Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-07 / 277. szám
1983. október 7., péntek Dunántúlt napló 5 A vendégek megtekintették a terméketlen rétek talajéletének megindítására alkalmas tárcsás gyepszellöztetöt. Fotó: Proksza László Bemutató a görcsönyi Mecsekvölgye Tsz-ben Tejtermelés olcsón - gyepen Állategészségügyi helyzetkép Baranya járványmentes Állatorvosok megyei tanácskozása A gombák különleges világa (10.) Természetes, egyszerű tartásmód Hasznosítják a melléktermékeket Mire kíváncsiak a népművelők? Szabadidő-központ Nyugotszenterzsébeten Maguk teremtették meg a szórakozási lehetőségeket Szép számmal érkeztek szakemberek Baranyából és Somogybái arra a tanácskozásra, amelyet a Kaposvári Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat szervezett tagjai és partnerei részére tegnap, a görcsönyi Mecsekvölgye Termelőszövetkezetben. A rendezvényt Pellér- den, a Művelődési Házban dr. Tóth László, a KSZKV igazgatóhelyettese nyitotta meg. A rendszer célja — mutatott rá — összegezni és továbbítani azokat a legújabb kutatási eredményeket és gyakorlati törekvéseket, amelyek a népgazdasági erőforrások racionálisabb felhasználását szolgálják. Tejtermelésben az utóbbi 10 évben elértük a fejlett középeurópai országok színvonalát. A kérdés, mibe kerül ez nekünk? Sajnos, túl drágán termelnek a nagyüzemek, s ezt főként a 80 000—100 000 forintos tehénférőhelyekkel épült telepek, és a magas takarmányköltségek okozzák. Lehet egyszerűbb tartásmóddal, olcsóbban, viszonylag magas színvonalon termelni, úgy, ahogy ezt a görcsönyi termelőszövetkezetben csinálják. Bognár László tsz-elnök a gazdaságról adott tájékoztató, jóban hangsúlyozta, hogy szövetkezetük nem mintagazdaság. Végeredményben a tőkeszegénység miatt vetették el az AGROBER 15 millió forintos teleprekonstrukciós tervjavaslatát, s döntöttek a KSZKV által ajánlott egyszerűbb, olcsóbb megoldás mellett. A résztvevők meghallgatták dr. Laki Istvánnak, a Kaposvári Állattenyésztési Főiskola adjunktusának előadását a tejtermelő tehenek költségtakarékos takarmányozásáról a legúlabb kutatási eredmények összefüggésében. — Ma nagyon ingatag helyzetben van a szarvasmarhaágazat. Sokan meg akarnak Mustsűrítés a tejüzemben Hatmillió liter szőlőmustot sűrítenek az idén p Zala megyei Tejipari Vállalat nagykanizsai üzemében. A legnagyobb mennyiséq a villányi borvidékről érkezik, de a Bala- tonboglári és a Badacsonyi Állami Gazdaság, a tapolcai tsz, valamint a zalai szőlőtermesztő szakszövetkezetek is jelentős tételt szállítanak. Az egyébként teiporításra szolgáló berendezéssel a mustból vá- kuumbepárlással. távolítják el a vizet, így a sűrítményben minden íz- éj illatanyag bennmarad. A feldolgozás már folyik. A hatmillió liter mustból mintegy másfél millió liter sűrítmény állítható ető. szabadulni a tehenektől. Mi úgy döntöttünk, hogy nem számoljuk fel, inkább megpróbáljuk jól és gazdaságosan csinálni — mondotta felszólalásában Kerner Menyhért, a szövetkezet elnökhelyettese. Abból indultak ki, hogy szántóföldön tartva a szarvasmarha nem lehet versenyképes, de tisztességes jövedelmet hoz, ha takarmányozását gyepre, melléktermékekre helyezik át. A tsz-nek 600 hektár „elvadult" gyepterülete van, zömmel Pellérd, Pécs-Kertváros és Keszü közti területen. Ezt újítják fel fokozatosan. Tehénállományukat májusban helyezték ki a keszüi legelőre, ahol olcsó, házilagos megoldással (280 000 forintos költséggel) egy fejőállást alakítottak ki. A tehenek azóta is kinn vannak a legelőn, amelyet szakaszosan villanypásztorral bekerítve hasznosítanak. Az aszály ellenére a tejtermelés nem csökkent, sőt emelkedett, tavaly 3500 liter volt, az idén meglesz a 3900—4000 liter. A legelőn is fejik őket, s ilyenkor adnak elébük abrakot vagy szénát. Másod- és tarlóvetésekkel „pótolnak rá” a gyepre. A növendéküszők és hízóbikák abrakkeverékébe pedig 30 százalék baromfi mélyalmot dolgoznak be, amit a szomszédos boksái tsz-től vásárolnak olcsón, s cserébe istállótrágyát szállítanak Boksának. Az üszőknél 33, a bikáknál 20 forintra szállították le az 1 kiló hús önköltségét. A tej