Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-13 / 313. szám
lologok mi tartozéka. Sok olyan költőt ismerünk, legragadni a világot. A kétféle tehetség usenko, a világhírű szovjet költő drasz- kdeimmel, tragikusan tehetségtelen va- : fényképezőgépet, ha mór a keze nem thez viszont mostani, Ernst Múzeumban irmrlyen tehetsége van. világot. Képein Mongólia, Japán, a Fü- inada, Anglia, Jugoszlávia, Olaszország, !vés táj, csendélet, nagyon sok arc, mert jón mindenütt a köznapi, a csendes, a részleteket látja meg. A kisemberek, az föl legtöbbször képein. „A fotográfia — szót az irodalomban." Gy. L. Marianne fürkészőn nézett rám. —1 Részeg vagy? Kissé sértve éreztem magam. — Semmit sem ittam! — Te sohasem szoktál virágot ajándékozni nekem. Hol voltál egész nap? Nem mondta meg nyíltan, de láttam rajta, hogy mit gondol. Azt gondolta, hogy én hölgytársaságban voltam, és ő cseppet sem csodálkozna, ha egy szőke női hajszálat találna a zakómon. — Hol voltom? — mondtam. — Sorban álltam jegyért. Színházba megyünk. — Remélem, nem ma? — De éppen ma I Dehát én ma egész nap mostam! Nagymosást csináltam... Ilyen frizurával nem mehetek el hazulról I — Előbb elmegyünk ebédelni. Rendeltem egy kétszemélyes asztalt. — No és a borsóleves? Hiszen csodálatos borsólevest főztem füstölt szeggyel. . . ó ... hát ez szörnyű! No és a hajam — olyan kócos, hogy sohasem tudom rendbehozni! Meg aztán, mit vegyek fel? Azt a régi ruhát, amely már három évvel ezelőtt is kiment a divatból? Meg aztán tésztát tettem fel kelni, pitének .. . És zokogni kezdett. Ó istenem, ki érti meg a női lélek rejtelmeit? Fordította: Gellert György Tudományos könyvvédelem A könyvtári és levéltári állomány védelme igen nagy feladatot ró mindazokra akik világszerte őrzik a következő évszázadok számára. A könyvhigiénia az az áj tudományág, amely ezzel a sokrétű, szerteágazó és bonyolult kérdéssel foglalkozik. E tudományág elméleti és gyakorlati művelői — könyvtárosok, levéltárosok, fizikusok, vegyészek, papír-, bőr-, textil, és műanyagszakértők — eljárásokat dolgoztak ki a károkozó tényezők megszüntetésére, a károsodás megelőzésére, illetve a már bekövetkezett károk kijavítására. így alakult ki a „könyvterápia" rendszere. A könyvtári állomány védelmével kapcsolatosan igen sok belső és külső tényezővel kell számolni. Belső tényezők: a könyvtári épület anyaga, a raktározásra szolgáló helyiségek hőfoka, relatív nedvessége, a levegő tisztasága, a természetes és mesterséges fény hatása stb. A külső tényezők csoportjába tartoznak az éghajlati sajátosságok, a könyvtári épület fekvése (tájolása), a külső levegő szennyeződése (gyárak füstje, korom- por- és gáztar- tclma, stb.). A könyvvédeíem kérdése különösen azóta vált fontossá, amióta az igények óriási növekedése következtében rongy helyett elsősorban fa lett a papír alapanyaga. Míg a régi, kézi technológiával előállított rongypapírfajták megőrzése jó tárolási körülmények esetén ma sem okoz 'különösebb gondot, a lignintartalmú papír már egy-két évtized alatt a használhatatlanságig megváltozhat. Napjaink egyik legsúlyosabb könyvtári . problémája éppen ezért a gyatra papírból készített könyvek, folyóiratok, és elsősorban napilapok konzerválása, továbbá a már rongált állományegységek vagy részek restaurálása. Persze a régi időkből származó könyvek sincsenek mindig jó állapotban, mint például a képen látható, restaurálásra váró XVII. század] könyvtári kincsek. Éles anyanyelvűnk A zseni lángnyelven fejezi ki a gondolatait. Tudományos igényeihez nem fér semmi. Kétség se! A lakat ellentéte, a lakatlan. Nem mind esztéta, aki teszi a szépet. A kicsinyesség, nem a nagyság átka. Hogy sikerült a házassága? Majd elválik. Szellemi mozgásigényének engedve, túljárt a mások eszén. Tévedni emberi dolog, mondta a számítógép. Lelkigyakorlat: tegyék a kezüket a szívükre... Addig kecsegtették, hogy már magától is kecseg. Kerekes László Keresztrejtvény m 2 3 5 6 1 7 8 3 jto 11 u 9 Ti m Tt • 15 T lé 17 • 19 9 20 Tt zz • 23 9 24 • 25 26 • • 27 9 28 29 □ 30 31 32 9 33 IT 35 ß 36~ • 37 38 39 i 40 □ 4f Tz • 43 9 « • 66 • • 47 □ 68-----1 • 50 51 52 T 53 • 56 55 • 56 57 9 58 • 59 • Tö~ c 61 62 c 63 I 66 • • □ 65 66 t L Két szín lobog (Függőleges 19. és 37.) ver. sének három sorát idézzük a (vízszintes 2, és függőleges 12. számú) sorokban. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 12. A magasba. 13. Tölténytartó. 14. Csuk. 15. Fon. 16. Nincs benne semmi. 18. Édes szeszes ital. 20. Nem csak ez.’ 21. Ingerült, argónyelven. 23. Nagyobb időszak. 24. Természetes mérték. 25. Földművelő eszközök. 27. Szakszervezetek Országos Tanácsa. 28. Recept röv. 30. A lökök. 33. PZ. 34. A kecske himje. 36. A töltény. 37. DEL 38. Férfinév. 40. Néve- lős vízi iórmű. 41. Szívesen, né- me*ül. 42. Szoba talajának burkolata. 43. Lak betűi. 44. Lehullott gally. 45. A lányom férje. 48. Vissza: vásárol. 49. Férfinév. 50. Kommendálás. 54. Vissza: gyilkoló. 55. RN. 56. Szerszámnyél törheti őket a tenyérre. 58. YR. 59. Fordított érzékszerv. 60. Lyuk. 61. Nagy fájdalom. 63. Huszonnégy hónap. 65. Az életkörülmények alakulása, névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Női név. 3. Kutyuskája. 4. Számnév. 5. Nyakra való. 6. Kifejlődik. 7. Szőrzet. 8. ÁÁR. 9. Azonos betűk. 10. Tüskés gyomnövény. 11. A másik szintén. 12. (Beküldendő.) 17. AAAAAA. 19. (Beküldendő.) 20. Csatorna (—’). 22. üdítő jórkálós, 24. A cin. 26. Kerti szerszám. 27. Kötelező megállás! 29. Spanyolfal. 31. Szellemi, sport. 32. Női név. 33. Pénzgyűjtő dobozka. 35. Kiborul. 37. (Beküldendő.) 39. Holland légiforgalmi társaság. 41. Vizpára. 46. A kifogástalan. 47. Horapdál. 50. Amelyik helyre. 51. Állomány. 52. Zár- szerkezet. 53. Számosán. 56. A hézag. 57. g. 59. Rétes mássalhangzói. 62. Bibliai bárkás (—'). 64. Azonos betűk. 66. Egyforma mássalhangzók. Gulyás Gyula Beküldendő a helyes megfejtés legkésőbb november 21-én (hétfő) déli 12 óráig beérke- zőleg, LEVELEZŐLAPON 7601. Pf.: 134. Dunántúli Napló Szer. kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az október 30-i lapban közölt rejtvény megfejtése: A levegő hideg kék és merev, s szi. szegve metszi éles cirpelés. Könyvjutalmat nyertek: Bárdos Ferenc, Pécs, Jurisics M. u. 40., Gecző Csilla, Hidas, Petőfi út 47., Kovács Ibolya, Pécs, Móra F. u. 2IC, Szilágyi Dezső- né, Pécs, Kossuth L. u. 32., Zimre József, Magyaratád, Pázmány tér 5. A könyveket postán küldjük el. Lovasturisták a Kaukázusban Nem megszokott program várja a romantika elnevezésű hegyi bázisra érkező turistákat. Az első négy napon lovagolni tanulnak, utána pedig útra kelnek — a Kaukázus legszebb vidékeire. A nyolcvan kilométer hosszú útvonalat úgy választották ki, hogy a turistáknak bemutassák a vidék csodálatos szépségét. Politikai könyvnapok ’83 A Kossuth Könyvkiadó, a hagyományoknak megfelelően az idei politikai könyvnapokra is .több olyan új könyvvel jelentkezett melyek bizonyára felkeltik az olvasók érdeklődését. Ezúton is szeretnénk néhányra közülük felhívni a figyelmet. A Vélmények/Viták sorozat új kötete A művészet pártosságágáról címmel neves irodalom- történészek, a marxista esztétika jeles képviselőinek legújabb cikkeit, tanulmányait adja közre. Az összeállítás új, eddig jórészt publikálatlan vagy csak folyóiratokban megjelent írásokból áll. Megtalálhatók a kötetben a témával kapcsolatos legfontosabb pórtdokumentu- mok is. Megszokott már, hogy az Évfordulók című kézikönyv a politikai könyvnapokra lát világot. A Gárdos Miklós összeállította könyv ezúttal tobb olyan kerek évfordulós történelmi eseményről emlékezik meg, melyek úgy hazai, mint nemzetközi szempontból jelentősek. Lázár György 1971 és 1983. között elhangzott beszédeiből és megjelent írásaiból nyújt válogatást. A nép támogatá- tásával a szocializmus útián című kötet. Végezetül felhívjuk a figyelmet a Magyarország megyéit bemutató sorozat új Nógród címet viselő könyvére. 7AT A nagy találmány Most aztán komoly számok hangzottak el a panaszosokkal készített riport során. A főváros egyik kerületében nyolcszáz lakás, a másik kerületben több- mint ezer lakás folyamatosan beázik. Lapos tetős többemeletes 'bérházakról van szó és a legfelsőbb emeleteken lakók — esős időben — már-már idegbajt kapnak: áporodott, dohos szag a szobákban, a tapéta lepereg, a festés tönkremegy, panaszukkal futnak a házkeze- lőséghez, de hát... hol van az a házkezelŐ6ég akár az egész országban, amely milliókat költhetne egy elképesztően hanyag munka kijavítására. Milliókat? Csak egyetlen kerületben 80 millió forintba kerülne a födémszerkezetek szigetelése, de ennyi pénz nincs de ha lenne is: hol az a nagyiét- számú szakmunkás gárda, amely a szükséges felszereltséggel ezt a munkát elvégezhetné? És mennyi idő alatt? És mi a biztosíték arra, hogy a jövőben épülő lakások nem áznak be? A riporter felkereste azt az építőipari vállalatot, amely az említett lakótelepek bérházait kivitelezte. Az igazgató egyik' helyettese — az, aki a beá- { zásokkal foglalkozik! — nyilat- j kozott az ügyben. Meglepői dolgokat mondott. Például: a tetőszerkezetek! „kihordási ideje” általában 15 j év. Vagyis ha másfél évtized j alatt nem ázik be, akkor már nyert ügyünk van, és ha a be- | ázás az említett idő után bekövetkezik, akkor azon nem szabad csodálkoznunk. Igaz; ugyan, hogy egy-egy lakóház nyolcvan—száz évre épül, lega- j lábbis illő hogy addig ne dől-' jön össze, ám a tetőszerkezetet addig vagy öt alkalommal ki kell cserélni. A szakemberek előzetes számításai szerint. Hát ilyent még az a jóságos teremtő sem hallott. Mintha nem lenne elég kézzelfogható példa arra, hogy masszív és valami-1 kor gondosan megépített házak j jóvai tovább élnek, mint nyolcvan—száz esztendő, de hát lapostetős bérházak is állják azi idő viharát, anélkül, hogy a j víz becsurogna a lakásokba. Vannak új lakótelepek amelyek tizenöt—húsz esztendeje épültek, és bírják a „strapát". Hát hogy van az, hogy az egyik beázik, a másik nem, holott a kivitel; techno'ógia azonos? Sikerült megtudnom még a következőt. „... A magyar éghajlati viszonyok olyanok, hogy nyári nagy felmelegedés után a hirtelen lezúduló zápor lehűti a tetőzetet. . .” És ezért beáz'k. Hát már megbocsássanak, ez eléggé tudományosan hangzik, de ezt a maszlagot én be nem- veszem. Nem vagyok építőipari szakember, de megint csak azt mondhatom, hogyha két épület közül az egyik beázik, a másik pedig nem akkor az utóbbi nem azért úszta meg a záport* szárazon, mert kevesebb esőt kapott, hanem mert az építők felháborítóan rossz munkát végeztek. Nemcsak az építésvezető, a főművezető, és a brigádvezető a felelős a milliós károkért, hanem a szakmunkás is, de még a segédmunkás is. El tudom képzelni hogy az említett lakások építői nagy-nagy lelkes szöveggel töltik meg a brigádnaplót, , amelybe ugye mindent bejegyeznek, a kollektív színházlátogatást, csak úgy, mint a minőségi munkára való fogadkozást. Aztán egy idő múlva kiderül, hogy humbug az egész, rossz munkát végeznék azok is akik pocsék szigetelőanyagot gyártanak, meg qzok is, akik ezt elfogadják és felhasználják. A háznak van egy alapvető funkcióija: a benne lakó ember ne fázzon és ne ázzon. Óriási találmány mi? Rab Ferenc Jevgenyij Jevtusenko fotókiállítása
