Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-29 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán ti: napló Em XL. évfolyam, 299. szám 1983. október 29., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott az Elnöki Tanács — ............-.......... ' * —' ---------A pécsi közbiztonság helyzete — ★ — — Lesz elég áru * Különös közösség A pécsi Agrober tervezésében készül a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát törökdombi takarmánykeverő üzemének rekonstrukciója, saját kivitelezésben. A jövő évben befejeződő rekonstrukció célja jobb minőségű takarmánynyal ellátni a kombinátot és a kisárutermelö- ket. Fotó: Kálmándy Ferenc November az egészség- kultúra hónapja Sajtótájékoztató és termék- bemutató (Munkatársunk telelonjelen- tése.) Már évek óta novembert az egészségkultúra hónapjának kiáltották ki. Ebben az időszakban megszaporodnak az egészségüggyel, higiéniával, a különböző testápoló szerekkel, gyógykészitményekkel kapcsolatos ismertető, életmód-nevelő előadások, rendezvények. Joggal felmerül a kérdés, vajon az ilyen időnkénti, kampányszerű rendezvények jelentenek-e egyáltalán valamit, tudnak-e tenni a tömegek egészségesebb életmódja, higiéniájának javulása érdekében? Mert való igaz, mindez nem a magyar egészségügy érdeke, hanem mindenkinek saját magának kell, vagy legalábbis kellene hogy legyen erre igénye. Nos, ezt a célt kívánja elérni és szolgálni az Országos egészségnevelési intézet, mint ahogy tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: a kis lépés is lépés, a kis eredmény is eredmény. A sajtótájékoztató bevezető előadásában dr. Szabó György, a budapesti Szájsebészeti Klinika igazgatója elmondta, általános szemléletváltozásra is szükség van, hogy pl. ne legyen szégyen, ha valaki zsebében fogkefét hord, és a munkahelyén is fogat mos, vagy a kocogóknak ne kelljen későn este futniuk, attól való félelmükben, hogy a szomszéd kineveti. Bőven von még tennivaló, ha pl. sorozatosan előfordul, hogy előre bejelentett iskolai fogászati szűrés előtt sem mosnak fogat a gyerekek. Elmondta, az egészségneveléshez tartozik olyan bajok (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett Lengyelerszágbél a magyar párt- és kormányküMöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével hazaérkezett Lengyelországból a magyar párt- és kormányküldöttség. A képen: Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Keleti pályaudvaron üdvözli Kádár Jánost. Lengyel sajtóvisszhang küldöttségünk hivatalos látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével péntek délelőtt hazaérkezett az a magyar pórt. és kormányküldöttség, amely a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa meghívására, október 26—27-én hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Lengyelországban. A küldöttség tagja volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Minisz. tertanács elnökhelyettese, o Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvöl- gyi József, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István kül. ügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője és Benkő József, a Nemzetköz] Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője. A párt. és kormányküldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Horváth István belügy-, Pullai Árpád közlekedési, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, és Horn Gyula, o Központi Bj. zottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság bu_ dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. * A lengyel lapok péntek reggel nagy részletességgel számolnak be a Kádár János vezette magyar pórt- és kormány_ küldöttség varsói hivatalos, baráti látogatásának befejező napjáról. A Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt lapja „Az együttműködés folytatása és fejlesztése" című értékelésében rámutat: „a látogatás gyümölcsöző volt, át(Folytatás a 2. oldalon) Közös úton járunk E gyetlen epizód is jellemezhet olyan fontos eseménysorozatot, mint amilyen a pénteken hazatért magyar pórt- és kormányküldöttség varsói látogatása volt. A két delegációvezetőnek, Kádár Jánosnak és Wojciech Jaruzels- kinek nemcsak a tervezettnél tovább tartott a négyszemközti megbeszélése, hanem a programon kívül még egy hasonló találkozásra került sor. Azért sokatmondó ez, mert nem a vitás kérdések miatt volt szükség rá, hanem éppen ellenkezőleg. A két ország hagyományos barátsága napjainkban új tartalmat kap a marxizmus- leninizmus eszméi, a közös érdekek és célok alapján. Arról nem is szólva, hogy Lengyel- orszóg — a közelmúltnak csaknem tragédiába torkolló fejleményei után most a nemzeti újjászületés útján járva — különösen fontos pontja az európai béke és biztonság megőrzésének is. Nyíltan szólt erről a varsói munkásgyűlésen pártunk első titkára, amikor utalt rá, hogy a lengyel kommunisták, a szövetséges pártok, a szocializmus hívei, a