Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-03 / 273. szám
77 évig tartó küzdelem után Pécs szabad királyi oklevelet kapott Mit ábrázol a város első címere? 1703-ban,' éppen 280 évvel ezelőtt kezdődött el az az ádáz küzdelem — a pécsi polgárság és a püspöki földesúr között —, amelynek révén Pécs végül is szabad királyi városi rangot kapott. A város a 18. század elején nem tudott belenyugodni abba, hogy a korábban — az úgynevezett kamaraigazgatás alatt - élvezett előjogait elveszítse, ezért indított harcot a szabad királyi címért. A Baranyai Levéltári Füzetek sorozatában Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele címmel Sándor László, a levéltár igazgatóhelyettese és Tímár György, a püspöki levéltár levéltárosa dolgozták fel ezt az érdekes témát. A szerzőpáros foglalkozik az oklevél kibocsátásának a történeti hátterével is, rámutatva a 77 évig tartó küzdelem hátterére. Dolgozatukban a privilégiumlevél latin és magyar nyelvű szövegének közlése előtt bemutatják a díszes oklevelet, kiemelt figyelmet szentelve annak művelődéstörténeti értékeire. Nálunk is egyre-másra jelennek meg a szabad királyi városi címer többé-kevésbé pontatlanul ábrázolt változatai, az emléktárgyárusító helyeken, butikokban. Ez a címer látható példáid a Sopianae cigarettán is — természetesen pontatlanul stilizálton. Pedig jó volna ezt a szép címert pontosan is lemásolni és akár emléktárgy formájában árusítani. Aligha kell bizonygatni: kelendő lenne. — Mit ábrázol végül is az eredeti címer?- A. körbefutó latin felirat magyar jelentése Pécs szabad királyi város pecsétje. Beszélő pecsét ez, mert pontosan megmondja, mi az, amit jelképesen ábrázol. Bent a kör közepén lévő pajzsban a Mecsek lábánál az öt torony (fünfkirchen) látható. A jól kivehető patak a Tettye-patak kis híddal. A dombok a szőlővel pedig az Aranyhegyet jelenítik meg. A pajzs fölötti nemesi korona a szabad királyi címmel járó nemesi előjogokat jelképezi. A pajzsot közrefogó két alak egyike a hűség, a másik pedig a szorgalom szimbóluma. A címerkép körül különböző jelképek, motívumok találhatók. Fent Mária Terézia és II. József vonásait örökítette meg az oklevélfestő művész. Lent Pallas Athéné és egy - a város önkormányzatát megtestesítő — másik női alak fogja közre Mária Terézia trón- termének stilizált képét. A címer Pécs város első címere. A korábbi Pécset jelképező kék-sárga színek is ebből a címerből eredeztethetők. A dolgozat a korábbi pécsi pecsétek bemutatása és elemzése mellett igazgatástörténeti és jogtörténeti szempontból is egyaránt jelentős megállapításokat tartalmaz. Bebesi Károly Ilyen volt Pécs város első címere Robbantás dugóhúzó Wéber Imre, legkedvesebb darabja társaságában. Ahogy ő mondja, a jó villányi vöröshöz csak ilyen régi magyar borkehely illik. Fotó: Kocsmár Gábor flz ország legnagyobb pohárgyűjteménye Az italtárolás és -fogyasztás csaknem ezer tárgyi emlékét őrzi Wéber Imre pincevezető borász, villányi lakásán, tucatnyi vitrinben. Sokat adnának a mú_ zeológusok a házi kincsek színe- javáért. A ritka gyűjteménybe egyedi készítésű remekek kerültek be hazánkból, Európa számos országából főként NSZK- ból és Olaszországból. — Egyiktől sem válnék meg semmi áron — magyarázza a tulajdonos, aki épp 30 éve hódol a gyűjtési szenvedélynek. — Némelyikért 4—5000 forintot fizettem és ahányszor külföldön jártam, pohórcsodákkal tértem haza. Míves portékákat kaptam Lantos Mihály futballistától és a lengyel filmhőstől, Kloss kapitánytól. Az összes magyar üveg- és porcelángyárral, a legrangosabb belföldi gyűjtőkkel tartom a kapcsolatot. Az utóbbiak „civilben" italkészítő, vagy forgalmazó szakemberek, üveg- és porcelánpoharaim, kelyheim száma meghaladja a 700-at: egyediek csaknem félszáz országból valók, egyharma. duk múlt századi. A kollekcióval magyar viszonylatban elsőnek számítok. Leg becsesebbek a művészi forma miatt a 150—200 éves címeres főúri és egyházi boros keiyhek. Aranyfuttatású a peremszál, ezüstből a feliratok, a jelölések, az oldalukon díszlő életképeket porcelánból égették, ki. Mint ötvösszépségek