Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-29 / 299. szám

1983. október 29., szombat Dunantmt Itaplö 13 Szorgalmas munka a baranyai földeken Az utolsó sorokba fordul és veti a búzát a gép a Pécsi Állami Gazdasáq üszögpusztai központjának szomszédságában Erb János felvetele Befejezés előtt a búzavetés Kiadós eső kellene a magágy-előkészítés miatt Hiányzik az értékes feszlormütrágya A kora nyáron elkezdődött aszály nem szűnt meg, ami az őszi betakarítást illetően nem különösebb baj. Száraz a ta­laj, könnyen mozognak a kom­bájnok, a szállító járművek, a begyűjtött kukoricát alig kell szárítani. Nagyobb gond, Hogy a rögös talaiban rendkívül költséges a magágy-előkészí­tés. Megyénkben a tavalyi ösz- szeget 30—40 százalékkal ha­ladja meg az idei. Mezőgazdasági körképünk készítésekor Vajszlótól Vémén- dig azt tapasztaltuk, hogy az átlagos csapadékhiány még mindig 100—150 milliméter, ami ebben az időszakban je­lentősnek számít. Bár a múlt 'héten szemerkélt egy kicsit, és ez kedvezett a szépen kelő ár­pának, búzának. Mégis egy ki­adós, legalább 30—40 millimé­teres esőre nagy szükség len­ne. A véméndiek kevésbé opti­misták, nekik már most késik a bőséges csapadék, ugyanis egyenetlenül sorolnak a kalá­szosok. örvendetes, hogy jó pár helyen több búzát vetettek, mint a múlt esztendőben. A vajszlóiak új búzaterülete 40 hektárral nagyobb a tavalyi­nál: 650 hektár. A vetésével a napokban végeztek, pedig kró­nikus műtrágyahiánnyal küsz­ködtek, de a Péti Nitrogén Művektől beszerezték o hiány­zó mennyiséget. A mozsgói tsz-'ben az 1750 hektáros bú­zaterület (ugyanekkora volt ta­valy is) megmunkálásakor a szemcsés szuperfoszfát hiánya okozott qondot, végül is a por alakú változatot használták fel. Gyönyörűen sorol az őszi árpa 530 hektáron, pedig a csapa­dékhiány több mint 200 milli­méter. A hét végén, miután befejeződött a vetés, először pihen a 100—120 mezei ^mun­kás: előtte egy hónapon át minden szombaton, vasárnapon dolgoztak. A szigetvári tsz-ben sose fe­jezték be ilyen korán, mint ezen az őszön a búza és az árpa vetését. Magas költségbe került a magágy-előkészítés, de időben beszerezték a létfontos­ságú foszfor műtrágyát. Hete­ken ál hét végén is munkába álltak, miközben a kukorica­betakarítás sem szünetelt. Ku­koricából a hektáronkénti átlag 83 mázsa. A Szigetvári Állami Gazdaságban őszi árpából többet vetettek, mint tavaly: a terület 290 hektár. Búzából a tavalyi vetésnagyságot ismétlik meg, 1852 hektáron. Most fő­ként a Baranjka és az MV 8- as fajtát részesítették előnyben. Hétvégén Csatahelypusztán és Kishárságyon került földbe a búzamag, ezzel véget ért a vetés. Kukoricából 1700 hektár­ról hasonló eredményt produ­kálnak, mint a helyi tsz. A pécsváradi tsz tábláiban gyak­ran törnek el a hengerek, a tárcsák, ezért csökkentették az ekefej-számot még a legmo­dernebb Rába ekék esetében is. A speciális alkatrészek to­vábbra is hiányoznak és nagy utánajárással tudták előterem­teni a foszfor műtrágyát. Az őszi kalászosok területe 900 hektár, 80 hektárral több az 1982. évinél. A tsz ismét meg­próbálja o Jubilejnaja fajtát. A véméndi tsz-ben az őszi ka­lászosok területnagysága 1250 hektár, búza esetében 150 hek­tárral több a múlt esztendeinél. E hét végén az utolsó táblákat vetették. Péntektől mind a hat traktor a mélyszántást végzi. Baranya megyében a tervek szerint a jövő hét közepén vé­get ér a búzavetés. Az első gyorsmérleg szerint árpából so­kat vetettek el, míq búzából a tavalyi területnaayság várhotó. Csuti J. Nagyjavítás alatt a Mohácsi Farostlemezgyár pakurás kazánja, amelyet jövőre még olcsóbb üzeműre, föidgáztüzelesesre állító- nak át. • Erb János (elvétele Vándorgyűlés­zárás A minőség emelésének útjai­ról tanácskozott két napon át a len-, kender, és vegyiszálipa- ri vándorgyűlés, melyet a Tex­tilipari Műszaki Tudományos Egyesület, és házigazdaként a Szegedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat hirdi gyára ren­dezett a pécsi Tedhnika Házá­ban. Az ország minden részé­ből érkezett 150 szakember elő­adásokat hallgatott, és élénk eszmecserét folytatott a minő­ségről, mint az exportképesség ez idő szerinti legfontosabb kö­vetelményéről. A tegnapi záró­napon ismételten az csengett ki, a nyomasztó létszámgondok, a beruházási pénzszűke köze­pette az iparban szervezeti megújulásra, olyan érdekeltség megteremtésére van sxükség, amj a minőséget helyezi trón­ra, ezzel együtt a nagyobb nye­reség felé mutat. Száz éve született Babits Mihály Vándorgyűlés, irodalmi est az évfordnlón A csütörtöki, szekszárdi meg­emlékezések után tegnap Pé­csett, Babits Mihály diákévei­nek színterén folytatódtak a költő születésének 100. évfor­dulója alkalmából tariott em­lékünnepségek. Délután két órakor Babits Mihály Geister Eta utcai szobránál az össze­gyűlt iróvendégek, a megyei és a városi tanács több vezető személyisége, továbbá diákok, érdeklődők jelenlétében helyez­ték el az emlékezés koszorúit. Az ünnepség rendezői, a Ma­Koszorút helyez el a Magyar írók Szövetsége Sarkad; Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára beszédét mondja Tiltakozó távirat az amerikai rakéták európai telepítése ellen Békenagygyulés Pécsett Forradalmi dalokra gyüle­kezett tegnap délután a Stein­metz Miklós Művelődési Ház­ban a Baranya megyei szö­vetkezeti mozgalom számos képviselője, hogy békenagy­gyűlésen fejezze ki tiltakozá­sát az amerikai rakétatelepí­tésekkel szemben. A béke­nagygyűlés Melis Gábornak, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szének szavalatával kezdő­dött, majd Haasz József, a KISZÖV elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik az OKISZ, a SZÖVOSZ, a TOT, valamint a Baranya megyei KISZÖV, MÉSZÖV, TESZÖV és a Haza­fias Népfront megyei Bizott­ságának invitálására érkeztek az ipari szövetkezetek pécsi művelődési házába. A békenagygyűlés szónoka Sarkadi Nagy Barna, az Or­szágos Béketanács főtitkára beszédében utalt a békét ve­szélyeztető imperialista törek­vésekre, az ezzel szembeszál­ló, világméretű tiltakozási hul­lámra, valamint a Szovjetunió, hazánk és a többi szocialista ország kezdeményezéseire, a fegyverkezési verseny megál­lításáért, az európai egyensúly megteremtéséért, majd az ezt követő leszerelésért. A békenagygyűlés résztvevői ezután meghallgatták Puskás Józsetnének, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet párttitkárának ja­vaslatát, hogy a gyűlés részt­vevői táviratban is tiltakoz­zanak az amerikai atomfegy­verek nyugat-európai telepítése ellen. A javaslatot elfogadva, a résztvevők felhatalmazták o szervezőket, hogy a távirat szövegét juttassák el az Or­szágos Béketanácsnak. Földgázt kap a MOFA Ez év júliusában döntött az OEGH arról, hogy Mohács is bekapcsolódhat a földgázprog­ramba. Ezt a döntést az októ­ber 17-i Baranya megyei Tanács ülésén megerősítették. Ez okból tartotta tegnap a Boranya me­gyei Területi Energiaipari Bi­zottság a soron következő ülé­sét Mohácson, a MOFA-nál. Zimmermann Ferenc, a Mo­hács városi Tanács vb-elnökhe- lyettese mondta e| elsőként az egybegyűlteknek a város előtt álló teendőket. Ekkor hangzott el, hogy a földgázt Palotabo- zsok—Somberek vonaláról 200- as vezetékkel hoznák el. A kivi­teli terveket jövő év áprilisára készíti el az OLAJTERV. A pró­baüzemet 1984 novemberére ígérték. A gyors ütemben hala­dó építkezés nagy terheket ró a városi költségvetésre — emi­att elmarad a tervezett áruház építése — és a környező üze­mekre, gyárakra is. Mégis az első szakasz mielőbbi elkészülte a cél. Steindl László, a MOFA igaz­gatója a földgáz előnyeit ecse­telte. Óriási szerencse lesz — mondta •—, hogy a vezetéket a gyár mellett viszik el, így az elavult kazánok rekonstrukciós munkáit is e| tudják végezni. Ezért most a földgázprogrammal egyidejűleg hozzáfoghatnak az erőmű rekonstrukciójához: az olajkazánok helyébe gázkazáno_ kát állítanak. Erre több mint 200 millió forintot szánnak. Amint áttérnek a földgázzal va­ló energianyerésre, úgy jelentős költségmegtakarítást fognak el­érni, és javítani tudnak a ter­melés kapacitásán is. A. E. gyár Irodalomtörténeti Társaság nevében Pálmai Kálmán és We­ber Antal, az MTA Nyelv, és Irodalomtudományok Osztálya részéről Tolnai Gábor és Ratt­ier Ferenc, a Magyar írók Szö­vetsége képviseletében Fodor András, Keresztury Dezső és Csorba Győző, Baranya megye, továbbá Pécs város Tanácsa nevében Fischer lános és Újvá­riné Füzy Ágnes, a TIT Baranya megyei Szervezete részéről Márk Bertalan és Nemes István koszorúzta meg Babits Mihály szobrát. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságán nagyszámú érdeklődő jelenlétében vette kezdetét ez­után a Babits-centenárium al­kalmából rendezet* háromnapos vándorgyűlés. Ennek résztve­vőit, összesen mintegy százöt­ven irodalomtudóst és tanárt Komlódi Józsefné, Pécs város Tanácsa elnökihelyettese kö­szöntötte, majd Wéber Antal tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság alelnöke megnyitotta a vándorgyűlést. Rába György, az irodalom*udömányok doktora, Tolnai Gábor akadémikus, a MIT elnöke, Bárdos László, az ELTE tudományos munkatársa, valamint Pálmai Kálmán, a MIT főtitkára, egyetemi docens elő­adásai a Babits-életmű kuta­tásának legújabb eredményeit mutatták be. A tegnapi program ünnepi irodalmi esttel zárult a pécsi Ifjúsági Házban, ahol Berták László, Csányi László, Csorba Győző, Domokos Mátyás, Fodor András, Galambost László Ke­resztury Dezső, Laczkó András, Lakatos István, Lator László, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz István, Rába György, Takáts Gyula, Tüskés Tibor és Veress Miklós olvasta fel Babits emlékezetére írott művét, és felolvasták Somlyó György írását. Babits verseit Löte Attila színművész szólal­tatta meg, közreműködött Bán- ky József zongoraművész. G. O. Filvirijegirttet Betyárvilág Könnyű testi sértés címmel mutatták be annak a Szomjas Györgynek az új filmjét, aki a Talpuk alatt fütyül a szél, majd a Rosszemberek című filmjében jó honi „easterne- ket” készített a betyárokról. Könnyű szeretnünk múlt idők hajdanvolt betyárjait, kik köré valóságos legendák szövődtek: e derék emberek szerették a szabadságot, támogatták a szegényeket, igazságot tettek, csak a gazdagokat bántották — a betyárromantikának, s életben maradásának voltak ép­pen elég objektív feltételei. Szomjas György első két fiimiének egyik fő erénye, hogy — a Szegénylegények tanulsá­gainak figyelembevételével — a kalandfilm műfajában, át­mentette c romantikából azt, ami rna is lelkesedésünkre ér­demes. de felvillantotta a tár- sadalmonkívüliség poklait is. Ilyen előzmények utón csep­pet sem volt meglepő, hogy Szomjas György megkeresse a betyárok, szegénylegények déd­unokáit is, azokat a fiatalem­bereket, akik ma szorultak va­lamilyen ok miatt a társada­lom peremére, s akik legalább annyira igényt tarthatnak ro- konszenvünkre, mint múlt­századi atváik. A Kopaszkutya című filmjében már modern környezetben kereste ezeket a hősöket, bár ott még nem áll­tak középpontban, ott egy le­csúszott rockzenekor, azaz a jelenkori (nem hivatalos) kul­túra résztvevői—alakítói körül találhattuk meq őket remek epizódokban, villanásokban. A Könnyű testi sértésben vi­szont már semmiféle ,,hiva(- tala" nincs a szereplőknek: élnek a külvárosok és az új lakótelepek határán: illegáli­san hivatásos prostituáltak és a bűn alvilágának más pro­fesszionalistái mellett. A film hőse is azért kerül börtönbe, mert egy rosszlányokat „futta­tó" gengsztertársaság megtá­madja: egyikőjüket önvéde­lemből leszúrja. Mire huszon­nyolc hónap múlván kiszaba­dul, felesége mellett a lakás­ban egy idegent talál — most nem az alvilággal, hanem a látszólagosan és a jogrend szerint „becsületes" emberek­kel kerül összetűzésbe: megy a kiszorítós a lakásból. Hősünk hátrányos helyzetben van. bün­tetett előélete miatt mindig őt viszik el, hiszen volt felesé­ge, annak élettársa minden adandó alkalommal és ürügy­gyei feljelentik. A főhős nem cselekvő hős a szó szoros értelmében, de abban igen, hogy normális életre vágyik, de sorra meg­hiúsítják törekvéseit a rende­zett polgári nyugalomra való. hivatkozással. Végzi nem ép­pen kvalifikált munkáját, szó­rakozik a maga nem túl igé­nyes módján, szerelmes, s nem éppen úgy, mint Rómeó — de megváltani sorsából a leg­jobb szándék sem képes, hiá­ba lesz meg mindent a válla­lati KiS7-titkárlány o munkahe­lyen és az áqvban. Szomjas György pergő fil­met készített e modern be­tyár figurája köré. Élvezeteset, szórakoztatót — mégsem ez filmjének legfőbb erénye, ha­nem az, hogy annyi melodrá­ma, álaktualizált nyovalygás, közeqidegen filozofálgatás, váteszi ijesztgetés között igazi megértéssel, s mély barátság­gal ábrázolja azokat az em­bereket, akiket modern korunk sok mindentől megfoszt — még attól is, hogy tisztelendő betyárok lehessenek. B L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom