Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-26 / 326. szám
A szocialista országok életéből Kráterek és hattyúk Aki az NDK városaiban jár- kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyira szeretik a hattvút, mint mi, magyarok a gólyát. Alig akad olyan nagyobb helység, ahol a gótikus óvárosban ne találnánk egy szállodát, fogadót, legalábbis kisvendéglőt, amelynek cégére a Fehér hattyúhoz van címezve. Talán csak a harmincegy- néhány ezer lakosú Senften- berg városka kivétel e szabály alól, ahol még a parányi belváros immár megkopott külsejű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet viseli a homlokzatán, jelezve, hogy ez a helység olyan szerepet tölt be az NDK-ban, mint nálunk Komló. Eltüntetik a sebhelyeket Ez a vidék — vagyis Cottbus meave — az NDK szénbányászatának központja. Márpedig tudvalévő, hogy az NDK a világ egyik legnagyobb barnaszéntermelője, vagy tízszer annyi tüzelőanyagot hoz fel a mélyből, mint mi, magyarok, az összes bányáinkból. Ez a száraz statisztikai tény akkor válik szemléletessé, amikor megállunk egy óriási kráter szélén. Többször elférne benne az egész gyöngyösvi- sontai külfejtés, óriásiak, vagy inkább döbbenetesek a méretek. S még elképesztőbb az, hogy bármilyen irányba is megyünk, jobbról és balról is ilyen fantasztikus méretű „holdkráterek" tekintenek ránk, jelezve, hogy végtelen mennyiségű szén rejlik itt a mélyben, amelyet külfejtéses módszerrel hoznak a felszínre. Ezek a kráterek mind kimerült bányák. Kísérőnk, Hans Joachim Neumann, a megyei tanács munkatársa — 45 év körüli, őszülő hajú, szikár férfi — útközben arról beszél, hogyha nem tennének semmit, néhány évtized alatt kietlen krátervilággá válna a megye területének nagyobbik fele. S nemcsak azért, mert meg kell várni, amíg a jelenlegi külfejtéses bányákból idevezetik a sokmillió köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megtelik. Ez még csak az első lépés. A második és nagyobb fáradságot igénylő munka ezután következik: meg kell tisztítani a vizet. Mivel az NDK-ban még kevesebb a művelhető termőtalaj, mint nálunk, a bányászkodást követően rövid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas sebhelyeit. A másik módszer A rekultivációnak két alao- vető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű termőfölddel töltik fel a gigantikus mélyedéseket, vagyis azt teszik, ami nálunk is szokás a kimerült külfejtésekkel. Ennek megfelelően. autóbuszunk ablakából kinézve, hol jobbról, hol balról látunk feltöltött krátereket. Pontosabban csak halljuk, hogy itt bónvászkodtak valaha, mert a felszínen búzatáblák zöldellnek, vagy gyorsan növő nvárfák alkotta erdők néznek vissza: semmi sem emlékeztet a hajdani külfejtésekre. Minthogy ez a terápia — persze a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszéljünk inkább a másikról! Erre Geierswalde szorb falucska határában találunk példát, amelynek — a szláv nemzetiséq nyelvén — Lejno a neve. A kisközség temetőjétől nem messze óriási tó vizét fodrozza a szél. Hans Joachim Neumann megjegyzi: ez a másik módszer. Hozzáteszi: ez is igénybe vesz jó néhány évet. Á Fekete szarka színeváltozása Hogy miért, az ismét utazás közben válik érthetővé. Az egyik itt kanyargó bővizű pataknak például Fekete szarka a neve. Ma már találóbb volna Vörös szarkáról beszélni. A beleömlő erecskék ugyanis vörös színűek a sok vastól. S minthogy akármerre nézünk, köröskörül mindenfelől gyárkémények tekintenek ránk,' nem nehéz kitalálni: a szennyezésben az üzemek a ludasak. Ezeket a vörös vizeket tisztítják, illetve vezetik az egyik óriási tóba, onnan a másodikba, men a harmadikba. Nádast, füzeseket telepítenek a partjukra, a közbeékelt szigetekre, s a végeredmény: Senf- tenberg határában kristálytisztává válik a Fekete szarka vize. S ez folyik a majdan kútvíz minőségű hatalmas tóba. Ott, ahol gigantikus méretű, kietlen kráter volt valaha, most sétahajó szeli a hullámokat. A parton hétvégi házak épültek. Finom, laza homok szegélyezi a strandot, csónakokat ringat a víz, szárcsák és hosszú nyakú, méltóságteljes fehér hattyúk úszkálnak; amelyeket gyermekek etetnek . . . Magyar László lljicsovszkij: tengeri kapu A „Meteor" szárnyashajó, mielőtt utasokat vett volna fedélzetére, maga is nagy utat tett meg. A kelet-szibériai folyamhajózás számára megrendelt hajót, amely a szibériai Angara folyón fog közlekedni, a Volga folyó partján építették. A szárnyashajót az Északitengeri úton — az Északi-sark fő hajózási útvonalán szállítót, ták. Az Északi Jeges-tenger mentén húzódó út az európai kikötőket köti össze a távol- keleti szovjet kikötőkkel. Amikor a Meteor a szibériai Léna folyóhoz érkezett, útját a ... szárazföldön folytatta tovább. A fotóriporter akkor kapta lencsevégre, amikor a szembejövő járművek utat biztosítottak számára a sztrádán, A Szovjetunióban az 50-es években jelentek meg az első szárnyashajók. Sebességük akkor óránként alig 20—25 kilométer volt. A hajóépítők állandóan tökéletesítették őket. Napjainkban a szárnyashajók sebessége eléri az óránkénti 80 kilométert is. Ipar és környezetvédelem A Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedelmi kikötője, az elmúlt ötéves tervidőszakban a Fekete-tenger partján felépült lljicsovszkij. Minden túlzás nálkül állítható, hogy ez a kikötő a Szovjetunió déli területeinek legfontosabb tengeri kapuja. A kikötői állások 52 ■ország hajóit fogadják. Több mint kétszáz külföldi kikötőbe indulnak innen a legkülönfélébb szovjet árukkal megrakott szállítóhajók. A legnagyobb forgalmat Bulgáriával, Vietnammal, Jugoszláviával, Olaszországgal, Japánnal és Kubával bonyolítja le a kikötő, A Szovjetunióba érkező áruk Feldolgozása, szortírozása is komoly feladatot jelent. Az iljicsovszkiji dokkmunkások fő törekvése a munkák meggyorsítása, a ki- és bera- kodási munkálatok maximális gépesítése. Jelenleg 45 gépesített komplex brigád dolgozik a kikötőben több mint 1700 fővel. Ezeknek a brigádoknak ci munkatapasztalatait sikerrel hasznosítják más szovjet kikötőkben is, sőt Bulgáriában és -az NDK-ban is. A kikötő a legkorszerűbb ki- és berakodó gépekkel van fel- szeielve Szlavónia—Baranya terméseredményeit a közismerten kitűnő feltételekkel rendelkező Vajdaságéval. Nos, a Vajdaság terméseredményei idén alacsonyabbak lettek: itt 69 mázsa a közös gazdaságok hektáronkénti kukoricatermése, és 59 mázsa az egyéni gazdáké. A szlavóniai, baranyai földeken egyébként 201 700 hektárról takarították be a kukoricát és 22 900-ról a cukorrépát, melynek feldolgozása jelenleg is nagy ütemben zajlik a terület cukorgyáraiban. Az év végére számítják a cukorkampány befejezését. Rekordmennyiségű az a kukorica is, amit az állami szektor felvásárolt a parasztgazdaságoktól : idén ez 300 354 tonnát tesz ki. J7pnju~vifHn4 *rtt ■■"'VlK ÄbBÖBClUXSV ti pa Baa A piackutatás kimutatta, hogy a Lvovi Motorkerékpárgyár termékeinek a fiatalok a legfőbb vásárlói. Különösen nagy a segédmotorok népszerűsége, mivel az első elérCsehszlovákia ipari termelése 1948—1982 között megközelítőleg 12-szeresére nőtt. A termelés e rohamos növekedése jelentős légszennyeződést okozott. Bár az utóbbi évtizedekben hatalmas összegeket fektettek a 'környezetvédelembe, évente 1,26 millió tonna szilárd anyag és több mint négy millió tonna gáz kerül a levegőbe. Az országban 102 millió tonnányi fűtőanyagot tüzelnek el évente. Mivel a földgáz- és nyersolaj készleteik elég szerények, a fűtést és az energiatermelés 63 százalékát a szénre, elsősorbon az észak- és a nyugat-csehországi külszíni bányákból származó barnaszén, re alapozzák. Közben a hazai szén fűtőértéke csökkenő tendenciát mutat, tehát o'yan fűtő. anyagokat is fel kell használ- niok, amelyek nemkívánatos kénkeveréket tartalmaznak. A következmény: a levegő fokozott szennyeződése. A kormányzat ezért arra törekszik. hogy a szilárd fűtőanyagokat fokozatosan más energia- forrásokkal. elsősorban az atomenergiával helyettesítsék. Másrészt igyekeznek arról gondoskodni, hogy a gyárkéményekből a lehető legkevesebb égéstermék jusson a levegőbe. A hetvenes évek elején — a szovjet konstrukciójú könnyűvizű reaktorokkal — megkezdték a nukleáris erőművek építését. Azóta a csehszlovák gépipar már atomreaktorokat gyárt. E pillanatban három nukleáris erőmű épül az országban, mindegyik négy, — egységenként 440 megawattos — reaktorral. hető motorizációs eszközök az ifjúság számára a mopedek, melyeknek segítségével elsajátíthatók a gépjárművezetés alapszabályai. Az új „Kárpáti — Sport" az alaptípustól már első látásra eltér sportos küllemével. Akárcsak a crossmotoroknál, merevített c kormány. Az első kerék sárhányóját megemelték, a kipufogócsövet a blokk fölött vezették el, és a dobrész védőborítást kapott. Ezek a megoldások növelték a moped terepjáró képességét. A „Verhovina" mopeddal összehasonlítva, a vázszerkezet, a kipu- fogórend*<zer, a benzintank és az oldallemez — új konstrukció. Az új moped S62M jelzésű motorja elektronikus gyújtással és 45 watt teljesítményű generátorral rendelkezik. Ez a rendszer biztosítja a megbízható indítást és motorműkÖ- dést. A megnövelt teljesítményű generátor pedig lehetőséget nyújt a nagyobb fényerejü reflektor, illetve a féklámpa és a biztonságosabb háisóvilágitás alkalmazására. Az új moped műszaki adatai a következők: hengerűrtartalom — 49,8 cm1; teljesítmény — 1,6—2 LE; üzemanyagtartály — 6 I; fogyaszNovember közepén sajtókonferenciát tartott. Eszéken a Szlavónia— Baranya régió Gazdasági Kamarája az idei év mezőgazdasági eredményéiről, melyek rekordszinteket értek el a búza- és a kukoricatermésben. Több más fontos mező- gazdasági termény hozama is kimagasló volt a régió területén ebben az esztendőben. A mezőgazdasági nagyüzemek, a magángazdaságok befejezték az őszi munkákat, már csak a mélyszántások mintegy negyed rédze vár még befejezésre. Lássuk azonban a terméseredményeket: a hektáronkénti 68 mázsa jelentette a rekordot búzából a régió területén, melyről összesen 1,3 millió tonnát takarítottak be. Ez az esztendő nemcsak búzában, hanem a többi kultúrában is csúcshozamokat jelentett. A jó eredmények megszületésében fontos szerepet játszanak a tudományos eredmények is. Kukoricából már olyan hibridfajtákat is kialakítottak, melyek a 120 mázsás hektáronkénti hozamot képesek produkálni. A kukorica hektáronkénti v termésátlagai egyébként 83 mázsa a közös gazdaságok, 63 mázsa az egyéni ^.gaz- dák földjein. Érdekes egybevetni Szovjet komphajó Bulgária felé indul ELÁS Csehszlovákia legnagyobb vegyipari létesítménye, a SLOVNAFT Vegyiművek Közülük az első Pozsonytól nem messze, a nyugat-szlovákiai Jaslovské Bohunice-ben épül. Két blokkja már dolgozik. a harmadikat most próbálják a negyediket szerelik. Ilyen teljesítményű erőmű épül a dél-mor. vaországi Dukovany községben: első blokkja 1984 végétől ad áramot. A dél-szlovákiai Mo_ chovce faluban az atomerőmű alapozása most kezdődött meg. S már hozzáláttak a negyedik atomerőmű építésének előkészítéséhez a dél-csehországi Te- melin községben. Az utóbbi négy, egységenként 1000 megawattos reaktorral működik majd. Az idén Csehszlovákia össz- áramtermelésében az atomenergia nyolc százalékkal részesül, tás — 2 I 100 km; tömeg — 55,5 kg. A segédmotor maximális sebességét 40 km órára csökkentették, hogy vezetéséhez ne legyen szükség jogosítványra. A „Kárpáti — Sport" ára: 260—266 rubel. KmVff‘TrtrJTl,F"l Jobb legelőhasznositás — magasabb tejhozam. A Schwerin megyei Tanács értékelte azokat a kollektívákat, akiknek a gondozása alatt álló szarvasmarhák a legjobb tejhozamot érték el. 1983 júniusában a megyében 134 553 szarvasmarha legeltetése mellett elérték az eddigi legjobb legelöhasznositási eredményt. Az elmúlt évihez képest 10 ezerrel gyarapodott 0 szarvasmarha-állomány. A jó eredmény egyik magyarázata, hogy még jelenleg is 170 ezer szarvasmarha kinn van a legelőkön. A pastini termelőszövetkezet eredményei különösen kimagaslóak, a havonkénti teljesítmény 303—397 liter között van egy szarvasmarhánál, igy naponta 2258 liter tej kerül ki az üzemeikből. Rajtuk kívül még három kollektíva az, ahol a szarvasmarhák napi tejhozama 300 liter körül mozog. Külön említésre méltó, hogy sikerüli csökkenteni i tejhozamban meglévő aránytalanságokat, igy ma az eltérés csupán 100 liter átlagosan. 1985jben 17—18 százalék, a kilencvenes évek elejére 30 százalék lesz az arány. Közben nagy figyelmet fordítanak a többi energiaforrásra is, azokra, amelyek nem károsítják a környezetet. Épül a szovjet földgázt a közép, és a nyugat-európai országokba szállító tranzit-vezeték negyedik vonala. Ennek révén ott ahol szennyezett a légkör, földgázzal helyettesíthetik majd a szenet és az olaját. Sorban épülnek o vízierőművek. E téren már sokat tettek, hála a sok hegyi folyónak. A kisebb folyókon és a nagyobb patakokon törpe vízierőműveket telepítenek. Több száz ilyenről van szó. Szorgalmazzák a napenergia kihasználását, főleg víz- melegítésre, a mezőgazdaságban. Mindennek ellenére még hosszú évtizedekig mint tüzelőanyag és energiaforrás a szén marad az első helyen. A kémények elavult pernye-elválasztó berendezéseit újabbra, jobbra cserélik ki. Nagy gondot okoznak a gázok. 'Ellenük elsősorban kén- dioxid-felfogó berendezéseket építenek. Egy ilyen rendszert most szerelnék fel az Usti nad Labem-i gázgyárban. Az északcsehországi tusemicei erőmű egyik 200 megawattos blokkjához olyan felszerelést terveznek amelynek fel kell fognia az elszivárgó kénmonoxid zömét. A csehszlovák szakemberek kifejlesztették a Renox—604 típusú berendezést, amely a salétrom. savgyártás vég-gázait fogja és dolgozza fel. Az észak-csehországi lovosicei vegyiüzemben, ahol felszerelték, a nitrogénoxid szivárgás az eredetinek egytize- dére csökkent. HÉTVÉGE 7. Az utazó Meteor
