Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-27 / 327. szám

Vasárn # Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin A Magyar Intézet Pécsiek a rádióban... 30-án, szerdán 18.09-kor a 3. műsorban hallható Fendrik Fe­renc „Görbe éjszaka” c. jele­nete, melyet Nógrádi Róbert rendezett. 1- én, csütörtökön 13 órakor a Petőfi rádióban Alválalvak címmel a pécsi stúdió riport­műsora hangzik el, szerkesztő: László Lajos." 2- án, pénteken 14.02-kor a Kossuth rádió Mateja Ma- tevszki makedón költő verseit Bieder Éva és Sípos László mondják el, rendező: Vas Zol­tán Iván. 2-án 11.50-kor a 3. műsor­ban a Mecseki Ércbányászati Vállalat koncert-fúvószenekara játszik, vezényel: Apáthy Ár­pád. 2-án 16.50-kor a 3. műsor­ban Buváry Lívia népdalokat énekel. 4-én, vasárnap 14 órakor a Petőfi rádióban a pécsi stúdió ,,Magaslesen" c. műsorának riportere: Simon Márta. 4-én 17.30-kor sugározza a Petőfi rádió „Az egymilliomo- dik áldozat" címmel John Lennon életéről készült doku­mentumjátékát, melyben a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola 1981-ben végzett osz­tálya működik közre, közöttük több, azóta már Pécsre szerző­dött színművésszel. Sorokban 27-én, vasárnap 10 órakor lesz „A hétfejű tündér" c. me­sejáték . bemutató előadása a Ságvári Kamaraszínházban. 27-én, vasárnap 10 órakor lesz a Nemzetközi Diaporáma Fesztivál eredményhirdetése és gálaműsora az Ifjúsági Ház­ban. 27- én, vasárnap 15 órakor játszóház lesz a DO-ZSO-ban, 16.30-tól gyermektáncházat, 18 órától pedig felnőtt táncházat rendeznek. Muzsikál: a Méta- együttes. 28- án, hétfőn 18 órakor lesz „A hadművészet története" c. sorozat második előadása az IH-ban. Előadó: Rázsó Gyula kandidátus. 28- án, hétfőn 19 órakor kez­dődik Bukszár Márta dalestje a Boldogság Házában. 29- én, kedden 19.30-kor Ör­kény: Kulcskeresök c. játéka lesz a Ságvári Műv. Házban a Pécsi Nyitott Színpad előadá­sában. 30- án, szerdán 19 órakor kezdődik a 100 Folk Celsius együttes koncertje az IH-ban. 1- én, csütörtökön 17 órakor nyílik Duschanek János festő­művész kiállítása a Képcsarnok Ferenczy termében. 2- án, pénteken 19 órakor az IH-ban: „Mi újság a Közel- Keleten?" — Beszélgetés Chru- dinák Alajossal. 3- án, szombaton 10 órakor kezdődik .,Csodák és furcsasá­gok" címmel la Szélkiáltó együttes műsora a Leöwey Gimnázium nagytermében. Munkatársai a magyar kul­túra terjesztői, követe, aposto­lai egy idegen nyelvi, etnikai és társadalmi közegben. Hogy ma — és holnap — milyen kép alakul ki róluk egy másik or- szágbanj sokban az ő mun­kájuk befolyásolja. Amikor először kerestem a szófiai Magyar Kulturális In­tézetet, az ajtót zárva talál­tam. Csak az utcára néző, nagy tükörablakokon pillant­hattam be a földszinti kiállító­csarnokba. A paravánokon és az üvegtárlókban népművészeti tárgyak sorakoztak. A bejárat melletti falragasz szerint azok­ban a hetekben Baranya nép­művészete bemutatkozik cím­mel a Janus Pannonius Mú­zeum anyagából rendezétt ki­állítás volt látható. Legközelebb nagyobb sze­rencsém volt. Az ajtó nyitva várt, és a földszinti teremben akkor már Csikszentmihályi Ró­bert szobrászművész alkotásait találtam. Gondosan összeválo­gatott anyag, jól megrendezett kiállítás, a terem közepén kis asztalon vendégkönyv és egy halom katalógus, fotókkal, bol­gár nyelvű szöveggel. A kata­lógusból mindenki ingyen vi­het. A bemutatott anyag bár­melyik honi kiállítóterem dicsé­retére válhatna. Falépcsők vezetnek az eme­leti irodákhoz. Cs. Katalin igazi „minde­nes," : telefont kezel, kávét főz, vagy teát, gépel, vendéget fogad, ügyeket intéz. — Nem talált Szófiában egy bolgár legényt? — tréfálko­zom. A fejét rázza. — Mikor volt otthon? A sóhajból, ami kiszakad be­lőle, érzem, nehezen várja a végleges hazatérést. Megérkezik az intézet he­lyettes vezetője, H. Lajos. — Mi újság Magyarorszá­gon? — ez az első szava. Meg sem várja a választ, máris munkába lendül: — Megmond­hatnád otthon, ha az írószö­vetség valakit Szófiába küld, bennünket is értesítsenek. Se­gíteni tudnánk, és segíthetne ő is. Beleillesztenénk saját programjainkba. Most is itt volt ez a baranyai népmű­vészeti bemutató, és csak a kiállításrendező jött el. Vagy: már egy hónapja itt él mű­fordítói ösztöndíjjal LJtassy Jóska, és csak most szereztünk róla tudomást. — Milyen műsorokat ren­deztek? — Minden hónapban mást... — Kezembe dd egy kis, négy­lapos nyomtatott papírt. — A májusi program . . . Kívül a száz éve született Juhász Gyula arcképe, belül naptárszerű fölsorolásban, bol­gár nyelven a különféle műso­rok: koncert, filmvetítés, kiál­lítás, irodalmi est, előadás. — Szívesen hívjuk meg azo­kat a befolyásos bolgár muzsi­kusokat, akik Magyarországon tanultak. Ők aztán utat nyit­nak a mi előadóművészeinknek is. A hónap elején Alexander Rajcsev, a zeneművészeti szö­vetség elnöke és Peter Sztupel, a szófiai zenei hetek igazgató­ja adott koncertet. Mindketten a pesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola hallgatói vol­tak. 10-én viszont két hazai muzsikus, Perényi Eszter és Kiss Gyula volt a vendégünk, Händel, Beethoven és Kodály műveit szólaltatták meg. /Kopognak az ajtón, egy hölgy lép be, kezében papír­lapokkal. — Bocsánatot kérek — mondja, és azonnal megérzem, hogy tört magyarsággal be­szél. — Elkészültek a fordítá­sok? — A Juhász Gyula-műsor versanyagáért jött, ő fogja a verseket az esten bolgár nyel­ven tolmácsolni. — Amikor a hölgy magunkra hagy, H. Lajos folytatja: — Különösen a vetítések és a gazdaságpolitikai előadások vonzzák a hallgatókat. A leg­jobb előadókat hívom meg Magyarországról. Nagyon meg­nőtt az érdeklődés a magyar gazdálkodási formák, a mező- gazdasági termelés és a kis­vállalkozások életképessége iránt. .. Később átmegyünk egy má­sik szobába, az intézet igaz­gatójához. J. Róbert mosolyog­va nyújtja a kezét: — A magyar kultúra terjesz­tői, apostolai, misszionáriusai? Ez mind szép. Inkább katonák vagyunk — mondja. — öt évig tart a szolgálat egy or­szágban. Ha lejár az öt év, oda megyünk, ahová küldenek bennünket. Előre nem tudjuk, hogy hol fogunk kikötni. Nem követség ez, de külügyi mun­ka. A szófiai öt évnek lassan most érek a végére. De még nem tudom, hogy hol fogom folytatni. — Mire emlékezik vissza a legszívesebben az öt évből? Végigsimítja magas homlo­kát, csillogó szemüvege mögül most is mosolyog: — Talán a Radnóti-kötetre. Sikerült elérnünk, hogy a leg­jobb bolgár költők és műfordí­tók összefogásával megszüles­sék a bolgár nyelvű Radnóti- válogatás... — Úgy tudom, hogy más, huszadik századi magyar köl­tőket is kiadtak itt. Kortársa­kat is. Például Fodor Andrást, Garai Gábort. .. Úgy hallom, Nino Nikolov készíti már a bolgár nyelvű Nagy László-kö- tetet. — De Radnóti más! — mondja az igazgató. — Az ö költészetének megismertetése szolgálat. Hogy nekünk, ma­gyaroknak a második világhá­ború idején súlyos áldozataink és tisztán gondolkodó költőink is voltak ..- És a versei bolgár nyelven is éppen olyan tisztán és fényesen csengenek, mint magyarul. Egycsapásra meg­szerették az itteni olvasók. Amikor elköszönök az inté­zet munkatársaitól, lemegyek a földszintre, és még egyszer végignézem Csikszentmihályi Róbert alkotásait. Próbálom a szobrokat nem magyar, hazai, hanem itteni, szófiai, bolgár szemmel nézni. Valamiféle fur­csa kettőslátás, tudathasadás kerülget. Most értem meg, az intézetben dolgozók munkája milyen nehéz. Egyszerre látni és gondolkodni hazai fejjel, és ismerni mindazt, amit a pil­lanatnyi környezet kíván. — Tudod, hallgatjuk a rá­diót — mondta H. Lajos —, de néha nem vagyunk képe­sek megvárni, amíg a posta meghozza a magyarországi új­ságokat. Most is, amikor má­jus elseje előtt elhangzott az előre be nem jelentett Kádár- beszéd, kimentem a repülőtér­re, és megszereztem a legel­ső hazai géppel érkezett Nép- szabadság-ot. Nekünk nem naprakészen, hanem holnapra készen kell gondolkodnunk és tájékozódnunk a világban. Tüskés Tibor Éles anyanyelvűnk A fantázia sohasem a kell miatt.van, de mindig a van miatt kell. Szó nélkül akart nekilátni a nyelvtanulásnak. Egy muzulmán ateista jelszava, a korántsem. Ö egy külföldre szállt angyal. Az anyagi rendezés ritkán függ össze a szellemivel. Prometheus játéka: tüzet viszek ne lássátok... • ' Aki mer, az nyel. Egyveleg stílusa sodorta handabandába. A borravalót mindenki készpénznek veszi. Semmit nem sajnál, csak a fáradságot. Kerekes László Évkönyvek, 1983 Ezekben a napokban már szinte valamennyi hagyományo­san megjelenő Évkönyv megta­lálható az újságárusoknál, pos­tahivatalokban. A könyvek a legkülönbözőbb érdeklődést ki­elégítőék keresettek, sokan szívesen olvassák, gyűjtik, el­teszik ezeket. / Nehéz dolog bárkit is befo­lyásolni, hogy melyiket vegye meg magának, ha már lei ala­kult szokása van, s alig várja hogy kedvelt Évkönyve megje­lenjen. Most mégis a nagy vá­lasztékból háromra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. * Az egyik legszórakoztatóbb Évkönyv g Ludas Matyi szerkesz­tőségének kiadványa. A sok vi­dám történetet rajzot tartalma­zó könyv ezúttal néhány komoly gondolattal köszönti olvasóit, Gábor Andor íróra, költőre, ki­váló publicistára emlékeznek, írása, verse közlésével születé­se 100. évfordulója alkalmából. Közismert, hogy ő volt a Lu­das Matyi alapító főszerkesztő­je is. A szerkesztőség azzal cí gondolattal ajánlja Évkönyvét az olvasóknak, hogy abban el­sősorban életünk kuriózumait vették célba. Érdekes, ritka je­lenségekre figyelnek fel min­dennapi életünket is ebből a szemszögből igyekeztek megkö­zelíteni. Bizony volt sok oly té­ma, mely 1983-ban foglalkozta­tott bennünket, azokról szíve­sen tréfálkoztunk, vagy értetle­nül, csodálkozva döbbentünk rá. hogy egy és más dolog, Ugyan miért is nem tud meg­oldódni. A sok karikatúra közül egyet mellékelünk írásunkhoz. Ugye emlékezne rá, hogy mily sok vito folyt 1983-ban a nu­dizmusról I * A Kincses Kalendárium az 1984-es esztendőre XXXIX. év­folyamával jejlentkezik. Ezúttal is hagyományos témáit, szer- kesztettségét megőrizve. Néhány írás bizonyára felkelti a bara­nyai olvasók érdeklődését. A kérdőjelek királya című Mándo- ki Lászlót, a Pécsi Janus Pan­nonius Múzeum néprajzi osztá­lyának tudományos munkatár­sát mutatja be. A Világrekor­dok könyve szerint kétszáznál több néptől 150—200 ezer ta- találós kérdést, verses és prózai rejtvényt gyűjtött össze húsz év alatt. „Erdőbe, berdőbe cifra botok járnak” Tudni akarja mi az? Választ kaphat rá az év­könyv 160. oldalán, 42 hasonló találós kérdésével együtt. „Kép­telen (?) esetek" című összeál­lításban rég, ismerőseink törté­netei elevenednek meg. Med- veczky Ilona, a Pécsi Balett egykori szólótáncosnője a pos­tással történt vidám találkozá­sát meséli el. Pécsi Ildikó, aki pályája elején a Pécsi Nemze­ti Színiház tagja volt egy kutya és egy sírkő esetét eleveníti fel. Sokan botránkoztak meg azon a történeten, melyet nem­régiben közöltünk lapunkban gyermekbűnözőkről. Ennek sok­kal szomorúbb példáit sorakoz­tatja fel az amerikai gyilkos gyerekekről szóló írása az év­könyvnek. * Az Élet és Tudomány Kalen­dáriuma szokásának megfelelő­en, az ismeretterjesztés erejé­vel korunk tudományos érdekes­ségeiről nyújt széles körű átte­kintést. Az 1984-es Évkönyv egyik vidám rovata o hónap állatának bemutatása. Az írá­sokból megtudhatjuk, hogy pél­dául a toronyugrás bajnoka, a jégmadár (január), a súlyeme­lés ólomsúlyú bajnoka az ele­fánt (március), a gyorsúszás bajnoka, a pisztráng (július), és így tovább . . . Tizenkét ré­szes sorozatban hasznos fotó- tanácsokat nyújt a „Fénykép — másképpen" címet viselő ké­pekkel illusztrált összeállítás. Színészarcok Epizódszerepben Margarita és Vaszilij Naumovics kettőt előadásában (Margittal Ági és Kátay Er „Jujjdecsodó-sansüta hóóldvi-lág Ránkmosolyogva néz le a hold...” • énekli Margittal Ági Margarita Lvovr szerepében Dunajevszkij valaha — al 34 éve — slágerként ismert dalát, a k> posvár; Filmcsillag I. felvonásában. En he, de soha nem szűnő alkoholködön dalol, rózsaszínben látva azt, is, amíi sz mára végtére nagyon keserű lehet csak maga sem hisz, el ... Jelesül a hogy a partnere, ez a bunkó Vaszilij Na movies Bubencov (Kátay Endre), a vil< legostobább és legcinikusabb egyete hivatalsegédje immár talán évtized óta eszi — eszi?, zabálja! — óm n gyón tehetségesen és jólesően dicsi Margarita főztjét, s nyeli a „vodka al odakészített savanyú káposztát, köny kig bele-belenyúlkálva a jókora tízül rés üvegbe. Egyébre azonban már ne igen hajlandó .. . Arra a legkevési hogy teljesítse sokszoros ígéretét, Mcrg rita élete nagy álmát: vegye végre fe ségül. Annyi hitegetés, reményked után .,; Margarita amolyan házvezetőnő-nac néni, s mámuska-bábuska-pótlék Irina, kor neveltje, az aggszűznek készülő < korán nagy karriert befutott fiatal Sz lin-díjas fizikusnő mellett. Akinek éle ről film készül, s aminek a főszerep« a Komszomol Színház tehetséges fia ösztöndíjasát kérik fel, aki megszólaló hasonlít a professzomőre. Irina tel Babits Mihály er Az olvasók a költőket, írókat fizi valóságukban is szeretik megismerni, másképp nem akkor legalább fény pékről. Ennek az érdeklődésnek mély valós pszichológiai okai vannak: az on környezel megismerése kiegészíti és i gyarázza az életművet, az írást, a I betűt. A régieket lerajzolták, a „fényirt a fénykép feltalálása óta géppel röi tik az arcot. Petőfi Sándorról még c egyetlen dagerrotípia készült, Arany nőst már jobban ismerjük. A huszo századiaknak már az egész életét gigkisérhetjük fényképeken. Babits Mihály születésének százc évfordulója alkalmából a Petőfi Irodc Múzeum most e költőnk életét tárja f< róla készült fényképek segítségévei. Gy. I Babits Mihály fiatal bajai tanárként t véreivel 1905-ben. (fent)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom