Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-06 / 276. szám

Dunántúli napló 1983. október 6., csütörtök Rendhagyó szülői értekezlet Mozgáskorlátozott gyerekek iskolájára van szükség Szülői értekezletet szervezett a héten Pécsett, a Tüzér utcai rehabilitációs és kulturájis köz­pontban a Mozgáskorlátozot­tak Baranya megyei Egyesüle­te. Az iskolákban is ezekben a napokban tartják a szülői ér­tekezleteket, ám az egyesület szervezte találkozón csak az egyik fél képviseltette magát, hiányzott az iskolai háttér. Márciusi Sorstársak fóru­munkban ígértük, hogy vissza­térünk a mozgáskorlátozott gyermekek oktatásának kérdé­sére, de már a szülők vélemé­nyét, tapasztalatait, javaslatait kérve. Az időközben elkészült egyesületi központban most adódott lehetőség a beszélge­tésre, s a helyszín fontos őzért is, mert az egyesület megmu­tathatta, mit tud nyúttani új központjában az érdekelteknek. Felmérő, tájékozódó, segít­ségkérő volt ez a szülői érte­kezlet. S ami rendkívül fontos: kapcsolatteremtő lehetőség azoknak oz embereknek, csa­ládoknak, akik többnyire ma­gukra maradva küzdenek sor­sukkal. S valamennyiüknek alapvető kérdés: hogyon, hol taníttathatják gyermekeiket? S a vélemények megegyeznek abban, hogy ezeknek a moz­gáskorlátozott gyerekeknek lét­kérdés a tanulás, hiszen több­ségük az eszével, szaktudásá­val alapozhatja meg a jövőjét, önálló munkáját, saját boTda- gulását. S ezek a gyerekek szellemileg frissek — kivéve azokat, akik halmozottan fo­gyatékosak —, képesek az is­meretek elsajátítására, éppúgy, mint egészséges, általános is­kolás kortársaik. Hogy tanulnak most ezek a pécsi, baranyai gyerekek? Sze­rencsés az, akit „normál” álta­lános iskolába tudnak vinni a szülei. A többséqhez óraadó tanárok járnak ki a lakásra: az első négy osztályt még meg­oldhatják így, de a felsőbb osztályokhoz kevés az egy-egy tantárgyra jutó heti egy óra (35—40 perces foglalkozások). Az egyik anyuka mondta: eb­ben a foglalkozási keretben nem tud o gyermeke például oroszt tanulni, pedig milyen fontos lenne a nyelvtudás. S van, aki egyelőre befejezi a négy osztály után, mert nem tudják megoldani a további ta­nulást, taníttatást. S . vannok még az intézetek Budapesten. Évekig kell várni, míg bejut va­laki —, s hosszú távon nem is megoldás, mert visszamarad a fejlődésben a kicsi, hiányzik a családi háttér, o családnak pe­dig a kisnverek. Szervezett ok­tatást várnak tehát a szülők, de úgy. hogy ne kelljen megvál­niuk a gyermekeiktől. Mit várnak eay Pécsett léte­sítendő iskolától a szülők? El­A sorstársak A termekben csöndes beszél, getés, kártyázás, sakkozás fo­lyik. A polcokon sztereó magnó, rádió, televízió, az egyik szög­letben zongora. Csupán a sö­tét szemüvegek, a domború mintázatú, tapintással felis­merhető sakktáblák, sakkfigu­rák, bűvös kockák, a Braille- írósjelekkel „preparált" kártya­lapok. no meg a nagyszámú kazettából álló hangos könyv­tár emlékeztet rá, hol vagyunk. A vakok és gyengénlátók pécsi klubjában, A kártyások, sakkozók ironikus megjegyzésekkel „cukkolják” egymást, a beszélgetők között pedig szóba kerülnek az egyé­ni, családi ügyek, a legutóbbi, legközelebbi kirándulások, a múlt csütörtöki ismeretterjesztő előadáson elhangzottak, a te­lefonközpont-kezelők szakosztá­lyának gondjai. Ki-ki beszámol irodalmi, zenei felfedezéseiről — mindarról, amit fontosnak tart a többiekkel is megismer­tetni. Érezhetően otthon vannak itt a sorstársak, (e megszólítás, itt hagyománya van), s az őket elkísérő családtagok, ismerő­sök is. Nem zártkörű a klub. A szervezet helyi vezetőségének sősorban azt, hogy nyugodtan dolgozhassanak, hogy egyálta­lán munkát vállalhassanak. A legtöbb családban kiesik egy- egy kereső, s nehéz a megé- hetés, főként, ha több gyerme­ket is nevelnek. Magas színvo­nalon, odaadással oktató ne­velőkre számítanak. Tudják, hogy speciális helyzetben, spe­ciális képzést kell nyújtania egv ilyen iskolának, de min­denképpen szigorú követelmé­nyeket, magas szintű oktatást várnak. S szívesen nyújtanának segítséget maguk is az iskolá­nak, az egyesületnek. Segíte­nek a kapcsolatfelvételben a többi, egyelőre magában küsz­ködő családdal. Megoldják a gyerekek rendszeres utaztatá­sát: az egy környéken lakók összefognak,' felváltva szállíta­nák a kicsiket. És vállalnának felüayeletet rendszeresen, dél­utánonként az iskolában. Fontos volt ez a találkozó azért is, mert többen itt tudták meg a sorstársaiktól, milyen le­hetőségeik vannak: az utazási kedvezményekben, egyéb jut­tatásokban. Nem kapnak erről kellő információt sem a körzeti orvosnál, s máshol sem. Volt anyuka, aki elmondta, hat éve él gyermekével, akit odaadás­sal gondoz, de elviselhetetlen a bezártság, a magáramara- dottság —, s úgy látja, gyak­ran ez az oka annak, hogy az ilyen problémával küszködő családok élete tönkremegy, szétesik —, jóval több támo­gatásra lenne szükségük.' Említettük, tájékozódó, fel­mérő, segítségkérő volt ez a szülői értekezlet. Fontos lépés, a mozgáskorlátozott gyermekek ügyében. A következő a pontos helyzetfelmérés lehetne (ebben a szülők is közreműködnek), mert nincs pontos adatunk a gyerekekről, családokról. Egy becslés szerint Pécsett 36—37- en vannak, de a szülői érte­kezletre jöttek Nagypallról, Szajkról is. Vajon vidéken mi a helyzet? Biztos, hogy akik az egyesü­let szervezte találkozóra eljöt­tek, maguk is tevékenyen részt vesznek az oktatás ügyének meaoldásában, segítenek a feltételek megteremtésében, mint ahogy messzemenő támo­gatást kínál fel az egyesület is, mert közös érdek, hogy a gye­rekek önálló, képzett felnőtté váljanak. Gáldonyi Magdolna klubjában éppen az volt az elképzelése, hogy legyen ez a hely egyaránt az ismerkedés, barátkozás, szó. rakozás, közös gondok feltárá­sának, s a vakok és csökkent- látók társadalmi jntegrálódásá- sának színhelye. A klub népszerűségéhez min­den bizonnyal az is hozzájárul, hogy igazán kényelmes épület áll a szervezet rendelkezésére, amelyhez néhány éve elhunyt pécsi sorstársuk. Pintér János- né hagyatéka révén jutottak. Az örökségből még maradt is annyi pénz, hogy egy épülő zalakarosi SZOT-üdülőben 20 évre meg tudták venni évi 13 kétszemélyes szoba kétheti ven­dégjelölési jogát. A gond most csak az, hogy valamiféle admi nisztratív hiba folytán a SZOT szakszervezeti tagsághoz köti az üdülő igénybevételét. Már­pedig a szövetség tagjai közül egészségügyi okok miatt sokan sohase vállalhattak munkát, így nem is lehettek szakszervezeti tagok. Nem ktéséges, hogy a problémára megolást kell ta­lálni. s akkor ismét bővülnek a lehetőségek majd mindarra, amiért annak idején a sorstár­sak klubját is megszervezték. Barta Zsuzsa szerkesztőség postájából S A szőlőcsutka eltömítette a csatornát A telefonnál Megkérdeztük: l Mivel szagtalanítható a műanyag hordó? Gitta Antal drávapalkonyai olvasónk kérdezte: mivel szag­talaníthatja műanyag hordóit, amelyeket a sellyei Agrokémiai Szövetkezettől vásárolt, és ed­dig olajat tartott bennük. Lányi Jánostól, a sellyei Ag_ rokémiai Szövetkezet főmérnö­kétől kértünk választ: — Általában a műanyaq bal­lonokat, melyeket eladtunk, előtte vegyianyag-tárolásra használtuk. így emberi és állati fogyasztásra alkalmas anyagok tárolására ezek nem alkalma­sak. Ezeket olaj tárolására vá. sárolták meg. Olvasónk kérdésére egy megoldást javasolhatunk, ha nincs szüksége rájuk, kínálja fel eladásra a műanyag ballo­nokat. Mennyi műhelybérfeti díjat kell fizetni? Villányi olvasónk érdeklődött: mennyit kell fizetni egy ma­gánházban lévő műhely négy­zetméteréért havonta? Molnár Tamás, a Pécs vá­rosi Tanács pénzügyi osztályá­nak munkatársa adott választ: — A műhelyek bérleti díját nem négyzetméterekben álla­pítják meg. Mivel magántulaj­donú házban van a kérdéses műhely, annak tulajdonosa, vagyis a bérbeadó dönti el, mennyit kér érte havonta. Ter_ mészetesen a havidíj összegé­nek megállapítását közösen vi­tathatják meg a bérlővel. (A tulajdonostól a bérleti díj 30 százalékát úgyis levonják jö­vedelemadóban.) Évről évre előfordul Pécsett, a Petőfi Sándor utca 8—10. számú ház lakásaiban és az alattuk lévő üzletekben — zöld­ség-, kerámia-, virág-, kenyér­bolt — hogy dugulás miatt szennyvíz, jobb esetben tiszta víz öntj el őket. Az elmúlt hét is így végződött: pénteken és vasárnap reggelre virradóra is szennyáradat öntött el néhány lakást. Kapitány Tiborék lakásában vasárnap reggel a konyhai mo­sogatóból, a fürdőkódból és a W. C.-ből szinte egyidőben bu- gyogott fel a bűzös, fekáliás víz. Dugulásra gyanakodtak: azonnal szerelőt hívtak, de hiá­ba. A mellettük lakó Magyar Györgyéket figyelmeztetni akar­ták — de vasárnap nem voltak otthon. Csak a késő este ér­keztek'arra, hogy a W. C.- szőnyeg csepeg a koszos víz­től, és a kádban mocskos víz van. Együtt mentek a pincébe: ott is nyomokat hagyott a fa­lon, és állt a folyosón a büdös víz. Ekkor gondolták, benéznek o ház alatt lévő üzletekbe. A Kishajmási kerámiabolt járt szerencsétlenül. Petőházi Szilveszterné, a bolt vezetője így emlékezik vissza: — Mikor idejöttem hétfőn, legalább harminc centi maga­san állt a fekáliás víz . . . A szőnyegek, a frissen festett fa­lak, a szekrények, még a hűtő is ázott benne. Lapáttal, vö­dörrel tolták a leszerelt W. C- kagyló helyére a szennyvizet a csatornamű dolgozói. Utána--------------------- *--------------------­tö bbször fertőtlenítettek, szel­lőztetünk, de hiába. A szag ma­rad, beleette magát a falakba és a bútorokba. Már több üveg szagtalanító sprayt - elhasznál­tunk, eredménytelenül. Kövi Györgyné, a virágüzlet bérlője már belefáradt és be- leúnt a rendszeres csőtörések­be, dugulásokba. Négy éve van az üzletben, négyszer ön­tötte el a vízár. A Pécsi Vízműtől többekkel együtt Nyirati Péter csatorna­vizsgáló is a helyszínen járt pénteken, vasárnap és hétfőn: pénteken dugulás volt az épü­letben, vasárnap szintén ezt a szakaszt tisztították meg, mert két lakást öntött el a víz. Hét­főn reggel a kerámiaüzletbe a szennyvízáradat miatt kellett, újra kivonulniuk. Végül is elő­került, mi okozta a szennyára­dást: valamelyik lakásból a W. C.-lefolyóba öntötték a szőlőcsutkát. A csatornát leg­alább egyméteres szakaszban tömítette el a hulladék. Tíz-ti­zenkétezer forint értékű munkát végeztek a három nap alatt. A számlát a PIK-nek utalják át. Deák Péter, a PIK 6-os ház- kezelőségének műszaki vezetője mondta: a hozzájuk átutalt költségeknek csak egy hánya­dát — az üzletekre eső részt — fedezik. A többit továbbítják a lakásszövetkezetnek. Talán a lakók segítségével kiderül, ki volt a felelőtlen, kinek a pénz­tárcáját terhelik a költségek. Ha nem sikerül, kénytelenek a közös fizetés mellett dönteni. Ádám Erika Egybetűs elírás csúszott 1983i szeptember 5-én megjelent bűnügyi tudósításunk szövegé­be: az Autóker közreműködé­sét érintve ezt írtuk: „Huszár felettesei tudtával,..” Valójá­ban az ügy vádlottja csak egy felettesét tájékoztatta szabály­talan eljárásáról. Mint az Autó- kertől megtudtuk: Huszár Ist­ván o törökbálinti II. import Alkatrészkereskedelmi üzletág egyik áruforgalmi osztályán dolgozott, ahol két vezető js van: egy osztályvezető és egy helyettese. S minthogy az utób­bi Huszár volt, valóban csak az osztályvezetőnek — azaz egy felettesnek — szólhatott. Az elmúlt heti Telefonnál fórumunkon a kereskedelmi vállalatok illetékesei válaszol­tak olvasóink kérdéseire. Többen arról érdeklődtek, hogy miként készült fel a keres- delem a földgázbekötésekre, lesz-e elegendő kazán, illetve égőfej? Popovics János, a Titán Ke­reskedelmi Vállalat Baranya megyei Kirendeltségének igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy mivel a belföldi igények eddig is meghaladták a gyártó vál­lalat kapacitását, a nagy ke­reslet kielégítésére más megol­dást is kerestek. Felkérték a KLU és a TOTYA kazánokat gyártó vállalatokat, hogy vizs­gáltassák be a kazánjaikat és tegyék lehetővé a gázfűtésre való bekapcsolásukat. A be­vizsgálás megtörtént, s az energiafelügyelet a MEI és a KERMI engedélye birtokában ezek a kazánok gázfűtésre is forgalomba hozhatók. Az emlí­tett kazánokat az AMG—3 tí­pusú gázégőfej beszerelésével lehet gáztüzelésre használni. Ezt a típusú gázégőfejet a negye­dik negyedévben, vagyis e hó­naptól várja a Titán megyei kirendeltsége. T. Béla, Pécs, Ybl Miklós ut­cai, illetve több olvasónk a so­kat reklámozott Otthon kávé és hypoellátást kifogásolja. Arató Márton a Füszért igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy óz olcsó és gyorsan közkedvelt­té vált Otthon kávéból csoma- golócnyag-hiány miatt nem egyenletes az ellátás. A hypó- nál is a csomagolóanyag hiá­nya okozta az átmeneti gon­dokat. Szabóné Szőlősi Katalin Szi­getvárról, Rácz László Pécsről azért hívta fel a Telefonnál fó­rumot, mert hetek óta hiába keresnek iker babakocsit. A sajátos helyzetre való tekintet­tel mind a Meruker, mind a Baranyaker illetékesei megígér­ték, hogy segítenek két olva­sónknak. Több olyan jelzés, észrevétel is elhangzott olvasóinktól, me­lyek nem a jelen volt szak­emberek munkaterületéhez tar­toznak, illetve amelyekre a gyártók figyelmét szeretnék fel­hívni a telefonálók. Közülük azokat, amelyekről többen is szóltak, ezúton továbbadjuk. Olvasóink említették, hogy a jó minőségű és drágább pad­lószőnyegeknél jelentős vesz­teség éri a vásárlót, mivel a _ padlószőnyegek átlagméretei legritkább esetben egyeznek az átlaglakások szobáinak mére­teivel. Nem megnyugtató az el­látás gyermekcipőből, különö­sen a 18—23 méretig, illetve nem számol, kellően az ipar az átlagnál nagyobb lábú gyermekekkel, (41-es) számukra nem megoldás az ilyen méretű női vagy férficipő vásárlása, mert keskenyebb 'a lábfejük. Koszkar-díj Emlékeznek olvasóink, sorozatot indítottunk „A szerkesztőség postájából" rovatunkban a szemetelők, a közterületet szennyezők ellen. Elrettentő fel­vételekkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy milyen sok tennivalónk van még a tiszta városért, településért. A reklámhadjárat első nyertese, és egyben a kétsjáz forintos Koszkár-dij jutalmazottja Bihari László pécsi (Be­rek u. 1.) olvasónk, aki tizennégy fotót készített egy pécsi sétája alkal­mával. Felvételünkön: a Szalai András út 18-as számú épület közelében, az utcán felejtett terjedelmes szemét- és törmelékkupac látható. (Olvasónk a Magyar Hirdető pécsi irodájában veheti fel a díjat mától. A cím: Pécs, Sallai u. 8.). ( Horváth D.-né olvasónk kérdezi, hogy beteg gyermek "Után hány éves korig jogosult az anya gyer­mekgondozási segélyre? A 10/1982. (IV. 16.) MT sz. rendelet 1. §-a értelmében az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apót tartó - s a n beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek ese­tében hatéves korának betöl­téséig illeti meg a gyermek- gondozási segély, ha az egyéb feltételekkel rendelkezik. Farkas l.-né pécsi olvasónk kér­dése: a lakás épületen belüli fek­vése esetén mikor lehet csökken­teni a lakbér összegét? A 19/1982. (X. 7.) ÉVM sz. rendelet 6. §-a szerint a havi lakbér mértékét — a lakás épületen belüli fekvése, illető­leg helyiségekkel való ellátott­sága alapján — csökkenteni KELL, ha a lakás a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm- rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van; b) három, vagy ennél több­szintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van és vala­mennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz; c) országos közforgalmú vas­útvonal szélső vágányától mért 50 méter, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon be­lül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illető­leg az autópályára néz; d) felvonó nélküli lakóépü­let IV. vagy ennél magasabb emeletén van; e) a komfortfokozatra meg­állapított feltételeknek megfe­lel, de a lakásban konyha (fő­zőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuha­nyozó (mosdó)-fülke van; f) összkomfortos vagy kom­fortos, de közlekedő helyisége nincs. A most felsoroltak alapján alkalmazható csökkentés mér­téke együttesen is legfeljebb 20% lehet. A rendelet 7. §-a szerint, ha a lakás műszaki állapota külö­nösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártal­mas, nedves), e helyzet fenn­állásának időtartamára a bér­lő a megállapított lakbér mér­séklését — a lakások elosztá­sáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései sze­rint — kérheti. Állami lakások és nem ál­lami szervek tulajdonában álló Jakások esetében a bérbeadó a lakbért a bérlő ilyen kérése nélkül is köteles mérsékelni. Ilyen címen a lakbérmérsék­lés legfeljebb 50% lehet. T. I. 19 éves korában üzemi bal­esetet szenvedett. Azóta több mint öt év telt el. Az ellátása igen alacsony. Kérdése: lehet-e a nyugdija összegét felemelni? Az 1975. évi II. törvény 92. §-a értelmében az a sérült, aki balesete idején huszonnégy évesnél fiatalabb volt, huszon­negyedik életévének a betölté­se után kérheti baleseti rok­kantsági nyugdíja összegének az újbóli megállapítását. Eb­ben az esetben azt a keresetet kell alapul venni, amelyet a sérültnek a baleset időpontjá­ban betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munka­körben foglalkoztatottak a sé­rült huszonnegyedik életévének a betöltésekor átlagosan meg­keresnek annál a munkáltató­nál, ahol a sérült a baleset időpontjáig dolgozott. Ha a baleset a szakmunkás­tanulóviszony ideje alatt kö­vetkezett be, arra a munkakör­re vonatkozó átlagkeresetet kell alapul venni, amelyre a tanuló képzése irányult. % Csak felettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom