Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-26 / 326. szám
A Mecsek-Füszért önkiszolgáló raktára a pécsi raktárbázison Fotó: Proksza László Országosan első Az áriszállítás pécsi modellje A télen hófútta hegyi falvak élelmiszer-ellátása Vannak pillanatok Hitünk a kereskedelemben Vannak pillanatok, amikor nem hisszük el a boltosok morcos arcait, amikor egy másodpercre megbecsült vevőnek érezzük magunkat, s hiszünk a kereskedelemben. Múlt héten ikét ilyen pillanat is adódott. Szombaton a Bem utcában vettem egy kiló olcsóbb húst, utána irány a Konzum, min- dénféle hétvégi bevásárlásra. Húst be a csomagmegőrzőbe, irány az eladótér, fontoskodok a polcok előtt, és megveszem az évek óta egyforma kenyeret, ugyanolyan vajat, tejfölt, amit tíz éve fontoskodva nézegetek. Nem is a minőség végett, csak . .. Szóval nem vagyok képes olyan rosszul bevásárolni, hogy többet ne engem küldjenek. Teli kosárral kaptatok a pénztár elé, megcsappant erszénnyel távozom. Hús nélkül. Az ottmarad! Majdan este a tévéhíradóban valaki kiejti a szót: hús. Hajjaj. Hát ez ott van a Konzumban. Szombat, az áruház délután négykor zárt. No, de a húsom! Nyúlok a telefonhoz, és miközben a család ideggyógyászati kapcsolataimról érdeklődik, és ,,Micsoda világot" emleget, hívom a Konzum-portát. Fél perc múlva nem hiszek a fülemnek: — De igen kérem, itt van! Mi? A csomagmegőrzőből a cédulát? Nem baj, ha nincs meg, ma csak ezt az egyet feledték itt. Tessék jönni nyugodtan! Elmegyek. Megkapom. Van még felhőtlen tiszta öröm. Más: Kedden lekocsizok Siklósra, és benézek a kedves könyvesboltba, ahol mindig akad „csak ott kapható" hiánycikk. Az ajtóban plakát: „Hanglemezek kedvezményes áron. Schumann II. szimfónia 35 forintért.” Kézzel írott, egyszerű falragasz. De aznap Leonard Bernstein a magyar és német nyelv- terület jó százmillió tévénézője előtt ezt a Schumann-szimfó- niát is dirigálta. Bent persze vagy kétszáz remek zenei és irodalmi lemez, harmadáron. De ők éppen ezt a szimfóniát írták ki. Mert a tévében éppen akkor és a vevő lélektana szerint ... és így tovább. Ezt hívják kulturált kereskedelmi reklámnak. Előbb egy körutat. Be a hegyek közé, ahol télen hótorlasz is elállhatja az áruszállító teherkocsik útját. Bükkösd. Tíz éve a Szentlőrinci Áfész 18. számú vegyesboltjában Kiszt Józsefné a vezető. Szerinte: — Nincs gondunk. A késések legfeljebb egy-'egy naposaik, de nem a téltől függnek. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat is rendkívül jól szervezi munkáját. A legfrissebben természetesen a kenyér érkezik, hiszen azt helyben sütik. Hetvehely. Nevezett áfész 24. számú vegyesboltja. Dezse Gyuláné boltvezető: — Nemcsak a kenyér jön naponta és frissen Bükkösd- ről, hanem ugyanígy a tej is Kacsótáról. Mindennel időben ellátnak bennünket. Nemcsak a Füszért, hanem a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is. Más kérdés, hogy ami országos hiánycikk, az nálunk sincsen. Szentkatalin. Köves út, de még a földutak hangulatával. Ezzel az úttal bejött a faluba a huszadik század, de a házak vakolatát kőművesre már kevesen érdemesítik. A 27. számú vegyesbolt azonban igen jól ellátott üzlet, a hűtőpultok hentesáru-választékával. Tylisz József vezeti a boltot: — Semmi panasz, mindig minden időben itt van. A köves út itt már megszakad, nem lehet továbbmenni a hegyektől, de naponta jön a friss kenyér, a tej. Okorvölgy. Hamvas Gyuláné boltvezető: — Általában nincs panaszunk, időben itt az áru. Ha pedig valami igen gyorsan kell, ráadásul kisebb tételben, akkor kocsiba ülünk és a Füszért pécsi önkiszolgáló raktárából saját kocsival kihozzuk. Abaliget. Ez már a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat üzlete, s Pap Istvánná vezeti :■ — Az út miatt még sosem volt gondunk, télen sem. Panasz az áruszállítás miatt sosem volt, legfeljebb néha a sör miatt. Sokan járnak be a bányába, vagy máshová dolgozni, munkaerőkérdés, hogy az utakat télen is gyorsan járhatóvá tegyék. így zavartalanná teszik az áruszállítást is. A legilletékesebbek, vagyis a falusi kereskedők véleménye után hallgassuk meg Sturm Istvánt, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi üzemének igazgatóját: — Nagy gonddal készítjük elő a kocsikat a téli átállásra, hiszen a megye élelmiszer- szállításának 55 százaléka rajtunk múlik. Ebben csak a húsipari nincs benne, valamint a ZÖLDÉRT egy része. De iparcikkszállításban is részt veszünk, más megyékből, messzi ipartelepülésekről is hozunk árut Baranyába. A fagyálló folyadékok feltöltése október 15-én megkezdődik. Téli időszakban háromfős szolgálatunk van arra, hogy a gépkocsivezetők már begyújtott motorú kocsiba üljenek, s csak a menetlevelet kelljen átvenniük. Ez a szolgálat április 10-ig dolgozik. — Végül is a kocsivezető hajnali munkába érkezése és a telepről kiindulása körött mennyi idő telik el? — öt perc és már kint vannak az úton! — Ha valahol mégis elakad egy-egy kocsi? — Akkor igen jó kollégák vannak a 12. Volán Vállalatnál. Gépkocsivezetők, szerelők, irányítók. Mindig számíthatunk egymásra. Hasonlóan nagyszerű partner az ÉPFU, tavaly sokszor bizonyították a kollé- gialitást. — Hol készül a túraprogram? — A Füszértnél. Korszerűen szerveznek, vagyis általában három nappal előbb tudjuk, hogy körülbelül milyen járat kell, mit viszünk, s hová. A Füszért tervszerűsége ebben igen megbízható. Ez annak el_ lenére fontos, hogy évtizede kialakult a túrajóratok szervezete, tehát évtizede tudjuk, hogy bizonyos napokon merre, mit viszünk. Mégis a Füszért- hez érkezés esetleges változékonysága miatt nekik is rugalmasnak kell lenniük, ezért a három nappal korábbi jelzés változatlan. Nagy örömünkre ezt országszerte pécsi modellnek hívják, hiszen másutt nem ilyen pontos, nem ilyen jó az együttműködés. Ebbe beletartozik az éjszakai szállítás rendje is, amikor a nagyobb ABC áruházak átmenő helyiségét, úgynevezett zsilipjét az utca felől mi nyitjuk saját kulcsunkkal, s éjjel odatesszük az áruval teli konténert, majd hajnalban a bolt felőli ajtón az üzletbe húzzák. Modern, rugal. más, időtakarékos módszer. Jöhet tehát a hó, a szél, az áruszállítástól nem kell félni. A kenyér legkülső héja Sietek leszögezni: az utóbbi időkben elégedett vagyok a pécsi kenyérrel: gusztusosán ress a héja, s mi több, még másnapos állapotában is ropogós. Amit szóvá akarok tenni, az a kenyérnek a „legkülső héja", azaz a csomagolása. Évekkel ezelőtt országos méretű vita volt akörül: csomagolják-e, vagy sem a kenyeret. Abban maradtunk, hogy csomagolni kell. Most egy idő óta győzködünk a Konzumban a kenyér csomagolására kitett papírral. Nyilván takarékossági okokból olyan kicsire szabják. hogy nem éri körül a kilós kenyér kissé terjedelmesebb derekát, emiatt aztán a kenyér szennyeződhet lucskos tejeszacskótól, homokos krumplitól és egyebektől. Ám csodák csodája, o félbevágott kenyereket akkora papírba csomagolják, amekkora majdnem a kilósnak is nagy lenne. H. I. Rovatszerkesztő: FÖLDESSY DÉNES Földessy Dénes Szigetvári fekete paragrafus Pult alatt. A szigetvári szabálysértési hatóság felvette a harcot a pult alatt; árusítás ellen. A 254. számú élelmiszerboltban jogtalanul tartottak vissza paprikásszalámit, holott a vevő kérte, A raktár, ban volt belőle, mégsem adtak. A büntetés 800 forint, első alkalommal. Ugyancsak ezért büntették meg a 76. számú szigetvári húsbolt e9Y alkalmazottját, aki nem tette ki a vevők elé az olcsóbb húst. Öt 600 forintos pénzbírsággal sújtották, ugyancsak első ízben. * Nejlon. A szigetvári Aranykorsó vendéglőt népszerűén Nejlonnak hívják. Egyik alkalommal igen habos volt náluk a fröccs. Kiderült: 95 százalék helyett csak 50 százalék a folyadéktartalma, (a többi hab), s a borarány is kisebb benne, mint az előírásos arány. Ez a habos fröccs a csaposnak 2000 forintos büntetésbe került. Más alkalommal egyik felszolgálójukat büntették meg szintén 2000 forinttal, többletszámolás miatt. Zselic. Csappant volt a fél- deci tömény a Zselic büfé. ben. Az ára 1500 forint pénz. büntetés lett. * Harkányi emlék. Szigetvári vendéglősök hiányosan mérték a bort a nyáron Harkányban. Ezért 1000 forint pénzbírságot kellett fizetniük. Itflüsorajönlat Radio Tűzveszélyes autók Hazulról — haza. — Ez a címe László Lajos és Kerner Lőrinc vasárnap reggeli dokumentumműsorának, melyet nemrég készítettek a Német Szövetségi Köztársaságban' élő egykori magyarországi németekkel. A műsor készítői 60 percben számolnak be a Magyarországhoz kötődés számtalan száláról, és arról, hogy ezek az egykori magyarországi németek mit tesznek ma szerte a világban óhazájukért. A ma 9 órakor kezdődő magyar nyelvű JÓ PIHENÉST magazin szerkesztője, Müller István így tájékoztatott: — Ami már biztos: Rendkívüli módon elszaporodtak a kóborkutyák Pécsett, a belvárosban és a városkörnyéken. Az éhező és fázó ebek előszeretettel húzódnak meg a lakótelepeken, riogatva gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Megkérdeztük: mi tévők lehetünk, hogyan védekezhetünk? Egy másik riportban érdekes kezdeményezésről számolunk be. Budapesten ez év elején megnyitották a fotóbizományit. Munkatársunk megkérdezte, elképzelhető-e vidéken is hasonló áruház? Szólunk még az URIAH HEEP-együttes pécsi fellépésé, ről és elmondjuk a hozzánk érkezett legfrissebb híreket. Hétfőn: KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT. Körülbelül minden nyolcadik tűz, gépkocsival kapcsolatos — mondta Somogy. vári Valéria, a műsor szerkesztő-riportere. — Ez a tény indított arra bennünket, hogy meg. kérdezzük a szakembert a tüzek keletkezési okáról, és érdeklődjünk a „tűzérzékeny” márkákról. Egy másik témánk pedig vízzel kapcsolatos. Ismét műszaki újdonsággal jelentkeztek az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi üzemegységénél: a reggeli indításkor üzemeltetési hőfokon tartott vízzel töltik fel a járműveket, így kb. 1 millió forintot takarítanak meg évente. Az eljárásról részletesen is beszámolunk. Műsorunkban megismerkedhetnek a legjobb baranyai tehergépkocsi-vezetővel, Kolozsvári Sándorral. Kedden Balogh Zoltán SZENES SZAKMÁK című riportja a Mecseki Szénbányák terveiről, a bányász utánpótlás helyzetéről szól. Dél-Dunántúlon megnőtt a könnyű és súlyos testi sértéses bűnügyek száma. Ezek elbírálásában vesz részt Hámoriné dr. Perger Gabriella, a szekszárdi Városi Bíróság tanácsvezetője. A pénteken ismét jelentkező A BÍRÓI GYAKORLATBÓL című sorozatban Felső Pál ezeknek a bűncselekményeknek tapasztalatairól ér* deklődik: a kiváltó okokról, a bírói mérlegelés szempontjairól. A hétfői szerb-horvát műsorban jegyzet foglalkozik a Magyarországi Délszávok Demokratikus Szövetsége IX. kongresszusával, majd Gugán Ivánnal, a délszláv kollégium igazgatójával beszélgetnek. Szerdán Frankovics György szerkeszti a kulturális magazint, a pénteki adásban pedig Klaics Milica riportja a bácskai bu- nyevácok színjátszó hagyományait mutatja be. Hétfőn ismét jelentkezik a német műsorban a „Halló Stúdió, halló Hallgató!" című telefonos műsor. A hívásokat Kerner Lőrinc a. 10-666-os telefonon várja. Reil József a Pécsi Universum Szövetkezethez látogatott el. Keddi riportjában a szövetkezet exportjogáról tájékoztat. A pénteki adásban a pécsi német klub tagjaival beszélget Gráf Vilmos, majd Kerner Lőrinc olvassa fel jegyzetét a Német Szövetség VI. kongresszusáról. Televízió Hartai kék A falusi emberek gazdagodása, az átgondolatlan településfejlesztés, és a nem mindig jó irányban változott ízlés igen nagy pusztítást végzett a magyar falu hagyományos képében: a népi építészet számos kiváló alkotása pusztult el az elmúlt évtizedekben. Megőrizni való azonban szerencsére még maradt, s megszállott néprajzkutatók, építészek segítségével számos nehézség ellenére folyik ezeknek az épületeknek a megmentése, védelme. Erről készített A jelenlévő múlt címmel filmet a pécsi stúdió stábja Somogy és Baranya megyében; Hárságyi Margit szerkesztő-riporter dr. Szabó Tünde és Szigetvári János építésszel beszélgetett a népi műemlékek hasznosításáról.. Egy sorozat kezdetének szánják ezt a filmet a pécsi tévések, a sok konfliktust rejtő témakör egyes részeit újabb filmekben dolgozzák majd fel. (Adás: november 29„ kedd, 18.35. tv 1. Operatőr: Háda Sándor. rendező: Bükkösdi László.) A véletlen úgy hozta, hogy a pécsiek egy — népművészeti témájú — másik filmje is a jövő héten kerül adásba. A német nemzetiségi műsor, az Unser Bildschirm különkiadását Hadai lestett bútorok címmel láthatjuk december 1-én, csütörtökön 18.35-kor a 2-es programban. Harta kis falu Bács- Kiskun megyében: hosszú ideig, s még ma is a magyar- országi németség legjelentősebb bútorfestő központja. A hartai festett bútornak különös sorsa volt. A múlt század negyvenes éveitől a második világháborúig negyven asztalos és bútorfestő élt itt: munkájuk nemcsak a németek, hanem a sárközi magyarok körében is igen népszerű volt. Egy időben a pesti kereskedők eredeti magyar termékként adták el a bútort. Az ötvenes években a tulajdonosok elkótyave. tyélték, szétfűrészelték a bútorok javát, a megmaradtokat — mivel nem számítottak nemzeti értéknek —, a hatvanas években az NSZK-ból hazalátogató sváb családok vitték magukkal külföldre. A legértékesebb darabok így őrződtek meg. Ma a néprajzosok úgy vélekednek, hogy a magyarországi német népművészet jeles emlékei közé tartozik a hartai festett bútor, amely a 18. századi németség magával hozott hagyományait és a magyar népművészet egyes motívumait elegyíti, és a változás ellenére is megmaradt egyedi, sajátos értéknek. A pécsi tévések féltéi képezték a bútor múltját, s bemutatják azt a három mes-- tért, aki még ma is faragja, festi a „hartai kékkel" alapozott bútort. (Szerkesztő-rendező: Wollart János. Operatőr: Lajti György. Vágó: Perjési Ildikó.) Mindkét film színesben készült. G. T. HÉTVÉGE 11.
