Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-22 / 292. szám
A szocialista orszáaok életéből Sorozatban készül a Hennigsdorfi Villamosmozdony-gyárban a 212-es típusjelű, négymotoros, négytengelyes 3720 kilowatt teljesítményű, nemzetközi összehasonlításban is a legkorszerűbbnek tekinthető villanymozdony. Vasútvillamosítás az NDK-ban Napjaink vontatósztárja a villanymozdony, mert: tiszta, gyors, olcsó üzemű. Ennek megfelelően lendületes ütemű vasút-villamosítási program kéz. dődött a Német Demokratikus Köztársaságban. Emlékszem, amikor 1980 nyarán, ottani külszolgálatomat megkezdtem, a Drezda—Berlin vasútvonalon fekvő Elsterwerda állomáson jó húsz percig vesztegelt az Elbflorenz-expressz. Kérdeztem útitársamat, hogy miért állunk? — Mozdonyt cserélünk — hangzott a válasz. — Miért? — Villanymozdonyt dízelért. A hónapok, évek múlásával egyre északabbra állt meg mozdonycsere céljából a vonat. Ma már Berlin „Kelenföldjén”, Schönefelden dolgoznak a fel. sővezeték-építők. Az NDK-beli vasútvillamosítás e testvéri ország egyik legnagyobb takarékossági programja. Célja a dízelüzemanyag, tehát a gázolajfelhasználás tetemes és gyors csökkentése. A közlekedési ágazat ugyanis — az ipar és a háztartások után — a harmadik legnagyobb energia, fogyasztó az NDK-ban. Az NDK-beli vasútvillamosí- tási program legfőbb indítéka a 100 tonnakilométerre számított fajlagos energiafelhasz, nálás nagymérvű csökkenése. Közúton például négyszer any- nyi energiamennyiségre van szükség azonos tömegű áru el. szállítására, mint sínen. A számok talán még ennél is többet mondanak: egy tonna áru 100 kilométerre történő továbbításához vasúton 49300, közúton 203 ezer, vízi úton 37 ezer kilojoule energia kell. Miért éppen q- viszonylag drágának látszó vasútvillamo- sítást szorgalmazzák, amihez felsővezetékre, áramátalakítókra is szükség van? Az első ok: a kőolaj mérhetetlen drágulása. A drága olajat a fejlett NDK-beli vegyipar sokkal gazdaságosabban hasznosíthatja, kár azt elégetni. A villamosvontatás fajlagos energiafelhasználása 2,8-szer kisebb, mint a dízelüzemű mozdonyoké. Azt is tudjuk, hogy az NDK iparilag hasznosítható, mintegy 20 milliárd tonnányi barnaszénkészlettel rendelkezik. A külszíni fejtésű bányákból kitermelt barnaszénből viszonylag olcsón állítja eJő a villamos energiát. A villamosvontatáshoz a közeli Hennigsdorfi Villanymozdonygyár korszerű, nagy teljesítményű „Kandókat” készít. Itt van például a képünkön is látható, 212- es típusjelű, energiatakarékos villanymozdony, amelyet elsősorban sík terepre fejlesztettek ki. A 212-esek tervezése és gyártása közben kilenc szoba, da!mat jelentettek be a Hen- nigsdorfiak. A mozdony óránként akár 140 kilométeres sebességgel is roboghat. Három évvel ezelőtt az NDK Államvasutak 14 ezer kilométeres vonalhálózatának 10 szá. zaléka volt villamosított. Az ötéves terv végéig további 800 kilométert helyeznek feszültség aló. A villamosított vasútvonalakon bonyolódik le a vasúti szállítás egyharmada. Kulcsár László Műemlékvédelem Dubrovnikben Az idei nyáron a pusztító erdőtüzek veszélyeztették Dub- rovnikot, Adria keleti partvidékének legszebb gyöngyszemét. Ennek kapcsán ismét több szó esik a négy évvel ezelőtti 1979 áprilisi földrengésről is. Emberéletet nem követelt a földrengés, de anyagiakban igen nagy kárt okozott. A Mer. calli-skála szerint 7 fokos heves földmozgás megbontotta az óváros