Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-20 / 320. szám

Vasár asarnapi magazin Vasárnapi magazin Sorokban 21-én, hétfőn 16.30-kor nyí­lik a Helyőrségi Művelődési Otthonban Kosbor István gra­fikus kiállítása, ugyanitt 19 órakor a „Presszó Pódium Pé- ' csiekkel"-sorozat vendégei: Melis Gábor és Krasznói Klá­ra színművész-házaspár, 21- én 21 órakor jazzpar- tyt rendeznek a Mecsek cuk­rászdában Gonda János köz­reműködésével. 22- én, kedden 17.30-kor a Pécsi Nemzeti Színházban „Hulló levelek” címmel san­zonest lesz budapesti művé­szek közreműködésével. 22-én 19 órakor kezdődik a Ságvári Műv. Házban a MÉV Koncert Fúvószenekarának hangversenye, vezényel: Apá- thy Árpád. 22-én 19 órakor Heltai Jenő: Naltalin című bohózatát mutatják be a PNSZ művészei az Ifjúsági Házban. 24- én, csütörtökön 18.30 és 20 órai kezdettel ,,/n memó­riám F. G.” címmel kamara­fantáziát mutat be az Arma Kísérleti Stúdió a Heő. Műv. Otthonban. Nov. 25-től dec. 11-ig te­kinthető meg a Pécsi Galériá­ban a Baranya Design című formatervezési kiállítás. 25- én, pénteken 19 órakor kezdődik a Liszt Teremben a Nevelők Háza kamarakórusá­nak jubileumi hangversenye. (A hangversenyt 26-án 19 ; órakor megismétlik.) 26- án, szombaton 19 órakor | nyitja meg „kapuit” a III. Pé- | esi Nemzetközi Diaporáma ; Fesztivál az Ifjúsági Házban. Az USA-ban terjednek a nemi betegségek Az elmúlt 20 év alatt az Egyesült Államokban a külön­böző nemibetegségek száma ! és gyakorisága gyorsan emel- • kedett. Az atlantai betegség­ellenőrző központ adatai sze- - rint jelenleg legalább 20 olyan kórkép fordul elő, amely a nemiszervek tájékán fájdal­mat okoz, s súlyos károsodás- i hoz vezethet. Az adatok sze- ' rint a 60-as évek elején álta- 5 Iában még csak 5 ilyen tünetet j lehetett megfigyelni. Az ameri- kai egészségügyi minisztérium 3 becslése szerint évente 2 s milliárd dollárnál többet köl- 5 tenek azoknak a betegségek- f nek a gyógyítására, amelyek I a vérbajtól a trichomonasig I és a herpeszig terjednek. A I tudósok a fokozódó terjedés Sokaként a szexuális szabados ! ságra mutatnak rá, artiely már tizenéves korban kezdődik, a nagyobb válási arányra és a házasodási kor emelkedésére, I ami mind a házasságon kívüli 5 szexuális érintkezés gyakoribbá I válásához vezetett. A legsű- j rűbben érintett korcsoport a 20—30 évesek. Az egészség- j ügyi hatóságok számítása sze. j rint évente mintegy 80— J 100 000 amerikai nő válik í meddővé nemibetegségek kö- i vetkeztében. Bulgáriái napló (2.) Jugoszlávia felől az utas csupasz és meredek sziklafa­lak között érkezik Bulgáriába. Nis után a Niseva szűk völ­gyébe szorul a vasút és az E 5-ös autóút. A sziklafal te­tejéről, égbenyúló magasból néznek ránk a fák. Ahogy átlépjük Bulgária nyugati határát, máris a fő­városban találjuk magunkat. Bulgária csaknem szabályos téglalap alakú ország, s eb­ben Szófia úgy helyezkedik el, mintha Budapest Szombathely vagy Kőszeg helyén állna. Ez indokolja a fővárost a vidéki városokkal összekötő, kiterjedt belföldi légiforgalmat. Szófiá­nak nemcsak fekvése, történe­te is jócskán eltér a mi fővá­rosunkétól. Már lakóinak szá­ma és az ország összlakossá­gához viszonyított aránya kü­lönböző. Míg Budapest „el­viszi” az ország lakosságának csaknem egynegyedét. Szófiá­ban Bulgária lakóinak csak egykilencede, mintegy egymil­lió ember él. Szófia 550—600 méter ma­gasan fekszik a tengerszint felett. Amikor májusban kiál­lók a Rila szálló erkélyére, dé­li iránvból a Vitosa havai or­mai köszönnek rám. Bár Szófiát már Nagy Kons­tantin császár a római biro­dalom közoontjává akarta tenni, valójában csak 1878, a török alóli felszabadulás után lett főváros. Nevét a Szent Szófia szp- keseqyházról kapta. A kereszt alat'M, bHánc: stílusú templom, amely helyreállítva ma is áll, a bizánci uralom idejéből származik, és a 6. században, Justinianus császár uralkodá­sa ideién éoült egy korábbi, lerombolt templom alapjaira. Járom az utcákat, kíván­csian nézem az embereket, a házakat, a kirakatokat. Ami először szembeötlik, pontosabban megüti a fülemet: a csönd. Úgy érzem, valami- kéooen nagyobb itt a csönd, kisebb a zaj. mint Euróoa más fővárosaiban Villamosok zö­rögnek. autóbuszok berregnek az utakon itt is, de hangjukat elnyelik a fák. a parkok, a bokrok, -a virágok. A megké- set városépitkezés előnye, hogy a lebontott viskók helyén fölhúzott házak között nagy a zöldterület. s most is. amikor már kifelé terjeszkedik a vá­ros az új negyedeket tágas parkokkal választják el egy­mástól. , A hírek, a hallomások alap­ián honi, nagyvárosi fények­hez szokott szemem puritá­nabb. szegényesebb. „balká­nibb” képekre készült. Hát a Cirill és Metód járdák állapota gyalázatos is. S ami a könyvesboltok válasz­tékát. a könyvek kiállítását, borítólapját illeti, eléggé puri­tán a kép. Aztán: az írószö­vetség székházában a külügyi előadóhoz nem mehetünk föl, csak a portáról telefonálha­tunk. A hölgy üzeni, rögtön in dúl. Amíg a földszinten, a székház eszpresszójában vára­kozunk, a ruhatárosnak álcá­zott ör öt percen belül kétszer jön az asztalunkhoz: mit aka­runk, kire várunk? De amit az utcán látok, meglep: jól sza­bott zakókban mellényben já­ró férfiak, divatos ruhában sé­táló, modern anyagokat viselő, csinos nők ... Az utcákon minden van. Pontosabban: minden — csaknem minden — az utcán van. Nemcsak az újság-, a hűsítőitől-, a szerencsejáték­árus, hanem a járdán mérik a feketekávét, árulják a túrós­buktát. a kirántott húst és a férfiige', is. Nagy a forgalom délután a CUM-ban, a köz­ponti nagyáruház hatalmas, hatemeletes épületében, de még nagyobb az áruház előtt, az árkádok alatt, ahol a rög­tönzött pultokra rakott holmik között válogatnak az em­berek. A piacról vagy a mun­kából hazasiető háziasszony a krumpli vagy a hagyma mellé még a szatyrába töm az ut­cán két pár harisnyát, mert most éopen azt lehet kapni. A bolgárok kitűnő kereske­dők, jól ismerik a vásárlás lé­lektanát. A fagylaltot az ut­cán nemcsak tölcsérbe és la­pos a simílóhoz hasonló ka­nállal mérik, hanem az árusí­táshoz egy mérleg is tartozik. Vagyis a fagylaltot nem köb­tartalomra, hanem súlyra ad­ják. Mielőtt az árus a tölcsér­be kimért fagylaltot átadná a vevőnek, megméri. Pontosab­ban: a tölcsért egy pillanatra hozzáérinti a mérleg serpe­nyőjéhez. Aztán a fagylaltot tartalmazó tégely mélyére nyúl, és ’egy kis fagylaltot még rótesz a tölcsérre. Meg­figyeltem: minden adag fagy­lalt kimérésénél az elárusító mozdulatai ugyanazok. A fagy­laltot fölpúpozza, a tölcsért a mérlegre teszi, aztán rak még egy kis fagylaltot rá. Azt soha nem láttam, hogy a kimért adagból valaha is lecsípett volna. Hadd higgye a vevő, hogy mindig ráadást kap. A mérleg itt nem a mérés, ha­nem a játék eszköze. Szófia nem egyik vagy má­sik világvároshoz, Párizshoz vagy Bécshez szeretne hasonló lenni, Szófia önmagát keresi, Szófia bolgár főváros akar. lenni. Amikor ott jártam, éppen a bolgár kultúra napjára — a minden évben megrendezett ünnepre — készültek. A Nem­zeti Színház előtti parkban hatalmas szabadtéri színpa­dot építettek. Az alkalmi szín­padon egymást váltották a népviseletbe öltözött énekka­rok és tánccsoportok. Az or­szág különböző részéből ér­keztek, s csupa népdalokat és néptáncokat adtak elő. A diá. kokból alakult szófiai együtte­sek is népviseletben énekel­tek. táncoltak. És nemcsak a színpadon volt nagy a sürgés- forgás, a park aszfaltozott út­jait megtöltő, nagyrészt áll­dogáló közönség is kitartó és lelkes érdeklődéssel fogadta o műsort. A bolgár kultúra ünnepét minden évben akkor rendezik meg, amikor a naptárban Ci­rill és Metód napja van. A Dimitrov mauzóleum is impo­záns, a város központi helyén álló épület. De most az ün­nep tiszteletére, a felvonulás­ra készülve, a mauzóleummal szemben egy háromemeletes ház homlokzatára, a teljes fa­lat betöltő méretben Cirill és Metód vászonra festett alakját erősítették föl. Tudjuk, Cirill és Metód alkotta meg a görög betűk átformálásával a cirill ábécét, a két szent bolgár- szláv pap adta a cirill betű­ket használó szláv népeknek az írást. Másnap, a bolgár kultúra ünnepén az ő tíz mé­ter magas, háromemeletnyi alakjuk nézett a fölvonuló tö­megre. Csak a két fej körül hiányzott a megszokott dics­fény, az arany glória. Tüskés Tibor Vadkacsa inkubátorból A kistenyésztésű szárnyas­vad állományát a sokszorosá­ra lehet növelni, ha elősegít­jük az utódképzést. Perm vá­rosában, az Oroszországi Fö­deráció területén ornitológu­sok és biológusok bizonyítot­ták ezt be kísérleti úton. Ami­kor a kísérletbe bevont szár­nyasok lerakták tojásaikat, el­vették tőlük, s ekkor a kacsák újra tojást raktak. Ebből ki­keltek a kis pelyhesek, s a ka­csamamák ezeket szárnyra- kelésükig fel is nevelték. Az első. az elvett tojásokat inku­bátorokba tették, ahol a meg­határozott időre kikeltek a kis­kacsák. A. Boltnyikov, a Permi Or­vostudományi Intézet profesz- szora, a módszer kezdeménye­zője hangsúlyozza, hogy ilyen eljárással egy költési szezon­ban mintegy 70 százalékkal növelhető az utódképzés meny nyisége, és más szárnyasok esetében is. Humor — Hogy érzi magát? — kédezi páciensétől a\z orvos. — Sokkal jobban vagyok, doktor úr. Úgy vélem, segített az a gyógyszer, amelyet lelirl. A leggondosabban követtem az üvegen levő utasítást. — És hogy szólt az utasí­tás? — ..Szorosan bezárva tar­tandó". * A főpróbán a rendező Így szól a fiatal színésznőhöz: — Tartok tőle, hogy ebben a lenge ruhában nem tudja úgy játszani szerepét, ahogyan kell. — De miért nem? — Hát tudja, a döntő jele­netben a vőlegénye ezt mond­ja magának: ..Drágám, te valamit tit­kolsz előlem". Ismerje el, eb­ben az öltözékben ez a mon­dat viccként hat! * A lérj Így szól a feleségé­hez: — Olvasd csak el ezt a ha­lakról szóló cikket. Gertrúd. Megtanulhatnád tőlük, hogyan kell hallgatni. — Élőbb te tanuld meg tő­lük azt, hogy csak vizet igyál! * Az egyik texasi kisvárosban egy lakos ezt kérdi az őslakó­tól: — Azt mondják, önöknél nagyszerű az éghajlat, és a helyi lakosok irigylésre mél­tóan egészségesek, igaz? — Tökéletesen igaz. Nem­rég például, amikor meg akartuk nyitni az új temetőt, kénytelenek voltunk néhány embert lelőni, hogy legyen kit eltemetni! L ehet-e a középkori fegyverkovácsok mí­ves, művészi igényű javító mesterségét ismét fel­eleveníteni? Hisz ők az ál­taluk megmunkált vadász- fegyvereket varázsolták újjá már a 16—17. századtól. Mig mai utódaik Középkelet- Európában csak javítanak, bár korántsem alacsony szin­ten. A gyári portékát addig alakítják, míg az a feg'yver- használó ízlésének maradék­talanul megfelel. Vagyis egyebek között az agy jól illeszkedik a váll gödrébe, az áll és az arc izmaihoz, a legkényelmesebben, parányi rezdülés nélkül a kéz és a szem mozgását követi lövés közben. Az üzemi sorozat-ter. mék a puskoműves beavatko­zása révén egyedivé, már- már féltett kinccsé lesz nap­jainkban is. A 45 éves pécsi Vigvári Csaba, aki „civilben" épü­letgépész üzemmérnök, nem­rég váltott ki ipart a vadász­Vigvári a puskaműves puskaművességre. Hisz az e század fordulójáig népszerű fegyverkovács szakma rene­szánszában. Még akkor is, ha a vadászpuska-készitést szigorú rendeletek tiltják. Jómaga nem az előállítást, hanem a későbbi esztétikai megmunkálást tarja mellék­állásban űzött mestersége alapfeladatának. Csak így érte meg az ipart kiváltani, bár nem nagy a kereslet a művészi formában megjele­nített vadászfegyverek iránt. Pedig alig 30—40 éve is az volt a sikk, ha valamelyik vadász gyönyörű küllemű fegyverrel „pompázott”. Sok­szor ez többet ért még annál is, hogy lövőként mennyi va­dat is ejt a fegyvertulajdo­nos. A szokás ma is kezd divat, tó lenni és vannak, akik o több tízezer forintot sem saj­nálják azért, hogy vadász lőfegyverük necsak a ballisz­tikai szabályoknak feleljen meg. Vagyis legyen feke­te diófából pácolt agy fran­cia disznóhátú és borítsák angol halpikkely-motívumok. Vasfelületén levél-utánzatok sokasága sorakozzék, ezüst díszítse a monogramot, vagy arany fedje a ravaszt. A tust, az agyat pedig bronz és más díszes berakások gazdagít­sák. Vigvári Csabo igyekszik öt­vösként, kovácsként, eszter­gályosként vadászként is megfelelni a fegyverműves- ségnek. Házilag teremti elő az alkatrészeket, edzi. színe­zi, bronz eszközeivel munkál, ja azokat. Rendkívül igényes a javításaiban, mór azért is, hogy Dél-Magyarorszógon az idős Csonka Ferenc után ő az egyetlen puskaműves. A pályára 5—6 évig készült, megszerezte a puskaműves - szakképesítést. Csuti J. 5: Ha találomra belelapozunk képesú jóinkba, szinte mindegyikben ott son nak egy-egy folytatásos képregény c Egyforma kockák követik tehát egy és ezekben a négyszögekben úgy ló juk egy kalandos — vügy legalábbi: nak szánt — történet jeleneteit, m egy film celluloid szalagját vizsgálgat A mesemondásnak ez a válfaja p nemcsak nálunk, hanem világszerte kívül népszerű. Egy fölmérés szerint 1970-es években mintegy 300 millió bér nézte és olvasta a képregényeke Német Szövetségi Köztársaságban hí ta 12 millió comics-füzet hagyja el nyomdát. Ennek a — mondjuk így stílusosé „sztorizásnak" ugyanis comics (komik neve. Ez a többes számban használ goi szó eredetileg vígjátéki megjeler illetőleg komikus színészt jelölt, de a tréfás, kalandos rajzsorozatokat i kezdték emlegetni. Mint minden ilyen szellem; divatnál nek is felkutatták a történetét- Müv< történészek, kultúrhistorikusok sok< foglalkozott és foglalkozik ma is a k gény eredetének megfejtésével. Mér tudományos ülésszakot is rendeztek gat-Berlinben a comics szakértők. Ezen az eszmecserén aztán sok mii denre fény derült. Egyebek között ar hogy a képregény szinte egyidős a; beriséggel. Már barlanglakó őseink azok, akik a francia földi Pech-Merle lángjában időszámításunk előtt jó mincezer évvel vertek tanyát — föl' tok néhány olyan jelenetet rideg ottf falára, amely képes kockákból áll. A tén még időszámításunk eiőttröl egyiptomi Halottak könyve ugya képregény, nem is beszélve azokról indián eredet legendákról amely« szintén időrendben követik egymást < veggel kiegészített jelenetek. A legszebb és a művészettörténet a legértékesebbnek nyilvánított ős-c a bayeuxi kárpit. Ezt 1080-ban Odo uxi érsek rendelésére Angliában sz s nem kevesebb, mint ötvennyolc él< ben mondja el hogyan foglalta el h Vilmos Angliát. Aztán évre év, évszázadra évszáza mind több óbrasor készült. Különöse kor szaporodott meg ezeknek a s amikor feltalálták a könyvnyomtatá sorozatban hagyták el a sajtót a kü le szent könyvek- Olyan kiadványo! dóul, mint c szegények bibliái a pauperumok, amelyekben az olvasni vagy csak alig tudó népességnek ké| idézték fel Jézus életét. Amikor Hogarth, az angol nemze tészet megalapítójc a XVIII. százai felében dolgozni kezdett, már igen hagyományai voltak a jelenetes mec tésnek. E tradíciók folytatásaként ke ecsetje alól előbb A kurtizán tön majd a Ficsur történetének nyolc Körülbelül még egy évszázad kelle hoz. hogy a francia Dóré tollán klasszikussá érjen és albumba cent jön a művészi comics. üzletté nem egészen száz éve, ban vált. Richard Outcault ugyanis ötlötte ki Yellow Kid (Sárga Kid) a amely a World (Világ) című lap me tében jelent meg újra és újra,.m féle kalandok hőseként. Yellow Kidnek aztán sok rokona tét.t. Hogy csak az egyik leghíreséb számlázottját említsük, 1929-ben me a napvilágot Tarzan, a leopárdbőr töztetett őserdei félémbe.-, aki measz hatatlanul sok kcland főhőseként ta el az amerikai újságok hasábjair kintélyes részét. Tarzan — mint mo ban c Magyar Televízió jóvoltából tapasztalhatjuk — később a filmvá is átkerült. Welt Disney Mickey cg szont amonnan, a filmes világból s; zott át a nyomtatott sejtóba. Előbb Szent Szófia városa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom