Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-09 / 279. szám
1983. október 9., vasárnap Dunántúlt napló 3 Munkakedv van, anyag és alkatrész hiányzik Munkaárkok a Bimbó u. és a Móra u. sarkán. Fotó: Erb János Kutya egy helyzet... Szó szerint hátrahőköltem, amikor egy közelmúltbeli kiállításon a kutyakölyök gazdája közölte velem: öt darab ezresért már enyém is az alig hónapos eb. Azon pedig legfeljebb csodálkozni szoktam, amikor kutyákat kínáló hirdetések „mézesmadzagjára" azt is felfűzik: „jó kereseti lehetőséget jelent" az eb megvásárlása. Most viszont éppen az ellenkezője jutott a tudomásomra. Harkányban, a reumakórház egyik nővére hat, öthetes bo- xerkölyköt szeretne elajándékozni. Semmi pénz, semmi mézesmadzag . . . Kutya egy helyzet! A boxerek gazdája ugyanis nem tudja hol tartani a népes kolóniát, az anyaállatért igy is „albérleti dijat" fizet, lómagam ugyan nem vagyok kutyatartó, ám a jó felépítésű, gyerekszerető, barátságos, szabadban is tartható boxereket - nyomott képükkel, görbe lábaikkal egyetemben — kedvelem. Talán meg is felelnék Kál- lay Éva - a boxercsalád tulajdonosa - követelményeinek, mert nem ragaszkodom a törzskönyvhöz, ennek a hat kiskutyának nincsen —, s ennek ellenére is jó pajtása lennék egy ebnek. Csakhogy panel... Igy hát ajánlom azok' figyelmébe a hat boxert, akik Kállay Évától ajándékba elfogadják. m. a. Földgáz száz kertvárosi lakásba Hét kilométer vezetéket kell még építeni Óriási lendület és ragyogó siker után megtorpant a munkában Baranya megye első gázvezetéképítő lakossági közössége, amelyet márciusban alakított 1200 család Pécsett, a régi Kertvárosban, hogy 1984 végére mindegyik lakásba bekössék az alföldi földgázt. A szép teljesítmények láttán később még azok is befizették a portánként esedékes 15 000 forintot, akik kezdetben elzárkóztak. Alig találni néhány családot, amelyik most sem akarja a gázszolgáltatást. Egyébként a városi tanács részükre megelőlegezte a hozzájárulási költséget. Aki sokat dolgozik a lakók közül az utcai és a bekötővezetékek kialakitásán, az kevesebb tőkével vehet részt a vállalkozásban. Nem egy esetben várhatóan több ezéT forinttal csökken az eredetileg megállapított családonkénti 15 000 forintos felajánlás. A Bimbó, Kertész, Tölgyes utcából, a Honvéd tér környékéről sok lakó hét végén is kalákában ássa az árkot, teríti a homokot, befedés után rendezi a lakóhelye környékét. Kiemelkedő eredményt nyújtott Dómján Róbert, Papp Jenő, Steiner József, Török József, Szakály József és Szilágyi Mihály, szinte éjjel-nappal szervezi az anyagbeszerzést. Május közepe óta a nyár végéig lefektettek 15 kilométer utcai vezetéket, a generálkivitelező Szentlőrinci Költségvetési üzem és a négy alvállalkozó ötven fős kollektívájának közreműködésével. Az ügynek nem volt nehéz megnyerni őket, továbbra is segítenek. A belső szerelést végző hét kisiparos. akik között élen jár Zsiborás Miklós — száz otthont megfelelően előkészített a földgáz fogadására. Mégis lelassult a kivitelezés, aminek egyetlen oka a krónikus anyag- és alkatrészhiány, bár az enyhítéséért komoly erőfeszítéseket tesz a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat. Hosszadalmas felsorolni, hogy mi nem kapható. Akadozik a gömbcsap és bizonyos csövek ellátása. Hiánycikk többféle kiskazán, fűtőkészülék, acélcső nemcsak itt, de az egész országban, ugyanis a monopolhelyzetben lévő gyártók nem készültek fel a váratlanul megnövekedett igények azonnali kielégítésére. Az Alföldön például négyszáz kilométer vezetéket építenek ki lakossági közreműködéssel, szintén ellátási gondok közepette. Egy másik problémája a kertvárosiaknak, hogy ötven helyett csak kilenc belső szerelőt tudtak felfogadni. A hét kisiparoson kívül a Tolna megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet bajai részlegének két munkása vállalja még a belső munkálatokat. A Kertvárosban