talajviszonyait, szinte alapjaiban ingatta meg Dubrovniknek ezt a műemlékekben igen gazdag részét. A házak támfalai megrepedeztek, alapjai elmozdultak. A gyönyörű épülethomlokzatok a tetők tartószerkezetei deformálódtak, számos szobor, díszítőelem tönkrement. A Pile és Ploca tér közötti hatalmas fákkal be. kerített és szinte minden egye. dében műemlék jellegű óváros gyakorlatilag életveszélyessé vált. A nemzetközileg nyilvántartott és védett műemlékek négyötöde — 1376 műemlék jellegű épület közül 1071 olyan mérvű kárt szenvedett a földrengés alkalmával, hogy szinte teljes felújításra szorul. Ilyen mérvű újjáépítés magasfokú szervezettséget, természetesen sok-sok pénzt, valamint szakértelmet és időt igényel. Mivel a földrengés közvetlenül az idegenforgalmi szezon nyitásakor pusztított, a város vezetői nagy dilemma előtt álltak. A megrongálódott, lakhaÁ Kárpáton túli magyarság nyelvatlasza Szombathelyen, a magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusán, a készülő magyar nyelvatlasz munkálatairól számolt be Pjotr N. Lizanyec professzor, az ungvári egyetem magyar filológiai tanszékének vezetője. Lizonyec professzor, munkatársaival, 1965-ben kezdte meg a Kárpáton túli magyarok nyelvjárásainak gyűjtését és rendszerezését. Egy ilyen nyelvatlasz összeállítása azonban igen bonyolult tevékenység. A kutatás eqy egész országrész nyelvi jegyeire terjed ki, s ennek következtében több, egymástól különböző nyelvjárást térképez föl. A dolgot nehezíti, hogy a Kárpáton túli területen az egységes nyelvjárások mellett településtörténeti okokból több sajátos nyelvsziget is létezik. Az itt élő magyarok általában az északkeleti nyelvjárástípus valamelyik változatát beszélik, de egyes községekben palóc, illetve mezőségi sajátosságokat őriztek meg a hajdani telepesek mai leszármazottai. További jellegzetességeket kölcsönöz a gyűjtőmunkának, hogy a társadalmi fejlődés, illetve az idegennyelvi környezet miatt a Kárpáton túlon is meg, kezdődött a nyelvjárások felbomlása, összemosódása. Az iparosodás, a városiasodás hatására különböző nyelvjárásokat beszélő emberek kerültek közvetlen és rendszeres kommunikációs kapcsolatba egymással. Az iskoláztatás elterjedése ugyanakkor a köznyelvi kiejtést erősítette. A körülményeket figyelembe véve Lizanyec professzor munkatársaival olyan nyelvatlasz készítésébe vágott bele, amely Európában is úttörő jellegű. A fejlett szovjet és magyar dialektológia eredményeire támaszkodva, a qyűjtést 'kiterjesztette a magyarok beszédének alaktani jellegzetességeire is. Egy korábban kiadott három- kötetes mű a magyar jövevényszavak megoszlását mutatta ki a Kárpáton túli ukrán nyelvjárásokban. Ez a kiadvány még csak 530 térképpel volt fölszerelve. Amint ennek az utolsó kötete 1976-ban megjelent, azonnal meg kezdődött "a nyelvatlasz adatainak gyűjtése. A kérdőív 789 kérdést tartalmaz, részben a fogalmak hangalakjára, részben jelentésárnyalatainak kiderítésére. A tervek szerint az atlasz első kötete az életvitel, a mezőgazdaság és az emberi tulajdonságok, a második kötet az állat- és növényvilág fogalmi körében mozog. A harmadik kötet a hangtani és olaktani feltárás eredményeit tartalmazza majd. A nyelvatlaszban több mint 2 ezer különféle térkép rögzíti majd a' Kárpáton túli magyarság nyelvének mai állapotát. Már ennyi is elég volna, hogy e nyelvatlasz jövőre megjelenő első kötetét, mint a magyar nyelvtudomány kiemelkedő teljesítményét fogadjuk. Ezzel párhuzamosan azonban befejezéséhez közeledik egy hatalmas tájszótár elkészítése is. Ez két kötetben 40 ezer szócikket fog tartalmazni. Szerkesztésébe s kiadásába bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete is. A Prága—Pozsony közötti autópálya Az idén júliusban érkezett a csehszlovák gazdaság a jelen, légi, 1981—85. közötti ötéves terv második félidejéhez. Az eltelt időszakban sikerült csökkenteni a tüzelőanyag és enertatlanná, sőt, megközelíthetet- lenné vált házak, középületek és egyéb műemlékek közvetlenül veszélyeztették a lakosok, a turisták testi épségét. A veszélyeket mégis úgy kellett elhárítani, hogy az idegenforgalmi érdekek se szenvedjenek csorbát. Becslések szerint Dubrovnik egymagában az ország egész évi idegenforgalmi bevételi tervének tizenkét százalékát hozza. Ez Jugoszlávia mai valutáris gondjait tekintve igen fontos tényező. Már a földrengés utáni órákban megalakult a helyreállítási bizottság, amely elsősorban a közvetlen veszélygócokat ku. tatta fel. Gyorsan intézkedtek: a súlyosabban megrongálódott lakóházakat kiürítették, a középületeket, kulturális intézményeket lezárták. Meghatározták az újjáépítés sorrendjét és mértékét, ötéves és tízéves tervet készítettek és a tervezéssel egyidőben nyomban elkezdték a legfontosabb objektumok helyreállítását. Ennek köszönhető, hogy a hercegi palota, a székesegyház, a tanácsháza, a zeneiskola, a Rozal kolostor építése, a megrepedezett várfalak megerősítése már szépen halad. A városba látogató turista ma már, ha nem is maradéktalanul, de teljes szépségében élvezheti a XVI. századi Raguza hangulatát. Az újjáépítés nem látványos, nem is lehet az. Ügy végzik, hogy közben ne zavarják az óváros mindennapos életét, a turisták nyüzsgését, ne tegyenek kárt semmiben. Dubrovnikben még a főutca kockakövei is nyilvántartott műemléki egyedek. Ezért a gépkocsi forgalom már régóta tilos a várfalon belül. Az építőanyagot a követ, cementet, gerendákat valahogyan persze mégis csak oda kell szállítani és a magasabb épületekhez szükség van az építődarukra is. Mindössze két daru használatát engedélyezték. Az anyagot giaigényt, miközben az ipari termelés növekedett, igaz lassabb ütemben, mint a hetvenes években. A széntermelés alapjában véve nem változott, viszont 1980-Tioz képest a kőki straktorokkai, kézierővel szállítják, azt is természetesen éjszaka, amikor a turistaforgalmat, az üzletházak, kulturális intézmények, múzeumok, képtárak, egyházi létestímények tevékenységét kevésbé zavarják. A világhírű dubrovniki Nyári Játékok programjából a földrengés óta egyetlen előadás sem maradt el. A város felújítását külön köztársasá. gi bizottság irányítja. A felújítási terv az Országos Műemlékvédelmi Intézetben készül, szakbizottságok irányításával. Elkészítették az óváros szeiz- mikai elemzését, városrendezési tervét, infrastruktúráját Véglegesítették a város tíz legjelesebb műemlékének felújítási tervét is, sőt annak egy részét már meg is valósították. Az urbanisztikai terv szerint az óvárosi lakóházakat turista létesítményekké, lakosztályokká kívánják alakítani. Ehhez persze lakást kell biztosítani a jelenlegi bérlőknek, kölcsönt kell nyújtani a magánkézben levő házak tulajdonosainak. Vagyis hát: pénz, igen sok pénz kell. Az eddig felhasznált 4 milliárd dinár mellé további 23 milliárd di- nárnyi összeg kell — mégpedig az 1982-es árfolyamok aiepján. Ez meghaladja Dubrovnik város, sőt az egész Horvát Szocialista Köztársaság anyagi lehetőségeit. Ahhoz, hogy Dubrovnik újra a régi szépségében varázsolja elénk az lllir reneszánsz csodálatos hangulatát, és hogy teljes biztonsággal ellent tudjon állni egy esetleges újabb, a Mercalli-skála szerint 8-as erősségű földrengésnek is — össze kell fognia Jugoszlávia valamennyi köztársaságának. Dubrovnik az egész jugoszláv népé, helyreállítása, biztonsága egész Jugoszlávia ügye. olaj és földgázimport 3,5 millió tonnával csökkent. Az elektromos áram termelése csak mérsékelten növekedett. Ennek következtében korlátozták az energiaigényes ágazatok fejlesztését, például a vas, az acél, a cement, .az aszfalt gyártását. Jelentős a szerepe a csehszlovák—szovjet megálló, podásnak, amely szerint a jövőben Csehszlovákia bizonyos vegyipari termékeket — metanolt, ammóniát, nitrogén, és műtrágyákat; stb. — a Szovjet unióból importál és a kevésbé energiaigényes, ún. minőségi vegyianyagok termelésére áll rá. A gépgyártásban felgyorsul az olyan kevésbé anyagigényes ágazatok fejlődése, mint például az elektrotechnikáé. A fém megtakarításából kiveszik a részüket a tervezők, részint a gépek és a berendezések tö. megének csökkentésével, részint azzal, hogy a hagyományos anyagokat műanyaggal váltják fel. Intenzívebb a fémhulladék és a másodlagos nyersanyagok felhasználása. A népgazdaság mintegy 7,5 mii, lió személyt foglalkoztat. Az ötéves terv első felében a dolgozók száma 100 ezer fővel emelkedett, ami kevesebb az előző időszak növekedésénél. A termelést elsősorban a munka termelékenységének növelésével fejlesztették. Az utóbbi években meggyor, sült az innováció. A termelők nagy figyelmet szenteltek termékeik műszaki fejlődésének. A Tatra Autógyár például elkezdte a léghűtéses motorral szerelt, új Tatra—815, nehéz teherautó sorozatgyártását. Korszerűsítették a Zetor traktorokat. A hazai és külföldi vá, rosok utcáin megjelentek a tirisztoros vezérlésű, csehszlovák trolibuszok. Űj típusú berendezésekkel jelentkeznek a textil, és a szövőgépgyárak, valamint a mezőgazdasági gépgyárak. Az elmúlt időszakban a beruházásokat visszafogták, de a gazdaságilag fontos építkezéseken nem állt meg a munka. 1983 végén üzembe helyezik a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű harmadik blokkját. A litvi- noi kőolajfinomítór korszerűsítették. A nyugat-csehországi Sokolovban akril-kémiai komp. lexum, a nyugat-szlovákiai Sala városában új agrokémiai üzem épült. Tovább építik az autópálya-hálózatot, folyamatosan villamosítják a vasútvonalakat. Az ötéves terv első felében sikerült javítani a külkereskedelem mérlegét. Az export tőkés és szocialista viszonylatban egyaránt tartja előnyét az importtal szemben. Csökkent Csehszlovákia keményvaluta adóssága, gond azonban, hogy ezt az eredményt nem a kivitel növelése, hanem a behozatal korlátozása eredményezte. Az export növelése tehát változatlanul előtérben marad. Az elmúlt években a nehezebb külső gazdasági körülmények ellenére, sikerült megtartani az életszínvonalat. A fejlődés lassúbb üteme mellett sincs munkanélküliség. ' Igaz, 1981—83. között emelkedett némely termék és szolgáltatás ára, a húsé és hústermékeké, de a havi átlagbér 2642 koronáról 2800 koronára emelkedett. HÉTVÉGE 7. Dubrovnik óvárosát alapjaiban ingatta meg a földrengés Félidőben a csehszlovák ötéves terv
