Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-05 / 275. szám
© Dunántúli napló 1983. október 5., szerda Hazai tájakon Kékedi kirándulások A Zempléni-hegység nyugati szegélyéről, a Hernád-völgyé- nek nevezetességei közül a legtöbben Abaújvárt ismerik. Aba Sámuel nemzetségének legendás erőssége, birtokának középpontja 1976-tól folyamatosan feltárt vára jogosan vonzza az érdeklődőket. Tőle mindössze öt kilométernyire, ugyancsak a Hernád völgyében bújik meg Kéked község, mely látnivalókban felveszi a versenyt Abaújvárral is. Először tegyünk rövid sétát a községben, amely Miskolc felől igen könnyen megközelíthető. Szép, rendezett, egyre inkább gyarapodó, ám még csendes, békés üdülőfalu képe tárul elénk, nagy, gyümölcsfákban gazdag kertekkel. A község műemléki látnivalója a gondozott parkban álló, a XV—XVI. században épült, később, a romantika korában átépített, négytornyos, szabálytalan alakú várkastély. Nem messze tőle megpillantjuk a középkori alapokra épített, 1729-ben barokk stílusban újjávarázsolt katolikus templomot, gazdag belső kiképzéssel. Ennek ellenére Kéked igazi értékét nem elsősorban építészeti emlékei határozzák meg, hanem az elbűvölő, változatos környék. Bárhonnan indulunk el a községből, hegy magasodik elénk, válogatotton szép erdőkoszorúval, növényvilággal. A hegymászást kedvelők nekiindulhatnak a Szurok-hegynek; régi és új telepítésű erdőket, gombázóhelyeket szeretők kényelmes sétával a Pól-hegyet járhatják bé; a lovaglásért rajongók kanyargós ösvényeken, nyílt réteken keresztülvágva juthatnak el a Gyepü-hegyre; a különféle kőzeteket, köveket- kavicsokat gyűjtögetók, ásványmintákat keresők eredményesen barangolhatnak a Nagy-hegyen; a romantikát, a kiugró bérceket, az — egy-egy oldalról — alig-alig megmászható, nyaktörő sziklákat kedvelők némi megpróbáltatások árán juthatnak fel a Hál’lsten-tetőre — melynek neve önmagáért beszél . .. A Szurok-hegy alatt, a községtől mindössze kétszáz méternyire tör fel a 22 C fokos Mátyás-forrás, melynek vizét a 15. század óta használják fürdésre, sőt, bizonyos beteqsé- gek ellen gyógyvízként is. Gyógyító hatását ma is egyre jobban és jobban igyekeznek kihasználni, a rendszeres orvosi konzultáció segít a forrás vizének igazi értékét feltárni. A strandfürdő 16 négyzetméter alapterületű, patkó alakú medencéiét a közvetlen környék erdeitől kettős fal választja el. Ideális, minden igényt kielégítő kirándulóvidék és a hegyi-fürdő különlegességét egymásba olvasztó természeti gaz- daasáa: talán ebben összegezhető Kéked nem mindennapi vonzereje. Réry Eszter Ki volt Balázsdeák? Egy egri főkapitány „vallatása” Balózsdeák István karddal a kezében viaskodott a törökkel. Eger várában kezdte, itt lett helyettes, később az ellenség által rettegett főkapitány. A krónikások azonban még azt sem jegyezték fel, hogy mi történt vele életének utolsó szakaszában. Nem szerette a felesleges hírverést. Neves katonai családból származott: apja Gyula várában huszárkodott. Ritka merészségéért 1563-ban címeres levelet kapott. 1566-ban hősi halált halt. így végezték fivérei is Temesvárod. A kis, de legalább a létfenntartást biztosító birtok elveszett. Balázsdeák nem nyugodott bele. Rajongó ismerősei, barátai támogatták birtokszerzési kérelmeit. Ezek el is jutottak a bécsi felség asztalára, de a válasz egy- re-másra a konok nem volt, pedig protektorai folyvást ritka érdemeire hivatkoztak. Az egri káptalan tagjai így írtak róla: ,,A hadi tudományokban való jártassága, erénye, tekintélye és szerencséje oly nagy, hogy mindnyájunknak véleménye szerint e térren kevés ember vetélkedhetik vele. Más gyönyörű tulajdonságai is vannak. A veszedelemben bátor, a munkában fáradhatatlan, a cselekvésben serény, a végrehajtásban gyors, az előrelátásban tanácsos elméjű.” E kiváló tulajdonságok bizonyítéka a mostani szikszói győzelem. Ezt az egész hadsereg, isten és a főkapitány után egyedül neki tulajdonítja. Szerénysége, hűsége, derekassága, ébersége és nagylelkűsége fényes bizonyítékul szolgálnak mellette. 1588-ban a törökök jókora sereggel Szikszó megvételére indultak. Magabiztosak lehettek, mert ilyen komoly haddal a portyázók sem szokták felvenni a versenyt. A vakmerő egriek azonban másként gondolkodtak: ők mindent kockáztattak, a lehetetlent Is megpróbálták. A végbelieket Rákóczi Zsig- mond főkapitány és helyettese, Balózsdeák vezette. Ott volt velük Homonnai István is. Támadtak, véres küzdelem bontakozott ki, de a túlerő győzött. A kudarcot mindenki tudomásul vette, s már-márel- széledt a magyar had, keseregve a foglyok, s a nagyszámú halott miatt. Balázsdeák azonban nem adta fel. összegyűjtötte a lovasságot, s éjjel újra megrohamozta a sikerektől megittasultakat. Akkora lett a zűrzavar, hogy valamennyien eszeveszetten menekültek, hátrahagyva rablott értékeiket. s a ritka diadalról tanúskodó tizenhárom zászlót. Az örvendetes hír futótűzként terjedt. Nemcsak a császárvárosban, hanem szerte német földön is emlegették. Jöttek a gratulációk, a magasztalások. Fogadták is jó néhányon, majdhogy teljesen érdemtelenül. Az iqazi hőst azonban nem köszöntötte senki, ő pedig nem tülekedett, nem méltatlankodott. Ráadásul az akkori és a későbbi történetírók is mellőzték, mindannyian főnökét hozsannázták. Szerencsére azért Forgách Simon személyében akadt olyan magyar tanácsos, aki szót emelt az igazságért, egyenesen a királynak írta ezeket a sorokat: „Ebben a csatában Balózsdeák István egri vicekapitány oly bátran és frissen viselte magát, annyi tűzzel intézte a dolgot, hogy mikor a csata éjjel megindult, ő elfoglalván az ellenség ágyúit, valamint egész táborát, az ágyúkat az ellenség ellen irányoztatta, aztán kevesedmagával a csata végéig helytállóit. Csakis így győzhettünk.” Ilyen előzmények után joggal biztatták barátai, kérjen végre jutalmat az udvartól. Hallgatott rájuk, ám a kecskeméti részjószágot mégsem kapta meg. Végtére Hs a Habsburgok soha nem jeleskedtek az igazi erények méltatásában ... Balázsdeák azonban nem zsörtölődött, nem sértődött meg. Tovább küzdött épp olyan haláltmegvetéssel, mint korábban. Egészen addig, amíg foglyul nem ejtették, és a konstantinápolyi Héttoronyba nem hurcolták. Tragédiája sokakat megrázott. Prépostvári Bálint, az új egri főkapitány mások nevében is értesíti 1593 szeptemberében az uralkodót: „Ő ... írt nekem, arra kért, tegyek meg mindent kiszabadítása ügyében. Segítségért is esedezik, mert élelmére naponta csak három dénárt kap. Egy dénárba kerül a víz, kettőért meg néhány harapás kenyeret vesz. Hogy eddiq éhen nem veszett, azt egyedül az erdélyi követeknek köszönheti, akik segélyezték őt.” A legmagasabb helyen azonban makacsul hallgattak. Tár. sai már 1593-ban hazajöhettek, ő azonban 1597-ig szenvedett. Ráadásul azt is meg kellett tudnia, hogy itthon senki sem gondol már nagyszerű tetteire. Fiától — aki helyette ideiglenesen viselte — elvették a jászkapitányi tisztet. Rudolf császár közölte, hogy apja török rab, tehát polgári halottnak kell tekinteni. Azért mégis akadt valaki, aki küzdött érte, illetve az általa képviselt tisztességért. Pálffy Miklós végül csak megnyittatta börtöne ajtaját, a koppányi béget adva érte cserébe. Ez az emberséges úr arról is gondoskodott, hogy ne legyenek filléres gondjai hátralevő idejében. így kell fogalmaznunk, mert később .hírt sem hallani róla. A hálátlan kortársak és a közömbös utókor vétkeit hadd tegyük jóvá mi, akik hisszük, valljuk, hogy e szerény hősnek ott a helye képzeletbeli nemzeti panteonunkban, Dobó, Mekcsey, s a többi egri véqvári vitéz mellett ... , * Pécsi István MEGÚJULT A KECSKEMÉTI CIFRA-PALOTA. Kecskeméten felújították a város egyik legszebb épületét, a Cifra-palotát. A szecesz- sziós stílusban készült épületben a városi képtár kap helyet. Hajdúszoboszló Hajdúszoboszlón 1925-ben rendkívüli gyógyhatású vizet találtak, ide épült hazánk legmodernebb és legkorszerűbb gyógyfürdője. Évente mintegy kétmillió ember gyógyulását, pihenését szolgálja. Idegenforgalmi jelentősége a folyamatos fejlesztéssel állandóan növekszik. Gyógyfürdő A strandfürdő ' Gyógytorna Könyvesláda a szekéren Mit tudunk Bogáti Fazakas Miklósról? Négyszáz éve, egy friss őszi reggelen utazószekér állt Bo- gáti unitárius lelkész portája előtt. A fogadott szekeres még megvizsgálta a felrakott holmik egyensúlyát, bélelt helyet készített a három apró gyereknek- és a negyediket váró tisz- teletesének. A kapuból Válaszúti György, a pécsi antitrinitá- riusok másodpapja intett búcsút. A szekér, melyen egy könyvesláda a magyar irodalom épp elkészült kincsét őrizte, elindult Erdély felé. Bogáti baranyai bújdosása alatt keletkezett az első teljes verses zsoltárparafrázis «magyar nyelven. A századokig elfeledett szerző életrajzának ellentmondásos adatai miatt a szakiroda- lom máig sem jutott megállapodásra, hogy • egy vagy két közel egykorú Bogáti Fazakas Miklós, egy költő és egy teológus működött-e. A Pécsett búj- dosó zsoltárszerző Erdélyben született, tanult, dolgozott később lelkészként és tanárként. Külországi egyetemet nem járt, tehetsége, műveltsége mégis főúri pártfogást szerzett neki, amikor az erdélyi antitrinitáriu- sok konzervatív és haladó szárnya között kenyértörésre került a dolog. A konzervatívok Dávid Ferenc elítélése és halála után egyre erősödtek. 1580-ban több papot eltiltottak a prédikálástól. Bogáti a mágnás Gerendi János védelmében sem érezhette biztonságban magát; nem várta meg, hogy az 1582. június 2-i tordai zsinat után perbefogják, megfosszák lelké- szi hivatalától. „Hamis vád s patvar miá, kivel fejedelmünket s tanácsát réám . .. haragították vala, Gerendről én Baranyába szaladék" — írja egy későbbi művében. Július 22-én már Pécsett volt: ekkor dedikálta legfrissebb teológiai értekezését vendéglátójának, az Erdélyből már évtizede Pécsre elszármazott Válaszúti Györgynek. Az itt töltött bő esztendő alatt valószínűleg tanítással kereste kenyerét. Bizonyára prédikált is a Malomszeget uraló Mindenszentek templomában, hiszen a várfalak magasából a török közömbösen figyelte, ki és milyen rítus szerint dicséri az Urat a magyaroknak meghagyott templomban. Bogáti pécsi működésének legfontosabb, és a magyar költészetnek úttörő jelentőségű tényezője a Magyar Zsoltár születése. Sokáig Szenei Molnár Albert fordítását tartották az elsőnek, az ő negyedszázaddal később keletkezett — psaltériumát használták. Szenei Molnár franciából fordított német változatot magyarított, Bogáti az eredeti forrósokhoz nyúlt vissza. Szenei Molnár francia versmértékben ültette át a zsoltárokat, Bogáti „különb-különb magyar ékes nótákra", azaz közszájon forgó versek ritmusára támaszkodott. Szenei Molnár idegenes dallamai fennmaradtak a gyülekezeti éneklésben. A kéziratoson terjedő Bogáti-zsoltárok e jelentőségüket a századok folyamán elvesztették, ám a nép befogadta, továbbadta őket: a dallamok Kodály népdalgyűjtésében bukkantak fel. A zsoltá- roskönyv javarésze már hozzáférhető, 1979-ben bő válogatás jelent meg belőle. A négyszáz év után újra felfedezett költő nem volt méltatlan kortársa, a bensőséges zsoltárköltések szerzőjének, Bolassi Bálintnak. Károlyi Gáspár szikár szövegében így hangzik a 85. zsoltár egy részlete: Hozz vissza bennünket, szabaditásunk Istene, és szüntesd meg ellenünk való bosszankodásodat! Bogáti, a hódoltsági bujdosó él a parafrázis jogával: Ugyan sem mindenkor fú szél, örökké sem tart hideg tél, Szél után csendesz üdő kél, dér után az tavasz megtér, Kérünk, Uram, reménséggel, haragodat rúllunk vedd el, Kemény fogságból már ódj el, vigy haza, velünk békéljél! Az erdélyi viszonyok enyhültével Bogátinak visszavezetett útja szűkebb hazájába. A pécsinél nem kevésbé termékeny esztendőket töltött Homoród- szentpálon. 1591-ben, negyven- egynéhány évesen elhagyta lel- készi posztját. További sorsáról nincs biztos tudomásunk. M. Gy.
