Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-05 / 275. szám
1983. október 5., szerda Dunántúlt napló 3 Lelki beszélgetések „Hol tanulhatja meg az ember ismerni önmagát, hol sajátíthatja el az önelemzés eszköztárát? És ho| a kapcsolat- teremtés vagy a közösségteremtés képességét? Hol az értékelés és döntés készségét? Hol tanítják a mindennapi emberi konfliktusok kezelésének nehéz tudományát? S Hol a kudarcok józan, a veszteségből is emberi értéket teremtő feldolgozásának lehetőségeit?... Hol lehet elsajátítani az öröm képességét, hogyan lehet megszabadulni azoktól a fölösleges feszültségektől és görcsöktől, amelyek megakadályozzák az embert abban; hogy legalább annyira tudjon örülni az életnek, mint amennyire a külső körülmények ezt lehetővé teszik ..(Részlet Hankiss Elemér „Diagnózisok” c. könyvéből) PSZICHOKULTÚRA: A szociológus áital oly szemleletesen megfogalmazott kérdések a pszichiáter számára egy régóta ismert problémát fogalmaznak meg: baj van a pszichológiai kulturáltságunkkal. Nemcsak hogy keveset tudunk a lelki élet jelenségeiről és az emberi kapcsolatok világáról talán még hátrányosabb, hogy a témához a viszonyunk is eléggé ellentmondásos. A pszichológiai problémákhoz egyrészt mindenki hozzá tud szólni, a pszichiátria kérdései és a különféle pszichiátriai betegségek a legnépszerűbb könyvek és filmek jóvoltából sokakat foglalkoztatnak, ugyanakkor egy sor téves ismeret és ebből fakadóan a kíváncsiság mellett félelmek, előítéletek is tapadnak hozzájuk. Nyelvünk jól ismert fordulatai példázzák ezt a legjobbak: „lelkizik”, aki érzelmi problémáit megosztja a másikkal, és „lelki szemétládának” hívjuk azokat a keveseket, akikkel igazából meg lehet osztani a személyes problémák terhét. Nehezen, szégyenkezve fordulunk a pszichiáterhez és igyekszünk eltitkolni a szakember segítségét, ment könnyen megkapható a „bolond" címkéje. Induló sorozatunk nem titkolt célja, hogy — számítva ebben olvasóink részvételére —, megpróbálja „rehabilitálni" a lelki beszélgetéseket és a pszi- chyológiai jelenségvilág jobb megismertetésével megteremteni a pszichológiai segítség előfeltételeit. Nagyon nehéz dolga van ugyanis a szakembernek akkor, amikor egy olyan ember problémáit próbálja megérteni és tisztázni, aki alig tudja megfogalmazni, hogy mit érez, mi jár a fejében, és aki szinte semmit nem tud arról, hogy mit várhat valójában a pszichiátertől és a pszichológustól. Rovatunkkal ezentúl kéthetente jelentkezünk. A következő cikkben a lelki egészség és lelki betegségek, továbbá a mindennapi pszichológiai problémák jellemzőivel foglalkozunk. Később sorra vesszük a legjelentősebb problématerületeket és betegségeket, és persze külön foglalkozunk majd azzal, hogy milyen lehetőségei vannak a modern pszichológiának a szakszerű segítségnyújtásra, a mentálhigiénének (lelki egészségvédelem) a pszichológiai károso. dósok megelőzésére. Foglalkozni fogunk a különböző Pécsett elérhető mentálhigiénés szolgáltatásokkal és igyekszünk majd közérthető formában tudósítani a hazai és nemzetközi pszichológiai kutatások eredményeiről, újabb pszichoterápiás és mentálhigiénés módszerekről. Tájékoztatást szeretnénk nyújtani a pszichológia kérdései iránt érdeklődő olvasónak a megjelenő könyvekről1 és rendezvényekről. A fejünkben a „Lelki beszélgetések" első néhány témája kész csupán, ezek amolyan bevezetőül szolgálnak a folytatáshoz. Szándékosan nem tervezünk tovább: szeretnénk, ha a szerkesztés feladatát megoszthatnánk az Olvasóval, ötleteket, javaslatokat kérünk, hogy milyen pszichológiai témájú kérdésekről írjunk, mi az, amit az emberi kapcsolatok működéséről, kisebb vagy nagyobb zavarairól, és nem utolsósorban a segítségnyújtás lehetőségeiről érdemes ezeken a hasábokon megvitatni. Olvasóink leveleit, hozzászólásait beépítjük majd az írásokba, illetve átadjuk azoknak a szakértőknek — pszichiáternek, pszichológusnak vagy szociológusnak —, akit a cikk írására felkérünk. (A kábeltelevízió nézőinek hamarosan arra is lesz alkalmuk, hogy a képernyőn találkozzanak a sorozat készítőivel és telefonon is kérdéseket tehessenek fel a megjelent cikkek szerzőinek.) Nem konkrét tanácsadás a célunk. Úgy gondoljuk, hogy a személyes problémák megoldásához személyes segítség- nyújtásra van szükség — levélben, látatlanban, felületes benyomások alapján felelőtlenség tanácsokat osztogatni. Sok olyan pszichológiai probléma van azonban, amelyben általános szabályszerűség rejlik, és amit érdemes megosztanunk egymással. Ha másért nem, hogy pontosabban, érthetőbben tudjunk beszélni belső dolgainkról, hogy tartalmasabbak legyenek lelki beszélgetéseink. Dr. Telkes József Honismeret és városszépítés Lokálpatrióták tanácskozása Komlón Első alkalommal rendeztek közös tanácskozást Komlón a bányaváros és Sásd honismereti mozgalmáról kedden délután. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Komló városijárási szervezete, valamint a helyi népfrontbizottság által kezdeményezett találkozón a honismereti munka eddigi eredményeit és a további lehetőségeket vették számba. A tapasztalatcsere jellegű összejövetelen elsőként Kiss József, a helyi honismereti és városszépítő egyesület elnöke tartott vitaindítót. Mint elmondotta, a tavalyi esztendőben létrehozott egyesület pezs- dítően hatott a helyi honismereti mozgalom fejlődésére. Sikereiket jelzi, hogy beindult a gyűjtőmunka és a hat bizottságban élénk tevékenység folyik. Az egyesület segítségével például méltó helyére került az eddig elfeledten heverő sikon- dai milleneumi emlékkő. Megkezdődött az ugyancsak sikon- dai évszázados fák megmentése. Mozgalmat indítottak egy Petőfi-szobor felállítására, de terveik között szerepel kilátó létesítése Hasmány-tetőn. Az egykori Adolf-táró bejáratának helyrehozását is tervezik. Ami szintén figyelemre méltó, felkutattak egy eddig ismeretlen Zsolnay-szökőkutat, ezt a város központjában szeretnék üzembe helyezni. A szellemi feldolgozó és gyűjtőmunka tapasztalatait a hegyháti, valamint a sásdi honismereti tevékenység közel negyedszázados eredményeit Vajda József, a sásdi művelődési központ szakkörvezetője ismertette. Amint arra rávilágított, a mozgalom továbbfejlődése érdekében szükség van az eszmecserékre, arra, hogy egy-egy terület kutatói időnként találkozzanak, véleményt cseréljenek. A késő délutánig tartó tanácskozás vitával zárult, amely- ne'k során vélemények, javaslatok, hasznosítható ötletek hangzottak el a tevékenység, a honismeret és a városszépítés közös jegyeinek erősítésére. Ferenci D. Ötvenöt ev a szakmában Arnold József cipészmester Már csak harmincegy cipész van Pécsett A kis cipész műhely szinte el vész a Jókai utcai kozmetika és ruhaszalon között. Az üveg portálja nem készteti gyönyör ködösre a járókelőket: sarka lásra, tolpalásra váró lábbelil foglalják a helyet. Belül sen szebb a műhely. A falak, a: elválasztó függöny porosak, c padló szinte sötétszürke, a bar mincas évekből ittmaradt — egykor szép — szekrényt pirosra mázolták. Elvásott a munkaasztal, kopott a négy karfás szék is. A falak mentén különböző szerszámok, varrógépek. — Megöregedtünk, kérem — kezdi a beszélgetést Arnold Jó- zsel. — Ma már nem dolgozok sokat. Apám bányász volt, korán meghalt, édesanyám nevelt ötünket. Én, a legkisebb a cipész szakmát választottam. Tizennégy éves voltam», mikor beálltam Cser József műhelyébe. A mai ruhaszalon helyén működött az üzlet, aztán a mostaniba a gazdasági nehézségek miatt költöztünk. Nem» bírta a főnököm fizetni a »magas bért. A tárgyalóteremből Az állandó lakása Kecelen van, az ideiglenes Pécsett, de „otthonos” Székesfehérváiron. Kecskeméten és Budapesten is, már amennyiben állt bíróság előtt ezekben a városokban is. Legutolsó büntetéséből ez év »március 15-én szabadult, s nem sokat tétlenkedett, „rágyújtott” . . . Burnyóczky Gyula, az 1961- ben született fiatalember így mint többszörös visszaeső került a Pécsi Város; Bíróság elé, egy rendbeli lopás bűntette »három rendbeli lopás vétsége miatt kellett felelnie dr. Wagner Ernő tanácsa előtt. Májustól röpke két hónap alatt több gépkocsit fosztott ki, június 13-ára virra dó éjszaka éppen egy mikro- buszban szorgaimatoskodott, amikor a Felsőmalom utcában tetten érte egy rendőrjárőr. Ezekért is kijárt volna neki valami a törvény szigorából, de — mint említettük — a márciusban az előző büntetéséből még egy év volt hátra, amikor feltételesen szabadult. A Pécsi Városi Bíróság e feltételes szabadságot is »megszüntette,, az úja»bb bűncselekmények miatt pedig 3 év és két hónapi szabadságvesztésre ítélte BúrVeszélyes bűnözők a bíróság előtt nyóczki Gyulát, négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A Hasonló bűncselekmények miatt kellett felelnie dr. Wág- ner Ernő tanácsa előtt — csak jóval gazdagabb „repertoár" miatt — Mitnyek Jánosnak. Ű nem volt ennyire egyoldalú, a gépkocsikon túl lakások is érdekelték így a lista: 13 rendbeli lopás vétsége, 4 rendbeli lopsá bűntette 3 rendbeli nagyobb értékre, üzletszerűen eíkövetet lopás bűntette. Nincs még húsz éves a Pécsett ideig, lenesen lakó pogányszentpéteri fiatalember. Gyorsan kiismerte magát a városban, éjszaka sűrűn kereste fel a sötétebb utcákban parkoló gépkocsikat, bi. zonyos szorgalom is volt benne, mert volt olyan éjszakája, amikor nem elégedett »meg egy kocsival. Lopás miatt' volt már büntetve — az ember nem is érti, hogyan fér el mindez mindössze 19 évében — szabadságvesztés-büntetésből 1982. szeptemberében szabadult. Nagyjából egy időben tevékenykedett a városban Bur- nyóczkival, ez év március—április—»májusában: 15 gépkocsit tört fel. 5 lakásba hatolt be. Mint különös visszaesőt ítélték a Pécsi Város; Bíróságon 3 év, börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetésre, 3 évre pedig eltiltották a közügyek gyakorlásától. Amíg Burnyóczki fellebbezett, addig Mitnyek a legnagyobb egyetértéssel fogadta a büntetést. Nyilván ismeri a szabályt a korsóról: amíg el nem törik . . . M. A. Én négy évig inaskodtam mellette, fokozatosan saiátítottam e| a szakmai fogósokat. Más volt ám a munkaidő akkor, mint ma! Reggel fél héttől este hétig dolgoztunk. Hetente kétszer — délelőtt és délután is — a ta nonciskölába jártam. Azért üzletnyitásra» és -zárásra mindig vissza kellett érkezni. 1933. januárjában segédvizsgát tettem, majd rá hét évre »mestervizsgát. Mindkét alkalommal egy-egy pár cipőt kellett készíteni a bizottság előtt. Később a mesterem halála után megvettem a műhelyt. Mindig itt dolgoztam, ahol ma. Közben jönnek-mennek a kuncsaftok; »hozzák a megrokkant cipőket, vagy beugranak egy kis tereferére. Amíg a mes. tér szokásos teendőit végzi, kezembe adja a régi, 1930-ban kiadott Pécsi Címtárat. Lapozgatás közben rábukkanok a különböző szakmában ténykedők felsorolására. Több mint 250 cipész dolgozott ekkor a városban. — Ma hány cipész javítja a pécsiek lábbelijeit? — Hát kérem a régi segédek közül harmincegyen dolgo- gozunk. Vannak, akik nyolcvan, évesek már, jómagam is hatvannyolc vagyok. Nincs utánpótlás, kiöregedett a szakma. .Ha mi bezárjuk az üzletet, nem lesz aki folytassa. Mert jó, jó a szövetkezet, de hoznak onnan is elrontott darabokat. Elhiszem, »hogy praktikus a sza. lagrendszer, de »mindenki'csak a maga munkarészéhez ért, nem többhöz. Nekünk meg mindent tudni kellett a mester- ségiről. A cipőmet nézi? Másnak már nem, de magamnak még én készítem a cipőt. Az a legnagyobb baj. hogy nem lehet »minden anyagot beszerezni. Pedig kikerült a kezem alól gyík- kígyó-, krokodilbőrből és »még felsorolni is sok, hogy milyen bőrből szandál, topánka. férficipő. Ma meg nem tudom megvenni a javításhoz szükséges anyagokat sem. Ki tudja, miért? — Mennyit dolgozik naponta? — A m; szakmánk söha nem volt túlfizetve. Azért a megélhetést biztosította. Tíz éve vagyok nyugdíjas — 2500 forintot 'hoz a postás havonta. Ezért tovább folytattam a munkám. Naponta 5—10 pár cipő sarkalá- sát, talpalását, varrását vállalom. Valamikor négy évig elhordták egy cipőt, ma meg tán egy évig. Hamarabb tönkre megy, és előbb is változik a divat. Kérem, múltkor hoznak egy 1940 körül készült gombos cipőt, hogy készítsek hozzá egy gombot. Nézem, forgatom de ismerős darab! Akkor a hölgy mondja, ohgy az anyósától örökölte —. mondta a nevét is — akit jól ismerek. Még én készítettem, azért volt ismerős! — Nem szorult még segítségre? — Mindent magam csinálok. Volt egy csigolyatörésem, ezért állva dolgozok. A kötényemet is magam varrom. Reggel nyolc órától ’ fél ötig tart a »munkaidőm. Csak az a baj, hogy az emberek feledékenyek. Van, aki sárosán,, koszosán hozza a cipőjét, van aki a nyakamon hagyja. Múltkor dobtam ki egy félpár kiscsizmát — négy évig nem hiányzott a gazdájának. Tudja, nem hajtom magam. A régi kuncsaftoknak minden javítását váfla»'om, de sok a futóvendég is. Hát abban már válogatok egy kicsit. Megöregedtem nekem a munka »már idő- töítés. — Említették, hogy szinte valamennyi régi szerszámját, modellrajzát, mintáját átadta a tanonciskolának, amikor fennállásának ötvenedik évét ünnepelte. — Igen. kérem. Azokat nem adtam csak, amivel dolgozom. De. ha meqhalok, akkor azok is odakerülnek a mesterlevelem- »me| együtt. Má»r mondtam is a fiamnak, hogy adják csak oda, ki ne dobják. Mert ha én meghalok, bezár ez a műhely is, nincs senki a családban és az ismerősök között, aki átvegye. . . — Az egészség? — Hát kérem, jól vagyok. Amíg bírom, addig nem hagyok fel a cipők rendbehozásával. Szabad időmben a kertben foglalatoskodom és várom az unokáimat. Kéthavonta meg eljárok a KIOSZ bőrszakosztályába és találkozgatok, beszélgetek a szakmabeliekkel. így élek, kérem — vette ismét kézbe a sarkalás»ra váró fehér nyári szandált a mester. Ádám Erika Zsiradéktudományi Világkongresszus Budapesten Kedden megkezdte munkáját a Nemzetköz; Zsiradékludomá- nyi Társaság XVI. Világkongresszusa Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület által rendezett háromnapos tanácskozás célja, hogy az alapélel- »miszerekként és ipari nyersanyagokként egyaránt fontos zsiradékokkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit áttekintsék. Holló János akadémikus megnyitóbeszédében hangsúlyozta e kutatások jelentőségét kiemelve a zsiradékok, nak az agrotechnikában, az állattenyésztésben és a korszerű emberi táplálkozásban betöltött szerepét. Ez utóbbi kérdés kapcsán két szekció is a zsiradékdús táplálkozás egészségügyi következményeit vizsgálja, így például a vér túlzott koleszterintartalmának okait és a rendellenességek megelőzésének módszereit. A világkongresszus munkájában mintegy kétszáz — 29 országból érkezett — szakember vesz részt. Szünetelő teherforgalom A Duna alacsony vízállása miatt a folyami teherforgalom Dunakeszi és Horány között bi. zonytalan ideig szünetel —» közli a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat.
