Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-29 / 329. szám
1983. november 29., kedd Dunántúli napló 3 ü üeli&xaM&gelc eller*ere Jó ével zár Baranya élelmiszeroazóasága Kukoricából országos első, búzából harmadik Jelentősen növelte kivitelét az élelmiszeripar q/ha BÚZA TERMÉSÁTLAGÁMUI ALAKULÁSA BARAKYA mbgyíbeh 16.7 iste1 Az év végi mérlegkészítéseknek még nincs itt az ideje. A megye agrárüzemei azonban az 1983. évi szántóföldi munkákat lényegében befejezték csak 10 százaléknyi mélyszántás van vissza, és ezért mód nyílik az éves tevékenység értékelésére Példás összefogás a betakarításban A szüretek is befejeződtek október végéig a tavalyihoz hasonló termésátlaggal, de lénye, gesen jobb minőséggel cukorfokkal. Hasonlóképpen az egyre fogyó gyümölcsösök és kertészeti növények betakarítása is véget ért. Az őszi mezőgazdasági munkákat tízezer diák közel 506 000 munkaórával, 500 honvéd és 150 honvédségi gépkocsi segítette. Ez a nagy társadalmi összefogás és a mezőgazdaságban dolgozók fáradságot nem ismerő tevékenysége, a vezetők szakmai szervező munkája, az emberi felelősség- érzet, az ügy iránti elkötelezettség kifejeződése, amiért mindenkinek köszönetét kell mondani. 1966 1968 1965 1967 ,197° ___1972 _ 1974 1976 1978 1980 1982 1 969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 SZEKTOROK SZERŰIT állami gazdaság Rekord sertéslétszám Az időjárás egész évben mostoha volt hozzánk. A gabona tenyészidőszakában 155 milliméter, a kukorica tenyészidőszakában 95, az év folyamán jelenleg 98 milliméter a csapadékhiány az 50 éves ótiaghoz viszonyítva. A Zselic déli részén a szentlászlói térségben, az év folyamán lehullott csapa, szarvasmarha létszám megoszlása dék nem érte el a 200 millimétert. A megye 50 éves átlaga egyébként 600—700 milliméter. Hogy mindezek ellenére nem következett be a termelésben katasztrófa, az nagyrészt annak tudható be, hogy az agrárszak. emberek az agrotechnika alapvető fogásait úgy hangolták ösz. sze, hogy résiben kiszűrték vagy tompították a csapadékhiányt, és a természet gátló tényezőit. A szántóterület közel 10 százalékán mélylazítást végeztek. Az alap. és fejtrágyákat vagy a fej- és levéltrágyákat úgy alkalmazták. hogy az a növény fejlettségi állapotának megfelelt. A géppark tervszerű mozgatásával elérték, hogy a betakarítások optimális időben, kevés veszteséggel történtek. Mintegy ötezer hektárral több volt a másod. és tarlóvetés, mint a többj évi átlag. Az időjárás az egész év folyamán két héttel megelőzte a sok évi átlagot. A kalászosok betakarítását a szokásosnál mintegy két héttel korábban kezdve, két héttel előbb is fejeztük be. Rekord termést takarítottunk be őszi árpából, őszi búzából, repcéből, szójából és napraforgóból. Az őszi búZa közel 5,4 tonna termésátlagával Baranya országos 3. Az üzemek rendkívül nagy szóródással termelték a búzát. A iegjöbb a lippó'i Béke Őre Tsz, hektáronként 7,2 tonnával. Legalacsonyabb a búzahozam a hetvöhelyi Egyetértés Tsz-ben, hektáronként 3,3 tonna, 36 tsz és állami gazdaság nem érte el a megyei átlagot. Ez részben lehetőségeinket és tartalékainkat is jelenti. A gabonafélék többlettermése 120 millió forint többlet árbevételhez juttatta az üzemeket. A veszeségmentes őszi betakarítás érdekében . összefogott az egész társadalom. A fő növénynek számító kukoricából ugyan nem értük el a tavalyi rekordtermést, de így is országos elsők lettünk a megyék sorrendjében. Itt már jobban kiegyenlítődtek a termésátlagok. A beremendi, a bicsérdi és a rózsafa; tsz-ek 10 tonnán felül, 20 tsz és gazdaság 8 tonnán felül termelt kukoricát. A legkevesebbet hektáronként 3,3 tonnát az abaligeti tsz takarította be. Cukorrépából nem értük el a tavalyi jó átlagot, de a cukor- kcncentráció 1 százalékkal jobb. A jó burgonya termésátlag nagyrészt a Szentlőrinci Állami Gazdaság által fenntartott, jál működő Szolánum burgonyatermelési rendszer következménye. Az őszi feladatok között időben elvetettek* közel 10 ezer hektár árpát a tavalyinál nagyobb területen, valamint optimális időben, október folyamán befejeztük az őszi búza vetését. alatt van. Baranya jelentős taka rmánytartalékokkal rendelkezik. Az állattartó férőhelyek kihasználása megközelíti az optimálisát. Nem kerül sor szanálásra 1983-ban várhatóan először nem kerül sor veszteség- és alaphiány miatt üzemi szanálási eljárásra. Ha lesz is Ilyen üzem, az saját forrásaival rendezi a problémáját. Az üzemi termelési érték mintegy 2—2,5 százalékkal nő, annak ellenére, hogy a termeSERTÉS LÉTSZÁM MEGOSZLÁSA SZEKTOR« SZERIHT új telepítés, 1106 hektár felújítás volt 1983-ban. 73 080 köbméter tűzifát termeltek ki 663 millió forint árbevétel mellett a nagyüzemek és a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az állattenyésztés összességében tovább fejlődött. Csökkent a szarvasmavhalétszám, 96 356 db szarvasmarha van a megyében. A csökkenés a háztáji és kisgazaságokban 15,6 százalékos. Az állami gazdaságok növelték állományukat. Ezen belül 34 407 a tehén. A sertéslétszám kedvezően alakult. Sába még enny; sertést nem tartottak a megyében, mint 1983-ban. 57 553 sertés van a megyében, ami 9,4 százalékkal több mint o megelőző év hasonló időszakában volt. Minden szektorban de legdinamikusabban a háztájiban — 13,9 százalékkal — nőtt ° sertéslétszám. Hasonló a koca- létszám helyzete is, 11,4 százalékkal tartanak több kocát. A juhállomány nem meghatározó a megyében. A nagyüzemi létszám 11,8 százalékkal csökkent. Az állatsűrűség lényegesen az országos átlag fölött van. Ezer hektár mezőgazdasági terület- le jutó állat: Baranyában szarvasmarha 32, országosan 29. Sertés, Baranyában 160, országosan 137. Állattenyésztésünk eredményei körött tartjuk számon, hogy az állatállomány 1973-tól betegség. és kórmentes. A tejtermelés fokozatosan növekszik. s megközelíti a tehenenként! 4500 litert. A húsmarba-programra való átállás folyamatos. A sertéstartási kedv elsősorban a háztáji gazdaságokban egyértelműen nő. 11,4 százalékkal több a koca, 20-as felnevelt malacátlaggal, ez mintegy 80 000 darab- hal több hízósertést jelent 1984-ben. Az állatelhullások a szakmailag elviselhető szint alatt vannak. A megyei abrakfelhasználás az országosan elfogadott— tej 36 dekagramm, szarvasmarhahúsnál 4,6 dekagramm, sertéshús 4,4 kilogramm, tojás 17 dekagramm — háztáji és kisgazdaságok lési költségek közel 4 százalékkal növekedtek. Ami a bruttó jövedelem alakulását illeti, a jelenlegi vélemények megoszlanak. Vannak, ahol az eredmény 5—7 százalékos romlásával számolnak a bázishoz viszonyítva. Mások szerint a bruttó jövedelem szerény mértékben meghaladja a megelőző évi szintet. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya 13,5 százalékra emelkedett, ami lényegesen alatta van az országos, 27 százalékos aránynak. A termelőszövetkezetek foglalkoztatási gondjaikat oldják meg az alaptevékenységük körüli tevékenységgel, miközben nyereségesen, népgazdaságilag értékes árukat állítanak elő. Legjelentősebb az építőipari, szállítási és kereskedelmi tevékenység. A háztáji és kisárutermelés súlya, szerepe tovább növekedett. A forgalmazott állatok, termények, termékek közül 28 százaléka innen származik. A nagyüzemek koordinációja e vonatkozásban mintaszerű'. S egyrészt ennek köszönhető, hogy a piaci zöldségellátás — ha nem is a legkedvezőbb árakon —, de lényegében folyamatosan megoldott volt a megyében. A felvásárlás minden főbb cikkben dinamikusan fejlődött. Az év első tíz hónapjában a megelőző évihez viszonyítva 14,8 százalékkal, a háztájiban 30 százalékkal több sertést vásároltak fel, összesen 432 288 darabot. 2,2 százalékkal több a hízómarha, 12,7 százalékkal a vágóbaromfi (ez már több mint 2000 vagon). A megye erdősültsége közel 21 százalékos, lényegesen magasabb, mint az országos átlag. A megyében 214 hektár A legdinamikusabban a húsfeldolgozás no A megye 12 élelmiszertermelő üzeme jelentős eredményeket produkál 1983-ban. Bruttó termelési értékük várhatóan 9 százalékkal nő, és eléri a 10,7 milliárd forintot. A legdinamikusabban a Baranya megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat, 23,4 százalékkal, a Szigetvári Konzervgyár 15,8 százalékkal, a Pécsi Keményítő- gyár 13,9 százalékkal növeli termelését, míg a Villány— Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát és a Baromfifeldolgozó Vállalat várhatóan nem éri el a bázisév bruttó termelési értékének szintjét. A vállalatok várható nyeresége 675 millió forint, ami a bázis- és tervszint alatt marad. Veszteséges lesz valószínű a Mecsektej, a többiek eredményes évet zárnak. Az export árbevétel megközelíti a 3,5 milliárd forintot, ami 27 százalékkal haladja meg az előző évit. A megyei élelmiszertermelő vállalatok tehát 800 millió forinttal többet exportáltak, ami a csökkenő világpiac; árak és a bizonytalan külpiacok mellett nem kis teljesítmény. A Gabonaforgafmi és Malomipari Vállalat 61 százalékkal, a Borkombinát 30 százalékkal, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 26 százalékkal, a Szigetvári Konzervgyár 25 százalékkal növelte exportját. Dr, Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője Két esztendő Mérlegen a baranyai kisvállalkozások Nagy erőbedobással, gyorsan sokat lehet keresni Kevés a termékelőállító, hiánycikkpótlással alig foglalkoznak Gazdasági életünk egyre természetesebb jellemzője a kisvállalkozás. Számuk Baranya megyében meghaladja a 400- at. Új közösségek működnek, sőt, már meg is szűntek, eddig majdnem húsz, mert tévedtek gazdasági és emberi számításaikban. Főként a vállalati gazdasági munkaközösségek iránt nagy az érdekődés. Jelenleg 235 vállalati gmk működik, a tavalyinak a kétszerese. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Baranya megyei Igazgatósága kezdettől segítőkészen menedzseli az új gazdálkodási formákat. Továbbra is tanácsadással szolgál, együttműködik a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem Közgazda- sági Továbbképző Intézetével tanfolyamok szervezésében. Nemrég felmérést végeztek a baranyai kisvállalkozások két- esztendős működésének tapasztalatairól, érdekes megállapításokkal szolgálva. A vállalati gazdasági munkaközösségek rendkívül vonzóak, mert nagy erőbedobással — gyorsan sokat lehet keresni. Számos esetben a működési szabályzatok nem elég kiforrottak, felületesek a gazdasági számítások, és a teljesített munkaórákat nem vezetik következetesen. Egyes vállalatoknak a magas egyéni jövedelmek, a helytelen árképzési gyakorlat, a rezsiköltségek rendezetlensége miatt éri meg, hogy ilyen, formában dolgoztassanak. A legdinamikusabban ezek a vállalati gmk-k váltanak profilt, hisz rendszerint < célfeladatok teljesítésére szerveződnek. A feszített, kemény munkát elsősorban a fiatalok vállalják. A team-ekbe nehéz bejutni, ami a kívülállók ellenszenvét váltja ki. Sokkal nagyobb gond, hogy számos gmk-tag a rendes munkaidőben is a gmk-s munkát végzi. A vállalati gazdasági munkaközösségekkel ellentétben gyorsan kiforrott elvek szerint. példamutatóan működik a 23 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, aminek a hasznát a lakosság is látja. A 115 önálló gazdasági munkaközösség elsősorban vállalatokkal, közületekkel áll kapcsolatban. Kevés a termékelőállító gmk, s hiánycikkpótlással is alig foglalkoznak, örvendetes, hogy néhány társulás exporttal is próbálkozik. Már ez is jelzi, hogy kezd a piaci versenyszellem kialakulni, de nem elég erősen. Nincs éles verseny a gmk-k között, munkájuk nem jelent még kihívást a kisiparosok és a vállalatok számára. Valamivel élénkebb versenyhelyzetben van a lakossági szolgáltatásban otthonosabban mozgó nyolc kisvállalat és két kisszövetkezet, mindazok ellenére, hogy alkatrészellátási gondokkal is küszködnek. Az Ellenőrzési Igazgatóság elemzése a pénzügyi, gazdasági ellenőrzésre is kitér. Megállapítják, hogy sok a szabálytalanság elsősorban a jogszabályi ismerethiány miatt. Gyakori a naplófőkönyv és egyéb nyilvántartások helytelen vezetése, mert a számvitelhez alig, vagy nem értenek az alapítók. Többen nem közük az adóhatóságokkal az egyéni havi jövedelmeket, amelyek óriási szóródást mutatnak. Egyébként az ellenőrző szervek még most is türelmesek és a büntetés helyett inkább a felvilágosításra fordítanak nagy hangsúlyt. Bár tény, hogy az állammal szembeni kötelezettségeit jó pár kisvállalkozó megkésve teljesíti. A PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Baranya megyei Igazgatósága fontosnak tartja, hogy a kisvállalkozók érdekképviseletének problémája megoldódjék. A gazdálkodó szervek még jobban segítsék a vállalkozó kedvű embereket. Ugyanis nemegyszer tapasztalni gán- csoskodást, nem kellő szakmai és emberi támogatóst. Cs. J. 300 ezer. 200 ezer 100 ezer1 VÁGÓÁLLAT FELVÁSÁRLÁS ALAKULÁSA AZ ÖTÉVES TERVIDŐSZAKOKBAN y. A MEGYE ÖSSZES GAZDASÁGÁBAN
