Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-02 / 303. szám

1983. november 2„ szerda Dunántúlt napló 3 1984 a kísérlet esztenileie Uj alapokon a tanácstagok lakóterületi munkája Lelki beszélgetések (3.) Kicsi egy tanácstagi vá­lasztókerület ahhoz, hogy a kezdeményezőkészség kellő­képpen kibontakozhasson; szűk a látóhatár — a lakó- területi „aprómunkában" nehezen tükröződik a na­gyobb egységben gondolko­dás lehetősége. A kicsiny választókerület a nagy vá­rossal „áll szemben", a he­lyi apró, de az ott élők szá­mára életbevágóan fontos problémák sokszor belevesz­nek a nagy, városméretü gondok árnyékába. Van-e mód a hiányzó láncszem kikovácsolására? n csoportok nem váltak be Voltaképpen az 1971-es ta­nácstörvény óta szüntelenül ez­zel próbálkoznak az illetékesek. Maga a tanácstörvény lehető­séget adott — a városokra nézve azonban nem kötelező erővel — az ún. tanácstagi cso­portok alakítására. Pécsett meg­tették ezt, az életre hívott cso­portok működése azonban ha­mar nagyon is formális lett: ki­merült a tanácsülések előtti ülésezésben, a tanácsi napi­rend véleményezésében. A la­kóterületi munkára, annak a szervezésére alig volt figyelem. Az aránytalanság mellett az is . közrejátszott a sikertelenség­ben, hogy elaprózták a csopor­tokat: az akkori Pécsett a 16 csoport soknak bizonyult! A fo­kozatos hanyatlás elkerülhetet­len volt, igy aztán az 1980-as választás után már ösztönzés­képpen sem merült fel a cso­portalakítás gondolata. Ettől függetlenül azonban ma is elő­fordul, hogy tanácstagok kisebb csoportban együttműködnek va­lamely cél érdekében. Például a megyeri-kertvárosi tanácsta­gok a gázvezetéképítés előké­szítésében fogtak össze, s ez eredményesnek bizonyult. A közigazgatás átszervezése, központosítása révén is féke­ződtek a kapcsolatok: a tanács távolabb került a lakosságtól (a kerületi tanácsok, majd a kerületi hivatalok megszűnésé­re gondolunk). E tagadhatatlan tény ellenében születtek külön­féle helyi kezdeményezések: a vóroskörzeti fórumok, a döntés- rlőkészitő társadalmi viták, a tanácstagok lakóterületi bejá­rásai ttb. Mindezek ellenére is a tanács a lakóterületeken egy­re inkább védekező pozícióba szorult, döntéseivel, tevékenysé­gével kapcsolatban magyaráz­kodásra kényszerült. Ebből a helyzetből pedig ki kellett lép­ni ! Egy PB-határozat következményei A Politikai Bizottság 1981 szeptemberi határozata — a lakóterületi-körzeti pártalap- szervezetek munkájának a fej­lesztéséről szólt ez — adott új lendületet a dolgoknak, még­pedig azáltal, hogy a határozat ismeretében a pártszervezetek egyre határozottabban kezdték számonkérni a tanácstól: mit tettek, mit szándékoznak tenni? A határozat ugyanis éppen ar­ra buzdítja-utasítjG a lakóterü­leti-körzeti pártszervezeteket, hogy irányító módon működje­nek együtt más területi szervek­Tanácskozási központok városrészenként Tanácstagi alap a helyi feladatokra kel és természetesen a tanács­tagokkal is a várospolitika la­kóterületi alakításában, megva­lósításában, s a helyi közélet erjesztői legyenek. A pártszer­vezetek részéről megnyilvánult számonkérés ösztönözte a taná­csot a saját munkájának az ön­kritikus vizsgálatára, amiből azt a következtetést kellett levon­ni, hogy szervezettebbé és in­tézményessé kell tenni a lakó- területi munkát, szoros együtt­működésben a lakóterületi párt-, népfront- és egyéb szer­vekkel. Egy közel évtizedes szegedi kezdeményezés tanulmányozása vezetett ahhoz, hogy a tanácsi pártbizottság a tanácsi vezetés egyetértésével jelentést terjesz­tett ez év augusztusában a Pécs városi párt-végrehajtóbi- zottsóg elé a lakóterületi poli­tikai szervekkel való kapcsolat- tartás rendszeréről, s javaslatot azoknak .a továbbfejlesztésére. A párt-vb erre vonatkozó állás- foglalásában szükségesnek tart­ja az ún. tanácskozási közpon­tok létesítését, tanácstagi alap létrehozását, a tanács társada­lom- és területpolitikai csoport­jának a megalakítását, továbbá utasította a tanács apparátusi pártbizottságát, hogy építsen ki közvetlen kapcsolatot a lakó- területi pártszervezetekkel, a Hazafias Népfront Pécsi városi Bizottságát pedig felkérte, hogy segítse a tanácskozási közpon­tok létesítését, működését. Tizenhárom körzet jenek a várhatóan kisebb lét­számú tanácsnak is. S termé­szetesen nem a tanácstagok száma a mérvadó: Újmecsekal- ján pl. 14, Lvov-Kertvárosban 11, o Szigeti vámon túli terüle­ten viszont csak 5 tanácstag alkot majd egy tanácskozási központot. További lépésként jó volna, ha majd az ország- gyűlési választókerületek és a tanácskozási központok között is meglenne az összhang. Döntés decemberben Ezek után lássuk, milyen le­hetőségeik, feladataik lesznek ezeknek a tanácskozási köz­pontoknak? Bizonyos dolgok­ban, mint pl. a tanácstagi alap felhasználósa is, döntési joguk lesz. Más esetekben a tanácsi vezetés, a szakigazgatási appa­rátus vár segítséget a tanács napirendjére kerülő -és a lakó­területet is érintő témák társa- sadalmi vitájának a szervezésé­ben, tartalmassá tételében és mindenféle lakóterületi munká­ban. Úgy képzelik, hogy a tanács­kozási központok nem merev szabályok szerint dolgoznak majd — nem is gondolnak mű­ködési szabályzat kidolgozásá­ra! —, a munkamódszert saját maguknak kell majd kialakíta­ni. Hatósági jogkörük termé­szetesen nem lesz, bizonyos ha­tósági kérdésekben viszont ki kell kérni a véleményüket. A tanácskozási központoknak ál­talában közreműködő, vélemé­nyező szerepük lesz a döntések előkészítésében, meghozatalá­ban és végrehajtásában. Véle­ményük, javaslatuk érvényesül az illető városrészt érintő fej­lesztési tervekben. Most az előkészítésen dol­goznak, a tanácskozási közpon­tokkal kapcsolatos javaslatokat a decemberi tanácsülés elé ter­jesztik döntés végett. Végered­ményben a tanács határoz majd a körzetek kialakításáról, a ta­nácskozási központok vezetői­nek a megbízásáról, a tanács­tagi alapról, ami évente vár­hatóan 5—6 millió forint lesz és differenciáltan osztják el a körzetek között. Az összeg nem lesz nagy, de jól szervezett és irányított társadalmi munkával meg lehet többszörözni. 1984 a kísérlet esztendeje lesz, a tanácskozási központok legnagyobb feladata az 1985- ben esedékes választások elő­készítésében való közreműkö­dés lesz. Az új tanács tagjai már a tapasztalatok figyelem- bevételével végzik majd a dol­gukat a tanácskozási közpon­tokban. Hársfai István Mi történt azóta? Elsősorban az, hogy szoro­sabbra fűzték a kapcsolatot a három lakóterületi pártvezető­séggel, s lényegében azoknak a javaslata alapján állapították meg a tanácskozási központok kiterjedését oly módon, hogy lehetőleg szinkronban legyenek a területi szervek körzethatárai­val. A mai Pécsett elegendőnek látszik 13 tanácskozási központ kialakítása, s ezek a hagyomá­nyosan kialakult városrészekhez igazodnának, igy pl. lesz Vasa­son, Meszesen, Újmecsekalján, a belvárosban, Megyeri-Kertvá­rosban, Lvov-Kertvárosban ilyen tanácskozási központ. A terve­zett körzethatárok természete­sen nem változtathatatlanok. A kísérletinek szánt 1984-es esz­tendőben dől el, kiállják-e az idő próbáját. Mindenesetre már most próbáltak 1984—85-ös fej­jel gondolkodni, azaz úgy ala­kítani a tanácskozási központok körzeteit, hogy azok megfelel­Óriás „porszívóval" takarítják fel az őszi faleveleket a Köztiszta­sági Vállalat gépkocsijával Pécsett, a Köztársaság téren. Két hete az egészséges sze­mélyiség lelki szükségleteiről olvashattunk. Ezek kellemes vagy kellemetlen feszültségek­kel járó lelki állapotokban nyilvánulhatnak meg, mint pél­dául új élmények utáni vágy, törekvés sikerekre, mások elis­merésére, önmegvalósításra stb. Feszültségoldó „technikáin­kat” a környezetünkkel való szoros kapcsolatban, tanulás, tapasztalás útján, konfliktus­helyzetekben alakítjuk ki, mó­dosítjuk, gazdagítjuk. A sze­mélyiség fejlődése így — anél­kül, hogy tudnánk — egész életünkön át tart. Ha az élet különböző terü­letein (család, intim kapcso­latok, iskola, munkahely stb.) a konfliktusmegoldó módok sikertelenül működnek, ha a személyiség késztetései ütköz­nek a külső elvárásokkal, kor­látozásokkal, tilalmakkal, és az ellentmondások feloldása eredménytelen, lelki zavarok alakulhatnak ki. A konfliktusok tartós fennállása lelki és testi tüneteket idézhet elő. A pszichológiai problémák mindennapiak. Mégis: mikor beszélhetünk már lelki beteg­ségekről? Pontos meghatáro­zásuk nehéz, hiszen értékelé­sük koronként változik, társa­dalmi, illetve kulturális ténye­zőktől függ. A lelki zavarok általában mennyiségileg, megnyilvánulá­suk szélsőségeiben különböz­nek az egészséges állapotok­tól, míg a lelki betegségek mi­nőségileg. Míg a zavar a sze­mélyiség egy-egy területének a működésében nyilvánul meg, és a személy megfelelő környezet, ben nagyobb nehézség nélkül élhet, addig a pszichiátriai be­tegség a személyiség egészé­re kihat, vagyis c környezet­hez való alkalmazkodás lénye­gesen alacsonyabb szintre ke­rül. A pszichiátriai betegségeket három nagy csoportra oszthat­juk fel: 1. Neurózisok. A konfliktusok feldolgozásának hiánya vagy nehézségei nyomán alakulnak ki. Legtöbbször már a gyer­mekkorban vagy a kamaszkor­ban károsítják a személyiséget. Részleges viselkedészavarról van szó, feltűnő a aátlásra és a szorongásra való hajlam. A labilitás és a túlzott érzékeny­ség, a személy az alkalmazko­dásban könnyen sérül. Nemcsak érzelmi, hanem olyan testi tünetek is fellép­hetnek, amelyek mögött nincs szervi elváltozás: gyomor- és bélpanaszok, fejfájás, szívpa. nászok, álmatlanság, szexuális zavarok stb. 2. Pszichotikus (elme-) zava­rok. Az érzelmi élet és a gon­dolkodás súlyos zavarai; a kó­ros észlelések következtében a fantázia és a valóság határai gyakran összemosódnak. A túl­zottan emelkedett vagy nyo­mott hangulat, a téves gondo­latok, az elviselhetetlennek tű­nő szorongás, gátlás tünetei­ként jelennek meg. A súlyos időszakokban jellemző, hogy a beteg a személyiségfejlődés korábbi, egyébként már túlha­ladott szintjére csúszhat vissza. 3. Pszichopátia. Magatartási, életvezetési problémák a leg­jellemzőbbek. Olyan karakter­problémákról van szó, ahol az alkalmazkodás általános ne­hézségei jelentkeznek. Minde­nekelőtt a személyiség kontroll­funkcióinak kialakulása hiá_ nyos, gyakori Déldául az erköl­csi szabályok megszegése. Ér­zelmi kötődéseik többnyire fel­színesek. Ha a társadalom szabályait súlyosan sértő viselkedésmó­dok állnak előtérben (pl. bű­nözés, narkománia), szociopá- tiás zavarokról beszélünk. A pszichiátriai betegségek felosztásáról napjainkban igen sok vita folyik, a legritkább esetben található meg egy-egy tünetcsoport tiszta formában. Szemléletes példa erre napja­ink egyik legtöbb gondot oko­zó betegsége, az _ alkoholiz­mus: — 'a mértéktelen ivás ki­alakulásának motivumai le­hetnek neurotikus eredetű­ek, — a hosszabb időn át tar­tó nagy mennyiségű italfo­gyasztás előidézhet elmeza­varokat, pszichotikus tünete- ket, — az alkoholizmus követ­kezményei pedig lehetnek szociopátiás természetűek. Mivel tanulással, a környe­zet visszajelzéseinek segítségé­vel sajátítjuk el viselkedési technikáinkat, stratégiáinkat, lehetőség van korrekciójukra, fejlesztésükre, a korábbinál hatékonyabb konfliktusmegol­dási módszerek megtanulásá­ra. Az utóbbi évtizedekben ná­lunk is megjelentek a személyi­ség zavarait korrigáló, illetve a személyiség fejlesztésére szolgáló modern pszichoterá­piás módszerek. A következő alkalommal azokról az- intézményes lehe­tőségekről lesz szó, amelyek a különböző pszichés zavarok, betegségek esetén vehetők igénybe. Simon Ángya! Nem tömegéleimezési cikk Gomba Pécsett, a Felsőmalom utcai piacon maszek gombaszak­bolt nyitását tervezték októ­ber közepére. Ez azonban nem valósult meg. Miért? Császár Lajos, a vásárcsar­nok igazgatója elmondta, hogy a Felsőmalom utcai piac alatti pincékben mán évek óta Ács Gyula neveli a gombát. Eddig az élelmiszer- és a Zöldért-boltoknak szállította a friss árut. Most úgy döntött, hogy közvetlenül a pincék fö­lött nyit egy üzletet — így a vásárlók kívánságára frissen szedi le és méri ki a sam­pinyont. Különböző problémák miatt eltolódott a nyitás né­hány héttel későbbre. Amíg nincs szakbolt, kény­telenek a vásárlók beérni az­zal, amit eddig is kínáltak a boltok. Szabó Zoltán és Késmárki Zoltán gombavizsgóló napon­ta 200—300 kiló vadon nőtt gombát vizsgál meg. Ebből csupán a felét engedik a ve­vők fazekaiba, a többit elko­bozzák. — Milyen a kinálat és a kereslet? Szabó Zoltán: — Eső után jó a felhozatal gombából, de idén ennek el. lenére kevesebbet hoztak. Most főként gyűrűs tuskógom- bát, kerti csiperkét, mezei szegfűgombát, lilatönkű pe- reszkét, szürke tölcsérgombát és vargányaféléket szednek. Az árak fajtánként változnak: 40 forinttól 100 forintig kilón­ként. Annak ellenére, hogy drágának tűnik — sokan szó­vá tették már —, mégis elkel. Igaz, piac elején még tartják az árát, vége felé engednek belőle, ha még van. Általá­ban ugyanazok az árusok hozzák évek óta a gombát a piacokra: Dél-Somogy és Dél- Baranya környéke a fő szedő­hely. A Zöldért-boltokban csü­törtök a gombanap. Érdeklő­désünkre Mengyi József, a Zöldért áruforgalmi osztályve­zetője adott felvilágosítást: — A Pécsi Állami Gazda­sággal kötöttünk megállapo­dást a múlt év végén. Azóta boltjainkban rendszeresen kapható csütörtöki napokon friss sampinyon. Hetente 210 kiló érkezik. Természetesen emellett minden boltnak meg­van a saját szállítója is — magántermelőkkel állnak kap. csolatban, így akár naponta is árulhatnak friss gombát. Tavoly a sampinyon mellett volt laskagomba is — idén már alig akad, mert a vásárlók nem keresik. Pedig az ára kedvezőbb — 56 forint —, el­lentétben a sampinyonnal, melynek kilója 72 forint. — Mennyi gombát szednek naponta a Pécsi Állami Cazdasáaban, és hova szál­lítják? Barta Gáboi ágazatvezető­helyettes: — Pécsi és Pécs környéki pincékben neveljük a sam­pinyont. Naponta 300-650 kilo gombát szedünk frissen. Éves viszonylatban 150 tonna gom­bát termelünk. Ennek 85 szá-' zaléka a saját pincéinkben növekszik,, a többit kisterme­lőktől visszavásároljuk. Ugyan is, aki kedvet érez a gomba- termesztéshez — annak szí­vesen segítünk. Technológiát, szaktanácsot és anyagokat is adunk. A leszedett gombát naponta küldjük Budapestre, Győrbe, Kecskemétre, Szek- szárdra és Pécsre is. A vásár- csarnokban lévő boltunknak naponta szállítunk: nyáron 30 —40 kilót, télen 50—80 kilót. Emellett a Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat heti 300 kiló­nyit, az Élelmiszer Kereskedel. mi Vállalat ugyanennyit, és a Zöldért csütörtökönként 210 kilónyi sampinyont kap. Ádám Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom