Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-15 / 315. szám

1983. november 15., kedd Dunántúlt Tigplö 3 Olcsóbban termelni Energia­takarékosság a Pécsi Állami Gazdaságban Az olajtól a sutes-fozesig A kényszer nagy úr. A gaz­dasági kényszer mind jobban szorítja a mezőgazdasági »üze­meket, melyeknek így kettős a céljuk: sokat termelni és lehe­tőleg minél olcsóbban. A Pécsi Állami Gazdaság jó ideje felismerte, mi az, amiben lépnie kell. Árvái András főmérnök és Mácsai János energetikus nem panaszként említi: a bevezetett takarékossági intézkedésekkel annyit elértek, hogy az ener­giakiadásaik csak annyival nö­vekedtek, amennyivel emelték azok árát. Fázisjavító berendezésekkel láttak el minden jelentősebb elektromos berendezést, pontos tervet dolgoztak ki, hogy me­lyik nagy áramigényű berende­zésük mikor dolgozhat és meny­nyi csúcsteljesítménnyel, a köz- világítási hálózatukat már évek óta a beépített alkonykapcso­lók vezérlik. Az energiamegtakarítási programjuk vezérelve: leggaz­daságosabb az optimális idő­ben elvégzett mezőgazdasági munka, csakis így lehet a gé­peket, eszközöket a legolcsób­ban használni. Ez alatt való­jában nem csak a gépeket, az embert is értik. Idén — me­gyénkben elsőként — két ZIL teherautójukat alakíttatták át a kaposvári Volánnál dízelüze­műre. Az új motorral járó Vozi- fák fajlagos üzemanyagigénye lényegesen kisebb, mint a ben­zines ZIL-eké. Ez évben is jelen­tős üzemanyag-megtakarítást értek el: a gépkocsivezetőket anyagilag érdekeltté tették, hogy minél kevesebb üzem­anyaggal végezzék el a mun­kájukat. Ehhez segítség a komp­lett diagnosztikai műszerpark és gépek üzemelési könyve. A könyvecskében a teherautóve­Energiatakarékos eljárás □ Pécsi Á. G.-nál: c kukorica hűtve tárolása. zetők, traktorosok, kombájno- sok napra készen vezetik, hogy mennyi üzemórán át dolgoztak a géppel, az mennyi üzem­anyagot használt el, volt-e va­lami kisebb-nagyobb rendelle­nesség. Ha megnő a fogyasz­tás, akkor ki lehet következtet­ni és a műszerekkel ellenőrizni lehet, hogy a gép valamilyen hibája növelte-e meg a fo­gyasztást, vagy a vezető nyom­ta a szükségesnél jobban a gázt. Energiamegtakarítós az is, hogy a gyulapusztai tehenésze­tükben felszámolták a hígtrá­gyakezelést és áttértek a min­den szempontból kifizetődőbb almos tartásra. A szalmát alom­ként hasznosítják és az istálló­ból a földekre viszik ki. Trá­gyaként mindenképpen gazda­ságosabb. Tüzelőanyagban is­mét tért hódít a szén, a fa. Az új üszögi éttermükben nem vil­lany-, hanem pb-gáztűzhelyek- kel sütnek-főznek. Elkészítették a földgáz bevezetését szorgal­mazó energiaracionalizálási tervüket — üszögre földgázt várnák. Javában végzik az energia- takarékos Sirokko-2000 szárító­toronnyal a kísérleteket, és ugyancsak újdonságként meg­kezdték a kukorica hűtve táro­lásának nagyüzemi próbáit. Mindkettőtől jelentős fűtőolaj­megtakarítást várnak. Ha a hűtve tárolás beválik — 7500 tonnát tárolnak az új eljárás­sal — akkor úiabb hasznot is elkönyvelhetnek: a kukorica magasabb beltartalmi értéke miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb takarmányra van szükség 1 kiló súlygyarapodás­hoz. M. L. Országos konferencia Pécsett A minőségbiztosítási rendszer szervezése A termékek minőségének emelése mindennapjaink gaz­daságának egyik kulcskérdé­se. Milyen rendszerek bizto­sítják ezt, hogyan szervezzük a minőségbiztosítást? A Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Baranya me­gyei Szervezete és budapesti szakosztályai november 17— 18-án erről rendeznek orszá­gos konferenciát a pécsi If­júsági Házban. A találkozón, melyre az ország minden részéből két­száz szakembert várnak, el­sősorban a nagyvállalatok minőségbiztosítási tapaszta­latairól lesz szó. Az első nap fő témája a Dolgozz Hibát­lanul munkarend szervezése, gyakorlata, erről a System Szervezési Vállalat főmunka­társa tart előadást. Az elő­adáshoz számos korreferátum kapcsolódik, köztük pécsi szakembereké is. Korreferá­tum hangzik el a DDGáz, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat és a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vál­lalat részéről. Műszaki információ­közvetítés Szolgáltatást is végeznek A 47 éves Schreck István 1969 óta titkára az MTESZ tagegye­sületeként működő Gépipari Tu­dományos Egyesület Baranya megyei Szervezetének. Ezalatt háromszor erősítették meg a posztjában. A most már leg­alább félezer fős szervezet ez­zel is elismerte jó szervező és kapcsolatteremtő készségét. Ugyanezért a tulajdonságért október végén a GTE országos elnöksége Bánki Donát-díjjal tüntette ki. A kitüntetést Bara­nya megyében ő kapta meg másodikként, Kovács László, a GTE megyei elnöke után. — Hogyan sikerül Baranya me­gye gépipari-műszaki fejlesztő- munkáit áttekinteni, szinte azon­nal értesülni az új fejleményekről? — Nem csupán a saját ér­demem. Elsősorban annak kö­szönhető, hogy a hét szakosz­tály, a két szakbizottság, vala­mint a mohácsi csoport vezetői­vel, aktíváival kitűnően együtt­működünk. Magas szinten, csa­patmunkában szervezünk, ami­hez biztosítva az önállóság, az egyéni kezdeményezés. — Évente 40—50 rendezvényt, egyebek között előadást, kiállítást kezdeményez a GTE Baranya me­gyei Szervezete. Ebből 5—6 orszá­gos nagyrendezvény, sor kerül 8— 10 tanulmányútra is. Az említett eseményeknek csak az Önképzés, az ismeretterjesztés a legfontosabb célja? — Rangos hazai cégek új­donságait, megyénk újítóinak ötleteit, kezdeményező üzemei­nek gépipari eredményeit köz­vetítjük abban a reményben, hátha műszaki, vagy üzleti se­gítséget kapnak. Cégeket ho­zunk össze a közös vállalkozás érdekében. Képzést, tovább­képzést szervezünk. így példá­ul négy éven át minőségi el­lenőröket képeztünk ki. Most a gépek hatékony kihasználásá­nak, ésszerű karbantartásának ez ügyét szeretnénk felkarolni. Szorgalmazzuk az elektronika alkalmazását is. — Szolgáltatnak is, hisz korrá- zióvédelmi tanácsadást indítottak. A menedzselő, vállalkozó munká­nak lesz folytatása? — Több gépipari szakember, mérnök, üzemmérnök, techni­kus munkahelyi feladatainak el­látásán túl mer vállalkozni és alkalmi aikotó közösségekbe tömörülni. így dr. Pallér Gás­párnak, a korróziós szakbizott­ság vezetőjének az irányításá­val tanulmánytervek készültek, új termékeket fejlesztettek ki felkérésre. Ilyen például a mo­bil korróziómentesítő állomás, a festőkabin, vagy a zagyszállító gumizott csővezeték, amelye­ket a Győr-Sopron és a Hajdú- Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat is alkalmaz. — A Mecseki Ércbányászati Vál­lalattól a hatvanas évek végétől csaknem kétszázan dolgoznak a GTE 1951-től működő helyi szerve­zetében. Jelentős arányt képvisel még u Sopiana Gépgyár, a Mech- labor, az ÉPGÉP pécsi gyára, a BÉV, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola. A mintegy 25—30 gyár mellett körülbelül ugyanennyi me­zőgazdasági üzem szerepel a ta­gok között. Elég ez, ugyanis Ba­ranyában 120—140 iparhoz kötődő termelőegységről tudnak? — A nagyobb termelő válla­latok, szövetkezetek jelen van­nak a GTE-ben. Most már el­sősorban olyan cégeket igyek­szünk megnyerni, amelyek ke­vés műszaki szakembert foglal­koztatnak, de számukra is fon­tos lenne az információcsere, a megye gépipari, műszaki vér­keringésébe való bekapcsoló­dós. A fiatal, tehát a 35 év alatti tagok száma 80—85: ke­vés. Toborzásukban nagyot kell előre Lépnünk már csak azért •is, hogy a vállalkozó szellemet tovább erősítsük. Schreck István a hatvanas évek elejétől tagja a GTE-nek: egyik lelkes alapítója a bánya­gépész szakosztálynak. A MÉV szolgáltató üzemében a szál­lítási részleget vezeti. Végzett­sége: automatika felsőfokú szaktechnikus. A titkári teendő­ket társadalmi munkában, első­sorban szabad idejében látja el. Az ország sok ipari létesít­ményében, összes GTE-es szer­vezetében személyesen ismerik. Csuti J. Módosul a jövedelem- adózás rendje Adót fizetni soha nem tarto­zott a legnépszerűbb állampol­gári teendők közé. Az adófize­tés évszázadokig csak a szegé­nyebb néprétegek kötelességei közé tartozott, s a köztehervise­lés bevezetése évtizedes küzde­lem eredményeként valósult meg. A Badh-korszak idején pe­dig egyenesen hazafias csele­kedetnek számított az adófize­tés megtagadása. Jókai Mór ezt nagyon szemléletesen írta meg az Új földesúr című regényé­ben. Hogy ezt az évszázados beidegződést mennyire nehéz megváltoztatni, meggyőzően bi­zonyítja, hogy három éve par­lamenti beszámolójában még a pénzügyminiszter is beszélt ar­ról a jelenségről, hogy az adó­fizetési kötelezettség alóli ki­búvást ma is valamiféle cinkos és elismerő összekacsintással veszik tudomásul az állampol­gárok — holott ma már minden­ki tisztában van vele: az adók összege nyújt fedezetet az ál­lami közkiadások legtöbbjére. Ebből éDÜlnek az utak, a hi­dak, a kórházak és az iskolák, ebből kapják a támogatást a kulturális- és sportlétesítmé­nyek, s ez az összeg teszi le­hetővé. hogy kedvezményesen üdüjünk. Miért kell új szabályozás? A felsorolás persze nem tel­jes, de érzékelteti, hogy az adó­zás —, ha nem is a legkelle­mesebb teendő —, fontos ál­lampolgári kötelezettség, amely­nek eleget tenni mindenkinek személyes érdeke is. Ehhez azonban szükséges az is, hogy adózási előírásaink, rendszabá­lyaink könnyen áttekinthetők, egyszerűek az egyén és a kö­zösség számára egyértelműen e'fogadhatóak legyenek. Ez az oka annak, hogy az előírások fokozatosan változtak, igazod­tak a mindennapi igényekhez. Az élet azonban sokszor gyor­sabban változik — s a jelen­leg érvényben lévő rendelkezé­sek ma már számos ok miatt inkább gátat mint ösztönzést jelentenek. Adózási rendszerünk ma mór nincs összhangban sem a gazdasági-társadalmi válto­zásokkal, sem az időközben ki­alakult új jövedelmi viszonyok, kai. Bizonyos értékhatár fölött pedig egyenesen gátolja az adóköteles tevékenység folyta­tását — mivel az elvonás mér­téke akkora hogy a tevékeny­ség folytatójának teljes jöve­delmét adóként kell befizetni. Tovább; ellentmondás az a túl­zott differenciálás, és indoko­latlan megkülönböztetés is, ame'v különféle foglalkozások (pl. írók, képzőművészek, kis­iparosok) után fizetendő adó eltérő nagyságában jelentkezik —, s így az adórendszert egy sajátos presztizsrendszer részé­vé tette, ellentmondva ezzel a közteherviselés elvének. Azt sem lehet túlzottan szerencsésnek nevezni, hogy a többféle adó- köte'es tevékenységet folytatók különböző címeken fizették az adót s így néha előnyösebb helyzetbe jutottak azoknál, akik azonos munkával szerzett jöve­delmükkel néha az év első fe­lében már elérték a maximális adót. Nem vé’etlen, hogy oly sok kisiparos szüneteltette néha fél évig is iparát, illetve külön­böző manipulációkkal igyeke­zett jövedelmét eltitkolni. Azt hiszem, ennyi is elegendő ahhoz, hogy levonjuk a követ­keztetést: az általános jövede­lemadónak és a szellemi tevé­kenységet folytatók jövedelem- adójának a jelenlegi szabályai sok tekintetben túlhaladottak. Ezért határozott úgy a Minisz­tertanács, hogy gazdasági, tár­sadalmi fejlődésünket követő, egységes, új szabályozást alakít ki. Előnyösebb a kis- jövedelmüeknek Az új szabályozás legfonto­sabb elve az arányosabb és teljesebb körű közteherviselés kialakítása. Ehhez egy új, egy­séges és a jelenlegi ár- és ér­tékviszonyokkal jobban össze­hangolt jövedelemadó-rendszer szükséges, amely valamennyi adóköteles jövedelem összevo­násával és egyetlen progresszív adókulcs-táblázat segítségével mindenki számára áttekinthető, s egyben ösztönzőbb is. Az új progresszív adótábla előnyösebb a kisjövedelműek- nek, mert az eddigi legalacso­nyabb 6 százalékos adókulcs helyett 2 százalékkal kezdődik. Mérséklődik az adókulcs prog­ressziója is. Jelenleg az általá­nos jövedelemadó mértéke 6 százaléktól 75 százalékig ter­jed. és már 200 ezer forinton felüli jövedelmeknél beáll a maximális elvonási mérték. Az új rendszerben mint már láttuk, a legalacsonyabb adókulcs 2 százalék, a legmagasabb pe­dig csak 65 százalék, és ez is csak a 600 ezer forintot meg­haladó jövedelmek esetében áll be. Ezzel megszűnik a te­vékenységek korlátozásának, il­letve a jövedelmek eltitkolásá­nak legfőbb oka, míg a prog­resszió mértékének csökkenése várhatóan kedvezően hat a te­vékenységek bővítésére. Az adóköteles összeghatárok emelésének másik oka, hogy az új jogszabály szerint a kü­lönböző forrásokból származó jövedelmek után a jövőben ösz- szevontan kell adózni, összes­ségében azonban a kulcsmódo­sítás általában adócsökkentést eredményez — bár az állam adóbevétele várhatóan így sem csökken, miután az új jogsza­bályok lehetővé teszik, egyfe­lől a tevékenységek bővítését — s ezen keresztül a befizetések növekedését — másfelől meg­teremtik az úgynevezett látha­tatlan, de jogszabályokban nem tiltott jövedelmek (hálapénz, borravaló) megadóztatásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az adóeltitko'ást szankcionáló előírások is. (Fel­emelt adóösszeg megfizetésére kötelezhetők a mulasztók.) Az új adókulcsok Végezetül nézzük az 1984. január 1-től érvényes új adó­kulcsokat: 20 ezer forintig 2 százalék, 40 ezer forintig 400 forint és a 20 ezer forint felett; rész 6 száza­léka, 60 ezer forintig 1600 fo­rint és a 40 ezer forint feletti rész 10 százaléka, 100 ezer fo­rintig 3600 forint, és a 60 ezer forint feletti rész 20 százaléka, 200 ezer forintig 11 600 forint, és a 100 ezer forint feletti rész 38 százoléka, 400 ezer forintig 49 600 forint és a 200 ezer fo­rint feletti rész 50 százaléka, 600 ezer forintig 149 600 forint, és a 400 ezer forint feletti rész 60 százaléka 600 ezer forint fe­lett 269 000 forint, és a 600 ezer forint feletti rész 65 száza­léka. Kik fizetik? Végezetül néhány mondatot arról, hogy kik adóznak 1984. január elsejétől kezdve az új szabályozás alapján? Már azért is, hogy elkerülhessünk minden esetleaes félreértést. A válasz igen egyszerű: azok, akik eddig is általános jövede­lemadó fizetésére voltak köte­lezve. Vagyis továbbra sem kell adózniok a bérből és fize­tésből élő millióknak a munka­helyükön a napi munkaidőben megszerzett jövedelmük alapján. A háztáji és a kisegítő gazda­ságokat sem terhelik adóval. Viszont az új rend szerint adóz. nak a kisiparosok, művészek, írók, újságírók (az utóbbiak a más sajtóorgánumoknál publi­kált írásaik alapján), s az or­vosok, ha megánpraxist folytat­nak illetve — amint említettük —a hálapénz után. Ugyancsak — az eddigi szokásoknak meg­felelően, de az új adókulcsok szerint — fizetnek adót a gaz­dasági munkaközösségek, illet­ve a vállalati gazdasági mun­kaközösségek tagja; is — a gm-ben, illetve vgm-ben elért jövedelmük után. Árvay Tivadar Bánki Donát-díj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom