Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-05 / 275. szám

1983. október 5., szerda Dunántúlt napló 3 Lelki beszélgetések „Hol tanulhatja meg az ember ismerni önmagát, hol sajá­títhatja el az önelemzés eszköztárát? És ho| a kapcsolat- teremtés vagy a közösségteremtés képességét? Hol az érté­kelés és döntés készségét? Hol tanítják a mindennapi emberi konfliktusok kezelésének nehéz tudományát? S Hol a kudar­cok józan, a veszteségből is emberi értéket teremtő feldol­gozásának lehetőségeit?... Hol lehet elsajátítani az öröm képességét, hogyan lehet megszabadulni azoktól a fölösleges feszültségektől és görcsöktől, amelyek megakadályozzák az embert abban; hogy legalább annyira tudjon örülni az élet­nek, mint amennyire a külső körülmények ezt lehetővé te­szik ..(Részlet Hankiss Elemér „Diagnózisok” c. könyvéből) PSZICHOKULTÚRA: A szo­ciológus áital oly szemlele­tesen megfogalmazott kérdé­sek a pszichiáter számára egy régóta ismert problémát fogal­maznak meg: baj van a pszi­chológiai kulturáltságunkkal. Nemcsak hogy keveset tudunk a lelki élet jelenségeiről és az emberi kapcsolatok világá­ról talán még hátrányosabb, hogy a témához a viszonyunk is eléggé ellentmondásos. A pszichológiai problémákhoz egyrészt mindenki hozzá tud szólni, a pszichiátria kérdései és a különféle pszichiátriai be­tegségek a legnépszerűbb könyvek és filmek jóvoltából sokakat foglalkoztatnak, ugyanakkor egy sor téves is­meret és ebből fakadóan a kí­váncsiság mellett félelmek, előítéletek is tapadnak hoz­zájuk. Nyelvünk jól ismert for­dulatai példázzák ezt a leg­jobbak: „lelkizik”, aki érzelmi problémáit megosztja a másik­kal, és „lelki szemétládának” hívjuk azokat a keveseket, akikkel igazából meg lehet osztani a személyes problémák terhét. Nehezen, szégyenkezve for­dulunk a pszichiáterhez és igyekszünk eltitkolni a szakem­ber segítségét, ment könnyen megkapható a „bolond" cím­kéje. Induló sorozatunk nem titkolt célja, hogy — számítva ebben olvasóink részvételére —, meg­próbálja „rehabilitálni" a lel­ki beszélgetéseket és a pszi- chyológiai jelenségvilág jobb megismertetésével megterem­teni a pszichológiai segítség előfeltételeit. Nagyon nehéz dolga van ugyanis a szakem­bernek akkor, amikor egy olyan ember problémáit pró­bálja megérteni és tisztázni, aki alig tudja megfogalmazni, hogy mit érez, mi jár a fejé­ben, és aki szinte semmit nem tud arról, hogy mit várhat va­lójában a pszichiátertől és a pszichológustól. Rovatunkkal ezentúl kéthe­tente jelentkezünk. A követke­ző cikkben a lelki egészség és lelki betegségek, továbbá a mindennapi pszichológiai prob­lémák jellemzőivel foglalko­zunk. Később sorra vesszük a legjelentősebb problématerü­leteket és betegségeket, és persze külön foglalkozunk majd azzal, hogy milyen lehe­tőségei vannak a modern pszichológiának a szakszerű segítségnyújtásra, a mentál­higiénének (lelki egészségvé­delem) a pszichológiai károso. dósok megelőzésére. Foglal­kozni fogunk a különböző Pé­csett elérhető mentálhigiénés szolgáltatásokkal és igyekszünk majd közérthető formában tu­dósítani a hazai és nemzetközi pszichológiai kutatások ered­ményeiről, újabb pszichote­rápiás és mentálhigiénés mód­szerekről. Tájékoztatást sze­retnénk nyújtani a pszicholó­gia kérdései iránt érdeklődő olvasónak a megjelenő köny­vekről1 és rendezvényekről. A fejünkben a „Lelki be­szélgetések" első néhány témá­ja kész csupán, ezek amolyan bevezetőül szolgálnak a foly­tatáshoz. Szándékosan nem tervezünk tovább: szeretnénk, ha a szerkesztés feladatát megoszthatnánk az Olvasóval, ötleteket, javaslatokat kérünk, hogy milyen pszichológiai té­májú kérdésekről írjunk, mi az, amit az emberi kapcsolatok működéséről, kisebb vagy na­gyobb zavarairól, és nem utol­sósorban a segítségnyújtás