Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-28 / 298. szám

e Dunántúlt Tlaplo 1983. október 28., péntek Közgazdasági élet Pécs, november 1-3.: nemzetközi konferencia A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdései Száz hazai és harminc külföldi szakember véleménycseréje Az európai szocialista orszá­gokban a gazdasági korszak- váltás, oz intenzív fejlődési pályára való áttérés fő vona­laiban módosította a terület- fejlesztési feladatokat. A nagy térségek közötti színvonalkü­lönbségek az extenzív fejlődés hatására mérséklődtek, ugyan­akkor a kisebb területi egysé­gekben fellépő szerkezeti aránytalanságok nemcsak a gazdaság működőképességét, hanem a társadalmi folyama­tok minőségi változásait is be­folyásolják. Új típusú feladatok A területfejlesztési - és ál­talában a gazdaság- és tár­sadalomfejlesztési — célok mó­dosították a területi irányítás­sal szemben támasztott köve­telményeket is. Szinte minde­nütt átrendeződés indult meg a központi és a helyi-területi irányítási-tervezési-fejlesztési funkciók és feladatok köl- csönviszonyóban. Fokozatosan növekszik a különböző szintű területi egységek és képződ­mények, a megyék, a városok és a hatókörükben elhelyezke­dő települések, az agglome­rációk komplex társadalmi­gazdasági fejlesztésének, ön­állóságuk erősítésének, a terü­leti kezdeményezőkészség tu­datos kibontakozásának a sze­repe a gazdasági fejlődésben. Ezek az új típusú feladatok fordították a kutatók és a gya­korlati szakemberek figyelmét az elmúlt évtizedekben a gaz­daság térbeli szerkezetében kirajzolódó különféle területi formák: a gazdasági körze­tek, az eltérő gazdasági telje­sítőképességgel rendelkező te­lepülések és az egyes társa­dalmi tevékenységformák von­zásviszonyainak az alaposabb tanulmányozósó ra. A korábban egymástól függet­lenül végzett hazai kutatáso­kat ettől a tervidőszaktól ösz- szehangoló MTA Dunántúli Tu­dományos Intézete — a Pécsi Akadémiai Bizottsággal és az Országos Tervhivatal Tervgaz­dasági Intézetével közösen — arra vállalkozott, hogy 1983. november 1—3-a között Pé­csett, a PAB székhazában nemzetközi konferencián ösz- szegzi a vonzáskörzetek tár­sadalmi-gazdasági viszonyai­nak a tudományos megalapo­zásában folytatott hazai és külföldi elméleti, módszertani kutatások eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat. A konferencia lehetőséget nyújt a közel száz magyar és a har­minc külföldi szakembernek arra is, hogy véleményt cserél­jen a szocialista területfejlesz­tési politika általános és sa­játos elemeinek kutatási prob­lémáiról és továbbfejlesztésük lényeges irányzatairól is. Nemcsak azt várjuk ettől a rendezvénytől, hogy a társada­lomtudományok egyes műve­lői, jelesül a közgazdaságtan, a jog- és közigazgatás-tudo­mány, a szociológia, a gazda­ságtörténet és a gazdaság­földrajz művelői vitára bo­csássák produktumaikat, ha­nem azt is, hogy párbeszéd alakuljon ki a politikai irányí­tó, az államigazgatási, a köz­ponti-területi tervező szervek e kérdésekkel foglalkozó 'mun­katársai és a kutatók között. A konferencia nyitó napjá­nak délelőttjén előadás hang­zik el a hazai területfejlesztés előtt álló feladatokról, a von­záskörzetek társadalmi-gazda­sági tervezéséről, településfej­lesztési összefüggéseiről és a hazai vonzáskörzetek tipizálá­sáról. Ekkor ismertetik eredmé­nyeiket a szocialista országok vezető tudósai. Szó lesz a vá­ros- és agglomeráció-fejlesz­tés tervezéséről és irányításá­ról a szocialista országokban, a Szovjetunió területi-igazga­tási beosztásának továbbfej­lesztéséről, a lengyel racioná­lis tervezés fejlődési irányai­ról, az NDK vonzáskörzeteinek tervezéséről, valamint a terü­leti munkamegosztás és a te­lepüléshálózat kölcsönhatásai­ról Csehszlovákiában. E nap délutánján metodikai-metodo­lógiai előadásokat hallgathat­nak az érdeklődők. Egyebek között szovjet kutatók számol­nak be a városok és agglome­rációk gazdasági hatékonysá­gának értékelési módszereiről és a vonzáskörzetek modelle­zésének tapasztalatairól. November 2-án az előadá­sok és az ezekhez kapcsolódó korreferátumok három lénye­ges témakört érintenek. Több előadó foglalkozik majd a te­rületi irányítás-igazgatás és intézményrendszer kérdéseivel, a különböző típusú települési vonzáskörzetek sajátosságai­val, és ezen a napon kerül sor a területi érdekmechanizmu­sok működésével és a területi közösségek fejlődésével kap­csolatos közgazdasági és szo­ciológiai előadásokra. A konferencia záró napján beszámolók hallhatók majd a tervszerű város- és agglomerá­ció-fejlesztési rendszerek ösz- szehasonlító vizsgálatának kérdéseiről, a regionális mo­bilitás rendszerszemléletű meg­közelítéséről, továbbá a köz­lekedésnek a vonzásviszonyok- ro gyakorolt hatásairól, és a vonzáskörzet-kutatás történeti­földrajzi problémáiról. Tudósok előadásai A konferencia előadói kö­zött több ismert hazai és kül­földi tudóst is üdvözölhetünk. Pécsre várjuk például M. Ben­jamin professzort, az Irányí­tási Problémák Nemzetközi Ku­tatóintézetének igazgatóhelyet­tesét, B. Sz. Horevet, a moszk­vai Lomonoszov Egyetem ta­nárát, K. P. Koszmacsovot, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Szibériai és Távol-ke­leti Földrajzi Intézetének dok­torát, V. M. Mordkovicsot, a szociológiai tudományok dok­torát, a SZUTA Szociológiai Intézetének osztályvezetőjét. I. A. Iljint, a Szovjetunió Állami Tfervbizottságának főosztályve­zetőjét, G. Schulze profesz- szort, az NDK Állam- és Jog- tudományi Akadémiájának rek­torhelyettesét, és J. Pietruha professzort, a neves lengyel regionális kutatót. A területfejlesztési kutatók e rangos nemzetközi találkozó­jának előadásai orosz nyelven már megjelentek, a magyar nyelvű gyűjteményes kötet ki­adását az MTA Dunántúli Tu­dományos Intézete a jövő év­re tervezi. Dr. Horváth Gyula Másutt is hasznosítható vállalati tapasztalatok Készülnek a különleges díszítésű csizmák. V A Szigetvári Cipőgyár exportsikerei nyomában PÉCS SZÜLETTEK: Sárán Laura, Kovács Katalin, Fekete András, Kocsis Ist­ván, Petrovics Erika, Pál Márton, Fe­kete Szabolcs, Kocsis Szilvia, Her- czeg Zsolt, Balog Attila, Molnár Diána, Tóth Bertalan, Gyurkovics Roland, Frikk Mónika, Takács Me­linda, Weigert Kinga, Fehér Csilla, Orosz Nándor, Mariák Márton, Tóth Anikó, Horváth Dániel, Bátai Réka, Fodor Tibor, Nagy László, Blum Zol­tán, Strausz Emőke, Tóth Norbert, Tantos Balázs, Fáth János, Kecskés Anita, Regéczy Viktória, Rozs Péter, Hüse Brigitta, ölyüs Ibolya, Takács Zoltán, Dobos Katalin, Kertész Edit, Schatz! Mária, Schatz! Gyöngyi, Bo­ros Aitila, Engel Szabolcs, Gerber Attila, Kovács Gergely, Hecker Attila, Bognár Erika, Kornfeld Andrea, Far­kas Csilla, Szabó Margit, Kecskés Iván, Jánosa Eszter, Heiszám Oszkár, Dóm­ján Péter, Légrádi Sándor, Huszti Esz­ter, Lukács István, Szabolcs Ágnes, Mi- lovecz Márk, Schultz Norbert, Lorencz Pálma, Balogh Krisztián, Kormos Ba­lázs, Pozsonyi Gabriella, Sági Zsolt, Veres Mónika, Mammel Adrien, Bufa Nándor, Baranyai Adrien, Varsány István, Máj Tibor, Vass Ni­kolett, Bráj Mária, Királyi Gergely, Kurucz Kinga, Csordás Mirella, Gáf Attila, Zsabka Sándor, Ivánkovits Mariann, Tóth Viktor, Csobot Móni­ka, Szabó Renáta, Kaprényi Róbert, Mámmei György, Mezei Judit, Czech Balázs, Szilágyi Sarolta, Szákovics Péter, Komáromi Nóra, Bálint Gábor, Hódosi Réka, Friedszám Zita, Kalmár András, Szabó Krisztina, Kéri And­rea, Balog Zoltán, Furdi Szabina, Biró t Kinga, Pénzes Gábor, Bikki Anita, Borbás Ferenc, Borbás Klau­dia, Maász Róbert, Kófiás Szandra, Halmai Nikolett, Farkas Beatrix, Hellner Ákos, Kigyóssy Zsófia, Sütő Judit, Temmert Márió, Káplán Ró­bert, Völgyi István, Nagy Gábor, Nagy Viktor, Gruber Nikolett, Po­roszka Sándor, Kuczkó Gabriella, Balogh József, Amrein Tamás, Nagy Mátyás, Imhof Balázs, Perger István, Szabó Lajos, Szabó Tamás, Sári Krisztina, Farkas Andrea, Kovács Va­léria, Ollmann Tamás, Fojtik Eszter, Kovács Ákos, Nenzl Péter, Szabó Ve­ronika, Glock Dániel, Sólyom Tamás, A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok és a szövetkezetek az idén komoly erőfeszítéseket tettek, és a kő. rülményekhez képest elismerésre méltó eredményeket értek el az exportértékesítésben. Vajon megéri-e nekik? Számos példa igazolja, az exportra termelés nemcsak népgazdasági érdek,' hanem kedvezően befolyásolja a vállalati nyereség alakulását is. Ugyanakkor az is igaz, hogy azok a gazdálkodók, amelyek termelésük jelentős hányadát exportálják, több esetben a göröngyösebb utat választják, jóltehet. erőfeszítéseik általában így is gyümölcsözőek. SZOROS SZÁLAKKAL A PARTNEREKHEZ Példaként hozhatjuk fel a Szigetvári Cipőgyárat. A válla, lat termelésének háromnegyed részét a külpiacokon értékesíti, exportjának csaknem 80 száza-, léka nem rubel elszámolású. Idei első félévi nyereségük majdnem kétszerese a tavalyi év első félévi eredményének. Mindez egyértelműen igazolja, hogy átgondolt, megalapozott tevékenységgel a fokozott kül­piaci értékesítés gazdaságos, és ugyanakkor biztosítéka a di­namikus fejlődésnek is. Hogyan csinálják, mi a szi­getváriak sikereinek titka? Meg. ítélésem szerint tevékenységük alkalmas arra, hogy néhány olyan tényezőre ráirányítsuk a figyelmet, melyek figyelembe vétele a siker érdekében az ex. portörök számára kötelező jel­legű, miután ezek hasznossá­gát az idő igazolta. Korábban, az önállóság elnyerése előtt úgymond békés szalagtermelés folyt, amit megtermeltek, azt igyekeztek eladni. Most fordított az alapállás, azt termelnek, amit a vevő kér, s immár nem tízezer párakban gondolkodnak de egészen kis szériák előállí­tását is elvállalják. A gyár vezetősége elsődle­ges feladatának tekintette a piaci helyzet alapos felmérését, a kedvezőtlen értékesítési le­hetőségek felkutatását. Ennek biztosítása érdekében a ter­mékeiket értékesítő külkeres­kedelmi vállalattal, valamint a külföldi vevőkkel élénk, opera­tív, korrekt kapcsolatokat alakí­tottak ki. Külkereskedőjükkel olyannyira szorosra fűzték a kapcsolatokat, hogy ma már a Tannimpexnél külön' csoport foglalkozik Szigetvár exportjá­val, s a szigetváriak a csoport bérezésébe is beleszólhatnak. A gyáriak ott vannak minden fontos tárgyalásnál, nélkülük üzletkötésekről nem dönthetnek. Hasonlóan szorosra fűzték kap­csolataikat beszállítóikkal, így például a Simontornyai Bőr­gyárral és egy jugoszláviai kel­lékgyártóval. Ha szükséges, szinte néhány napos határidőre szállítanak. A szorosabb együtt, működés nagymértékben elő­segítette, hogy a legkedvezőbb szintre csökkentsék készleteiket, biztosítsák a termelés folyama­tosságát, kapacitásuk kihasz­náltságát, és a lehető legkeve­sebbre csökkentsék az utólagos reklamációkat. FEJLESZTÉSRE IS GONDOLNAK Gondot fordítottak külpiaci pozíciójuk állandósítására, to­vábbá a maximális relációs jö­vedelmezőség biztosítására is. Ennek érdekében bővítették pia­ci lehetőségeiket, a legnagyobb felvevő, az USA mellett szélesí­tették nyugat-európai vevőik körét. Figyelemmel kísérték az árfolyamváltozások adta kedve, zőbb értékesítési lehetőségeket, és ezeket igyekeztek a jöve­delmezőség érdekében kihasz­nálni. Mindezek csak úgy kö­vetkezhettek be. hogy a vevők igényeihez igazodó termékszer­kezetet alakitottak ki a kívánt minőség biztosítása mellett. Hangsúlyozni szeretném, a jö­vedelmezőségnek meghatározó tényezője a vevő által kívánt minőség biztosítósa, mert az ezt meghaladó és az ezzel járó többletráfordításokat a piacok általában nem ismerik el, így nem is realizálhatók. A költségek csökkentése ér­dekében az importanyagok he­lyettesítésén kívül szigorú nor­mák alkalmazásával és betartá­sával biztosították az indokolt anyagfelhasználást. A dolgozók érdekeltségét a bérezési rend­szeren keresztül fokozták. A ha­vi bér jelentősebb hányadát a mozgóbérrész képezi. A külön­böző kifizetéseket szorosan kap­csolják a teljesítményekhez. Kü­lön premizálják az anyagtaka­rékosságot. A sikereken felbuzdulva a szigetváriak ott tartanak, hogy a nyomott külpiaci helyzet eile, nére fejlesztésre is gondolhat­nak. A partner külkereskedelmi vállalat információi a többlet­termelés külpiaci értékesítésé­nek lehetősége fennáll. Mivel a Szigetvári Cipőgyár kapacitása véges, a többlettermelés erőlte­tése a minőségi színvonalat ve­szélyeztetné, a gyár vezetése úgy döntött, hogy beruházást hajt végre. A tervek szerint ezzel kivitelüket 30—40 száza­lékkal emelik ezen túlmenően lehetőség nyílna arra is, hogy a belföldi értékesítés növeked­jék, ami importkiváltást is ered. ményezne. MAXIMÁLIS JÖVEDELMEZŐSÉGRE TÖREKEDVE' Mindent egybevetve, többol­dalú tájékozódás, más expor­táló vállalatok véleménye alap­ján is levonható a tanulság: az exporttevékenység összetett és nem egyszerű feladat. Sike­rességét számos tényező befo­lyásolja, a termelővállalatok belső erőfeszítésein túlmenően az eredményesség meghatáro­zója a partnerek — a háttér­ipar a külkereskedelmi vállala­tok — közreműködése is. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy e tevékenység egy folya­mat, mely érzékenységet, külö­nösen gyors reagálóképességet követel meg az exportterméket előállítóktól. A külföldi piac megszerzése persze nem végső cél, feladatnak kell tekinteni a folyamatos értékesítési tehető­ség biztosítása mellett a maxi­mális jövedelmezőség elérését is. Tudomásul kell venni, hogy nem minden termékünk export­képes. A nem nyereséges ex­port sújtja a vállalatot és ked­vezőtlen a népgazdaság számá­ra is. A szigetvári és más megyei példák arra mutatnak, a nehéz­ségek ellenére a külpiaci te­vékenység erősödik, egyre több gazdálkodó bizonyítja, kedvező relációs jövedelmezőség mel­lett a kivitel tovább fokozható. Dr. Murányi Szabolcs HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dankó Mihály és Nyári Julianna Piroska, Kovács László és Latin Gyöngyi Má­ria, Veres László és Omacht Erika, Garai István János és Futó Katalin, Tamás János és Bondor Teréz, Ger- gelics Lajos és Tóth Csilla, Lucza László Mihály és Csonka Erzsébet, Földvári Károly és Varga Ida Anna, Horváth Béla és Horváth Hedvig, Mikolics Zoltán és Szendi Márta, Ferenczi Gábor és Balogh Ildikó Ilona, Csallós Zoltán és Csizmadia Mária, Tamás Gábor Béla és dr. Al­bert Margit Nóra, Csíkos* József Sándor és Kállay Zsuzsanna, dr. Halvax László és dr. Lörinczy Zsu­zsanna, Kozma László és János Márta, Homlok Sándor és Mohácsi Mária Magdolna, Helyes Attila Fe­renc és Sepovics Edit, Helyes Árpád és Zsarkó Éva, Reil Miklós és Olajos Katalin, Illés Gábor és Szedeli Ildi­kó, Becze Zoltán és Bagó Tünde, Schneringer Márton és Lőczi Klára Zsuzsanna, Pálffy László Tamás és Andrásovics Margit, Kállai László és Leffler Ilona, Bárdos László és Sche­rer Éva Cecília, Schmidt Csaba Má­tyás és Bereczky Andrea, Madarász József és Czilják Mária, Bertrám Zoltán és Fledrich Ilona Erzsébet, Mester Gyula és Hegedűs Éva Tímea, Papp Gábor és Okos Gizella, Ván­dor János és Tisler Zsuzsanna, Kiss Tibor és Zdroba Zsófia Anna, Fo­rintos László Zoltán és Molnár Ilona, Kisuti József és Varga Szilvia, Gu­lyás Róbert és Maller Gabriella, Schmidt Jenő és Czalbert Magdolna Mária, Barta János és Csabai Ro­zália, Kisander Ádám és Reif Kata­lin, Bózsa János és Sáska Erzsébet Csilla, Schmidt Ervin és Szentes Anna, Kurgyis Gábor Antal és Dará­zsi Enikő Tünde, Cseh György István és Faiting Klára, Bedő Tivadar és Dobor Mária Ibolya, Kadia Dénes Csaba és Hajdú Maliid Rita, Szűcs Tibor és Szakály Erika, Bállá Lajos és Antal Mária. SIKLÓS SZÜLETTEK: Révész Viktor Pál, Ig- nácz Gizella Erika, Göndör Eszter, Mezei Melinda Emese, Szabácsi Ti­bor, Berta Katalin, Havasi Beáta, Varga László, Óh Ramóna, Kunkli Szilvia, Kerékgyártó László, Zetovics Lídia, Muskát Szabina, Nagy László, Dudás Kitti, Magusics Márk, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó Mihály és Bancsi Margit, Lopocsi Zoltán és Bagoly Erika, Iváncsik Fe­renc és Kántor Edit, Hohmann Ist­ván László és Nánik Csilla. MEGHALTAK: Harcsa Ferenc, Haj- na István, Kismaréi István, Geiger Ádám, Begovácz József, Szekeres Gyuláné Sárközi Mária. Dr. Victor Halberstadt, a Leydeni Egyetem tanára ,,Ha­tékonyság, növekedés, szo­ciálpolitika a nyugati iparosí­tott országokban” címmel nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektori tanácstermében. Az előadásra a JPTE és a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN megyei szervezete közös ren­dezésében került sor. * Számvetésre készül a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete: ténykedéséről a megyei párt­végrehajtóbizottságnak számol be. A beszámoló-tervezetet a vezetőség november 3-án vi­tatja meg. * Az Akadémiai Kiadónál, az Ipargazdasági értekezések so­rozatban megjelent dr. Bé- lyácz Iván könyve ,,Az álló­eszköz-állomány korszerűsíté­si folyamata” címmel. A szer­ző a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karának oktató­ja. * A gazdasági újságírás lehe­tőségeiről és problémáiról fó­rumot rendez novemberben az MKT Ifjú Közgazdászok Szak­osztálya. Előadóknak a Ma­gyar Nemzet és a Dunántúli Napló gazdaságpolitikai új­ságíróit és szerkesztőit hívták meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom