Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-23 / 323. szám
Dunántúli Tlaplo 1983. november 23., szerda Tudományos élet Tudományos fokozatok Nyolc akadémikus Baranyából A tudományos minősítés új rendjéről a napokban jelentek meg fontos rendelkezések (megtalálhatók a Magyar Közlöny 50. számában). Ezekből többek között az is kitűnik, hogy az elérhető „fokozatok" száma az eddigi kettő helyett háromra változott. A tudományos zsargonban eddig „kisdoktorként" használatos fokozat elnyerése olyan minőségű értekezés elkészítésével és megvédésével szerezhető meg, amelynek értéke a kandidátusi disszertációéhoz közelít. így a beküldő szerv (egyetem, tudományos kutatóhely) javaslatot tehet a doktori értekezés kandidátusi értekezésként való elfogadására is, amennyiben a jelölt az egyéb feltételeknek megfelel. A kandidátusi cím elnyerésének egyik legalapvetőbb feltétele a pályázónak a tudományos munkára, kutatásra való alkalmassága. Az új törvényerejű rendelet kötelezővé teszi a tudományos fokozatokkal bíró kutatóknak, egyetemi oktatóknak a tudományos munkában való folyamatos részvételt, aktív szereplést. A tvr, illetve a végrehajtására szolgáló rendelkezések rögzítik az akadémiai doktori cím elnyerésének új feltételeit is, az egyetemi dotkori címről és az egyetemi doktorátusról szóló művelődési miniszteri rendelet, amely részletesen szabályozza az e címek megszerzésével kapcsolatos, feltételeket, 1984 szeptemberé? ben lép hatályba. A Pécsi Akadémiai Bizottság legutóbbi kimutatásai szerint Baranyában négy akadémiai rendes tag van: Donhoffer Szilárd, Flerkó Béla, Tigyi József és Kur- nik Ernő. A megyében élő, itt dolgozó levelező tagok száma négy: Grastván Endre, Jobst Káz- mér, Romhányi György és a Dunántúli Tudományos Intézet új igazgatója, Enyedi György. A tudományok doktora címet 35 fő kapta meg, ezek közül a legtöbb az orvos. A megyében élő kandidátusok száma közel 200, közülük az orvostudományok képviselőinek száma majdnem eléri a 100-at. A közgazdaság- tudományokban 16, az állam- és jogtudományok területén 13, a biológiában 19, a filozófiában, a földrajztudományban és a mező- gazdasági tudományokban 4—4 kandidátus tevékenykedik. A nevelési területeken 8-an, a történelemtudományban 7-en, az irodalom és a kémiai tudományokban 6—6-an, a földtudományokban 5-en szereztek kandidátusi címet. Egy-egy kandidátus dolgozik a fizika, a műszaki és a szociológiai tudományágakban, kettő—kettő pedig a nyelvtudományok és a pszichológia területén. Cs. J. Üj utakat nyit meg az orvosi diagnosztikában EEG-labor a POTE Idegklinikáján Korai fázisban jelzi a betegséget Mintegy húszéves múltra tekint vissza EEG-vizsgálat. — Általában annyit tudunk ismerős, családtag vagy saját tapasztalat alapján, hogy a vizsgálat során néhány elektródát erősítenek a koponyához, s a fekvő helyzetben történő, fájdalommentes diagnosztizálás eredménye képernyőn és kiíró papíron különböző görbék alakjában jelenik meg. Dr. Czopl József, a POTE Idegklinikájának adjunktusa egy külföldi szerzőtől vett idézettel vezetett közelebb a technikának és az orvostudománynak a legutóbbi évtizedekben kikristályosodott bravúrjához. „Az utóbbi évtizedek technikai forradalma a klinikai elektro- fiziológia területén is új lehetőségeket nyitott... A kiváltott válaszvizsgálatok egyike az új elektrofiziológiai eljárásoknak, és az utóbbi két évtized bizonyítja, hogy jelentősége a klinikai neurológia szempontjából az EEG bevezetéséhez hasonlítható ...” — Ebben két olyan fogalom szerepel — a kiváltott válaszvizsgálat s az EEG —: melyek a hozzá nem értők számára bővebb magyarázatot igényelnek. Az EEG a központi idegrendszer elektromos tevékenységét jelenti, a kiváltott válaszvizsgálatok lényege pedig: ebben az elektromos tevékenységben hirtelen, nagy energiájú külső inger hatására létrejövő változás rögzítése, elemzése. EEG-t több mint száz éve regisztráltak először, s már akkor megfigyelték, hogy ha a retinát hirtelen erős fényinger éri, megváltozik az agy elektromos tevékenysége. Tulajdonképpen ez volt a látórendszeri kiváltott válasz első regisztrálása. — Más rendszerek működése is nyomon követhető ezzel az eljárással? — Egy bizonyos határig igen, az akusztikus, azaz a hallórendszervi válaszokat a különböző tudatzavarok mélységének feltárására használják, alkalmas sérülések, gyulladásos betegségek agytörzsi helyének, eredetének kimutatására, újszülöttek és koraszülöttek agyi károsodásának felismerésében is nagy segítséget jelent. A szomatoszenzoros tapintási, ízületi helyzetérzés kiváltott válaszismerete különböző gyulladásos kórképek felismerésére, a klinikai kép változásának követésére alkalmas. A gerinci válasz jelentősége elsősorban sclerosis multiplexes betegeknél alapvető. A sclerosis multiplexes betegségek gyógyítása dr. PáIffy György professzor vezetésével klinikánk fő profilját jelenti. Ha a betegség latin nevét megkísérelnénk magyarul érthetővé tenni, akkor a központi idegrendszer több gó- cú elvelőtlenedéséról kell beszélnünk, amely mozgásszervi és látászavarokban jelentkezik, s a rokkantság különböző fokaihoz vezet. — Ha a vizsgálati eljárás lényegét próbáljuk megfogalmazni, akkor az — ha jól értettem — a központi idegrendszer elektromos ingerek útján kiváltott válaszainak elemzése. Hogyan állapítható meg, mennyire káros a válasz? — Amikor a hetvenes évek elején bevezettük az eljárást, egészséges egyéneken kidolgoztuk a saját normál anyagunkat is. Tudjuk, hogy a kiváltott válaszgörbe mikor eltérő, mennyiben különbözik a normálistól, s következtetni tudunk a kóros változások helyére is, minden érzőrendszerre vonatkozólag véleményt tudunk mondani. — Ha valakinek idegrendszeri betegsége van, azt többnyire „leírják" a munkahelyén, s az élet egyéb területein. — A közvélemény valóban nem toleráns az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Káros a szemlélet, mert negatív hangulatot kelt. Az kevéssé közismert, hogy az emberi szervezetnek óriási kapacitása van a spontán javulásra, sőt gyógyulásra, s hogy jól karbantartható betegségek is vannak. Tény, hogy maradványjegyekkel kell számolni, de ezek nemegyszer külsődlegesek, s a betegek tényleges tevékenységét, a végzett munka értékét nem befolyásolja. Az agyi elektromos tevékenység speciális vizsgálata lokalizációs jelentőségével új utakat nyit meg az orvosi diagnosztika területén. Jelentőségét erősíthetné, ha többek közt a belgyógyászattal a pszichiátria területére is kiterjedne, együttműködne, s ez összehangolt gyógyító munkát eredményezne. A vizsgáló eljárással kapcsolatos pozitív tapasztalatok az orvos- tudomány s a klinikum tevékenységét' egyaránt gazdagítják, fejlesztik tovább. Csefkó Judit A tudományos élőt hírei Pécsi tudósok az NDK akadémiáján. Berlinben, az NDK Tudományos Akadémiája és Jogtudományi Intézete nemzetközi jogelméleti konferenciát rendez a szocialista országok jogelméleti szakembereinek részvételével. A tudományos tanácskozáson a szocialista jog struktúrájával, valamint a jog rendszertani tagozódásának továbbfejlesztésével kapcsolatos nézeteiket cserélik ki a szocialista országok tudósai. Pécsről, a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának Államtudományi Tanszékéről dr. Szotácz- ky Mihály tanszékvezető és dr. Visegrády Antal adjunktus vesznek részt a rendezvényen, amelyen mindketten előadást is tartanak. * Őszi fizikusnapok címmel tarlóitok háromnapos konferenciát Pécsett, a JPTE Tanárképző Karán. A programot az Eötvös Loránd Fizikai Társaság megyei csoportja, a TIT és a kar fizika tanszéke szervezte. Az elhangzott előadások elsősorban a lézerkutatás és -alkalmazás lehetőségéről szóltak. Kozma László egyetemi tanár, a fizikatudományok doktora, a tanszék vezetője elmondtat hogy azért is tartja jelentősnek ezt a rendezvényt, mert lehetőség nyitott arra, hogy szélesebb körben bemutathassák a JPTE TK fizika tanszékének új kutatási területét. A tanácskozáson külön is köszöntötték a szintén előadást tartó Jeges Károly ny. főiskolai tanárt, aki idén, 75 éves korában kapta meg a Prométheusz érmet több évtizedes munkásságáért. * Népi műemlékek Baranyában címmel rendeznek kiállítást és előadássorozatot Eszéken. November 23-tól két hétig láthatók Panyik István fotói valamint Szigetvári Jánosnak, a DTV sYbl-díjas építészmérnökének műemléki rekonstrukciós munkái a jugoszláviai város Waldinger galériájában. 24- én több előadás is elhangzik a néprajztudomány fontosságáról, és a rekonstrukció jelentőségéről. * Studia luvenum címmel tudományos folyóirat folyamatos megjelentetését tervezi a JPTE KISZ-bizottsága. Az újságba az elképzelések szerint a hallgatók legjobb tudományos diákköri dolgozatainak rövidített változatai kerülnének be. A közeljövőben a jogi, közgazdasági és a tanárképző kar — szakterületének megfelelően, külön lolyóiratot ad ki, ezek közül a tanárjelöltek mintegy 150 oldalas kéziratai már nyomdában vannak. * Ketten védték meg sikerrel kandidátusi disszertációjukat a közelmúltban a JPTE-n. Pór József, a közgazdaságtudományi kar vállalatgazdaságtani tanszékének oktatója Irányítási rendszerek fejlesztését, racionalizálását megalapozó tervezőmunka technológiája a rendszerméretek függvényében címmel adta be értekezését. Ferencz Zoltán, a büntetőjogi tanszék oktatója pedig A bűncselekmény-szituáció kriminológiai jellemzői címmel írt sikeres disszertációt. * A pécsi egyetemisták, főiskolások közül több mint ezren vesznek részt tudományos diákkörökben és szakkollégiumban. Mind a két forma arra szolgál, hogy a hallgatók szabadidejükben részletesebben foglalkozzanak szakterületük egy-egy kérdésével. Igen jól működő, rendszeresen dolgozó szakkollégium van a POTE-n és a JPTE közgazdaNemzet és nemzettudat Beszélgetés dr. Hanák Péterrel, a történelemtudományok doktorával Hála társadalmi, politikai közgondolkodásunk fejlődésének és az erre nem kevés hatást gyakorló tudománynak, történelemszemléletünk egyre nyitottabbá válik. A „csak a szépre emlékezem" köznapi látásmódjával szemben megerősödőben van a tárgyszerűség, a tények, összefüggések objektív, analitikus látásmódja. A fejlődés és az élet bizonyos kérdéseket egyszerre fogalmaz meg a köznapi gondolkodás és a tudomány számára. Ilyen a nemzeti kérdés és a nemzettudat problematikája, amelyek látszólag divatkérdések, valójában azonban hatalmas súlyú tudományos problémák, velük immár a történelemtudományi kutatásnak kell szembenéznie. Erről beszélgettem a napokban — egy Pécsett tartott előadása alkalmával — a téma legkiválóbb hazai kutatójának számító dr. Hanák Péterrel, a történelemtudományok doktorával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetőjével. — Mi indokolja az ilyen jellegű kutatás, tudományos tevékenység megélénkülését? — A nemzet és nemzettudat problematikája az egész világon előtérbe került az utóbbi években. Sorskérdések ezek és nem sok közük van a divathoz. Ami a hazai ilyen irányú kutatást illeti, nálunk is mostanában jutottunk el oda, hogy ma már tárgyilagosadban, elfogulatlanabbul tudunk beszélni ezekről a dolgokról, mint bármikor az elmúlt harminc év alatt. A nemzettudat historikumához hozzátartozik az a tény is, hogy mi 1945- ben azt hittük — nem akármilyen hittel —, hogy a szocializmus a nemzeti, nemzetiségi kérdést majdhogynem automatikusan megoldja, megoldotta. Holott ezen a téren évszázadok súlyos örökségével, az „oszd meg és uralkodj” politika — nem egyköny- nyen elmúló emberi tudati — megrögzöttségeivel kellett volna számolnunk. — Milyen aspektusból közelit ma a tudomány ezekhez a fogalmakhoz? — A nemzeti gyökerek évezredekre nyúlnak vissza. A nemzetnek sokkal több összetevője van, mint a piac, gazdaság, nyelv, érdek, tudat. . . és sorolhatnám. Ezeket a mélyebb gyökereket kell megságtudományi karán. Rendszeresen meghívják egy-egy téma szakértőit őket is érdeklő témákban előadásra. A tudományos diákkörösök pedig házikonferenciákkal készülnek a jövő tanévi országos versenyekre. November 30-án a PMMF-en húsz elkészült dolgozatot mutatnak be, ezeket neves zsűri értékeli és díjazza. A többi intézményben később lesznek a házikonferenciákra nevezett dolgozatok vitái. * Korszerű klinikai farmakológiái vizsgálatok a gyomorbélrendszer betegségeiben címmel rendeztek tudományos találkozót a közelmúltban a POTE-n. A kétnapos szimpo- zionon az előadásokon kívül munkaértekezletet is tartottak. Az ország illetékes szakemberei megegyeztek abban, hogy minisztériumi segítséggel országos vizsgálatot folytatnak arról, hogy a gyomorfekély ki- újulásának megelőzésére melyik gyógyítási eljárás a legalkalmasabb. Bozsik L. vizsgálni mindenekelőtt — különös tekintettel az etnikumra és a pátriára, mint a bibliai időkbe visszanyúló fogalmakra. Ezekkel a problémákkal ma már a genetika is foglalkozik, így például igen érdekes tanulmányt jelentetett meg erről a közelmúltban dr. Czei- zel Endre, a közismert genetikus. A történelemtudományi vizsgálatok is sok eredményt mutathatnak fel e téren. Megállapítható, hogy a patriotikus nemzeti hovatartozás-tudat már ősidők óta létezett. Ezt a későbbiek során kiegészítette a szülőföldhöz, a céhhez, a rendhez, a nyelvhez, a nemzetséghez tartozás tudata, ami óriási kötődést jelentett és egyben összetartó erőt. A középkori ember identitása evidencia volt, hovatartozása magától értetődő. Az újkori fejlődés terméke a modem nemzet, cfmit a közös terület, a nemzeti piac, az úthálózat, az abszolút állam, abszolút monarchia és a polgárság alakít ki. Az a polgárság, amely a francia forradalommal megteremti az egységes polgári nemzetet. Ezáltal minden lojalitás a nemzetbe megy át, a szuverenitás a nemzetben összpontosul. A nemzetekkel együtt kialakulnak a nemzeti sajátosságok is, így például azok a vonások, amelyek a magyarságot jellemzik; kialakul a modern nemzettudat. Ezt a nemzettudatot az úgynevezett politikai nemzetté válás törekvései és a kis népi sorsból eredő adottságok határozták meg. Kezdettől fogva adott volt a szükségszerűsége ónnak, hogy a magyarságnak a politikai nemzetté válás útján össze kell fognia (kellett volna!) a kis népekkel, osztozva azok sorsában, gondjaiban, örömeiben. — És mi a helyzet ma? — Előre kell bocsátanom, hogy szakterületem révén számomra a reformkor, a dualizmus időszaka és nemzettudata egy erődítmény, ahol testvéri ágyúk védenek. Itt azonban már ki kell lépnem egy kicsit a szűkebb értelemben vett szakmai területről, amit nem szívesen teszek. A mai nemzettudat gyökerei a századelő megrázó eseményeiig nyúlnak vissza. Motiválja, sőt tragikusan meghatározza ezt a második világháború is, amelyben ott a súlyos megbélyegző meghatározottság, a „Hitler utolsó csatlósa" frázis, amit megfogalmazói egyaránt értettek a magyar népre és a magyar uralkodó osztályokra. Most a valós tények sokszempontú vizsgálata felé haladunk. Ennek a nemzetnek végre ki kell beszélnie mindazt, amit évtizedekig a nemzeti tudatalattijában őrzött. Most egy tisztulási folyamat játszódik le valamennyiünkben. Ismét tisztáznunk kell sok mindent a közgondolkodás és a történelemtudomány szintjén egyaránt. És mi, a tudomány képviselői éppen ezt tesszük. Vannak már eredményeink is. A magyar történelemtudományi kutatások számos kiváló szintetizáló művet produkáltak ezen a téren az elmúlt években. Nem sorolom fel őket, hiszen a téma iránt szakmailag érdeklődők körében közismertek. Minden reményünk megvan arra, hogy a következő években munkánk eredményei hatni fognak a közgondolkodásra is. Mégpedig jótékonyan és bizonnyal feiszabadítóan. Bebesi Károly