hazafiak véget vetve az anarchiának és kezükbe véve saját sorsuk irá- nvítását, egyben saját népükön túl nagy szolgálatot tettek a szocialista közösségnek, az emberiségnek is. Mert a szocialista Lengyel Népköztársa- sáa léte és működése nólkü- iÖThe*etien feltétele Európa békéjének és a világbékének. Ez a nyíltság, amellyel erről a kérdésről minden fórumon — a gyűlésen épDÚgy, mint a delegációk megbeszélésein vagy o sajtókonferencián — ' szó esett, jellemezte e két nap egész légkörét. A közös közlemény a hivatalos kifejezéssel szólva ezt csupán úgy jelezheti, hogy a látogatás „a szívélyesség és a nézetazönossáa léqkörében folyt", de e szavak mögött sokkalta több húzódik meg. Mindenekelőtt az. hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, bízunk egymásban és nyílt, őszinte szóval beszélünk a gondokról. Mert Lengyelország kétségtelenül kilábalt a legnehezebb időszakból, de az eszmei harcot még erőteljesen kell folytatnia, az ellenség pedig nyilván nem szívesen nyug. szik bele a vereségbe. A mostani lengyel vezetés __ amint a z mindenütt tapasztalható, érzékelhető — tpmegkapcsola- tait nem deklarációkkal igyekszik elérni, hanem határozott, következetes munkával, a nehézségek tervszerű leküzdésével és szocialista reformokkal, korszerű gazdaságpolitikával. Igen jóleső az a nagy 'érdeklődés, amely a mi eredményeink iránt megnyilvánul, nemcsak a felső vezetésben, hanem a legkülönfélébb helyen dolgozók körében is. Szívesen osztjuk meg barátainkkal mindazt, amit hasznosíthatnak, mint ahogyan mi is szívesen tanulmányozzuk mások gyakorlatában, ami nekünk megfelelő. E látogatás tartalmát is gazdagította ez a vonós, de azzal a nagyon fontos kitétellel, amelyet Kádár János sajtókonferenciáján e sorok írójának kérdésére válaszolt a szocialista országok tapasztalatainak kölcsönös fel- használásáról. Efféle merítés volt a két nap tárgyalássorozata, amelyen' a plenáris ülések mellett külön szakbizottságokban is folyt a megbeszélés, hiszen például a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben még sok tartalék rejlik. A készség mindkét részről megvan erre, amint azt már az eddigiek is tanúsítják, mert az ismert nehézségek ellenére nemcsak fenntartottuk gazdasági együttműködésünk kialakult szintjét, hanem még bővíteni is sikerült. Éppen ez az elért magas szint teremt reális lehetőséget — amint azt a közös közlemény is megállapítja, hogy szélesedjék a gyártmányszakosítás és a termelési kooperáció, elsősorban a közúti járműiparban, az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek, energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásában. Nagy jelentőségű lehet ez a kedvezőtlen világ- gazdasági. hatások csökkenté, sében is. Amint ezek a nagyon lényeges kérdések is mutatják: pártós kormányküldöttségünk kétnapos varsói látogatása erősen munkajelleget kapott. És ezt egyik részről sem bánták, sőt a protokolláris jelleget a lehető legkisebbre korlátozva, ezek a munkakérdések kerültek tudatosan előtérbe. Annál inkább jó lehetőség nyílt erre, mivel ezekben is azonos álláspont, nézetazonosság nyilvánult meg és fő törekvéseink egybeesnek. Csakis így lehet ez két olyan országnál, amelynél az elvek és a célok egyaránt közösek és megegyeznek jól felfogott érdekeikkel. Ezek az érdekek találkoznak nemzetközi téren is: egy oldalon állunk, ebben sem különbözik álláspontunk, magatartásunk. A nemzeti újjászületés elért vívmányait továbbfejlesztő Lengyel Népköz- társaság éppúgy, mint hazánk, szilárd tagja a Varsói Szerződésnek, tagállamai egységének megszilárdításán dolgozik és felemeli szavát az ellen, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Mindez jelenti azt az új tartalmat, amelyet a hagyományos lengyel—magyar barátság hordoz. Természetes, hogy ezúttal is gyakran elhangzottak az utalások a történelmi múltra, a testvéri hagyományokra, de örvendetes, hogy többet beszélnek inkább arról, ami a jelenlegi közös útra és a közös jövőre vonatkozik. Ez pedig a társadalmi haladás útja, amelynek programját Kádár János e két szóba tömöritette a Nowotko gyár munkásgyülé- sén: szocializmus és béke. L áthatóan megértették ezt és egyetértettek vele ezen a kitűnő hangulatú gyűlésen, amelyen első titkárunk személyes közvetlensége már az első percekben megnyerte a hallgatóságát. A kicsit el- fogódott ünnepélyesség ugyanis egycsapásra feloldódott és derűs tapsba ment át, amikor elmondta, hogy ő maga is, ómig a sors és a történelem mást nem rendelt, életét műszerészként, munkásként élte. Ezért is érzi itt jól magát a gyárban, s ezért hamarabb, kevés szóval is megértik egymást. A varsói munkástalálkozó minden perce igazolta ezt. Ám Így van ez tágabb értelemben is: a lengyel és a magyar munkásosztály, a két dolgozó nép, a két nemzet ma már kevés szóval is megérti egymást közös dolgaiban. Ehhez segített hozzá párt. és kormányküldöttségünk varsói látogatása. Lökös Zoltán