le­hetőségeiről érdemes ezeken a hasábokon megvitatni. Ol­vasóink leveleit, hozzászólásait beépítjük majd az írásokba, illetve átadjuk azoknak a szak­értőknek — pszichiáternek, pszichológusnak vagy szocioló­gusnak —, akit a cikk írására felkérünk. (A kábeltelevízió nézőinek hamarosan arra is lesz alkalmuk, hogy a képer­nyőn találkozzanak a sorozat készítőivel és telefonon is kér­déseket tehessenek fel a meg­jelent cikkek szerzőinek.) Nem konkrét tanácsadás a célunk. Úgy gondoljuk, hogy a személyes problémák megol­dásához személyes segítség- nyújtásra van szükség — levél­ben, látatlanban, felületes be­nyomások alapján felelőtlen­ség tanácsokat osztogatni. Sok olyan pszichológiai probléma van azonban, amelyben álta­lános szabályszerűség rejlik, és amit érdemes megoszta­nunk egymással. Ha másért nem, hogy pontosabban, ért­hetőbben tudjunk beszélni belső dolgainkról, hogy tar­talmasabbak legyenek lelki beszélgetéseink. Dr. Telkes József Honismeret és városszépítés Lokálpatrióták tanácskozása Komlón Első alkalommal rendeztek közös tanácskozást Komlón a bányaváros és Sásd honisme­reti mozgalmáról kedden dél­után. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Komló városi­járási szervezete, valamint a helyi népfrontbizottság által kezdeményezett találkozón a honismereti munka eddigi eredményeit és a további lehe­tőségeket vették számba. A tapasztalatcsere jellegű összejövetelen elsőként Kiss Jó­zsef, a helyi honismereti és városszépítő egyesület elnöke tartott vitaindítót. Mint el­mondotta, a tavalyi esztendő­ben létrehozott egyesület pezs- dítően hatott a helyi honisme­reti mozgalom fejlődésére. Si­kereiket jelzi, hogy beindult a gyűjtőmunka és a hat bizott­ságban élénk tevékenység fo­lyik. Az egyesület segítségével például méltó helyére került az eddig elfeledten heverő sikon- dai milleneumi emlékkő. Meg­kezdődött az ugyancsak sikon- dai évszázados fák megmenté­se. Mozgalmat indítottak egy Petőfi-szobor felállítására, de terveik között szerepel kilátó létesítése Hasmány-tetőn. Az egykori Adolf-táró bejáratának helyrehozását is tervezik. Ami szintén figyelemre méltó, felku­tattak egy eddig ismeretlen Zsolnay-szökőkutat, ezt a város központjában szeretnék üzembe helyezni. A szellemi feldolgozó és gyűjtőmunka tapasztalatait a hegyháti, valamint a sásdi hon­ismereti tevékenység közel ne­gyedszázados eredményeit Vaj­da József, a sásdi művelődési központ szakkörvezetője ismer­tette. Amint arra rávilágított, a mozgalom továbbfejlődése ér­dekében szükség van az esz­mecserékre, arra, hogy egy-egy terület kutatói időnként talál­kozzanak, véleményt cserélje­nek. A késő délutánig tartó ta­nácskozás vitával zárult, amely- ne'k során vélemények, javas­latok, hasznosítható ötletek hangzottak el a tevékenység, a honismeret és a városszépí­tés közös jegyeinek erősítésére. Ferenci D. Ötvenöt ev a szakmában Arnold József cipészmester Már csak harmincegy cipész van Pécsett A kis cipész műhely szinte el vész a Jókai utcai kozmetika és ruhaszalon között. Az üveg portálja nem készteti gyönyör ködösre a járókelőket: sarka lásra, tolpalásra váró lábbelil foglalják a helyet. Belül sen szebb a műhely. A falak, a: elválasztó függöny porosak, c padló szinte sötétszürke, a bar mincas évekből ittmaradt — egykor szép — szekrényt pirosra mázolták. Elvásott a munka­asztal, kopott a négy karfás szék is. A falak mentén külön­böző szerszámok, varrógépek. — Megöregedtünk, kérem — kezdi a beszélgetést Arnold Jó- zsel. — Ma már nem dolgo­zok sokat. Apám bányász volt, korán meghalt, édesanyám ne­velt ötünket. Én, a legkisebb a cipész szakmát választottam. Ti­zennégy éves voltam», mikor be­álltam Cser József műhelyébe. A mai ruhaszalon helyén műkö­dött az üzlet, aztán a mostani­ba a gazdasági nehézségek miatt költöztünk. Nem» bírta a főnököm fizetni a »magas bért. A tárgyalóteremből Az állandó lakása Kecelen van, az ideiglenes Pécsett, de „ott­honos” Székesfehérváiron. Kecs­keméten és Budapesten is, már amennyiben állt bíróság előtt ezekben a városokban is. Leg­utolsó büntetéséből ez év »már­cius 15-én szabadult, s nem sokat tétlenkedett, „rágyúj­tott” . . . Burnyóczky Gyula, az 1961- ben született fiatalember így mint többszörös visszaeső került a Pécsi Város; Bíróság elé, egy rendbeli lopás bűntette »három rendbeli lopás vétsége miatt kellett felelnie dr. Wagner Ernő tanácsa előtt. Májustól röpke két hónap alatt több gépkocsit fosztott ki, június 13-ára virra dó éjszaka éppen egy mikro- buszban szorgaimatoskodott, amikor a Felsőmalom utcában tetten érte egy rendőrjárőr. Ezekért is kijárt volna neki valami a törvény szigorából, de — mint említettük — a már­ciusban az előző büntetéséből még egy év volt hátra, amikor feltételesen szabadult. A Pécsi Városi Bíróság e feltételes sza­badságot is »megszüntette,, az úja»bb bűncselekmények miatt pedig 3 év és két hónapi sza­badságvesztésre ítélte Búr­Veszélyes bűnözők a bíróság előtt nyóczki Gyulát, négy évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától. A Hasonló bűncselekmények miatt kellett felelnie dr. Wág- ner Ernő tanácsa előtt — csak jóval gazdagabb „repertoár" miatt — Mitnyek Jánosnak. Ű nem volt ennyire egyoldalú, a gépkocsikon túl lakások is ér­dekelték így a lista: 13 rend­beli lopás vétsége, 4 rendbeli lopsá bűntette 3 rendbeli na­gyobb értékre, üzletszerűen eíkövetet lopás bűntette. Nincs még húsz éves a Pécsett ideig, lenesen lakó pogányszentpéteri fiatalember. Gyorsan kiismerte magát a városban, éjszaka sű­rűn kereste fel a sötétebb ut­cákban parkoló gépkocsikat, bi. zonyos szorgalom is volt benne, mert volt olyan éjszakája, ami­kor nem elégedett »meg egy ko­csival. Lopás miatt' volt már büntetve — az ember nem is érti, hogyan fér el mindez mindössze 19 évében — sza­badságvesztés-büntetésből 1982. szeptemberében szabadult. Nagyjából egy időben tevé­kenykedett a városban Bur- nyóczkival, ez év március—áp­rilis—»májusában: 15 gépkocsit tört fel. 5 lakásba hatolt be. Mint különös visszaesőt ítélték a Pécsi Város; Bíróságon 3 év, börtönben letöltendő szabad­ságvesztés büntetésre, 3 évre pedig eltiltották a közügyek gyakorlásától. Amíg Burnyóczki fellebbezett, addig Mitnyek a legnagyobb egyetértéssel fo­gadta a büntetést. Nyilván is­meri a szabályt a korsóról: amíg el nem törik . . . M. A. Én négy évig inaskodtam mel­lette, fokozatosan saiátítottam e| a szakmai fogósokat. Más volt ám a munkaidő akkor, mint ma! Reggel fél héttől este hétig dolgoztunk. Hetente kétszer — délelőtt és délután is — a ta nonciskölába jártam. Azért üz­letnyitásra» és -zárásra mindig vissza kellett érkezni. 1933. ja­nuárjában segédvizsgát tettem, majd rá hét évre »mestervizsgát. Mindkét alkalommal egy-egy pár cipőt kellett készíteni a bi­zottság előtt. Később a meste­rem halála után megvettem a műhelyt. Mindig itt dolgoztam, ahol ma. Közben jönnek-mennek a kuncsaftok; »hozzák a megrok­kant cipőket, vagy beugranak egy kis tereferére. Amíg a mes. tér szokásos teendőit végzi, ke­zembe adja a régi, 1930-ban kiadott Pécsi Címtárat. Lapoz­gatás közben rábukkanok a különböző szakmában tényke­dők felsorolására. Több mint 250 cipész dolgozott ekkor a városban. — Ma hány cipész javítja a pécsiek lábbelijeit? — Hát kérem a régi segé­dek közül harmincegyen dolgo- gozunk. Vannak, akik nyolcvan, évesek már, jómagam is hat­vannyolc vagyok. Nincs után­pótlás, kiöregedett a szakma. .Ha mi bezárjuk az üzletet, nem lesz aki folytassa. Mert jó, jó a szövetkezet, de hoznak onnan is elrontott darabokat. Elhiszem, »hogy praktikus a sza. lagrendszer, de »mindenki'csak a maga munkarészéhez ért, nem többhöz. Nekünk meg min­dent tudni kellett a mester- ségiről. A cipőmet nézi? Más­nak már nem, de magamnak még én készítem a cipőt. Az a legnagyobb baj. hogy nem lehet »minden anyagot besze­rezni. Pedig kikerült a kezem alól gyík- kígyó-, krokodilbőr­ből és »még felsorolni is sok, hogy milyen bőrből szandál, to­pánka. férficipő. Ma meg nem tudom megvenni a javításhoz szükséges anyagokat sem. Ki tudja, miért? — Mennyit dolgozik napon­ta? — A m; szakmánk söha nem volt túlfizetve. Azért a megél­hetést biztosította. Tíz éve va­gyok nyugdíjas — 2500 forintot 'hoz a postás havonta. Ezért to­vább folytattam a munkám. Na­ponta 5—10 pár cipő sarkalá- sát, talpalását, varrását válla­lom. Valamikor négy évig el­hordták egy cipőt, ma meg tán egy évig. Hamarabb tönkre megy, és előbb is változik a divat. Kérem, múltkor hoznak egy 1940 körül készült gombos cipőt, hogy készítsek hozzá egy gombot. Nézem, forgatom de ismerős darab! Akkor a hölgy mondja, ohgy az anyósától örö­költe —. mondta a nevét is — akit jól ismerek. Még én ké­szítettem, azért volt ismerős! — Nem szorult még segít­ségre? — Mindent magam csinálok. Volt egy csigolyatörésem, ezért állva dolgozok. A kötényemet is magam varrom. Reggel nyolc órától ’ fél ötig tart a »munka­időm. Csak az a baj, hogy az emberek feledékenyek. Van, aki sárosán,, koszosán hozza a cipőjét, van aki a nyakamon hagyja. Múltkor dobtam ki egy félpár kiscsizmát — négy évig nem hiányzott a gazdájának. Tudja, nem hajtom magam. A régi kuncsaftoknak minden ja­vítását váfla»'om, de sok a futó­vendég is. Hát abban már vá­logatok egy kicsit. Megöreged­tem nekem a munka »már idő- töítés. — Említették, hogy szinte valamennyi régi szerszámját, modellrajzát, mintáját átadta a tanonciskolának, amikor fenn­állásának ötvenedik évét ünne­pelte. — Igen. kérem. Azokat nem adtam csak, amivel dolgozom. De. ha meqhalok, akkor azok is odakerülnek a mesterlevelem- »me| együtt. Má»r mondtam is a fiamnak, hogy adják csak oda, ki ne dobják. Mert ha én meg­halok, bezár ez a műhely is, nincs senki a családban és az ismerősök között, aki átvegye. . . — Az egészség? — Hát kérem, jól vagyok. Amíg bírom, addig nem hagyok fel a cipők rendbehozásával. Szabad időmben a kertben foglalatoskodom és várom az unokáimat. Kéthavonta meg el­járok a KIOSZ bőrszakosztályá­ba és találkozgatok, beszélge­tek a szakmabeliekkel. így élek, kérem — vette ismét kézbe a sarkalás»ra váró fehér nyári szandált a mester. Ádám Erika Zsiradéktudományi Világkongresszus Budapesten Kedden megkezdte munkáját a Nemzetköz; Zsiradékludomá- nyi Társaság XVI. Világkong­resszusa Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia díszter­mében. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület által rendezett háromnapos tanács­kozás célja, hogy az alapélel- »miszerekként és ipari nyers­anyagokként egyaránt fontos zsiradékokkal kapcsolatos ku­tatások legújabb eredményeit áttekintsék. Holló János aka­démikus megnyitóbeszédében hangsúlyozta e kutatások jelen­tőségét kiemelve a zsiradékok, nak az agrotechnikában, az ál­lattenyésztésben és a korszerű emberi táplálkozásban betöltött szerepét. Ez utóbbi kérdés kap­csán két szekció is a zsiradék­dús táplálkozás egészségügyi következményeit vizsgálja, így például a vér túlzott koleszte­rintartalmának okait és a rend­ellenességek megelőzésének módszereit. A világkongresszus munkájá­ban mintegy kétszáz — 29 or­szágból érkezett — szakember vesz részt. Szünetelő teherforgalom A Duna alacsony vízállása miatt a folyami teherforgalom Dunakeszi és Horány között bi. zonytalan ideig szünetel —» közli a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom