Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-19 / 319. szám
Gyerekek PÁKOLITZ ISTVÁN Csalogató Széncinke, cin-cin cinege, megvesz az isten hidege; mezétláb, fagyban cidrizel, össze is bújnál, de kivei? hagyjon a dercés hódunyha, csak csípős fölszél ne fújna! Széncinke, cin-cin cinege, ne kéresd magad, gyere be; tusiba komát lábbelit ábdálok ingyért; ám ne hidd, nem holmi hullott-anyagból, hanem — igy dukál aranyból! Széncinke, cin-cin cinege, gyere be, jobb lesz idebe; szotyola, köles keverten, akad még farmerzsebemben; dumcsizunk, amig jólesik, utána szunya, reggelig. TÖRŐ ISTVÁN Mese Jajjgat a jajjfa, sir a jegenye, messzire csüng a kutyám begye, ha a kutyámnak volna begye, a görögdinnyéket mind megenné, hozzá a kavicsbányát, hétalvó lányok álmát, napot az égről, csillagot, s mindazt, ki ilyet lódított, jajjgat a jajjfa, sir a jegenye, kutyám feneketlen hasában a mese. GALAMBOSI LÁSZLÓ Kapu Küszöbre lépett a bogár, a fejét félve fölemelte. Kavicstükörben gyík lapult, csigapadon pihent a lepke. A gyikra cirmoló puhán hullott a gyöngytyúk tiszta tolla. Fölszállt a lepke, a kaput a bogár előtt megnyitotta. □ Gyérekek nemzetközi üzenete Hétköznapjainkról a gyere, kék tudnak legtisztábban vallani, különösen, ha nem szóban, hanem érzelmeiken át- r zűrt képekben nyilatkoznak meg. Mert az apróságok és a tinédzser korúak nem tűrik az igaztalan dolgokat, nem viselik el a szemforgatást és a pátoszt, éppen ezért érezzük néha kegyetlennek őket, s néha irigyeljük őszinteségüket. Hazánk mindennapjairól küldtek üzenetet az általános iskolások az ország legkülönbözőbb vidékeiről Indiába és Japánba, két gyermekrajzkiállí- tásra. A hivatalos eredmény- hirdetés a közelmúltban zajlott le az Országos Pedagógiai In. tézetben. A díszteremben dr. Bakonyi Pál, az intézet főigazgatóhelyettese ismertette a magyar vonatkozású eredményeket. Az indiai Shgnkar-pályázatra ősz. sze'en kétszáz gyerek rajzát küldték el, és ebből huszonkettőt díjazott az igényes zsűri. Shankar ma is aktív képzőművész, és vagyonának tekintélyes--részéből hozta létre az alapítványt, hogy a világ valamennyi gyerekét csábítsa az emberséget, szeretet és a békét kifejező alkotásokra. A Csendes-óceán apró szigete a Japánhoz tartozó Ka- nanawan, ahol a shankari eszméhez hasonló gondolatkörben rendeznek évente gyermekrajz. pólyázatot. Erre ötven rajzot, akvarelt, olajképet, illetve linómetszetet küldtek a hazai kisdiákok és ezek közül kettő részesült elismerésben. A kél pályázat tehát huszonnégy díjat eredményezett a magyar gyerekeknek ebben az évben Ritka nagy sikert hozott az indiai értékelés: Imre Mariann makói diák önarckép pávákkal című képét Elnöki aranyéremmel jutalmazták. Ezüstplakettet tizenhármán kaptak, köztük a szegedi Herke Andrea és Ordi Ildikó, a túrái Meleg Zoltán és g Siklóson élő Sárosi Krisztina. Bronzérmet nyolcán vehettek át, s talán nem is véletlenül ismétlődtek a lakóhelyek, ugyancsak makói Ecsedi Ágota, és túrái Fejes Zsolt, de elismerésnek örülhettek Monoron. Pakson és Kecskeméten is. A Kananawa- pályázaton két Tolna megyei gy.irek kapott ezüstérmet, mindketten hőgyésziek: Martin Ladiszlausz és Dunszt Orsolya. A makói Imre Mariann kinőtt a kisdiák sorból, mire az aranyérmét átvehette: már a szegedi Tömörkény István Képzőművészeti Szakközépiskola tanulója. Nem különleges gyerekek a mostani érmesek. Többségük csak szeret rajzolni, élvezi az alkotás folyamatát. De az valószínű, hogy egész életükre megmarad a vizuális kultúra iránti érdeklődésük, érzékeny befogadóképességük. Kriszt György Rendezhettek klubdélutánt A hózban lakó barátok, iskolatársak, ismerősök számára rendezzetek klubdélutánt! Alkalomszerűen, vagy egy-egy eseményhez kötötten (születésnap, névnap, egyéb ünnep). Ezek a rendezvények jó közösségformálók, a máskor félrehúzódók is szívesen részt vesznek a közös játékban, ha ügyesen megszervezitek. Ilyenkor még jobban megismerhetitek egymást, esetleg új barátságok is szövődhetnek. A kezdeményezők döntsék el közösen, mikor lesz a klubdélután, játékdélután, szülinap stb. Állítsátok össze a programot, készítsetek színes plakátot, a lépcsöházba vagy kis meghívókat, melyekkel az ünnepeltet, az ismerősöket meghívjátok. A helyszínt színes papírcsíkokkal vagy ha felnőtt segítő is van, lampionokkal díszíthetitek. A helyszín lehet egy lakás, a lépcsőház előtere, őrsi búvóhely, vagy az iskola, kultúr ház kölcsönkért terme is. Osszátok fel egymás közt a feladatokat: legyen gazdája a meghívóknak, a teremnek, a játékoknak, a büfének (ezt önként — kis irányítással — Ösz- szeadhatjátok: zsíros kenyér, iángos, pogácsa, limonádé). ügyeljetek arra, hogy az egész összejövetel a játékosság jegyében teljék el! Játszani mindenki szeret: gyerek, felnőtt egyaránt. Már a belépő is lehet meglepetés. A meghívóra írjátok rá, hogy a belépő egy „ajándék”. Ez az „ajándék'.1, egy új játék, egy tréfás vers, találóskérdés is lehet. Ezzel azt éritek el, hogy a „műsor” egy részét már készen kapjátok, s mindenki szerepel — még ozok is, akik félrehúzódnak. A vendégeket a kijelölt házigazda fogadja. A programot pedig írjátok le, sőt már az előre elkészített plakát mellé is kifüggeszthetitek, hogy mindenki lássa. Míg a társaság gyülekezik, a mókamester játszhat az ott- lévőkkel. Ha új jótékötletet hozott „ajándékba” valamelyikötök, arra jó alkalom ez az idő, hogy bemutassa, megtanítsa a többinek. Keressetek a játékkönyvekben olyan ötleteket, amelyeket az adott helyen a társaság eljátszhat. Egy vicc Jean nagy késéssel érkezik az iskolába. — Mi történt? — kérdi a tanárnő. — Egy fegyveres bandita rám támadt. — Uramisten? És mit vett el tőled? — A házi leiadatomat, tanárnő kérem! Készítsetek műsort is, de ez 20 percnél ne legyen hosszabb. Állhat vidám jelenetekből, villámtréfákból, játékos vetélkedőkből. Kedves ötlet az is, ha magatok készítette meglepetést adtok egymásnak (gyurmafigu. rót, sókerómiát, fakanálbábut, filcből, papírból készült jelzőket, emblémákat). Ha kicsik is vannak, lehet egy szép mesét elmondani. A hangulatot emeli, ha közösen énekeltek egy-két dalt. A tánchoz a zenét szolgáltathatja magnó, lemezjátszó, ügyeljetek arra, hogy sose legyen köztelek unatkozó! Bármennyire vidám a mulatság, egyszer be kell fejezni. Már előre közöljétek, hogy meddig fog tartani, s álljatok a szavatok! így a vendégek ÍS jó érzéssel távoznak, s a szülők is elégedettek lesznek. A teremben illik rendet hagyni, a díszítést a büfé maradványait eltakarítani, a kölcsönkért eszközöket visszaadni, a segítőknek megköszönni munkájukat. Horváth Edit A hazánkban fészkelő bagolyfajok közül a legkisebb, csupán seregély nagyságú. Eurázsia déli tájainak a lakója. Magyarországon több helyen költ, de sehol sem gyakori. Kedveli az öreg, ligetes erdőket, az elhagyott gyümölcsösöket, különösen ha ott vén diófák is vannak. A füleskuvik az egyetlen vo nuló bagolyfajunk, a telet Af rika középső tájain tölti. Ta vasszal az első példányok áp rilisban érkeznek az őszi vo nulás augusztus—szeptemberre esik. Kifejezetten éjszakai életmódú bögolyfaj, jelenlétét így rendszerint csak a párzási és költési időben sűrűn hallatott, füttyentésre emlékeztető hangjáról állapíthatjuk meg. Napközben fák ágain, a törzshöz lapulva pihen. Ha ember közeledik feléje, először csők tolifüleit mereszti fel, és kíváncsian néz arrafelé, de nyomban utána szárnyra kap, és gyors repüléssel keres újabb rejtekhelyét magának. Nem sokkal tavaszi érkezésük után kialakulnak a párok. A füleskuvik A költőhelyet a 'hím választja ki, amely általában néhány nappal leendő párja előtt érkezik a fészkelőterületre. Több faodut is mutat a tojónak, az pedig azzal jelzi választását, hogy attól kezdve a neki leginkább tetsző üregben tölti a nappali órákat. A füleskuvik párok évente csak egyszer költenek. Fészekanyagot nem hordanak, de az elfoglalt üreget belülről gyakran tágítják. A fészekalj többnyire 3—4 fehér tojásból áll. A tojó kotlik, a fiókák 21—25 nap alatt kelnek ki. A fehér pi'hével borított apróságokat anyjuk éjjel-nappal melengeti, ebben az időszakban a táplálékot a hím hordja a fészekhez. Később már mindkét szülő etet. Elsősorban rovarokat fognak, cserebogarakat, éjjeli lepkéket de nagyon kedvelik a zöld lombszöcskéket is. Apró emlősöket és madarakat csak ritkán zsákmányolnak. Érdekes, hogy vadon élő példányok táp- lálékmarodvónyai között gyak- ran találtak zöld növényi részeket, az állatkerti példányok pedig kifejezetten kedvelték a salátát. A fiatal baglyok gyorsan nőnek. és háromhetes koruk után már elhagyják az odút. Először a közeli ágakon üldögélnek, később már messzebbre is eltávolodnak, de szüleik még legalább négy hétig etetik és óvják őket. Hazánkban a füleskuvik szigorúan védett, eszmei értéke 3000 forint. Állományát elsősor. ban az öreg fák pusztítása veszélyezteti. Szerencsére köny- rtyen elfoglalják a tág bejárónyílású mesterséges fészekodú. kot is, így a természetes har- kályodukat ezekkel pótolhatjuk A deszkából készült odú röp- nyilása 7—8 cm átmérőjű a fészkelőládikát 3—5 méter maRádió Emlékezetes beszélgetések gasan a törzs közelében kell egy erős ágra függeszteni Fészekanyag helyet az odú aljára célszerű egy maréknyi száraz fürészport szórni, ami a har kályodúk mélyén lévő forgács- darobkakat hívatott helyettesíteni. Kép és szöveg: Schmidt Egon A ma reggeli JÓ PIHENÉST című információs, szórakoztató magazin szerkesztője, Felső Pál lapzártakor úgy tájékoztatott, hogy a műsor címének megfelelően a 60 perces ösz- szeállitás sok hasznos informá. ciót tartalmaz, és igyekszik eleget tenni szórakoztató feladatának is. A VASÁRNAPI MAGAZIN első 60 percében Tiszay László „Ismerőseink közelről" című sorozatából válogat. Ezúttal olyanok hangja szólal meg, akik már nincsenek közöttünk . .. — Emlékezetes beszélgetések ezek számomra mondotta Tiszay László —, szívesen hallgattam végig őket, amikor keresgéltem, hogy e műsorössze- állításbcn mely részeket emeljek ki az akkori riportokból. A sorozat első beszélgetése a tévé közismert sportriporterével, Szőnyi Jánossal készült 1974 januárjában, Harkányban, a Bányász üdülő éttermében. De a többi beszélgetés is mind Baranyában zajlott le: a színház előcsarnokában kértem mikrofon elé 1975 júliusában Brachfeld Siegfriedet, harkányi hprgószútján találkoztam Varga József egykori tévébemondóval, a me- szesi József Attila Művelődési Ház öltözőiében válaszolt kérdéseimre Komlós János. A műsorban megszólal még — és énekel is: Bilicsi Tivadar és Ráday Imre. Bizonyára sok hallgatónkban ébresztenek emlékeket az úiból megszólaltatott archív felvételek. Hétfőn: RÁDIÓPOSTA, melynek szerkesztője, Müller István ezúttal is a hallgatók leveleire válaszol, remélhetően olyan kérdések is mikrofon elé kerülnek, amelyek a hallgatók széles rétegét érdeklik, érintik. Kedden — ugyancsak Müller István — a pécsi Gépjármű- javító Kisvállalatnál tett látogatásáról számol be ÖNÁLTelevízió LÓAN című ríportműsorában. A műsorban az 1983-as esztendőről beszélgetnek, nem kifelejtve a jövőbeni terveket. Ugyanezen a napon két pécsi származású, azóta híressé vált művész: Ligeti András és Jan- dó Jenő koncertfelvétele is elhangzik. Szerdán: HÉTKÖZI SPORTMAGAZIN Belénessy Csaba és Kovács Imre szerkesztésében. Pénteken, Babits Mihály születésének 100. évfordulója tiszteletére hangzik el műsor: ÁLL MÉG A HÁZ címmel. A költőre emlékezik Csányi László, majd Vendel Mohay Lajosné muzeológus kalauzol a szülőházban. A költő pécsi éveire, látogatásaira pedig többek között Rajczy Péter tanár, Halász Béla orgonaművész (a költő rokona) emlékezik és költői szavakkal idézi Babits 1931-es pécsi látogatását a költőtórs, a Janus Pannonius Társaság akkori titkára, Lovász Pál. A szerb-horvát nyelvű műsorban hétfőn — a kongresz- szusra készülve — Móriczné Sévity Máriával, a Csongrád megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának elnökével hangzik el beszélgetés. Kricskovics Antal szerkeszti a keddi ifjúsági műsort, Filákovitv Bránkó pedig Beremenden és Kásádon járt. Riportjait szerdán közvetít; a szerb-horvát nyelvű adás. Klaics Milica pénteki riportja pedig a kertészkedő éi kereskedő Bátyát mutatja be. A közelgő kongresszussal foglalkozik a német műsor hétfői adása is. Kedden Mórok hétköznapjairól szól a riport, szerdán Gráf Vilmos ígér kellemes félórát a fiatalok számára. A pénteki riportösszeállítás a 10 éves véméndi német nemzetiségi tánccsoportot köszönti. Nas Ekran és kongresszus Ezekben a hetekben tartják kongresszusukat a Magyarországon élő nemzetiségek szövetségei. A pécsi stúdió délszláv műsoraiban részletesen beszámolnak a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének munkájáról és helyszíni közvetítés is lesz o kongresszusról. A Nas Ekran című összeállítás 24-én, csütörtökön, 19.05- kor bemutatja a szövetség munkáját. Beszélgetést hallhatnak dr. Mándity Marinnal, az MDDSZ főtitkárával. Hazánkban mintegy százezer hor- vát, szerb és szlovén emberéi. A 11 megyében — elsősorban a falvakban — lakó délszlávok képviseletében 67-tagú választmány is sokat tesz a nemzetiségpolitikai elvek gya- kolati megvalósításáért. A műsorban közülük is többen megszólalnak. 26-án, szombaton délelőtt 11 órakor egyenes adásban kapcsolódnak be a pécsi stúdió munkatársai a kongresz- szus munkájába. A kétnapos tanácskozás kezdeti eseményeiről láthatnak először rövid visszapillantást, majd beszélgetések, felszólalások részletei teszik teljessé a pécsi stúdió közvetítését az MDDSZ kongresszusáról. November 26-án, szombaton 22 órakor vetítik az Amerikai éjszaka c. francia—olasz filmet HÉTVÉGE 11.