önköltségük 6,25 fillérben áll meg, s ez 1 forinttal kevesebb a tavalyinál. Ezt 6 forint alá akarják levinni. Céljuk nem 7000, csak 4—5000 liter tej, de olcsón. A kezdeti eredmények jók, az ágazat gazdaságossága javult, az év végére 4,5—5 millió forint tiszta nyereséget várnak tőle. — Rné — Nyugotszenterzsébet nemcsak a nevében tűnik fel nyugodt- nak. Álmos kis falu a 6-os úttól északra, a zselici domok között. Különös okának keli lennie annak, hogy a Magyar Népművelők Egyesületének területi szervezete fölfedezte, s elnöksége tegnap itt tartotta meg soros ülését. Kicsi a falu, (szerencsére) kevés létszámú az elnökség is, így elfértek a művelődési ház klubszobájában. Annál nagyobbak viszont a gondok, amelyek a közművelő, dés mindeneseit nyomasztják manapság. Mi az a „csoda”, amivel Nyugotszenterzsébet, Nagype- terd egyik táirsközsége felhívta magára a figyelmet? A falu lakói társadalmi munkában, a tanács, az Állami Ifjúsági Bizottság, s a központ, művelődési ház támogatásával szabadidő- központot hoztak létre a ki tudja hány szerepet betöltő műBaranya megye haszonállat- állománya több mint tíz éve járványoktól mentes. Ezt azon az október 6-án Pécsett megtartott továbbképzéssel egybekötött megyei tanácskozáson állapították meg, amelyet a MAE Állatorvosok Társasága Baranya megyei szakosztálya, a Baranya megyei Állategészségügyi és Élélmiszereílenőrző Állomás valamint a Közalkalmazottak Baranya megyei Állatorvosok Szakszervezeti Bizottsága szervezett a csaknem száz állatorvos részére. Az európai és az országos járványhelyzetről dr. Kemény András, a MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályának vezető, helyettese tartott vitaindító elő. adást. Országos viszonylatban is nagyon szépnek számít a baranyai járvány-helyzetkép. Nagy velő.dési házban, s környékén. Rendbehozták a nagytermet, fűthető, mozivetítésre és kisebb színházi produkciók előadására alkalmas helyiséget nyertek ezáltal. Megszépült a klubszoba is, az udvaron pedig tekepálya, pingpongozásra alkalmas hely, s a szabadtéri szin- játszótér készült. Azóta nem a szenterzsébetiek járnak be Pe- terdre, hanem a központi község fiataljai, kuglijátékosai ide. Jogosnak vélhetnénk a mozgolódásukat, hogy Szabó Gézóné tanácselnök és Háttá József népművelő miért „elfelé viszi” a szórakozási lehetőségeket Peterdről, ha nem gondolnánk arra, hogy az a sokat hangoztatott körzetben gondolkodást el kell kezdeni valahol, s ezt csak a társközségekben, az eddig háttérbe szorított kis falvakban lehet. Ne legyenek tehát féltékenyek a nagypeter- die’k sem a szenterzsébetiekre, szó, hogy naprakészen tudják a tenyésztők az orvosokkal együtt, hogy milyen egészségi állapotban él a mintegy 100 000 szarvasmarha, a legalább 600 000 sertés, a félszázezer juh és a több mint tízmillió kisállat. Az utóbiak döntő több. ségét a baromfiak alkotják. Nemcsak a tsz-ekben, állami gazdaságokban, de az áfészek, a tsz-ek szervezte szakcsoportokban, a háztáji gazdaságokban is jónak mondható az egészségügyi állapot. Rendsze. résén elvégzik a megelőző védőoltást, a tartás és a zártság is szakszerű. Az utóbbi időben — főként a sikeres állatexport érdekében — hangsúlyozottan előtérbe került a járványok elleni védekezés. Vonatkozik ez a határ menti szolgálatra is. A tanácskozáson elhangzott, hogy mihamarább fel keli építeni egy 500 vagonos hűtőtárolót. sem a nagyvátyiakra — mert ott is takaros művelődési létesítmény készült — hiszen hamarosan sor kerül a központra is, ahol ugyanolyan társadalmi fölbuzdulást várnak a vezetők, mint a két társközségben. Egyébként nem csupán a szigetvári járásnak és Baranyának szolgál jó példával az itteni dicséretesen spontán kezdeményezés: ha az emberek érzik, hogy maguk alakíthatják ki szabadidős környezetüket, s a népművelő nem rájuk erőszakolja a szegényes körülmények között amúgy is értékében csökkent programokat, nem a „központi elvárások” szócsöve, hanem élesztője a helyben meginduló mozgásnak, akkora közművelődés sem csupán a művelődésügy statisztikusainak bűvészmutatványaként fejlődik, hanem valóságosan. Havasi János A VÖRHENYES ÖZLÁBGOMBA Kalapja kúpusból fokozatosan kiterülő, 1—8 cm átmérőjű, pereme lehet hullámos, vagy behasadozó. Közepe egyszínű vörösesbarna, a többi része fehéres-rózsás alapon rozsdabarnás, apró, barna, felszakadozó pikkelyekkel díszített. Lemezei sűrűn állók, nem lefutók, fehérek, sárgásfehérek, néha kicsit barnulók lehetnek. A tönk karcsú, egyenletesen vékony, alul kissé gumós. Színe a kalappal egyező. Gallérja vékony, pelyhes, fehér, néha alul barnás, szakadozó, könnyen letörlődik, gyakran hiányzik is. Húsa fehér, megtörve többnyi, re kissé vörösödik, a tönkben mór eredetileg is vörös lehet. Ize, szaga nem jellegzetes. Főleg őszi gomba. Leginkább rit- kás fenyvesek szélén, de lomberdőkben, erdei utak mentén, bokros helyeken eléggé gyakori. A vörhenyes őzlábgomba és a hasonló rozsdás őzlábgomba erősen mérgező! Súlyos, nemegyszer halálos mérgezést is okozott, amely a gyilkosgalóca- mérgezéshez hasonlóan zajlik le, ha nagyobb mennyiségben fogyasztottak belőle. (3. rajz.) A NAGY DOGGOMBA Kalapja kúpos, vagy domború, végül lapos. Néha kissé kajla, 5—18 cm átmérőjű. Széle fiatalon behajló, majd hullámos. Színe halvány fehéres, fehéresszürke, fehéresbarna, selyemfényű. A kalapbőr lehúzható. Lemezei szélesek, a tönköt érintők. Színűk kezdetben sárgásfehér, majd rózsaszínű, végül húsvörös lesz. A tönk merev, hengeres, többnyire egyenlőtlenül vastag. Színes fehéres, selyemfényű, feltűnően szálas-csíkos, rostos, szakadozó. Húsa merev, fehér, a tönkben szálas-rostos, néha üregesedő is lehet. Erősen kellemetlen lisztszagú, néha íztelen, de lehet kissé retekízű is. Főleg nyáron és ősszel terem, többnyire magányosan bükkösökben, tölgyesben, árnyas, bokros, ligetes helyen. Elsősorban hegyvidéken, televény- és agyagtalajon. Nem ritka. Muszkarin-jelleggel kevert, gyomor-béltünetes, eléggé ijesztő mérgezést okoz, amely súlyos, de nem halálos. (4. rajz.) Dr. Vass Anna — Új munkásszálló épületének alapozása kezdődött meg a közelmúltban a Pécsi Hőerőműben. A munkásszálló, amely mintegy 23 millió forint, ba kerül, jövő tavaszra készül el, s meq fog felelni az ilyen létesítményeknél előírt nemzetközi szabványnak. Első lakói azok a csehszlovák szakmunkások lesznek, akik jövőre a Pécsi Hőerőmű rekonstrukcióján dolgoznak. Charley nénje Bemutató pénteken a Sdgváriban Minden szempontból sikerdarabnak ígérkezik a pénteken este 7 órokor, a pécsi Ságvári Művelődési Házban bemutatásra kerülő Charley nénje, a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának produkciója. A rendező, Vas Zoltán Iván a következőket mondta el a főpróbák megkezdése előtt: — A Chairley nénje a világ leggyakrabban játszott vígjátéka. Kilencven évvel ezelőtt mutatták be Londonban, Magyarországon pedig éppen Pécsett volt az ősbemutatója. Jól szerkesztett, remekül felépített bohózat, amely a színészeknek is kitűnő alakításra ad lehetőséget. Itt minden szerep egy- egy jutalomjáték. A most bemutatandó darab az eredetinek kissé átdolgozott változata. Aldobo- lyi Nagy György írt hozzá zenét, Szenes Iván szöveget. Mi egy kissé archaizáló színházat csinálunk belőle, magát, a műfajt szeretnénk revideálni egy angol iskolajáték keretében. Az előadás alap- koncepciója uqyanis az, hogy a darabot oxfordi diákok és tanárok adják elő, s ez újabb játéklehetőséget kínál a színház idősebb és fiatalabb színészeinek. Az sem titok, hogy nagyon nehéz körülmények között állítottuk színpadra a darabot, zen a kis színpadon a díszlettervező Makai Péternek szinte csodát kellett tennie, hogy a nézők elé varázsolhassa például az oxfordi iskola kertjébe beúszó spanyol csatahajót. A zenével köny- nyebb dolgunk volt, Papp Zoltán kitűnően áthangszerelte a dalokat egy hattagú kisegyüttesre. Feltétlenül meg szeretném említeni a jelmez- tervező Torday Hajnal nevét, s az ugyancsak vendégként koreografáló Somoss Zsuzsát. Noqvon bízom benne, hogy a közönség sok örömöt talál majd N. Szabó Sándor, Bali- kó Tamás. Matoricz József, Péter Gizi, Galambos György, Cserényi Béla, Bieder Sva, Unger Pálma,, Gyuricza Líliann és Szivler József alakításában. H. J. Síkerdarabnak ígérkezik