mindössze 7 kilométer vezeték kiépítése maradt hátra. Alig pár hónap alatt megvalósíthatná a tervét a lakossági közösség, ameny- nyiben az anyag- és alkatrész- hiány mérséklődne, mert munkakedvből nincs hiány. Jó hír a vállalkozóknak: a DDGáz október 20-tól gázaláhelyezést tervez az átadott 15 kilométeres vezetékrendszerben és 100 család még a tél beállta előtt földgázhoz juthat. Csuti János Beszélgetés az Erfurti Orvosi Akadémia rektorával Tudományos, oktatási, gyógyítási kapcsolatok Az egészségügyi szakdolgozók ülésével és tudományos előadásokkal fejeződött be szombaton délelőtt az egyetemi napok rendezvénysorozata a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A nagy érdeklődéssel kísért előadások során dr. Gras- tyán Endre egyetemi tanár idegfiziológiai témájú referátumát, dr. Péley Iván főorvosnak a csecsemő- és gyerekkori májbetegségekről szóló előterjesztését, valamint dr. Czopf József adjunktusnak az elektrofizioió- gia és a neurológia kapcsolatának egyes kérdéseivel foglalkozó értekezését hallgathatták meg az érdeklődők. Mint ismeretes, idén ünnepük az Erfurti Orvosi Akadémia és a POTE barátsági és együttműködési szerződésének 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból dr. Werner üsbeck rektor vezetésével NDK-beli küldöttség is eljött Pécsre. Dr. W. Usbeck professzort először a két egyetem együttműködéséről kérdeztük: — Annak idején a pécsiek kerestek meg bennünket, mi pedig örömmel fogadtuk kezdeményezésüket. Mára igen széles körű kapcsolataink vannak a tudományos, az oktatási, valamint a gyógyító munkában. Mindkét félnek különösen hasznosak az agytumorokkal és a haematológiai betegségekkel összefüggő vizsgálatok. Több közös tudományos rendezvényünk is volt már, és jó néhány cikket publikáltak együtt a magyar és az NDK-beli orvosok. Hallgatóink közül sokan minden évben gyakorlati idejük egy részét a másik országban töltik. — Feltehetően továbbfejlődnek a kapcsolatok . . . — Éppen a napokban tárgyaltunk arról, hogy a jövőben szorosabbra kívánjuk fűzni a kapcsolatot sebészeink között. Arra is törekszünk, hogy minél több fiatal orvos is bekapcsolódhasson közös munkáinkba. Az eavüttműködést segíti az a tény is, hogy a két orvos- tudományi egyetemnek hasonló örömei és problémái vannak. — Befejezésül kérem, szóljon néhány szót az erfurti intézményről. — Erfurtban 392 és 1816 között működött egyetem, majd hosszabb szünet után 1954-től lett újra egyetemi város, hiszen ekkor alakult meg akadémiánk. (Itt jegyezzük meg, hogy Pécsett éppen hatvan éve, 1923 októberétől van orvostudományi egyetem, illetve az első időszakban orvosi kar.) Jelenleg Erfurtban 700 hallgató tanul, közülük 400 általános orvos, 300 pedig fogorvosi szakon. A nők aránya 50% körül van, de különösen a fogorvosok között szeretnénk csökkenteni számukat. Az egyetemhez tartozó klinikákban 2200 ágy található, és összesen 350Ö dolgozónk van. A magyarországi állapothoz hasonlóan nálunk is körülbelül háromszoros a túljelentkezés, de így van ez az NDK másik nyolc orvosegyetemén és akadémiáján is. — Intézményünk az egyik legrégebbi egyetem az NDK- ban, de nem akarunk csak a hagyományokból élni. Igy a szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt fektetünk a hozzánk kerülő fiatalok nevelésére is — fejezte be a beszélgetést dr. ‘Werner Usbeck professzor, az Erfurti Orvosi Akadémia rektora. Bozsik László Megkezdődtek az ormánsági napok rendezvényei Gyerekek Szatyor Győző grafikái előtt Az Ormánság — vagy ahogy egészen a legutóbbi időkig hívták: az Oirmányság — sokat szerepelt' a huszas—harmincas évek sajtójában, irodalmában. Neve fogalommá vált,, az egy- kézés által megkezdődött nemzetpusztítás jelképévé. Kitűnő írók, gondolkodók hívták fel a Veszélyre a figyelmet. Elsősorban a helybeliek, Kiss Géza, Kodolányi János, de riadót fújt Móricz Zsigmond és Bajcsy- Zsilinszky Endre is, akik egy- egy kirándulás, riportét során vetődtek el erre az isten háta mögötti vidékre.« Az Ormánság őslakosainak sorsa már ekkor eldőlt, a táj azonlbdn nem maradt lakók nélkül. Sokkal vegyesebb ösz- szetételben ugyan, de igyekvő, ambiciózus ernberek telepedtek meg az elnéptelenedő községekben. A peremre szorult aprófalvakban ma sem könnyű az embereknek megkapaszkodni. Ezért aztán kétszeresen hasznos, ha akadnak olyan népművelők mint a sellyei Csutorás Jánosné, aki hagyományteremtő, figyelemfölkeltő célzattal immár a második alkalommal szervezi meg az ormánsági napok műsorát. A helybeli üzemek támogatásával szép program állt össze: szombat délután a mezőgazdasági szakmunkáskép. ző klubjában Szatyor Győző grafikai kiállítását nyitotta meg Tüskés Tibor író. Ugyanitt látható néhány érdekes ormánsági dokumentum Pápay Jenő gyűjteményéből. László Gyula újságíró Ormánsági mozaikok! címmel tartót^ előadást, maid az MTV pécs; stúdiójának mun. katársai levetítették az ormánsági fafaragásról készített filmjüket. Este a Pécsi Építők Madrigálkórusa adott hangversenyf ö drávaiványi műemlék templomiban, ma pedig népművészeti vásár és amatőr néptánc.' együttesek bemutatója lesz a kastély udvarán. H. J. Harangzúgás Európáért Ha Hunyadi harcához harangok zengtek-Zúgtak évszázadokon át delente, mit kell megszólaltatni most Európáért? Ha a pogányokat fegyverek és vitézség tartotta vissza akkor Európától, milyen acél, s mi bátorság kell ma az ebből a kultúrából kikeresztelkedtek visz- szatartására? A rakétákat csak szemekkel szerelték fel, hogy azonosítsák célpontukat; fülük nincs a csend és a kiáltás megértéséhez — ne-adj-isten-szálltukban észre sem vennék az elharapott és a hangos szavakat: csak amit építettek ezek az emberek, azt kutatnák föntről. Az embereket nem vennék észre, e hangyanépséget, akikért 'eddig a harang szólt, de akikért, talán, nem is lenne kár. Mert csak háborúk hosszú sorát adta e sok akarnok hangya, csak halottak millióit a végtelen csatatereken, csak a felgyújtott és lebombázott városokat, csak gyűlöletben sütötték egymást tüzes trónon, vájták ki egymás szemét, öntötték egymás fülébe a forró ólmot, s tépték ki egymás nyelvét. De hiheti-e valaki is, hogy süketek, vakok és némák vagyunk? Hogy nem tudjuk elmondani; vérben és mocsokban, és éppen ezért, ez a hangyanépség axiómákat alkotott két pontra és relativitáselméletet a végtelenre; hogy nem tudja elmondani fájdalmát és örömét szóban, dalban, zenében, képben — s hogy csodálatos zengésű harangokat tudunk önteni önnön vigasztalásunkra, dicsőségünkre és buzdításunkra? Meg kell most kondítani ezeket a harangokat! Ne hihesse senki is komolyan: háborúját megvívhatja itt idepottyantott kakukkfiókraké- táival. S hogy cserébe megtarthatja a világot magának. Hogy ne hihesse senki nem európai: az „európai egyensúly" kikényszerítése után, annak példájára, s arra hivatkozva majd megteremti, kizsarolja távol-, dél. és közel-keleti, északisarkvidéki, melegtengeri újabb egyensúlyait. Mert így Európa is bekerítő- dik, Kelet-, Közép- és Nyugat- Európa egyaránt, ha precedenst teremteni engedünk, mi európaiak, borzasztó háborúkban ki nem vérzők, kegyetlen gyilkolásokban el nem ember- telenedők, borzalmakban humanizmusukra ébredők. öt évszázada zúgnak a harangok Európa megmenekvésé- ért. Először zúgtak segíteni Hunyadit Nándorfehérvár falain. Mire ide, Európa e tájára ért a-most-harangozni-kell! híre, Hunyadi vassal és vitézséggel már megtartotta Európát. Meg kell most, ezen az őszön végre egyszerre ezen az öreg kontinensen, meg kell verni, kondítani, zenditeni, zengetní minden harangot, miden ércet, meg a legkisebb csengőt is, kolompokat, síndarabot, meg az eke vasát, s a kardét is: nem kellenek nekünk azok a rakéták! Most kell harangozni Európáért! — Félő, utólag már senkiért nem szólnak a hideg szelekben összeverődő repedt fémek. Bodó László
