Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-25 / 325. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napin A tartalomból: XI. évfolyam, 325. szám 1983. november 25., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az ittas vezetés büntetőjogi következményei (7. oldal) Sorsoltak az MNK-ban (16. oldal) mmm Katalin-napi variációk süteményekre (5. oldal) Haderőcsokkentesi tárgyalások Becsben Az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése megbontja a két katonai szövetség évtizedek alatt kialakult egyensúlyát és e fejlemények nagymértékben kihatnak a bécsi tárgyalásokra is — jelentette ki a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások csütörtöki ülésén dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A nagykövet hangoztatta, a NATO rakétatelepítése nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. A szocialista országok, idén előterjesztett új javaslataikkal tanújelét adták politikai szándékuknak, hogy hozzájárulnak a bécsi tárgyalások sikeréhez. A nyugati elképzelés, hogy a csökkentésből kihagynák a fegyverzetet, nem vezethet a szembenállás szintjének csökkentéséhez Közép-Európában. Petrán János végül felhívta a NATO-országokat: adják tanújelét, a Varsói Szerződés államaihoz hasonlóan, hogy készek a megegyezésre, haladásra; kompromisszum kialakítására a tárgyalásokon. A NATO-országok szóvivője a szokásos általánosságokat ismételte arról, hogy a megegyezést a VSZ államainak (állítólagos) katonai létszám- fölénye hátráltatja és a bécsi tárgyalások folytatása mellett foglalt állást. Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a. tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács 1984. január 1-j hatállyal módosította a tanácsi irányítás alá tartozó egészség- ügyi és szociális intézményekre vonatkozó korábbi előírásokat. Növelik a községek és településközpontok szerepét egyes egészségügyi és szociális intézmények létesítésében és irányításában. A kormány tájékoztatást kapott arról a tevékenységről, amit a munkaerőszolgálati irodák a fiatalok elhelyezkedésének elősegítésére fejtenek 'ki.' Fontosnak ítélte, hogy az illetékesek .további lépéseket tegyenek e szolgáltatás fejlesztésére. A Minisztertanács határozatot hozott az idegen- forgalmi fizetővendégJátást szabályozó rendelkezések egységesítésére és egyszerűsítésére, valamint a vendéglátás színvonalának emelését, a kulturáltabb szálláshelyek számának növelését elősegítő intézkedésekre. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága ülést tart December első felében a Bolgár Népköztársaság fővárosában, Szófiában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. A szovjet vezetés döntései A Szovjetunió vezetése a szovjet embereknek és más népeknek már tudomására- hozta, hogyan értékeli a jelenlegi amerikai kormányzat militarista irányvonalát és óva intette az Egyesült Államok, valamint a mellette fellépő nyugati országok kormányait ez irányvonal veszélyes következményéit illetően. Washington, Bonn, London ép Róma azonban nem hallgatott a józan ész szavára — az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország területén megkezdődik a közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítése. Ezzel az amerikai Pershingek és manőverező robotrepülőgépek megjelenése az európai kontinensen kész ténnyé válik. Európa közel negyven éve azaz hosszabb ideje, mint bármikor a legújabbkori történelemben — békében él. Ez a szocialista közösség országainak következetesen békeszerető politikája, a kontinens békeszerető erőinek erőfeszíté- tései, s józanul gondolkodó nyugati politikusok realista állásfoglalásának eredményeképpen vált lehetségessé. Európában a NATO és a Varsái Szerződés között kialakult hozzávetőleges katonai erő- egyensúly — ezen belül a nukleáris erőegyensúly objektíve az európai biztonság és stabilitás ügyét szolgálta. Most az Egyesült Államok és a NATO egészében olyan lépést tesz, amelynek célja saját oldalukra billenteni a mérleg nyelvét. A Szovjetunió és szövetségesei határai közelében telepítendő nukleáris rakéták egyáltalán nem Nyugat-Európq védelmét szolgálják Nyugat- Európát senki nem fenyegeti. Az amerikai rakéták európai elhelyezésével nem Európa biztonsága szilárdul, hanem annak valós veszélye erősödik, hogy az Egyesült Államok katasztrófát zúdít Európa népeire. A két világháború folyamán az Amerikai Egyesült Államok területét nem érte el a pusztító tűzvész. Washingtonban most is szeretnék azt hinni, hogy a közép-hotótávolságú amerikai rakéták európai elhelyezésével, s ezzel a szocialista országok ellen irányuló nukleáris fenyegetés fokozásával sikerül elhárítani Amerika területe felől a válaszcsapást. Ami az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseinek és felhívása Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsa Elnöksége elnökének nyilatkozata: biztonságát illeti, az a- jelek szerint csupán annyiban érdekli az amerikai vezetőket, amennyiben’ a nyugat-európaiak életükkel, városaikkal csökkenthetik a magát az Egyesült Államokat érő megtorlást abban az esetben, ha Washington engedne a kísértésnek, s nukleáris háborút robbantana ki abban az illuzórikus reményben, hogy megnyerheti azt. Az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése távolról sem válaszlépés, amelyet a jelenlegi európai erőviszonyokkal kapcsolatban Nyugaton állítólag meglévő aggodalom váltott ki". Sokszor, konkrét adatok segítségével bizonyítást nyert, hogy jelenleg Európában' a NATO és a Varsói Szerződés között a közép- 'hatótávolságú nukleáris eszközök terén hozzávetőleges erő- egyensúly van, az atomrobbanótöltetek tekintetében pedig a NATO lényeges fölénnyel rendelkezik. Ezzel egyetért sok nyugati politikus és szakember is. így hát, ha bárkinek egyáltalán aggódnia kell, úgy ezek a Varsói Szerződés országai, amelyeket a NATO-tagállamok katonai gépezete fenyeget. Mindezt értékelve a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai nem hunyhatnak szemet afölött, hogy Washington „keresztes hadjáratot" hirdetett a szocializmus, mint társadalmi rendszer ellen. Nem hunyhatnak szemet afölött sem, hogy azok, akik most az új nukleáris fegyverzet országaink határainak közvetlen közelében való elhelyezéséről rendelkeztek, gyakorlati politikájukat erre az esztelen alaptételre építik Úgy tűnik, hogy a Pershing - 2-esek és a manőverező robotrepülőgépek európai elhelyezésével egy sor NATO-tagállam kormánya ezen kalandor tételhez konkrét nuk- leárisrakéta-alapot kíván teremteni Vajon a Szovjetunió, s a többi szocialista országok meg- tehetik-e, hogy ne számoljanak ezzel a veszéllyel? Nem, nem tehetik meg: ezért nyilvánították ki hét szocialista ország legmagasabb szintű párt- és állami vezetői 1983. június 28-i moszkvai találkozójukon: semmilyen körülmények között nem engedik meg, hogy a NATO tömbje a Varsói Szerződés tagállamaival szemben katonai fölényhez jusson. A szocialista országok megvédelmezik biztonságukat Deres fák Kertvárosban, a Móra Ferenc utcában Erb János felvétele A Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és Olaszország kormányának — amikor egyetértésüket adták az amerikai^ rakéták országuk területén történő elhelyezéséhez —, tudniuk kellett, hogy az Egyesült Államok eleve nem kívánt kölcsönösen elfogadható meggji lapodást elérni az európai nukleáris fegyverzetet illetően, s a genfi tárgyalásokon, sőt azokon kívül is, mindent elkövetett, hogy ilyen megállapodás ne jöjjön létre. Tudniuk kellett azt is, hogy a Szovjetunió és szövetségesei feltétlenül megteszik a szükséges lépéseket, hogy megvédelmezzék biztonságukat, s nem engedik meg az Egyesült Államoknak és a NATO-nak egészében véve a meglévő hozzávetőleges európai erőegyensúly megbontását. A Szovjetunió világosan kijelentette azt is, hogy az új amerikai rakéták nyugat-európai megjelenése lehetetlenné teszi az európai nukleáris fegyverzetről tartott genfi tárgyalások folytatását. Az NSZK, Anglia és Olaszország kormányai által az utóbbi napokban hozott határozatok azt mutatják, hogy ezek a kormányok saját népeik akarata ellenére, saját országaik biztonsági érdekei ellenére, valamint az európai és az egyetemes béke érdekei ellenére „zöld utat" biztosítanak az amerikai rakéták felállításához. Ezzel az Egyesült Államok kormányával közösen vállalták egy rövidlátó politika összes következményeit, amelyekre már korábban figyelmeztetett a Szovjetunió. A szovjet vezetés a kialakult helyzet minden oldalát gondo. san mérlegelve a következő dön. téseket hozta: ELŐSZÖR: Minthogy az Egyesült Ál lámák tevékenységével aláásta a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésének lehetőségét az európai közép- hatótávolságú nukleáris fegyverek. korlátozásáról folyó tárgya, lásokon s e tárgyalások folyta, tása ilyen körülmények között kizárólag az Egyesült Államoknak és egy sor más NATO-tag. áHornnak az európai és a nemzetközi biztonság aláásását cél. zó lépései leplezését szolgálná, a Szovjetunió lehetetlennek tart. ja további részvételét ezeken a tárgyalásokon. MÁSODSZOR: A Szovjetunió hatályon kívül helyezi egyoldalúan vállalt kötelezettségeit, amelyeknek céljuk az volt, hogy kedvezőbb körülményeket te. remtsenek a tárgyalások sikeréhez. Ezzel hatályon kívül kerül az a moratórium, amit a Szovjetunió jelentett be közép-ható. távolságú nukleáris fegyvereinek az ország európai részén való telepítésére. (Folytatás a 2. oldalon) fl Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács es a szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével csütörtökön megbeszélést tartottak a Parlamentben, A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a korábban elfogadott megállapodások* végrehajtása rendben halad: a szakszervezetek hathatós támogatást adnak a kiemelt gazdasági programok teljesítéséihez, a termelési feladatok megoldásához; intézkedések történtek az életkörülmények javítására, ezek között a nyomdaiparban és a házkezelősé- geknél sor került a központi béremelésre, a bíróságok és az ügyészségek nem jogi munkakörű dolgozói decemberben részesülnek fizetésemelésben; határozat született arra, hogy az iparban, az építőiparban és az államigazgatás területén 1984-ben megkezdhető a 40 órás munkahétre való áttérés. Ez utóbbival kapcsolatban a résztvevők közös véleménye, hogy a végrehajtás feltételeit az illetékes szakszervezeti szervek bevonásával az üzemi demokrácia fórumait felhasználva, a vállalatoknak és az intézményeknek önerőből kell megteremteni. A találkozó fontos témája volt az 1984. évi népgazdasági terv előkészítése. A kormány képviselői tájékoztatást adtak a tervezési munka helyzetéről, a várható tennivalókról. Közös véleményként került megerősítésre, hogy továbbra is az ország fizetőképességének fenntartása, a külgazdasági egyensúly javítása és az elért vívmányok védelme az alapvető cél. Ezzel együtt nagy hangsúlyt kapott, hogy a követelmények kielégítésének feltételeit az eddiginél is szervezettebb és hatékonyabb munkával, ésszerű és takarékos gazdálkodással kell megteremteni. Véleménycsere folyt az élet- színvonal alakulásáról és az » anyagi ösztönzés időszérű kérdéseiről is. Egyetértettek abban, hogy fokozottabban kell ösztönözni a jól értékesíthető exporttermékek termelésének növelését, több figyelmet kell fordítani a nagy értékű és gazdaságosan kihasználható termelőberendezések működtetéséhez szükséges munkaerő biztosítására, az általánostól eltérő munkarendben, illetve a nehéz munkakörülmények között dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésére. A szakszervezetek egyetértéssel fogadták az új besorolási és tarifarendszert, amely a műszaki és gazdasági értelmiség differenciáltabb anyagi megbecsülésére is lehetőséget ad. Ezzel kapcsolatban közös álláspontként került megfogalmazásra, hogy a műszaki és gazdasági értelmiség helyzetének javítására az irányító szerveknek és a vállalatok .vezetőinek egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. A dolgozók kezdeményezéseinek, termelési aktivitásának fejlesztése érdekében a rendelkezésre álló eszközöket fel kell használni. A kormány és a SZOT vezetői ennek szellemében foglalkoztak a szocialista munkaverseny időszerű kérdéseivel is. Megállapodtak abban, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány, a SZOT elnöksége és a KISZ KB Intéző Bizottsága a közeljövőben új közös határozatot ad ki.
