Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-26 / 326. szám

A szocialista országok életéből Kráterek és hattyúk Aki az NDK városaiban jár- kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyira szeretik a hattvút, mint mi, magyarok a gólyát. Alig akad olyan nagyobb helység, ahol a gótikus óvárosban ne talál­nánk egy szállodát, fogadót, legalábbis kisvendéglőt, amely­nek cégére a Fehér hattyúhoz van címezve. Talán csak a harmincegy- néhány ezer lakosú Senften- berg városka kivétel e szabály alól, ahol még a parányi bel­város immár megkopott külse­jű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet viseli a homlok­zatán, jelezve, hogy ez a hely­ség olyan szerepet tölt be az NDK-ban, mint nálunk Komló. Eltüntetik a sebhelyeket Ez a vidék — vagyis Cott­bus meave — az NDK szénbá­nyászatának központja. Már­pedig tudvalévő, hogy az NDK a világ egyik legnagyobb barnaszéntermelője, vagy tíz­szer annyi tüzelőanyagot hoz fel a mélyből, mint mi, magya­rok, az összes bányáinkból. Ez a száraz statisztikai tény akkor válik szemléletessé, ami­kor megállunk egy óriási krá­ter szélén. Többször elférne benne az egész gyöngyösvi- sontai külfejtés, óriásiak, vagy inkább döbbenetesek a mére­tek. S még elképesztőbb az, hogy bármilyen irányba is me­gyünk, jobbról és balról is ilyen fantasztikus méretű „hold­kráterek" tekintenek ránk, je­lezve, hogy végtelen mennyisé­gű szén rejlik itt a mélyben, amelyet külfejtéses módszerrel hoznak a felszínre. Ezek a kráterek mind kime­rült bányák. Kísérőnk, Hans Joachim Neumann, a megyei tanács munkatársa — 45 év körüli, őszülő hajú, szikár fér­fi — útközben arról beszél, hogyha nem tennének semmit, néhány évtized alatt kietlen krátervilággá válna a megye területének nagyobbik fele. S nemcsak azért, mert meg kell várni, amíg a jelenlegi külfejtéses bányákból ideveze­tik a sokmillió köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megte­lik. Ez még csak az első lépés. A második és nagyobb fárad­ságot igénylő munka ezután következik: meg kell tisztítani a vizet. Mivel az NDK-ban még ke­vesebb a művelhető termőta­laj, mint nálunk, a bányászko­dást követően rövid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas seb­helyeit. A másik módszer A rekultivációnak két alao- vető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű termő­földdel töltik fel a gigantikus mélyedéseket, vagyis azt teszik, ami nálunk is szokás a kime­rült külfejtésekkel. Ennek meg­felelően. autóbuszunk ablaká­ból kinézve, hol jobbról, hol balról látunk feltöltött krátere­ket. Pontosabban csak halljuk, hogy itt bónvászkodtak vala­ha, mert a felszínen búzatáb­lák zöldellnek, vagy gyorsan növő nvárfák alkotta erdők néznek vissza: semmi sem em­lékeztet a hajdani külfejtések­re. Minthogy ez a terápia — persze a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszéljünk inkább a másikról! Erre Gei­erswalde szorb falucska hatá­rában találunk példát, amely­nek — a szláv nemzetiséq nyelvén — Lejno a neve. A kisközség temetőjétől nem messze óriási tó vizét fodrozza a szél. Hans Joachim Neu­mann megjegyzi: ez a másik módszer. Hozzáteszi: ez is igénybe vesz jó néhány évet. Á Fekete szarka színeváltozása Hogy miért, az ismét utazás közben válik érthetővé. Az egyik itt kanyargó bővizű pa­taknak például Fekete szarka a neve. Ma már találóbb vol­na Vörös szarkáról beszélni. A beleömlő erecskék ugyanis vörös színűek a sok vastól. S minthogy akármerre nézünk, köröskörül mindenfelől gyárké­mények tekintenek ránk,' nem nehéz kitalálni: a szennyezés­ben az üzemek a ludasak. Ezeket a vörös vizeket tisz­títják, illetve vezetik az egyik óriási tóba, onnan a második­ba, men a harmadikba. Ná­dast, füzeseket telepítenek a partjukra, a közbeékelt szige­tekre, s a végeredmény: Senf- tenberg határában kristálytisz­tává válik a Fekete szarka vi­ze. S ez folyik a majdan kútvíz minőségű hatalmas tóba. Ott, ahol gigantikus méretű, kietlen kráter volt valaha, most séta­hajó szeli a hullámokat. A parton hétvégi házak épültek. Finom, laza homok szegélyezi a strandot, csónakokat ringat a víz, szárcsák és hosszú nyakú, méltóságteljes fehér hattyúk úszkálnak; amelyeket gyerme­kek etetnek . . . Magyar László lljicsovszkij: tengeri kapu A „Meteor" szárnyashajó, mielőtt utasokat vett volna fe­délzetére, maga is nagy utat tett meg. A kelet-szibériai fo­lyamhajózás számára megren­delt hajót, amely a szibériai Angara folyón fog közlekedni, a Volga folyó partján építet­ték. A szárnyashajót az Északi­tengeri úton — az Északi-sark fő hajózási útvonalán szállítót, ták. Az Északi Jeges-tenger mentén húzódó út az európai kikötőket köti össze a távol- keleti szovjet kikötőkkel. Amikor a Meteor a szibériai Léna fo­lyóhoz érkezett, útját a ... szárazföldön folytatta tovább. A fotóriporter akkor kapta lencsevégre, amikor a szembe­jövő járművek utat biztosítottak számára a sztrádán, A Szovjetunióban az 50-es években jelentek meg az első szárnyashajók. Sebességük ak­kor óránként alig 20—25 kilo­méter volt. A hajóépítők állan­dóan tökéletesítették őket. Napjainkban a szárnyashajók sebessége eléri az óránkénti 80 kilométert is. Ipar és környezetvédelem A Szovjetunió egyik legna­gyobb kereskedelmi kikötője, az elmúlt ötéves tervidőszakban a Fekete-tenger partján fel­épült lljicsovszkij. Minden túl­zás nálkül állítható, hogy ez a kikötő a Szovjetunió déli terü­leteinek legfontosabb tengeri kapuja. A kikötői állások 52 ■ország hajóit fogadják. Több mint kétszáz külföldi kikötő­be indulnak innen a legkülön­félébb szovjet árukkal megra­kott szállítóhajók. A legna­gyobb forgalmat Bulgáriával, Vietnammal, Jugoszláviával, Olaszországgal, Japánnal és Kubával bonyolítja le a kikötő, A Szovjetunióba érkező áruk Feldolgozása, szortírozása is ko­moly feladatot jelent. Az iljicsovszkiji dokkmunká­sok fő törekvése a munkák meggyorsítása, a ki- és bera- kodási munkálatok maximális gépesítése. Jelenleg 45 gépesí­tett komplex brigád dolgozik a kikötőben több mint 1700 fővel. Ezeknek a brigádoknak ci munkatapasztalatait sikerrel hasznosítják más szovjet kikö­tőkben is, sőt Bulgáriában és -az NDK-ban is. A kikötő a legkorszerűbb ki- és berakodó gépekkel van fel- szeielve Szlavónia—Baranya terméseredmé­nyeit a közismerten kitűnő feltéte­lekkel rendelkező Vajdaságéval. Nos, a Vajdaság terméseredmé­nyei idén alacsonyabbak lettek: itt 69 mázsa a közös gazdaságok hek­táronkénti kukoricatermése, és 59 mázsa az egyéni gazdáké. A szlavóniai, baranyai földeken egyébként 201 700 hektárról takarí­tották be a kukoricát és 22 900-ról a cukorrépát, melynek feldolgozása jelenleg is nagy ütemben zajlik a terület cukorgyáraiban. Az év vé­gére számítják a cukorkampány be­fejezését. Rekordmennyiségű az a kukorica is, amit az állami szek­tor felvásárolt a parasztgazdasá­goktól : idén ez 300 354 tonnát tesz ki. J7pnju~vifHn4 *rtt ■■"'VlK ÄbBÖBClUXSV ti pa Baa A piackutatás kimutatta, hogy a Lvovi Motorkerékpárgyár termékei­nek a fiatalok a legfőbb vásárlói. Különösen nagy a segédmotorok népszerűsége, mivel az első elér­Csehszlovákia ipari termelése 1948—1982 között megközelítő­leg 12-szeresére nőtt. A terme­lés e rohamos növekedése je­lentős légszennyeződést okozott. Bár az utóbbi évtizedekben ha­talmas összegeket fektettek a 'környezetvédelembe, évente 1,26 millió tonna szilárd anyag és több mint négy millió tonna gáz kerül a levegőbe. Az országban 102 millió tonnányi fűtőanyagot tüzelnek el évente. Mivel a földgáz- és nyersolaj készleteik elég szerények, a fűtést és az energiatermelés 63 százalékát a szénre, elsősorbon az észak- és a nyugat-csehországi külszíni bányákból származó barnaszén, re alapozzák. Közben a hazai szén fűtőértéke csökkenő ten­denciát mutat, tehát o'yan fűtő. anyagokat is fel kell használ- niok, amelyek nemkívánatos kénkeveréket tartalmaznak. A következmény: a levegő fokozott szennyeződése. A kormányzat ezért arra tö­rekszik. hogy a szilárd fűtőanya­gokat fokozatosan más energia- forrásokkal. elsősorban az atom­energiával helyettesítsék. Más­részt igyekeznek arról gondos­kodni, hogy a gyárkéményekből a lehető legkevesebb égéster­mék jusson a levegőbe. A hetvenes évek elején — a szovjet konstrukciójú könnyűvizű reaktorokkal — megkezdték a nukleáris erőművek építését. Az­óta a csehszlovák gépipar már atomreaktorokat gyárt. E pilla­natban három nukleáris erőmű épül az országban, mindegyik négy, — egységenként 440 me­gawattos — reaktorral. hető motorizációs eszközök az ifjú­ság számára a mopedek, melyeknek segítségével elsajátíthatók a gép­járművezetés alapszabályai. Az új „Kárpáti — Sport" az alap­típustól már első látásra eltér spor­tos küllemével. Akárcsak a cross­motoroknál, merevített c kormány. Az első kerék sárhányóját meg­emelték, a kipufogócsövet a blokk fölött vezették el, és a dobrész védőborítást kapott. Ezek a meg­oldások növelték a moped terepjá­ró képességét. A „Verhovina" mopeddal össze­hasonlítva, a vázszerkezet, a kipu- fogórend*<zer, a benzintank és az oldallemez — új konstrukció. Az új moped S62M jelzésű motorja elektronikus gyújtással és 45 watt teljesítményű generátorral rendel­kezik. Ez a rendszer biztosítja a megbízható indítást és motorműkÖ- dést. A megnövelt teljesítményű ge­nerátor pedig lehetőséget nyújt a nagyobb fényerejü reflektor, illet­ve a féklámpa és a biztonságo­sabb háisóvilágitás alkalmazására. Az új moped műszaki adatai a következők: hengerűrtartalom — 49,8 cm1; teljesítmény — 1,6—2 LE; üzemanyagtartály — 6 I; fogyasz­November közepén sajtókonferen­ciát tartott. Eszéken a Szlavónia— Baranya régió Gazdasági Kamará­ja az idei év mezőgazdasági ered­ményéiről, melyek rekordszinteket értek el a búza- és a kukoricater­mésben. Több más fontos mező- gazdasági termény hozama is ki­magasló volt a régió területén eb­ben az esztendőben. A mezőgaz­dasági nagyüzemek, a magángaz­daságok befejezték az őszi munká­kat, már csak a mélyszántások mint­egy negyed rédze vár még befeje­zésre. Lássuk azonban a terméseredmé­nyeket: a hektáronkénti 68 mázsa jelentette a rekordot búzából a régió területén, melyről összesen 1,3 millió tonnát takarítottak be. Ez az esztendő nemcsak búzában, hanem a többi kultúrában is csúcs­hozamokat jelentett. A jó eredmé­nyek megszületésében fontos szere­pet játszanak a tudományos ered­mények is. Kukoricából már olyan hibridfajtákat is kialakítottak, me­lyek a 120 mázsás hektáronkénti hozamot képesek produkálni. A ku­korica hektáronkénti v termésátlagai egyébként 83 mázsa a közös gazda­ságok, 63 mázsa az egyéni ^.gaz- dák földjein. Érdekes egybevetni Szovjet komphajó Bulgária felé indul ELÁS Csehszlovákia legnagyobb vegyipari létesítménye, a SLOVNAFT Vegyiművek Közülük az első Pozsonytól nem messze, a nyugat-szlovákiai Jaslovské Bohunice-ben épül. Két blokkja már dolgozik. a harmadikat most próbálják a negyediket szerelik. Ilyen telje­sítményű erőmű épül a dél-mor. vaországi Dukovany községben: első blokkja 1984 végétől ad áramot. A dél-szlovákiai Mo_ chovce faluban az atomerőmű alapozása most kezdődött meg. S már hozzáláttak a negyedik atomerőmű építésének előkészí­téséhez a dél-csehországi Te- melin községben. Az utóbbi négy, egységenként 1000 mega­wattos reaktorral működik majd. Az idén Csehszlovákia össz- áramtermelésében az atomener­gia nyolc százalékkal részesül, tás — 2 I 100 km; tömeg — 55,5 kg. A segédmotor maximális sebessé­gét 40 km órára csökkentették, hogy vezetéséhez ne legyen szükség jo­gosítványra. A „Kárpáti — Sport" ára: 260—266 rubel. KmVff‘TrtrJTl,F"l Jobb legelőhasznositás — maga­sabb tejhozam. A Schwerin megyei Tanács érté­kelte azokat a kollektívákat, akik­nek a gondozása alatt álló szarvas­marhák a legjobb tejhozamot ér­ték el. 1983 júniusában a megyé­ben 134 553 szarvasmarha legelte­tése mellett elérték az eddigi legjobb legelöhasznositási ered­ményt. Az elmúlt évihez képest 10 ezerrel gyarapodott 0 szarvasmar­ha-állomány. A jó eredmény egyik magyarázata, hogy még jelenleg is 170 ezer szarvasmarha kinn van a legelőkön. A pastini termelőszö­vetkezet eredményei különösen ki­magaslóak, a havonkénti teljesít­mény 303—397 liter között van egy szarvasmarhánál, igy naponta 2258 liter tej kerül ki az üzemeik­ből. Rajtuk kívül még három kol­lektíva az, ahol a szarvasmarhák napi tejhozama 300 liter körül mo­zog. Külön említésre méltó, hogy sikerüli csökkenteni i tejhozam­ban meglévő aránytalanságokat, igy ma az eltérés csupán 100 liter át­lagosan. 1985jben 17—18 százalék, a ki­lencvenes évek elejére 30 szá­zalék lesz az arány. Közben nagy figyelmet fordí­tanak a többi energiaforrásra is, azokra, amelyek nem káro­sítják a környezetet. Épül a szovjet földgázt a közép, és a nyugat-európai országokba szállító tranzit-vezeték negyedik vonala. Ennek révén ott ahol szennyezett a légkör, földgázzal helyettesíthetik majd a szenet és az olaját. Sorban épülnek o vízierőmű­vek. E téren már sokat tettek, hála a sok hegyi folyónak. A kisebb folyókon és a nagyobb patakokon törpe vízierőműveket telepítenek. Több száz ilyenről van szó. Szorgalmazzák a nap­energia kihasználását, főleg víz- melegítésre, a mezőgazdaság­ban. Mindennek ellenére még hosszú évtizedekig mint tüzelő­anyag és energiaforrás a szén marad az első helyen. A kémé­nyek elavult pernye-elválasztó berendezéseit újabbra, jobbra cserélik ki. Nagy gondot okoznak a gá­zok. 'Ellenük elsősorban kén- dioxid-felfogó berendezéseket építenek. Egy ilyen rendszert most szerelnék fel az Usti nad Labem-i gázgyárban. Az észak­csehországi tusemicei erőmű egyik 200 megawattos blokkjá­hoz olyan felszerelést terveznek amelynek fel kell fognia az el­szivárgó kénmonoxid zömét. A csehszlovák szakemberek kifej­lesztették a Renox—604 típusú berendezést, amely a salétrom. savgyártás vég-gázait fogja és dolgozza fel. Az észak-csehor­szági lovosicei vegyiüzemben, ahol felszerelték, a nitrogénoxid szivárgás az eredetinek egytize- dére csökkent. HÉTVÉGE 7. Az utazó Meteor

Next

/
Oldalképek
Tartalom