is megállják a helyüket. Anyaguk üveg, porcelán, kristály és ón. Jópár 10—20 dekás, a lepke- könnyű súly ebből az időből ismeretlen. Több színben, vagy egy színnek 10—12 féle árnyalatában pompáznak mégis a beöntött ital csillogása élvezhető. Egyedül a borkóstoló poharak egyszínűek, ma is az elegáns tokaji kehelyformát utánozzák szerte a világon. Szarvasbőrbe ágyazva a majdnem gyűszű nagyságú francia ezüst borkóstoló pohárkák. A francia borkereskedők ezen esz- kc-zeit napjainkban is nagy becsben tartják kóstolók alkalmával. Változatos a hajdani tárolóüvegek megjelenése, amelyek még e század elején is üvegfúvás, bravúrral, egyenként és művészi igénnyel készültek. Egykor elterjedt volt a váll-, a hordó, és a pocakalak. Méretük az italfajtától függően 3 decitől 2—3 literig terjedt. Az aljukban ott az évszóm, a készíttető neve, mint például Schamburgh Lippe hercegé. Sokféle üveget gyártatott a budafoki Hagenmacher Sörgyár, ritkaságszámba menő cégjelzé. ses üvegei komoly értéknek számítanak. A régi üvegek hasrészén a gyártóüzem, a szőlőművelés mozzanata a feldolgozó lakása, városa és szőlőtelke látható. .Az üvegdomborművek és papírcímkék érzékeltetik a korabeli termesztési, feldolgozási szokásokat, ezek alapján szinte minden változásában nyomon követhető a német, osztrák, francia és olasz tájegységek, falvak szőlőkultúrájának hagyományvilága. Az ilyen oldal és fenékjelzetű üvegek párjukat ritkítják. Néha el- cserélhetők ielzetlen üvegekkel, amennyiben azokat szőlő- termesztéssel nem foglalkozó országokban hozták forgalomba. Keletje kezd lenni például a skandináv üvegtermékeknek, bármely korból valók. Wéber Imre dugóhúzókat is gyűjt. Az egyik szovjet gyártmány ágyuformájú, a francia fogantyúját gyökérből faragták. A jugoszláv húzóval levegő préselhető a zárt térbe és „kirobbantható” a dugó. A gyűjtő meglepetése egy speciális pohár, amely koccintás közben zenél. Csuti J. Zalai 7./ tudományos napok Keszthelyen A csütörtökön kezdődött IX. Zala megyei Egészségügyi Tudományos Napok programja pénteken a keszthelyi Városi Színházban és a Városi Művelődési Központban szekcióülésekkel folytatódott. Az orvosi előadások sorozatában többek között érdemes kiemelni a témakörhöz — ,,A műtéti beavatkozások és határterületei” — kapcsolódó tudományos beszámolók közül az idős betegek műtét teherbírásának tapasztalatairól szóló, és az operált máj-cistás eseteket értékelő előadást. Külön foglalkoztak a terápia kérdéseivel a mozgásszervi betegek interferencia kezelése során nyert tapasztalatokkal, a fizikoterápiás kérdésekkel és lehetőségeivel. Igen népszerűek voltak a színház előcsarnokában rendezett poszterbemutatók is. A gyógyszerészek ugyancsak számos, aktuális kérdéssel foglalkoztak az egészségnevelési tevékenységtől a gyógyszerelési szokások számítógépes elemzéséig. A programot a Georkigon néptáncegyüttes és a hévízi Block-flöte együttes műsora színesítette. Uj szobrok Nagyatádon Pénteken délután — 3 hónapos alkotó munka befejezéseként — ünnepélyes keretek között adták át Nagyatádon azt az öt szobrot amelyet az idei, im. már 9. alkotó idény alatt készítettek a művészek. A magyar szobrászaton kívül román, francia és finn művészek munkáival gyarapodott a Rinya-parti szabadtéri szoborpark. Sümegi György művészettörténész, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának munkatársa értékelte az idei munkát, majd. a nagy számú érdeklődő előtt a „Szélkiáltó” együttes adott műsort. Este a városi könyvtárban került sor az alkotó művészek és a közönség találkozójára. D. S. / Nem hókuszpókusz: életforma lógások Vágotpusztán Vágotpusztót kétfelől lehet megközelíteni: Orfű és Mánfo irányából. Talán ezért is döntöttek úgy az illetékesek, hogy a mindössze nyolc-tíz házból álló kis települést felosztják a komlói és az orfűi tanács között. A helybeliek úgy tudják, hogy a határ o harangláb előtt, a „főutcán" húzódik. Őslakos talán csak egy-kettő él már itt, pedia a kis Vágót méq irodalmi hőst is adott a világnak: itt született Cecey Éva, Bornemissza Gergely felesége. Most a Szegedről és Pécsről kiköltözött jógások kínálnak érdekességet a pusztán. A ház a harangtoronnyal szemben szinte kihaltnak tűnik, állandó lakosokból Busa Katalin és Dienes László van itthon, a többiek haza-, s látogatóba utaztak. Katiék szegedi barátjukkal Révész Tiborral, szilvát szednek, szombat délutáni lekvárfőzéshez készülődnek. Ez már könnyebben fog menni; hiszen még vámok vagy féltucat segítséget. — Miért „menekültek el" a városból? — Nem menekülés volt ez, hanem életforma-váltás — mondják. — Nem akarunk remeteéletet élni, minden vendéget szívesen látunk, legyen ismerős vagy ismeretlen. Itt talán még nehezebb a megélhetés, mert mindent magunknak kell megtermelnünk. A döntésünkben a jóga játszott meghatározó szerepet. Nem elégedtünk meg azzal, hogy csupán „tornogya- korlatnak” tekintsük a jógát, hanem igyekszünk alkalmazni ennek a filozófiának a lényegét: a nyugodt, kiegyensúlyozott életre törekvést, a nyíltságot, a becsületességet, a természet és az emberek megbecsülését. Hamisnak tartjuk azt a hókuszpókuszt, amit a jóga köré kerítenek. Nincsen ebben semmi miszticizmus, faRírkodás. Valóban, o ház minden sarka erről az életszemléletről árulkodik: a vakolás előtt álló parasztház központja a tágas étkező. Külön szoba van o gyakorlatok végzésére, az írásra, a magyar és angol nyelvű könyvek olvasására. Dienes László földrajz-rajz szakos volt o szegedi tanárképzőn. Most gazdálkodik, a ház körül minden az ő, s barátja, Telijak András kezemun- kóját dicséri. A kocsiszínben Honda-kistraktor, az udvaron rozzant Skoda Felicia. — Nem vagyunk ellenségei a technikának. Nem robinsonosdit játszunk, hanem gazdálkodunk. Ehhez nélkülözhetetlen a jó szerszám ,az autó — válaszolja kérdő pillantásomra László. Kint a ház előtt turistacsoport telepszik le. A kút felvonójával kínlódnak. Busó Kati segítsége kell a vödör felhúzásához, lévén a kút hatvanméteres. Kati élelmiszerioari főiskolát végzett Szegeden, aztán egy húsüzemben dolqozott. — Húst most már egyáltalán nem eszem, úgy vagyok vele, mint a cukrász a fagylalttal. Különben is, az összes állati fehérje pótolható növényi anyagokból — mondja . Érthetően nagyon élvezik az életet kis birodalmukban. Azok számára .akik vállalják ezt a A fafaragó nehézgépkezelő Nézem a kezeit. Munkahelyén, a Mecseki Szébányák külfejtési üzemében a tiz kilós kalapáccsal és a nehéz szerszámokkal dózereket, kotrógépeket, fúrógépeket, szállítójárműveket javít. Haza érve a pillekönnyű vésőket veszi kézbe és saját elképzelései alapján virág- és más mintákat formáz leheletfinom mozdulatokkal a fába. Zádori Alajos szakmája nehézgépszerelő, szenvedélye a fafaragás. — A honvédségnél - mondhatnám unaloműzésképpen — majd mindenki rákapott valamilyen hobbira. Én kajszi és cseresznyemagból kezdtem fasajátosnak tűnő életformát, Vá- gotpuszto valóban egy kis paradicsom. H. J. rágni láncokat és egyéb csecsebecséket. Jó 10 éve tértem át a fára, azt könnyebb megmunkálni, bár a diófa — amivel kezdtem - talán a legkeményebb.- Honnan meríti az ötleteit? — Megálmodom, elképzelem vagy saját nyelvemre fordítom le a másutt, vagy szakkönyvekben látott mintákat. Munkáit nézve szembeötlik, hogy híve a változatosságnak. Dió asztala barokk keverék- stílus, lapja akkantuszleveles díszítésű. És az üveglap alatt is nagyon jól mutat. A tükrös, fiókos fésülködő asztalkája, szobai pipereszekrénye, óratartója, a dísztányérok, a fokos, az ostornyél is bizonyítja, hogy készítőjük nemcsak szereti, hanem érti, érzi is a fát. Az külön észrevéteti magát, hogy a gyári könyvszekrényes polcrendszer ajtajait mennyire „feldobja" a tenyérnyi nagyságú, ráragasztott levélfaragása. Jó ideje hatalmába kerítették a népi motívumok. Sokhelyütt vett részt kiállításon^ pályázaton. Mosolyogva mondja, igazi sikere még nem volt. Kiegyensúlyozott ember, szereti a munkáját és teljesen kitölti a hobbija, melyhez ahogy mondja csak türelem, kézügyesség, fantázia szükséges. — Nem volna jobb, ha hivatásszerűen faragna? — Abból nem tudnék megélni. Különben is így a nehéz- gépszerelés mellett igazi kikapcsolódás a faragás. Murányi L.
