Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-26 / 296. szám
1983. október 26., szerda Dunántúlt napló 5 Megmenteni a termőtalajt A tanácskozás résztvevői a rózsafai határban Hazai növényvédöszeradalékok Az eddig importált adalékanyagok hazai előállítására, gyártására kötött megállapodást a fűzfői Nitrokémia — hazánk legnagyobb növényvédőszer gyára — az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalattal, valamint az Észak-magyarországi Vegyiművekkel. A Balaton-parti qyáróriás összesen hatvanötféle ilyen adalékanyagot, segédanyagot vásárol külföldről. Az együttműködés eredményeként tíz termékükhöz máris hazai nedvesítőszert adagolnak importáru helyett, tizenöt termékük külföldi vivőanyagát pedig jól pótolja a kovaföld. Ezzel az idén 150 ezer dollárnyi kiadástól mentesülnek. Barnaszén-tüzelésű kiskazánok a láthatáron Szakemberek szerelik a lignittüzelő kazán lesalakoló egységét Meliorációs tanácskozás a PUB székházban A nagyüzemi kísérletek azonnali gyakorlati eredményeket hoznak Az MTA—MÉM mezőgazdasági üzemi vízgazdálkodási bizottsága a talajtani bizottsággal együttműködve kétnapos dunántúli meliorációs ülést szervezett, amely tegnap délelőtt kezdődött Pécsett a PAB székházában. Körzeti megbízott rendőrök II. országos értekezlete Csajági István a körzetébe tartozó négy községben nem volt bűncselekmény. Sok figyelőszolgálatnak, a megtörtént esetek gyors felderítésének volt ez köszönhető. — Ha felszólalna az országos értekezleten, miről beszélne? — Jó pár évvel ezelőtt volt az első ilyen rendezvény, volt idő a tapasztalatoknak összegyűlniük. Valószínűleg szóba hoznám a körzeti megbízotti hálózat működéséhez szükséges technikai háttér korszerűsítésének igényét. Ebbe sok minden beletartozik. Nem iroda-, vagy lakáskörülményekről van szó, hanem például a helyszínelő táskáról, vagy a gépkocsik használhatóságáról. Jóllehet, a rendelkezésre álló keret arányosan van elosztva, de úgy tapasztalom: mindenütt kevés a kilométer. —'Én — folytatja Csajági István — az utánpótlásról szólnék, ha szót kapok. Szükség van a fiatalokra. Akik eljöhetnek körzeti megbízottnak, azok nem „akárkik”, kemény feltételeknek kell megfelelniük. Azt pedig a szolgálatban töltött évek alatt tapasztalják majd: milyen erőt ad az, ha valakiben bíznak, milyen jó érzést az, ha mindenki ismeri, jó érzéssel köszönti. De szólnék arról is: sok az adminisztráció. Hogyan kéne csökkenteni, nem tudom, de szükséges lenne, már csak annak érdekében is, hogy több idő jusson a közterületi szolgálatra. Ahogy tapasztalom: a körzeti megbízott rendőrök síolgá- latának e módjára — minél többet lenni az utcákon — fokozottan szükség van. Mindketten - több társukkal együtt — Baranya megyét képviselik a körzeti megbízott rendőrök II. országos értekez- ,létén. Mészáros Attila A délelőtti tanácskozás szünetében dr. Tóth Mihályt, a Mezőgazdasági Dzemi Vízgazdálkodási Bizottság elnökét kértük meg, mondja el, miért foglalkoznak most kiemelten • a meliorációs tevékenységgel. — Munkánk jellegét és törekvéseinket már a bizottság elnevezése is jelzi: nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közös bizottságot hozott létre. Még a mostani ötéves terv elején kötöttünk megállapodást a MÉM- mel a közös bizottság megalakítására, mert így lehetőség adódik arra, hogy a legfontosabb tudományos kérdéseket és a gyakorlatot szinkronba hozzuk egymással. Ezzel, mint ahogy mór az előadásból is kiderült, igen sok időt nyerünk, s ez esetben nem szokványos közhely, hogy az időnyeréssel igen sok pénzt is nyerhetünk. — Ez év tavaszán már volt egy hasonló tanácskozásuk Békés megyében. Gondolom, az Alföld után tudatosan és nem véletlenül választották a tanácskozás folytatásának színhelyéül a Dunántúlt. — Tavaly év végén elhatároztuk, hogy összegezzük, milyen elméleti ismeretek és hiányosságok vannak a melioráció terén, s ehhez helyszíni bemutatókon szerettük volna tanulmányozni az eddig elért eredményeket, s a meliorációs beavatkozások tapasztalatait. Az Alföldön elsősorban a belvíz jelent nagy veszélyt, míg a Dunántúlon a dombvidékeken meglévő erózió. Mondhatnám, itt kettős problémával kell megküzdeni, a talajromlás mellett az erózióval is, sőt a Dráva menti értékes területeken még a belvízzel is. A nagyüzemi gazdálkodás következtében sokkal jelentősebbek az eróziós károk, mint annak idején a kis parcelláknál, s ezért a termőterületeket mesterségesen kell megvédeni. A meliorációval nem a termésnövekedést akarjuk elsősorban elérni, hanem ma már probléma ennek szintentartá- sa is. Egyrészt a talajt kell megvédenünk a további romlástól, másrészt pedig a beépített védelmi berendezések gyors tönkremenetelét kell megakadályozni. — A Dunántúlon mekkora terület igényel meliorációs beavatkozást, és hogyan próbálják az erózió fenyegető hatását kivédeni?- A dunántúli dombvidéken egynegyed millió hektár vár meliorációra; a közös bizottság tevékenységének lényege éppen az, hogy nem a hagyományos négy lépcsőben végzik a kísérleteket, hanem egy lépcsőben, azonnal modell- üzemi körülmények között. így a gyakorlatban azonnal alkalmazható eredményeket kapunk, s ez rendkívül fontos, rríert ellenkező esetben1* ahogy ez ma délelőtt már el is hangzott, néhány év múlva igen komoly problémákkal kell majd szembenéznünk. A kétnapos tanácskozás első előadását dr. járányi György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási tanszékének vezetője és munkatársai tartották; ezután került sor a Baranya megyében . megvalósult melioráció értékelésére és a fejlesztés koncepcióinak ismertetésére; ennek előadója dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese volt. A tanácskozás résztvevői délután Rózsafára látogattak, ahol a helyszínen tanulmányozhatták a munkát. Ma az ülés Bátaszéken folytatódik, a Búzakalász Mgtsz-nél, ahol az előadások után ismét helyszíni szemlére kerül sor. D. Cs. Tölcsér István Először amolyan „hivatalos" válaszokat kapok tőlük. Ezekből mindenesetre az kiderül: pontosan tisztában vannak mindketten a körzeti megbízott rendőrök helyzetével, feladataikkal, munkájuk megítélésével, illetve ennek a megítélésnek időnkénti változásával is. Tölcsér István zászlósnak van módja az összehasonlításra. Több mint húsz éve körzeti megbízott, ebből 19 esztendőt vidéken szolgált, négy község — Kővógószőlős, Cserkút, Bakonya és Kővógótöttös — utcáit, külterületét járta, 1981- ben került Pécsre, ez év májusától pedig Újmecsekalján teljesít szolgálatot. — Vidéken annyival volt jobb a szolgálat — mondja —■, hogy ott könnyebb volt kapcsolatot teremteni, ezt szorosabbá tenni és megtartani az állami,' társadalmi szervekkel, a lakossággal, az önkénKetten a küldöttek közül A lakosság bízik bennük, segít nekik tes rendőrökkel. Számtalan ügyben keresik meg a körzeti megbízottakat az ott lakók. Ez áll a városra is, sőt azt kell mondjam: tulajdonképpen sokkal többféle ügyben járunk el, mint amennyiben — a szabályok értelmében — el kellene járnunk. Hogy mégis intézkedünk, azt én annak tudom be, hogy a területünk gazdáinak érezzük magunkat. — A mi generációnkra jellemző ez — mondja Csajági István törzszászlós, aki Duna- szekcsőn körzeti megbízott. — Erős bennünk a hivatástudat. Az önállóság, amely alapja a munkának, felelősséget ró ránk a területünkön történtekért. Elég egy betörés, hogy az embernek — ha kezdetben nem találja meg a tettest — álmatlanok legyenek az éjszakái ... Szerencsére az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a lakosság is segít nekünk abban, hogy pontot tegyünk egy-egy ügy végére. Tölcsér István kudarcra nem nagyon emlékszik. Arra annál inkább, hogy volt olyan féléve, szolgálata során, amikor Film... Film... Film... KÖNNYŰ TESTI SÉRTÉS Színes magyar film. Rendezte; Szomjas György. Főszereplők: Eperjes Károly, Erdős Mariann, Andorai Péter, Ábrahám Edit. Önvédelemből elkövetett súlyos testi sértés miatt Csaba 28 hónapot tölt börtönben. Benntartózkodása alatt felesége, Éva élettársi kapcsolatra lép Miklóssal. Már megtörtént a válás, de Csaba még mindig a „közös" lakásban lakik. Életét Miklós feljelentgetései, kellemetlenkedései megkeserítik. . . s a Miklós elleni könnyű testi sértés miatt Csaba újra börtönbe kerül, ahová a gyermeket váró Éva kíséri el. A TAGRIFTI CSATA Színes, szinkronizált líbiai történelmi film. 1928-ban az olasz fasiszta csapatok Graziani tábornok vezetésével Libia leigázását tűzték ki célul. Rosz- szul felszerelt maroknyi beduinnal álltak szemben, mégis csak óriási vérengzés árán sikerült győzniük. AZ ERDŐ SZÉPE Színes, szinkronizált román—szovjet mesefilm. Rendezte: Ion Popescu-Gopo Egy álombéli erdő bajbajutott, s KÖNNYŰ TESTI SÉRTÉS a gyerekek segíteni akarnak rajta. Az Erdő Szépéhez fordulnak, de nagyon hosszú az út hozzá, ezért megkérik Idő Apót, hogy állítsa meg egy kicsit az időt. Váratlanul azonban álom borul az erdőre: a madarakra, fákra, s még a tündérre is. Végül is a természet segít a gyerekeknek. Indiai export Pécsváradról Eromuvi kazángyártás az MHD-vel Hőerőmű épül Indiában. A széntüzelésű kazánokat — közös fejlesztési és piaci fellépés eredményeként — a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint stuttgarti cég szállítja. A vállalkozásban részt vesz a cserkúti MEZŐGÉP is, a kazánok fontos berendezéseit pécsváradi gyáruk készíti. Ez idő szerint ez adja a legfőbb munkát a pécsváradi kollektívának. — Szép, de nem könnyű feladat — mondja Pelle Olivér, a gyár vezetője —■, a jövő év március 31-ig el kell készítenünk és fel kell adnunk az összes berendezést, amibe az is beletartozik, hogy a tengeri szállításra alkalmas csomagolásról is nekünk kell gondoskodnunk. A munkát nem véletlenül kapták, korábban már a cserkúti vállalat jó ajánlólevelet szerzett az MHD-nél. Alkatrészeket szállított korábbi munkáihoz. Az Indiába készülő kazánok rendkívül jó műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, ezért a legkisebb részegység gyártása is nagy felkészültséget, pontosságot igényel. A MEZŐGÉP ezt teljesíteni tudja, legutóbb éppen a pécsváradi gyár bizonyította ezt, amikor a mosonmagyaróvári timföld- gyárnak nagyon gyorsan, jó minőségben gyártott léghevítő berendezést. Az üzlet a magyar népgazdaság, az MHD és a cserkú- tiak számára egyaránt előnyös, ugyanis kevés tőkés import alapanyaggal, főként hazai acélból, magas szakmai igénynyel állítják elő. A rangos munka mellett sem mondanak le Pécsváradon a saját fejlesztési elképzelésekről, hazai találmány alapján tüzeléstechnikai berendezéseket kívánnak gyártani, amelyekkel családi házakban, szociális létesítményekben, kisebb méretű üzemcsarnokokban lehetőséget nyújtanak az olajtüzelés kiváltására, energiatakarékoson a hazai barnaszenek felhasználására. Ezekkel a kazánokkal 1984- ben jelennek meg a piacon, az ezt követő években a pécsváradi gyár ezt kívánja vezértermékévé előléptetni. Munkavédelmi kesztyűk A pécsváradi Zengőalja Termelőszövetkezet kisüzemében évente mintegy ötmillió forint értékben gyártanak munkavédelmi kesztyűket. A pécsváradi kesztyűket zömében kisgyermekes anyák varrják, akik kedvező munkaidőben dolgoznak.
