz kötetre tervezett, nagy jelentőségű művet. Székely György, a HNF Honismereti Munkabizottságának elnöke Válaszok a változásokra Elégedett ember Keresünk egy üres szobát, nyugodtan beszélgetni. Annak végén csak két kérdést tehet már fel az újságíró: — Szerzett-e ellenségeket magának? — Biztosan haragszanak rám néhányon, ki jobban, ki kevés­bé. Ellenséget talán nem. Ta­lán még az sem lett ellensé­gem, akit ötvenhatban egy po­fonnal küldtem haza. Mert­hogy erősködött, ő nem adja oda a fegyverét, ő őrséget áll. Fiatal volt akkor, később min­dig köszöntünk egymásnak, de már régen nem láttam, talán el­költözött Sásáról. Az úgyneve­zett ötvenes években Mágocson voltam párttitkár, de azt hi­szem, ott sem gyűjtöttem igazi haragosokat, mert mikor öt­venhatban leváltottak a járási pártbizottság osztályvezetői he­lyéről. okkor Mágocsra, a tsz- be mentem vissza fogatosnak. Akkor biztosan jelentkezett vol­na az, aki úgy érzi hogy van leszámolnivalója velem. Nem mintha nem követtem volna el hibákat. De az emberek talán tudták, hogy soha nem azért hibáztam, mert ártani akartam volna, vagy rosszat akartam volna. Volt egy eset, még Má­gocson, a beszolgóltatási idő­szakban. Jött egy ember, hogy az egy szem disznaját is le kel­lene adnia, de karácsonyra vár­ja haza a fiát aki katona, hát mivel vendégeli meg. Na, mit lehet tenni amikor a falunak teljesíteni kell a leadási tervet: neki visszaadtuk a disznót, s vettünk el attól, akinek kettő volt. Az biztosan nem örült ne­ki, de így mégiscsak igazságo­sabb volt. S mi lehetne a másodiik kér­dés ahhoz az emberhez, Szabó Istvánhoz, aki ötvenkilenc éve született a godisai téglagyár­ban, merthogy apja ősszel és tavasszal ott volt kubikos, nyá­ron meg részesarató, télen meg tavaszváró, aki tizenhat évesen maga is kubikos, és kézzel ve­ri a téglát, aki negyvennégyben örül az oroszok bejövetelének, s társaival Kiskundorozsmán kom­munista sejtet alapít, s lesz nemzetőr, aki a háború után Mágocson lesz telepes, s ta­nulja szüleivel a sóját földön a paraszti munkát. S aki szen­vedi a ki- és betelepített fal­vak életét, aki negyvenhétben már ifjúsági titkár, aki negy­vennyolcban szövetkezeti isko­lára megy, aztán Baranyában, Győr-Sopronban állatforgalmi­nál dolgozik, s akit, mint ilyent, nemigen fogadnak be sehol. Mit kérdezhetnénk tőle mást. mint azt, hogy hogyan és hány­szor él het meg ember nagy vá l­tozásokat? — merthogy 1950- 'ben Szabó István visszamegy Mágocsra tsz-tagnak s csak­hamar alapszervezeti párttitkár lesz, mellette a kultúrház veze­tője, aztán a községi pártbizott­ság titkára. Közben tisztképző iskolára jár és pártiskolákra, öt­vennégyben a járási pártbizott­ság pto-sa lesz, akit ötvenhat­ban nem az emberek, hanem az ötvenhat uszályába került ve­zetők váltanak le, aki fogatos lesz. s aki újra pto-vezető, az­tán a gazdaságpolitika járási irányítója közel tíz évig hogy fglyóiratszemle A párt sorainak erősítéséről A TÁRSADALMI SZEMLE legutóbbi számában közli dr. Látos István: A párt sorainak erősítéséért című írását. A pártmunka egészével, a párt vezető szerepének, tö­megbefolyásának helyzetével, céljai és feladatai megvalósí. tásával szorosan összefügg­nek olyan kérdések, mint a párt taglétszámának alakulá­sa, a párttagság összetétele, szervezettsége, minősége. Leg. utóbb a párt Központi Bizott­sága 1983 áprilisi ülésén álla­pította meg,, hogy fejlődött a pórtélét, a párt szervezetileg erősödött a kongresszusi ha. tározat követelményeinek megfelelően. A számba vett időszak alatt negyvenezerrel nőtt a párt taglétszáma. A szerző, a pártépítés ta­pasztalatait elemezve, minde­nekelőtt arra keresi a választ, hogy a mai körülmények kö­zött, 850 ezres taglétszámmal, hogyan töltheti be a párt él­csapat jellegét? Mindenek­előtt abból indul ki, hogy a párt a munkásosztály pártja, mely történelmileg az új tár. sadalom építésének vezetője, a széles osztályszövetség élén halad. Fontos a munkásosz­tály megfelelő számszerű ará­nya a pártban, de ez önma­gában nem biztosítja élcsa­pat jellegét. Több olyan fon­tos tényező van, mint a párt ideológiája, célja, programja, politikájának vonala, a tag­ság szociális összetétele. A cikk hangsúlyozza, hogy a párt annyiban élcsapat, amennyiben érvényesül társa­dalmunkban vezető szerepe. Nagyon fontos, hogy a párt­építésben, mindezek figye­lembevételével, a tagfelvétel­nél annak az optimális ha­tárnak a megtalálása és meg. őrzése, mely biztosítja a párt forradalmi arculatát, élcsa­pot jellegét, megóvja attól, hoqy feloldódjon a csupán szimpatizánsok körében. Ter­mészetesen ezt oz optimális határt nem lehet számokban kifejezni. A határt a párttag­ság összetételének minőségi követelményeivel, azzal lehet mérni, hoav milyen emberek­ből áll. A párt taglétszáma alá van rendelve akcióképes­ségének, cselekvési egységé­nek. Az írás választ keres arra a kérdésre is, hogy sok vagy kevés jelenleg a práttagság létszáma. (Ez ma a felnőtt lakossáa csaknem 11 százalé­ka.) Erre a válasz csak az le­het, hogy a létszámot mindig az összetétel minőségi muta­tóiéival lehet vizsgálni. Ezért igen fontos a felvételi munka követelményeinek betartása, a pártba jelentkezőkkel való előzetes foglalkozás, a párt­tagok folyamotos nevelése, ideológiai képzése, aktivizá­lása. A nagyobb követeimé, nyék a felvételre jelentkezők­kel és a párttagokkal szem­ben, egyben a taglétszám ki. vánt mennyisége irányában is korlátozó szerepet tölthet be, akadályozhatja a párt felhí­gulását, az indokoltnál és szükségesnél nagyobb létszá­mot. Dr. Látos István a fontossá, gának megfelelően foglalko­zik cikkében a fiatalok felvé­telével és arányuk jelentősé­gével a pártban. Ugyoncsak kifejti véleményét arról is, hogy a különböző társadalmi rétegek körében hogyan szük­séges a pártépítő munkát vé­gezni annak érdekében, hogy a tagfelvételeknél a megfelelő arányok alakuljanak' ki. Fon­tosnak tartja, hogy ez ne „ke­retszámok" szellemében, ha­nem politikai eszközökkel tör­ténjen. M. E. aztán hetven háromban elmen­jen a sásdi szövetkezet titkársá. gára. Most, hét hónappal nyug­díjazása előtt az áfész titkár­ságának vezetője, s alapvetően elégedett ember. — Miért lennék elégedetlen? Azt hiszem, az nagyon rossz le­het, ha valaki életében nincse­nek változások. Nekem kijutott alaposan, s mert az alapvető, az első jelentős változás pozitív volt — mindaz, ami a felszaba­dulással együttjárt az én szá­momra —. könnyű volt elvisel­ni azokat is, amik hátrányosan érintettek. Itt, az áfésznél jól érzem magam, és mint vezető propagandista, mint az MSZMT- tagcsoport elnöke, mint a járási pártbizottság tagja és a járási pártfegyelmi bizottság tagja a mozgalmi munkában is örömö­met lelem. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom